Fórum témák
» Több friss téma |
Ez meglepő a számomra, én azt gondoltam, aminek digitális lcd, vagy ledes kijelzője
van, az mikrovezérlőt tartalmaz. Nem tűnt képtelenségnek, mert ha jól tudom létezik valamilyen kényérpirító ic is, amelyik fix programot futtat a belsejében, meg a PIC-ek sem túl drágák.
Az előző hozzászólásom kicsit idétlen lett. De tényleg azt gondoltam ilyen eszközökbe
gépikódú programot végrehajtó eszközök vannak, amelyek egy ic-n vannak mint a PIC-ek.
Bosch Konyhai robotgépemnek a fordulatszám vezérlője PIC. Még a fordulatszám is vissza van csatolva. Bővebben: Link
A hozzászólás módosítva: Ápr 20, 2018
Az, hogy ma már szinte mindenhol megjelennek a mikrovezérlők, nem azt jelenti, hogy a méréstechnikában is. Mikrovezérlő ADC -je drága is, ha meg egyszerű, pontatlanabb is, mint egy már jó régen kifejlesztett egyszerű, stabil, megfelelően pontos célhardver. (7106/7)
De frekvenciát mérni digitális úton sokkal egyszerűbb, akár célhardverrel, akár mikrovezérlővel, mint kétszer analóg digitális átalakítással. Idézet: „Az alapfunkciós multiméterekben leggyakrabban ICL7106, vagy annak valamelyik klónja van. Abban semmiféle programozható logika nincs.” Programozható valóban nincs. De nézzük csak az adatlap 8. oldalát! A négy számláló a tároló (latch) és a kijelző meghajtás ugyan úgy néz ki, mint egy periódus idő illetve frekvencia mérő műszerben. Valahol olvastam olyan verziójáról, amiben be lehetett állítani, hogy a vezérlése ne a kettős meredekségű (dual slope) mérőműről jöjjön, hanem egy kapuzó egységről, amivel frekvenciát lehet mérni digitálisan. Telcom TC820 Microchip TC820 Idézet: „Abban semmiféle programozható logika nincs.” Nemis a programozhatóságon volt a hangsúly.. Hanem azon hogy (mikro)processzor (v kontroller) vezéreltek. Még ha a gyártás előtt történt is a programozás (fixen). Minden elektromos zsebszámológép ilyen. De valószínű a DMM-ek is. A hozzászólás módosítva: Ápr 20, 2018
Gondolom, csak tréfáltál....
HP-35 Akkor még 1972 -t írtunk: Idézet: „The HP-35 was HP's first pocket calculator. ... Based on marketing studies done at the time, the HP-9100 was the "right" size and price for a scientific calculator. The studies showed little or no interest in a pocket device. However Bill Hewlett thought differently. He began the evelopment of a "shirt pocket-sized HP-9100" on an accelerated schedule. It was a risky project involving several immature technologies. HP originally developed the HP-35 for internal use and then decided to try selling it. Based on a marketing study, it was believed that they might sell 50,000 units.” A felsorolásban az első tétel a CPU. Valóban a mai kalkulátorokban csak egy műanyag paca található, a pontos kivitele, az áramköri részletek nem ismertek. De ki is gondolhatná, hogy az összetettebb matematikai műveleteket ne kontroller végezné. A hozzászólás módosítva: Ápr 20, 2018
Ez nem így van, 4 bites mikroprocesszorok vannak a zsebszámológépekben. Például a Texas Instruments TMS 1000 -s sorozata. Maszk programozott, ha mond valamit.
A hozzászólás módosítva: Ápr 20, 2018
Nem tudjuk, hogy milyen mérőmű van tnl multiméterében, abból sejthető, hogy ICL7106, mert 2000 -nál már túlcsordul. Ez persze nem biztos, de az igen, hogy nem az általad bemutatott TC820.
Az ICL adatlapját nézegetve, nem láttam hozzáférést a digitális részleghez, bár egyértelműen alkalmas lenne frekvencia mérésre is, mert a saját alkalmazásában is időt mér. Ennek ellenére nem kizárt, hogy van ilyen változat is, de olyat én még nem láttam. De ha lenne is hozzáférés, a frekvencia mérés pontossága is igencsak alacsony lehetne, tekintettel az RC időalapra, és a 3+1/2 digites kijelzésre. Az is lehetne jobb, ha az időalapot kristály oszcillátor adná. Persze az is igaz, hogy párszáz Hz -ig elegendő az a néhány digit, de nem 20 MHz -ig, előosztóval sem. A hozzászólás módosítva: Ápr 20, 2018
pjg kolléga valószínűleg a mindennapos használatú számológépekre gondolt, és nem tudományos, programmozható zsebszámítógépre. Igaz, hogy jó régen létezik, de nem igazán volt a köztudatban elterjedt, már a beszerezhetősége, és az ára miatt sem.
Mikor nálunk megjelent a cégnél, körbehordozták, mint egy csodát, és volt akinek megengedték, hogy egy napig használja, miután megtanulta a könyvéből kezelni. (aztán nem is láttuk többet) Idézet: „pjg kolléga valószínűleg a mindennapos használatú számológépekre gondolt...” Azokban talán nincs gyökvonás, százalékszámítás? Nincs bennük memória? Még a quartz órák zöme is kontroller alapú (ébresztés, stb).
Zsebszámológépen nem a tudományos programozható gépekre godoltam, hanem az egyszerű 4 műveletesekre. Ezek simán bedrótozott szorzó, összeadó, shift áramkörök.
Maszk programozott.
Ott a pont.
Megint elfelejtettem, hogy ezen a fórumon mindig mindent pontosan körbe kell írni, hogy véletlenül se lehessen félreérteni.[/url] A hozzászólás módosítva: Ápr 20, 2018
Hol írtam én bármit is a zsebszámológépekről? Amúgy sincs annyi zsebem, hogy géppel kelljen megszámolnom.
Maxwell mx 25 valamelyik változata. Nézegettem a képeket az interneten, de pont olyat
nem találtam. Majd otthon megnézem. Megcsináltam az egyszerű f osztót, és elég jól működik. Mondjuk tényleg nem nagyon pontos, de az a multim. hibája. Egyszerű colpitt oszcillátort mértem vele próbaképp. Beállítottam az oszcillátort, hogy elnyomja a Kossuth-ot a kisrádión, majd megnéztem, mit ír ki: 67hz*8192=548864 eléggé tűrhető, nekem nagy segítség. Lejjebb vittem az o. -t és a kisrádiót megint zavarta. Rájöttem, hogy az IF frekvenciát zavarom, ez 483 KHz volt, ami inkább 450 KHz lehet, de lehet ebben a kisrádióban magasabb. Sok esetben hangolni kell a potméterrel, ha gyenge az oszcillátor jele. De ez is érdekes, megfelelő gyakorlással informatív lehet, leginkább akkor, ha multiméter helyére(mellé) hangszórót (piezót) kötünk. Ilyenkor a potmétert tekerve tapasztalhatjuk mikor szabályos az oszcilláció, mikor meg fura hangon nyekereg. Érdekes kapcsolás kezdőknek(mint én)nagyon ajánlott!
Nem tudom, mi ez a 7108F, de van fin bemenete, és előtte csak egy tranzisztor+74HC00 jelformáló van. A végén még lehet, hogy rendes(ebb) frekimérő van benne. Mert kristály, az nincs.
Jó lenne adatlap róla.
Aha...
Egy rendes digitális frekvenciamérő van benne (autoranging frequency meter 2kHz .. 20MHz) és még egy 40kHz -es quartz is van a kapcsolási rajzon (a 7108F 4. és 6. lába között).
Aha, már látom.
Csak akkor az nem világos, hogy az előosztóval mire az a viszonylag nagy hiba.
2kHz és 200 kHz állások vannak rajta, 20MHz nincs.
Ezért is csináltam ezt az egyszerű frekvenciaosztót. Nem fontos kérdés, de ha valaki tudja írja le nekem, hogy mitől növekszik a a hcf4060be(vagy cd4060) ic számlálója. A 11 -es láb az órajel, és ha jól tudom akkor vált, (növekszik a számláló értéke) ha ezen a lábon a feszültség csökken. Gondolom ha a fesz megáll egy ideig, majd újra csökken az is növekedést okoz, de nem tudom. Lehet nem így van nem tudom, ezért érdeklődöm. Vagy esetleg valamilyen fesz. értéknél a van a logikai ki, be határa, és ha ki be változik, akkor növekedik a számláló?
"A 11 -es láb az órajel, és ha jól tudom akkor vált, (növekszik a számláló értéke)
ha ezen a lábon a feszültség csökken." Ezt nevezik lefutóélnek. ha nulláról "L" (vagy magas) "H" szintre vált azt meg felfutóélnek. Ezekre a változásokra számolnak a számlálók nem a stabil szintekre. "a fesz megáll egy ideig, majd újra csökken az is növekedést okoz, de nem tudom" Meghatározott jelszintek vannak és csak akkor működik. A két jelszint között van az úgynevezett tiltott zóna. Abban a tartományban a számlálók és a logikai elemek érzéketlenek. Néha túl lassú a jel emelkedése -emiatt hibás kapcsolások lehetnek- vagy csökkenése ezért Schmitt triggereket tesznek a bemenetekre. Ezek gyors átváltásokat tesznek lehetővé mivel a tiltott sáv küszöb feszültségének szélessége kisebb és ezen átbillen. Ezért határozottabb a jelszint váltás. A hozzászólás módosítva: Ápr 22, 2018
A 11 láb a belső oszcillátor bemenete, igen érzékeny. Bemenetként inkább a 9 lábat használnám. Arra csatlakozok a belső oszcillátor kimenete is, és az egy Schmitt triggeres bemenet.
Mit jelent az hogy érzékeny? Jó az érzékenysége, vagy könnyen tönkremegy?
HCF4060BE az ic-m HCF4060 adatlapot találtam, ahol azt írták, az összes bemenet shmidth triggeres és a be és kimenetek is buffereltek(ami nem tudom mit jelent). Kipróbáltam a fr. osztót, 11 helyett a 9-be dugtam a bemenetet de nem ment úgy. (ahhoz lehet a kapcsolást át kéne alakítani.) Ha két szembefordított zenerrel védem a bemenetet jó e úgy?
BUFFER "teljesítmény" kimenet tehát kicsit több a kapu terhelhetősége Fanoutja , mint a normál nem BUFFER kimenetű párjának (alapból pl.: 4-5 Bufferben pedig 15-20 hasonló családból származó digitális kapu bemenetet tud meghajtani az 1 digitális kapu kimenet)
Érzékenység ebben az esetben azt jelenti , hogy nem tud határozott billenést tenni, ami neked frekiméréskor szükséges lenne. Habár adatlapon azt "írják" hogy schmidt triggerelt így határozottan tud kapcsolni. Soros ellenállás pár 100 ohm és tápfesz/test közé záróirányú diódák a bemenetre. Így max a dióda nyitó feszével több 5 -6 tized Volt lesz bemeneten. A zenerek réteg kapacitása lomhábbá teszi a jel követést. De jobb esetben ezek a záróirányú diódák már benne is vannak az IC-ben is. A hozzászólás módosítva: Ápr 23, 2018
A CD4060 11., 10. és 9. lábát felhasználva egy oszcillátort lehet létrehozni - erre tervezték. A 11. láb bemenet, a 10. és a 9. lábra a tokon belül egy kapu kimenete is csatlakozik.
CD4060 adatlap. Idézet: „Soros ellenállás pár 100 ohm és tápfesz/test közé záróirányú diódák a bemenetre.” Bocs ezt nem teljesen értem |
Bejelentkezés
Hirdetés |