Aztán kiszedtem a jól működő autós erősítőmből a toroidot, rátettem a vezérlőmre, és működni kezdett!!! Zsííír! A tápom üresjárati áramfelvétele 120mA lett, és a jelalakok nagyon szépek lettek. Rádobtam a 21W-os izzómat, és mint a gép egyből világított rendesen. A toroidról teszek föl képet.

Aztán vissza tértem az ETD 49-re, hogy miért nem jó. Áttekertem a primert 2X5 menet 1,3mm átmérőjű huzallal.
A vezérlés külön táppal megy 12 v-ról, a fetek S-D trafó köre meg egy másik rápra került. a fetekés a trafó kör feszültségét csökkenteni kezdtem, amíg lecsökken normális értékre az áram felvétel. Hát 1 voltig kellett csökkentenem, akkor folyt 0,19A. Dobok róla egy képet.
Aztán növeltem a feszültséget 5 V-ig, ilyenkor 1,2A folyt erről is teszek föl képet. A frekvencia ezalatt 38KHz volt.

Aztán a fetkörnek a feszültségét hagytam 5 V-on, és a frekvenciát változtattam. néztem mi változik.
Alap esetben 38KHz volt a freki, és az áramfelvétel 1,44A üresen járatott szekunderrel.
Amikor a frekit csökkentettem 26 KHz-re, akkor az áramfelvétel megnőtt 1,56A-re.
Aztán amikor a frekvenciát megnöveltem 108 KHz-re, akkor az áram még feljebb ment. 1,68A lett.

Mi lehet ezzel a trafóval??

Rakok föl a magról két képet, hogy lehessen látni a feliratot, és azt, hogy nincs légrése. Szerintetek miért nem jó??

itt a képtáram, hogy készítettem a trafómat.

A végén, hogy sikerélményem is legyen, vissza tettem az áramkörömre az autohifis toroidot, és tettem rá egy greatz hidat pufferrel. A Greatz MBR1045 diódákból volt. megy róla egy kép.

Rátettem a szkópót a szekunder oldalra, és mértem a terhelt, és terheletlen feszt, és jelalakot. A frekvenciát változtattam, hogy mit bír a trafó.

26KHz -en üresjárati fesz29V 20W terhelésnél 14,8V
57,2Khz-en üresjárati fesz28,6V 20W terhelésnél 15,3V
108Khz-en üresjárati fesz37,8V 20W terhelésnél 16,9V

Mind a három frekvencián csináltam képet

Azért írtam le mindent, mert hátha valakinek be ugrik, hogy mitől nem jó az ETD trafóm, és jó lenne, ha nagyobb részletességgel írna róla, hogy mit tegyek.

Lehet nem jófajtát tukmáltak rám annó? Azt nem tudom elképzelni. A RET-nél vettem, és adtak róla adatlapot is. Ma előkerestem, hogy med tudjam pontosan melyiket vettem, de sajnos egy éltalános adatlap, az összes fajta ETD49-ről.

Azért is fényképeztem le, ha valaki tudná melyik ez, légyszi segítsen. Kössz

űű én látok egy bibit:itt

a kivezetések a másik odlalon is így vannak kivezetve, és úgy kötöttél párhuzamosan "pászmákat / primer részeket" hogy a menetszámuk nem haszálpontosan egyforma, akkor ott tized voltok vanank szinte rövidrezárva...

ezért mondtam nmerég hogy nem tartom jónak a keresztmetszet szerinti primer felosztást, csak a menetszám szerinti felosztást, minden tekercsrészt biffilárisan a párjával egész keresztmetszettel tekerve.

Hali.
Ez az üresjárási áram is hihetetlen nagy.
Nálam nem volt több 0,5A-nél.

A primeren a jel elég jól túllő. Amiatt van a túllövés után a visszaesés mert a másik fet drainjéről a zener és a dióda feszt enged a gétre és kinyitja azt a fetet ami éppen zárva van. Tehát lényegében szerintem Öszenyitnak abban a kis szakaszban ahol a túllövés visszaesik 5V környékére.
Emiatt fogyaszthat sokat.
Annak a zeneres-diódás tagnak csak vész esetben szabadna áramot engednie a gét felé.

A nagy túllövésért a hosszú vezetékek felelnek. Ha be lenne kötve minden nagyáramú cucc teljesen tőbe akkor nem lennének=> lásd a nyáktervemen. 340W ig snubbert sem kellett használnom.
Csak ott tud kialakulni nagy impulzus ahol nagy induktivítások vannak.
Ezért fontos kapcsolóüzemben jó nyákterv.

Valamint a puffered nagyon mesze van.
Tedd rá a +t a trafó közepére közvetlen a -t meg a fetek szorszára közvetlen.

A feteket is szereld közvetlen a trarfóra, semmi vezetékezés. Meglátod jobb lesz a jel.

Üdv!

bifilárisan??

Bifilárisan tekerik az olyan reléket, amelyiket váltakozó áramra szántak. Az úgy néz ki, hogy a tekercshuzal közepét teszik a tekercs test belsejére, úgy, hogy félbehajtják. Aztán egymás mellett tekerik a két szálat. Ezzel nem működne mint trafó, csak mint elektromágnes.

itt egy kép a bifiláris tekercsről

Amúgy értem mit mondasz, de szerintem ezek az apró eltérések nem vezethetnek ahhoz, hogy így viselkedjen a trafóm.

Amúgy meg írtam is előtte, hogy áttekertem a trafómat 2X5 menet 1.3mmes huzallal, hogy ez ne jelentsen gondot.

Amit mondasz, attól szerintem lehet hatásfok csökkenés, de nem működésképtelenség.

Hy

Akkor mivel magyarázod azt, hogy amikor betettem a másik trafót, akkor azzal tökéletes volt. Akkor nem a hosszú vezetékekkel lesz a gond. Viszont biztos szebb jelet tudnék csinálni ha minden közel lenne egymáshoz.

A lényeg az, hogy a másik trafóval jó volt. Az persze lehet, hogy ezzel a trafóval nagyobb hézagot kell hagynom, tehát csökkenteni kell a kitöltést, de szerintem nem az lesz a megoldás. Holnap ki próbálom.

A trafóm tekercseit is megmértem, hogy nem-e rövidzárasak egymással, de nem. De mondom ma egy másik tekercs volt rátekerve egy vastagabb huzalból, és így is rossz volt.

Ennél a puspullnál nem számít az induktivitás annyira ugye? Mert lehet a tekercselésem miatt nagyon kicsi, vagy nagy lett az induktivitása, és ettől lehet gond.

Majd próbálgatok ezt-azt, hátha meggyógyul.

Nem tudom mennyit segít.
Visszamaradt még a kezdeti próbálkozásokról 1 kép a trafóról. Amit tudni kell róla EE-55 egy eléggé komoly mag.
Papírból csináltam neki csévét. A képeken a primer látszik a szekunder is hasonlóan lett feltekerve.

Gond nem volt vele semmi 100W ig szedtem ki belőle naftát gond nélkül utána puffer kondi hiányában abbamaradt.

Aztán gulyi barátomnak köszönhetően toroidokkal kényelmesebb volt a játék.
A toroid alulról látható, a primer rész kb a szigszalag alatt helyezkedett el, a szekunder tekercsek mindegyik körbefutott a magon másfélszer.

Biffilárisat itt értsd úgy, hogy egyszerre tekered a 2 félprimert (mint a rajzon is, csak a félbehajtás is ki van vezetve és szétvágva)

A rajz mint elektromágnes nem működne, pontosan ugyan annyira mágnesezi egyik irányban a vasat, mint a másikban, ezért kifelé semleges mágneses szempontból.

úgy tekerted át a trafódat, hogy a régi primereket leszedted, vagy legalább szétkötötted (mert akkor is 10mV ok vannak rövidzárba..ami elég ahhoz hogy nagy áram follyon kerezstül rajtuk...)?

Bekarikáztam mi okozhatja a nagy áramfelvételt.
Sárgával rajzoltam az ideális snubberelt feszt.

A bekarikázott résznél a dióda és a zener kinyit és fesz ad annak a fenek a gétjére amelyik éppen zárva van.
Mindezt azért hogy lényegében a fet mint egy aktív snubber, lesöntölje azt a feszültségcsúcsot. Mint látható elég rendesen visszaesik és itt egymásra nyithatnak a fetek.
Mérd meg a gétet is a földhöz képest. A holt sávban ahol a fet pihenne, lennie kell egy ilyen fesz csúcsnak ami nyitja a fetet.

Így van.

Üresjáratban meg kb annyi áramot kell felvennie amekkora áramot megenged a primer induktivitás 1 félperiódus alatt. Tehát nagyjából L=Al*n^2 ami elég nagy.

Hello mindenki

Szóval nem rossz az az EE trafó Ilyen az enyém is csak a közepe hengeres.
Egyébként én is afelé hajlok, hogy toroidot szerzek be, mert azzal sokkal egyszerűbb az élet, annak ellenére, hogy át kell fűzögetni a huzalokat rajta.

A gulyi árul is toroid magokat? vagy csak beszerzett neked egyet? Ha árul, akkor bizniszelnék vele, ha nekem nem jön össze az ETD-vel.

hy

Holnap neki esek, és kipróbálom a másik tekercstestet, mert 2 db van belőle. Tekerek rá 2X 5 menetet, az 1.3 mm átmérőjű huzalból.A szekundert nem is tekerem meg. Aztán megnézem mit vesz föl (áram).

A Skin hatás hogy jelentkezik az oscilloscop-on? Milyen lesz a jel?

Van otthon 3.2mm -es tekercs huzalom is, és lehet ki próbálom azzal is. Aztán arra lennék kiváncsi, hogy jelalak alapján ki lehet-e szűrni, hogy hol jelentkezik a skin hatás, és honnantól nem bírja már a nagyobb frekvenciát a trafó.
Mondjuk a 3.2-es huzalnak eléggé nagy a felülete, és lehet jó lenne 100Khz körül is.

Tehát hogy néz ki ez a dolog a gyakorlatban?

Bekarikáztad?? :wow3:

Sajna nem teted föl a képet. Pedig jó lenne látni, hogy milyennek kellene lennie egy jelalaknak

Értelmeztem amit írtál. Asszem mintha rémlene, hogy a gate-en is volt ilyen tüske. Holnap megnézem.
Azt is meg nézem, hohy a fetes körrel sorba teszek egy kis ellenállást, és meg nézem, hogy hol "folyik el" az a nagy energia. Lehet tényleg össze nyit?? Csak tudod az az érdekes, hogy nem változott ez a hatás akkor sem, amikor a frekivel lementem 26KHz-re. Akkor már a trafónak több ideje lett volna lemágneseződni, mert a fetek nyugalmi állapotának az ideje pont a 4szer olyan hosszú mint a 108KHz-en. Mert ugye a kitöltési tényezőt nem változtattam. Akkor már nem jöhetett létre az összenyitás, vagy holnap kipróbálom, hogy a kitöltési tényezőt csökkentem, és akkor ezt ki lehet zárni, vagy meg lesz a gáz.
Most jutott esszembe, hogy amikor a frekit csökkentettem, akkor nőtt a cucc áram felvétele. Asszem.
És akkor ott a nagy talány, hogy akkor a másik toroiddal miért nem csinálta ugyanezt? :wilting:

Nem, nem árulok
Csak hoztam cimónak 2 torroidot a TALI bt ből, mer én sokat járok arrafelé, és cimóval meg suliba szoktam találkozni néha.
Szóval csak futárkodtam...

A skinhatás mint ohmos tag jelentkezik a soros RL primerkörben, tehát amíg nem kell áramnak folyni addig nem számít nagyon a skin hatás,
így megtekerheted próba céljából a primert a vastag huzallal is.

Ha átrendezed a Ui=N*dB*A/dt képletet U/menet re, akor avval is lehet számolni,
ÉS a trafóra tekersz pár menetet, labortápra kötöd a primer betápot, így a freki mellett a feszültésget is tudod állítani..
Ganzunivval mérve az primeráramot, jól látható amikor a vas telítésbe megy.
(telítés alá mész és számolsz X frekin, és Y feszültségen ==> U/N -t, innen már bármi számolható...)

Sehogy!

A szkin harás csak egy váltakozóáramú ellenállás a vezetékben. Csupán annyi hogy a vezetéknek nem a méterre vett ohmos ellenállása lesz hanem annál nagyobb. Ez belső ellenállás növekedést jelent és +veszteségeket.

Gulyi nem árul magokat, csupán tett egy szívességet és elhozta nekem az iskolába.

Amógy az ETD vel is összelehet hozni, nincs azzal semmi baj.

Nem az átmágnesezéskor nyitnak egymásra.
Hanem ez egy későbbi tranziens!
A nagy túllövés miatt feszültség jut a zeneren keresztül a fetre és annak ellenére hogy zárva kellene hogy legyen kinyit.
Na most ezzel több dolgot lehet tenni.
Vagy csökkented azokat az induktivításokat ahol kialakulnak ezek a tüskék (trafó hozzávezetések, nagy áramú vezetékek)
vagy teszel be snubber, vagy lassítod a fetek nyitását, vagy korlátozod a fet söntölését amikor a tüske miatt nyit ki.

Sziasztok!

Nem tudjátok nekem megmondani, mennyi az Al-ja a PC táp kimeneti toroidjának? Sajnos nincs induktivitásmérőm, hangkártyával meg nem akarok gányolni, mert az is pontatlan lenne...

60-70 körül

Hello

Ezek a gyógyítási módok érdekelnek amiről írtál.

Az elsőt értem.


A snubber az csillapítás. Nem? Az a fet D, és S-jával párhuzamos kondi sorban egy ellenállással? Vagy nem?

Nekem van benne. Egy 10nF-os kondi, sorban egy 47 ohmos ellenállással.

A fetek nyitását lassítani?? Na ezt hogy kell?


Meg hogy kell korlátozni a fet söntjét? a zenerrel sorba egy ellenállás, vagy nagyobb értékű zener kell? asszem most 40, vagy 45Vos van rajta.

A trafóm induktivitását szeretném megmérni, de a műszerem nem tud 1 mH alatt mérni.

Multkor találtam valahol egy oscillátort, aminek a frekvenciája a tekercs induktivitásától függött.
Úgy működött, hogy a szkóppal kellett megmérni a frekit, és abból kiszámolni az induktivitást.

Azért írtam le, hogy nem találkoztatok ti is ezzel a rajzal valahol? Hiába keresem, nem tudom hol láttam. Vagy ha van ötletetek a műszerem méréshatárának a kiterjesztésére, az is jó lenne.

Kössz

Az R-C értékének válzoztatásával lehet variálni a vágási frekvencián.
Kisebb ellenállás jobban snubberel, de inkább a kondinak az értékével kell variálni. Nagyobb kondi ugyanazon a frekin kisebb impedancia.

Gate ellenállás növelésével.
De inkább ne ezen próbálj változtatni.


Ezen még gondolkoznék kicsit


Talán arra gondolsz amit a rezonáns tápos cikkemben írtam.

De hülye vagyok meg van!

Induktivitás mérő

Halihó!

Sajnos össze kell, hogy kössem a szekunder körök GND-jét a primer (és vezérlés) GND-jével.

Mégiscsak készítek a tápomhoz visszacsatolást, valamint a vezérlést a PIC beépített PWM generátorával fogom előállítani (eleve van benne SMPS-hez alkalmas ellen ütemű PWM generátor, dead time-al). A pontos és korrekt feszültség méréshez (A/D átalakítás) kéne az azonos GND.

Korábban olvastam, hogy ez zajt visz a rendszerbe. Hogyan lehetne ezt kiküszöbölni? Hogyan kössem össze a kimeneti GND-t a bemenetivel (ha lehet)?

Kösz!

És kb hány menetnél telítődik 5A esetében?

Ide is a B= 0,2-t kellene helyettesíteni?

Sziasztok!

Kapcsoló üzemű tápegységet tervezek építeni. Végül is egy 12VDC-300VDC átalakítót. A meghajtása TL494 lesz. Az lenne a kérdésem, hogy hogyan lehetne azt egyszerűen megoldani, hogy ha a kimenő feszültség 300V fölé kezd emelkedni akkor a kitöltési tényezőt lassan kezdje csökkenteni vagy esetleg jobb lenne a dead time-ot növelni? Azaz 300V-ig legyen a kitöltés kb. 50% és a szabályzás csak e felett működjön. Ezzel a módszerrel szeretném a védelmet kialakítani.

Pisti

Hy

Elindult a tápom

Kössz a rengeteg segítséget!!

Azért örülök is neki, hogy nem indult el elsőre a tápom, mert így sokkal többet tudtam meg a működéséről mintha egyből minden flottul ment volna.



Neki álltam, és megnéztem az autohifis toroidom jelalakját, és hogy hogy megy telítésbe.
Aztán módosítottam a vezérlést úgy hogy a védőtranzisztor előtti munkapont beállító ellenállását 1K-ról 470 ohmra csökkentettem, és a fet előtti ellenállást 100 ohmról 33 ohmra, így most jobb lett a jel.
Igazából az nagyobb változást hozott, amikor a fet G-D közti zenert kicseréltem 22V-osra. Akkor sokkal kisebbek lettek a jelnél a kiugró csúcsok! ettől nem is akart annyira sok áramot fölvenni. Viszont a megoldás gulyi88 ötlete volt. A primer tekercsem okozta a szívást végig. Méghozzá az, hogy sok szálból lett tekerve, és a hosszak nem voltak egyformák.

Megtekertem 1 szál 1.3-as huzallal 2X5 menetet primernek, és megmértem. Jó lett a jel is, de nem olyan szép mint a toroidnál. Ezzel többet kell mojolni. Aztán kiderítettem, hogy 15 voltnál ment telítésbe. Zsír! ilyenkor a freki 55Khz volt. Aztán rátekertem a szekunder tekercset is egy szál 3.2mm-es huzalból 5 menet!. Nem volt könnyű. Beindítottam a tápot, és a nyugalmi árama 300mA volt. aztán megterheltem egy 12V110Wos izzóval, és a primer jelem elkezdett dzsuvásodni, a szekunder meg fűrészjelesedni. Az izzó világított rendesen! A tápom nem nagyon bírta, ezért rátettem autó akksira. Akkor tiszta kajakkal világított az izzóm.

Aztán frekiben fölmentem 108KHzre, de ott a tápom nem volt már olyan kajak. Nem tudtam méregetni, mert sietnem kellet, de az izzó nem égett tiszta erővel.

Legközelebb ha lesz időm mindent kimérek, hogy tudjam mi miért jó vagy nem jó.


Lettek kérdéseim is egyből. :yes:

- Akkor hogy tekerjem meg a trafót, hogy ez a potenciál különbség ne jelentkezzen? sodorjam pászmákba a tekercseimet, és úgy tekerjem rá egyszerre? Akkor attól félek, hogy csak laza illesztéssel tudom megtekerni, mert akkor egy csomó kihasználatlan hely lesz a trafómon, és ez a gyengébb indukció miatt a hatásfok rovására fog menni. A gyári trafókat sem pászmákban tekerik. Nekik hogy jön össze?

Ha lehet, akkor a szkin hatás kiszámításán át futhatunk?
ezt találtam a neten róla
Ha én megtekertem a próba szekunderemet 3.2-es huzallal, az gyakorlatilag merő veszteség nem? mert 55 KHz.en a huzal külső 0.3mm-én folyik áram, és a többi csak veszteséget okoz. Jól gondolom? Vagy akkor hogy van ez?

A gyárilag tekert toroid trafókon amik úgy néznek ki, mintha kézzel tekerték volna, azoknál sem tekerik össze a huzalokat tekercselés előtt, és mégsem rontják a trafó paramétereit. Rakok képet róla.

Csináltam egy jó pár képet az egyik erősítőm belsejéről akit érdekel nézze meg. a képre kell kattintani hogy nagyobb legyen
Empharer erősítő táp

Én pont most lettem kész a primer tekercseimmel. Így néznek ki.

4 darab 0.63mm Cuz van összesodorva egy fonattá. Ebből a fonatból összesen kettő van, egymással parhuzamosan feltekerve a csévére. Ez pont 10 menet, ami azt jelenti hogy kettő párhuzamosan van kötve egymással, hogy kiadja a nekem megfelelő 5 menetet. A két fonatban egyaránt megtalálható primer 1 és primer 2 is. Amelyik fonatnak felöl hosszabb a kivezetése annak alul rövidebb és fordítva. Így (elvileg) hajszál pontosan egyforma mindegyik primer hossza.