Csak annyi szerepe van, hogy a bemeneti ellenállása nagyon nagy. Például feszültségmérésnél, feszültség osztók után bekötve használnak ilyen bekötésben műveleti erősítőt, így az AD konverter bemenete nem terheli a feszültségosztót, pontosabban mér.
Itt nincs rá szükség, mert már eleve műveletierősítő után van. Viszont az LM358 dupla, szerintem csak nem akarta a készítő szabadon hagyni, ezért bekötötte. Ha dupla erősítőben nem használsz egyet, akkor a bemeneteit érdemes leföldelni, mert összeszedhet zavarokat, esetleg begerjedhet és megugrik a fogyasztása.
Az IRF640-et meg kéne nézni, hogy 5V-ról le lehet-e zárni rendesen. Érdemes IRL FET-eket használni.
Az 1K-s ellenállást kicserélném 100Ohm-ra, és egy 1K-s ellenállást betennék a test és a Gate közé közvetlenül a FET mellé, biztonsági okokból, pl ha véletlen a 100 Ohm megszakat, vagy az AVR PWM lába megnyekken, akkor is nyitva marad a FET.
Továbbá külső aluláteresztő szűrőt is tennék be a műveletierősítő után, mondjuk 7Hz-re, ilyenkor érdemes 15-30Hz-re megválasztani a PWM frekit. A 100nF-os kondenzátorok is lemaradtak a máveleti erősítő tápjából. Ne feledkezz meg a hidegpont kompenzálásból, a legtöbb ilyen forrasztóállomásból hiányzik. Egyébként elég furcsa a bemenete a műveleti erősítőnek, én nem így csinálnám.

Ha a válaszomnak ez a fele ragadt meg, akkor legyen.
Arduino-val nem fogod soha az életben megérteni, hogy hogyan működik egy AVR. Programozást meg fogod tudni tanulni, de a legtöbb példakód fenn van a neten és sajnos sokan ezeket használják, nem írják meg újra, pedig mennyit lehet belőle tanulni... a többit nem fejtem ki, legyen elég ennyi indok.

Meg tudnátok mondani, hogy a második műveleti erősítő miért szükséges a kapcsolásba?
Én is építés közben vagyok, megcsináltam egy erősíző kapcsolást, nem invertálóra rá a hőelem +-ot, a hőelem - a GND-re van kötve. Az erősítés jelenleg 500-as, de csak a teszelés miatt, és rendesen működik.
Szkóppal mérve kb 10mV-nál kezdi olvasztani az ónt, én 18-ig hagytam felmenni, ami a kb 450Celsius.
Ezeket ötszázzal megszorozva is működött, hogy nagyjából 5V-nál kezdte el olvasztani.

Mire kellhet a második erősítő?

Most vegyem ki az arduinobol az atmel chipet? Indokold meg hogy miért? Ez egy olcsóbb kínai fajta. Szóval rááldoznám. Nem originált.

Mindegy, hogy AC-t Vagy DC-t kap. Javaslom nem arduinoval hanem avr-el megepiteni

Találtam egy oldalt. Nekem még jó is lenne. Ntb adapter helyett lehetne használni a trafót? De ehhez a pákához AC kell ugye? Nem DC. Bővebben: Link

Sziasztok. Régebben már írtam, de csak most tudtam beszerezni nekem megfelelo pákát. A lényeg az hogy szeretnék építeni egy digitális vezérlot arduino UNO-val. A páka egy 24V/48W PENSOL-IRONE-N fekete típusú, ezt ajánlották sokan. A trafóm 24V-12V és 50W. Ennek gondolom megfelelonek kell lennie. A lényeg hogy minnél kevesebb alkatrészbol meglegyen. A kijelzés vagy 3 darab 7 segmenes kijelzovel, vagy egy kétsoros lcd display-el oldanám. meg. Gondolom az utóbbi egyszerubb.

A pontatlanság mindig mindenben van, de az "relatív". Vagy is nem az számít, hanem az elvárt pontossági igény, és ahhoz kell mérni a dolgot, megfelelő-e vagy sem.

Megközelítőleg elég, ellenőrizd egy hőmérővel.

De akkor a hőelem adatai, meg a kiszámított erősítési arány alapján elég megcsinálni, vagy nagy a pontatlanság ebben, utána kell állítani?

Tegyük fel 500 fokig akarsz mérni. K típusú hőelem 41uV/°C-os érzékenységű.

5000/((500*41)/1000) = 243.90243902439024390243902439024-szeres erősítés kell, hogy 500 fokon 5000mV-ot mérj. Ja és 460 fokon 18.86mV-ot mértél.

Üdv! Olvastam hogy többetek is épített már hőelemes pákához szbályozást, ezzel kapcsolatban lenne nekem is kérdésem:

Tudnátok tanácsot adni, hogyan lehetne kikalkulálni a hőelem felerősítéséhez szükséget mértéket?
Ha jól tudom, a K típus 460C körül ad ki 20 millivoltot, amit mondjuk ha 250x-re felerősítünk, akkor kapunk 5V-ot megközelítőleg.

Jelenleg olyan állomáson dolgozom, amiben nincs még hidegpont hőmérés, így úgy gondoltam, azt egy olyan 40C-ra állítom majd be, ugye hozzáadom a hőelemből mért értékhez, és megkapom a valóságos hőmérsékletet. Az elején elvileg hidegebb lesz, a végére meg melegebb, de ha 40C fölé menne, már a pákát is alig lehetne fogni.

Csak annyi a problémám, hogy nem igazán tudom megmérni, ez mennyire működik a valóságban.
Nincs igazán szükségem szabályozásra, csak hogy ne melegedjen túl a dolog, menjen úgy mint egy alap 230V-os páka amit csak bedugok a konnektorba.

Elegendő, ha a számításokra hagyatkozom, vagy nem lehet ilyen egyszerűen letudni?


Köszi előre is

Esetleg egy ilyen: Bővebben: Link Nekem bevált több éve használom.
Programozható hőfok-memória, beállítható *szundi* mód. 450 C fokig állítható.

Üdv!

Tudnátok ajánlani egy komplett forrasztóállmást?
Ami idáig volt tönkre ment mivel nem bírta hogy 2-3 óra hosszáig ment.
Nem baj ha nem digitális, de jobb lenne.
Maximum 20 000Ft-ot tudnák ráfordítani.

Előre is köszönöm!

Így már értem. Jól láttam ellenállás - zenerrel csökkented a 24V-ot a 7805-nek? 7805-nek nem kell hűtőborda?

Bekapcsolás = tápot kap a rendszer, vagyis ekkor van stand-by állapotban, a kijelzőn megjelenik a páka aktuális hőmérséklete (szobahőmérséklet). Amikor megnyomom a rotary-t, akkor kezd el fűteni.

Szia! Ez így nem nagyon érthető: bekapcsoláskor stand-by azaz készenléti állapotba kerül a rendszer, vagy nálad ez jelenti az üzemi állapotot?

Hajrá! Én raktam a páka fölé egy NTC ellenállást, így ha pihen a tartójában, megemelkedik picsit a fesz. osztón mérhető feszültség, ezt kihasználva 15 perc pihenés után csökkenthetem a hőmérsékletet. Plusz én beépítettem egy csipogót, ami szól, ha nincs a páka csatlakoztatva, vagy ha a szabályzás a páka túl forró, amit már nem is tudok mérni, mert a műveleti erősítő kimenete maximumon van (3.2V 5V-os tápnál). A csipofgót arra is lehetne használni hogy csippan egy nagyon rövidet, ha felfűtött a páka, stb.

Kovidivi

A bekapcsoláskor a rendszer stand-by állapotba kerül. A rotary-n lévő nyomógomb nyomására a páka az alap hőmérsékletre fűt (150 °C), majd az újbóli megnyomásra visszaáll stand-by állapotba.
A három s nyomást követően alapbeállításba kerül a rendszer, vagyis elfelejti a legutóbb beállított hőmérsékletet. A pákában található K-szondát használom. A MAX 6675-öt nem kell kalibrálni, mivel digitális kimenete van. Most hétvégén nekiállok programozni, a puding probája az evés lessz...

Igaz, ezért is volt ott az a "ha". Nekem WSP80-am van, ebből kifolyólag gondoltam, hogy mindegyik olyan lehet. Viszont minden feladathoz/elváráshoz/körülményhez más felépítés kellhet, ami miatt nem lehet mindíg ugyan azt alkalmazni. Így utólag rákeresve a Weller PES50 hőelemre, 3db van amibe jó a benne lévő K111-es hőelem (EC1201, PES50, PES51), ezen kívül azért van még pár hőelemes.

"A Weller, ha jól tudom, minden pákájában platina szenzort használ így annak nincs polaritása."
Szia. Nem jól tudod, pl. a PES50-es pákában K hőelem van. Mondjuk a régiek közül lehet ez az egyetlen kivétel.

Szia. Én ugyanígy oldottam meg, Arduino mini proval. Ha hidegebb a páka hőszenzora (nem a csúcsa!!!), akkor rákapcsolom a teljes tápfeszt. Egyébként pedig kikapcsolom. Így elértem +-0.5 fok ingadozást a szenzornál. Ennél sokkal rosszabbul alakul a csúcs hőmérséklete, de mivel ott nincs szenzor, nem tudok mit tenni. PID szabályzásnak itt nincs értelme, mert a hőkivétel a pákából nem állandó forrasztás közben. Ha meg nem forrasztunk, lényegtelen, hogy 320 vagy 325fokos a csúcs.
Amit még érdemesnek tartanék beépíteni, az egy mozgásérzékelő. Ha nem mozdul a páka, egyre alacsonyabbra veszi a hőfokot az idő múlásával. Ha megmozdul, azonnal elkezd fűteni, ahogy a csövön kifér. Mindez úgy beállítva, hogy 5mp-nél ne kelljen többet várnom a pákára, esetleg csippanhatna is, ha visszamelegedett normál hőfokra.

Ezt pontosan hogy csináltad?
A 150W úgy jött ki, hogy 150W/2 = 75W-os a pákád?
A belengetés alatt azt érted hogy hiszteriézis nélkül egy komparátorral kapcsolgatod a kimenetét?

Üdv! A csati háza nem volt bekötve esetleg esd miatt? A páka típusát se volna gond tudni mert van amelyik ptc-s

Szia
Köszi az infót de a -Forrasztóállomás hiba- fórumban megtaláltam a hiba okát, sajna bizonytalan működésű az általam megépített forr-állomás.

köszi a hozzászólásaitokat

Üdv!

2-2 vezetéket össze tudsz mérni ellenállás méréssel. Ha hőelemes, akkor az egyik páron melegítés hatására tudsz feszültséget mérni. Ha nem hőelemes, akkor az ellenállása fog nőni relatíve nagy mértékben. A képen a hőelemre mért ellenállás értéke lehetne akár a fűtőbetét ellenállása is (ilyen érték körül szokott lenni a teljesítménytől függöen), tehát ilyen módon kimérni helytelen.

Szervusztok
Köszönöm , hogy strapáljátok magatokat de még mindig nem jutottam előbbre ezért segítek
hátha így érthetőbb vagyok.

A kinai páka betéten 4 fehér vezeték van ? ez a gondom.
Tudom vegyek másikat !?

köszike

Akkor nem hőelem.
Tehát, ha rámér és nem mutat semmit a feszültségmérő, akkor nem hőelem, hanem ellenállás. (vagy szakadás)

Miért lenne nulla a feszültség? A K típusú hőelem 41uV/°C feszültséget termel, ha a hőelem melegebb a hidegpontnál. Ez a melegítéssel teljesül is. A platina szernzor (RTD) meg ugye nem hőelem, ezért annál ellenállást kell mérni. Aminek meg ugye nincs polaritása.
És elnézést, ha az előbbinél furán fogalmaztam, késő van már.

Akkor mérheted a feszültséget. Az nulla lesz. Ha platina ellenállás akkor azt mérd.