Hello
Nagyon szépen köszönöm ezt a gyors választ.
Gondolom akkor a szekunder is mehet ugyan így?

Üdv!

Igen mehet az is.

Köszönöm

"Ha szinuszos lenne az áram, akkor valóban az effektív az a csúcs/gyökkető lenne."

Igen, ez igaz lenne, de jelen esetben egy push-pullról van szó, ahol csak félszinuszok folynak a primerkörben, tehát nem igaz a gyökkettő. Hanem a csúcsérték per kettő.


" ... számold ki az áram alatti területet és oszdd el a periódusidővel. Azaz csúcsáram*0,5 az ami max melegítheti a drótot a primeren... "

Igen, helyesen megadtad az áram középértékének a számítási módját. A baj csak az, hogy nem a középérték melegíti a drótot, hanem az effektív...

Az effektív érték egész más, hiszen le is írtad... ugye, négyzetreemelünk, kiszámoljuk a görbe alatti területet, átlagolunk a priódusidőre, aztán gyököt vonunk. Ehhez képest eléggé leegyszerűsítetted a dolgot...

Jelen esetben csak egy irányba folyik az áram, tehát nem vált előjelet, ezért fölösleges négyzetreemelni átlagolni és utána gyököt vonni, mert ugyan az mintha simán a hókuszpókusz nélkül átlagolnánk.
Szinuszos hálózaton nem ugyanaz a közép és az effektív érték, mert az áram előjelet is vált!
(azért kell a négyzetreemelés mert a drótot az áram fűti, annak irányától függetlenül, négyzetreemeléssel eltűnnek az előjelek, kiátlagoljuk és legyököljük, mert az elöbb négyzetreemeltük. Ez ugyan az mintha az áram alatti területek abszolútértékét átlagolnánk.)


Hogy folyhatnak félszinuszok egy kapcsüzemű tápban?
Az előbb te is írtad, hogy névleges terhelésen közelítőleg téglalap hullámformájú az áram.

Valami biztos nem kóser, lehet hogy nem is egyről beszélünk. Én a félprimereket fűtő áramra gondolok.

Másképpen a bevitt teljesítmény eloszlik a 2 félprimeren, azaz a 2 félprimer össz keresztmetszetét kell ehhez méretezni, vagyis egy félprimerre ennek a fele jut.

Te írtad, korábban:

" Ha szinuszos lenne az áram, akkor valóban az effektív az a csúcs/gyökkető lenne. "

Erre írtam, hogy csak fészinuszok folynak, akkor...

Egyébként, a kapcsolóüzem ellenére pl a Royer oszcillátorban, a ZCS konverterek többségében szinuszos áramok folynak. (meg a rezonáns tápokban ) Attól, ezek még kapcsolóüzeműek...

Hm... érdekes amit írsz. E szerint, a négyszögáram effektív és középértéke azonos? ( Az a négyszögáram, ami egy push-pull tranyóin folyik. Vagyis közelítőleg négyszög és csak a pozitív tartományban van. )

Azért nézd meg ezt a SwichCadben... hátha mégsem...

Üdv!
Ha a képletemet használod pontosan annyi jön, mint amit írtál. Egyedül a hatásfokot nem tartalmazza, ebben igazad van. Az elején akkor nem 4-el, hanem 5-el kell szorozni és ennyi. Egyébként a képlet pontosan a leírásod alapján készült, csak a sok részletszámítás egy formulává lett formálva.
Szereztem 60db nem működő PCtápot, azt hiszem egy ideig nem lesz gond a magokkal és a TO220-as diódákkal....

Jo igen, rezonáns rendszerekben szinusz szerű hullámformák vannak névleges terhelésnél.

Igen én azt állítom, hogy a DC áram RMS=AV értékkel
(magyarul effektív=közép)
(ez az áram itt nem vált előjelet, ezért DC áram)

Örülök, hogy ezt egyszerűen meg sikerült magyaráznom.

Egyébként most már kezdek én is kételkedni abban, hogy a primer tekercs darabonként kell hogy tudja a maximális áram felvételt kezelni. Lehet igazuk van a srácoknak akik itt tépik a szájukat.

Viszont én eddig így méreteztem, és mindig fa..a volt minden. Nyilván jó kellett, hogy legyen, mert akkor ezek szerint túl is méreteztem.
Méretezéshez a Skori számoló progiját használom. Szerintem egyszerű, és jól működik.

Skori trafó méretező progija.

Ilyen túlméretezésekről eszembe jut egy vicc, amit apám mesél mindíg:
A bakter áll a sorompónál. Már fél órája áll az autósor. Kiszáll egy fickó és megkérdi:
-Uram, fél órája nem jön a vonat! Engedje mán föl a sorompót!
Erre a bakter: - Abbú még nem vót baj, hogy a sorompó le van engedve...
És milyen igaz.

:yes:

Ja így is van

Persze. Attól, hogy valami kétszer akkora, mint az szükséges, legfeljebb árproblémák merülnek fel. Meg egyebek, de ez majd csak később derül ki...

Biztos jó a Skori programja. Csak helyes adatokat kell beklopfolni...

Akkor legyen egy példa!

Legyen a négyszögáram amplitudója 5 A. Természetesen 50 % kitöltés és csak pozitív, illetve nulla értéke van.

Akkor az áram 5 A, ennek a négyzete 25, ezt átlagoljuk a priódusidőre, vagyis 12,5-t kapunk. Ebből már csak négyzetgyököt kell vonni, ami 3,53 A.

Ha csak középértéket számolunk, akkor 5/2, az az 2,5 A jön ki.

Te ott tévedtél, hogy a gyökjel alatt van az egész kifejezés és ebbe a priódusidő is benne van! Az igaz, hogy felesleges négyzetreemelni, aztán gyököt vonni, de az átlagolást a periódusidő négyzetgyökére kell elvégezni, hiszen az effektív érték definiciója úgy kezdődik, hogy négyzetgyök alatt: 1/T szer...

Tényleg igazad van.
Akkor azt nem értem, hogy jelen esetbem az RMS vagy az AV fűti a vezetéket?
(RMS-t csak szinuszos jelre kellene értelmezni?)
(szinusznál az RMS = effektív, viszont ennél a négyszögnél az AV lenne egyenlő ez effektívvel?)

Nem csak jelen esetben, hanem mindíg az áram effektív értéke melegíti a drótot, az ellenállást, vagy a kondit ( mert ugye van neki ESR-je... ) És a termelődő hő, vagy nevezzük veszteségnek, az áram effektív értékének a négyzetével arányos. Az áram alakja tök mindegy, azt az integrálást minden áramalakra el lehet végezni, mindegyiknek lesz valamilyen effektív értéke. Feltéve, ha ismert az áram időfüggvénye, különben csak becsülni lehet. De ez azért nem olyan problémás, némi gyakorlattal azért meg lehet állapítani, - vagy következetetni lehet hasonlítással, - egy ismert görbe időfüggvényéből számítható effektív értékre. Nekünk meg különösen egyszerű, mert azért jó közelítéssel egy kapcsitápban négyszögáramok folynak. Ha meg túl nagy a hullámosság az áramon, az biztos azt jelenti, hogy kicsi a kimeneti simítófojtó... Valójában, az effektív érték egyik definíciója valami olyasmi, hogy egy váltakozó áram effektív értéke egy olyan nagyságú egyenárammal egyenlő, ami ugyanazt a hőmennyiséget termeli az adott fogyasztón, mint maga a váltakozóáram.
( Nem igazán szeretem az "RMS" kifejezést. Eléggé lejáratták az elemről működő 1kW-os kazettás magnók, meg a házimozik 50,-kFt-ért, meg a hozzá hasonlók... én inkább kiírom: effektív érték. Azok, akik csak üzleti szempontból tudják az RMS jelentését, nyílván, ezt nem értik meg... de ez nem baj... )

A középérték, meg ahogy te is mondtad, görbe alatti terület. Ez is van mindegyik hullámformának. Pl. tirisztorok, diódák veszteségének a számításánál használják. Vagy a trafóknál. Ugye a kialakuló fluxus a trafóra jutó feszültség-idő terület nagyságától függ... Tehát, egy hálózati trafó méretezésénél felállítható egy bűvképlet, ez alapján számol mindenki. Pedig, csak annyit kell tudni, hogy a menetszám arányos a tekercsre jutó fesz-idő területtel és fordítottan arányos a vaskeresztmetszettel, meg az indukcióval. És ez tök mindegy , hogy milyen trafó, mekkora a frekvencia, milyen a jelalak, stb. Amit mi használunk, roppant egyszerű, hiszen a trafó a legtöbb esetben négyszögfeszültséget kap, ebből aztán nagyon egyszerű kiszámítani a fesz-idő területet... A vaskeresztmetszet meg annyi, amennyi, az indukció... hát, az már problémás. Erre írtam, hogy célszerű kisérletezgetni a menetszámmal... merthogy nem mindegy, hiszen a trafó tekercselésének a vesztesége határozza meg az átvihető teljesítményt. ( Vagyis az ohmos ellenállás, - most hagyjuk a szórt induktivitást,- azt meg az, hogy milyen a drót ellenállása, azt meg az, hogy milyen hosszó a betekert drót... )
Egyébként, az áram középértékre is van valami jó megfogalmazás, valami kémiai folyamat írja le...( ? )

üdv!
Nekiláttam felmérni a "terepet" a trafóval kapcsolatban. A Bővebben: Link oldalon ismertetett kapcsolást szeretném megépíteni. Egyenlőre problémába ütköztem. Elvégeztem a számításaimat. A max teljesítmény 150W lenne, a mag egy PC tápegységből való EI, keresztmetszete 1.1136 cm^2. Kiszámoltam, hogy 3.5 menet kéne a primerre (0.15T-val számolva, 50kHz-en). Ez eddig okés. Node, 0.4mm-es drótom van itthon. Számításaim szerint kb 24 szál kéne, 5A/mm^2 áramsűrűséggel kalkulálva. Le is mértem a 24 szálat, összesodortam és ekkor szembesültem vele, hogy ha a két primer tekercset (2x24 szál) feltekerném nem maradna hely a szekundernek. Jól számoltam?

Én a következőt számoltam:
Ablakkeresztmetszet jelentése = az összes rézkeresztmetszet, ami felkerül (dúrván a duplájára lesz szükség a magon, mai úgy naggyából meg is van egy PC vason, ha esetleg nem megy fel akkor a frekit tornázd fel úgy 70KHz-ig)
Ez csak egy szekundertekercsre számol, ezért van 70V beírva, Ns az a 2 szekunder együtt.

Köszi. Megnézem ráfér-e, aztán ha nem freki növelve lesz.

Nos, lemértem EGY ablak méretét: 6mm*16mm durván. Ez 96mm^2. Ennyi elég lesz?
Fogjam meg a 22szál drótomat, csavarjam össze őket és úgy tekerjek?
Egyébként azt is lehetne, hogy csak 100W körülire méretezem, mert egy 80W-os végfok megy csak rá (Conduktor). Nem hiszem hogy ki lesz maximumra hajtva. 100W meg csak 15 szál kéne egy primerbe.

Elég kéne legyen a hely.
Én úgy szoktam PP-t kisfeszen tekerni, hogy lemérem a 2 féltekercshez tartozó drótokat (rászámolok 10-15cm-t kivezetésre), mind a négy véget külön összefogom rátekert és rányomott(kombifogóval) forrasztóónnal, majd ezután egymásmelléteszem és kézzel összecsavarom (kb 1 centis menetemelkedéssel), (csavarás nélkül jobb a helykitöltése, ha szükség lenne rá, de nehezebb azonos vastagsággal tekerni), így együtt mennek fel a magra (a nagyobb menetszámot szoktam alulra tekerni, jelen esetben a szekundert).
Neked most elég csak a PS közé tenni szigetelést (2-3 kör minőségi szigszalag).

Minden esetben az egyes rétekeget ki kell vinni cséveszélig, akkor is ha kevesebb menet van, mint ami szorosra tekerve kitölti a réteget.
(itt nem nem muszály kihagyni a 3mm-t a csévefaltól)
Ha fentvannak a tekercsek, akkor a középmegcsapolást majd úgy kell összerakni, hogy az egyik féltekercs elejét a másik végével kötöd össze.

80W zeneihez bőven elég a 80W os táp.
(habár attól is függ, hogy milyen osztályú/hatáfokú az erősítő)

A Conduktor a VF2 "továbbfejlesztése", FET-es és elméletileg jó a hatásfoka. Akkor 100W-ea fogok méretezni.
Ha jól értem akkor mind a két primert (két félprimer) egy vezetékké csavarod össze? Ez jól hangzik, megnézem hogy megy ez a gyakorlatban.

Szerintem a legjobb, ha enyhén (klön) csavart féltekercseket eresztesz össze (féltekercsek csavarás iránya és az egybecsavarás iránya fontos (ha jók az irányok, akkor könnyen összemegy, szemmel nem látható, hogy 2 félből van)).
Majd kitapasztalod, hogy neked mi a jó (annyi a lényeg hogy a féltekercsek mindig együtt kerüljenek fel, ez biztosítja a nagyonszoros csatolást a felek között.)
(néha a magra tekerés közben csavarom meg, minden negyed körben (csévéretekerés közben) kap egy kör csavarást is..)
VF2 ha jóltudom AB oszály, neki elég a 100W bőven (csak puffer legyen (ne a tápba hanem inkább az erősítőbe, vagyis ahhoz legyen közelebb)(tápba elég 1000µF ESR meg némi MKP, bár én hiányolom a kimeneti fojtót a tápból))

Nos, a trafó készen van, majd meglátom, hogy jó lesz-e. A csévetestet sikeresen eltörtem, de használható: a lábait tartó műanyag reccsent. A primer és szekunder ellentétes irányban vannak feltekerve, a topikban ezt olvastamü. Még annyi, hogy a mag hozzáér a primerhez, tekertem közéjük szigetelő szalagot. A szekunder 6.5 menet, a primer 2.5. 70 kHz lesz a freki.
A kimeneti fojtó be lesz építve, a szerző a kapcsolástól viszonylag távol írja egy megjegyzésben, hogy 10-100 uH megfelel. A diódák és a kondik közé kell tenni szerinte.
Két kérdés még: a frekihez tartozó Ct-Rt értéket hogy tudom számolni? Hirtelen a Thomson-formula jut eszembe, de az a párhuzamos rezgőkör frekvenciájához van.
Illetve én csak 30V körüli feszültséget kapok alapjáraton, ehhez módosítani kell valamit, vagy maradhat a rajz?
Valamint a potit milyen állásban kell hagyni élesztéskor?

Ha hozzáér a maghoz az semiképp sem jó hosszútávon, de most egy tesztre jólesz.
Ha nem sikerül szűkebbre tekerni akkor ki kell venni pár szálat valamelyik féltekercspárból.
A frekihez töltsd le az IC adatlapját abban megtalálsz mindent.
A kevesebb fesz miatt lehetséges, hogy majd a visszacsatolásban értékváltoztatás kell.
A potit tedd maximum állásba(csúszka a 35V os végnél legyen) (másik végállás nemjó semmiképp).
Kimeneti feszt majd ennek csökkentésével lehet belőni.
Én a cséve lábait állt. csak rögzítésre használom, max akkor kerül rá drót ha az nagyon végony

Még ki lehetne méretenzi spiccesre ahogy katt is mondta, teszteléssel, a magnak ki kellene bírnia több indukciót is (nem lehet nagy a szórás a PS között).
Így a menetszám csökken...

"Még ki lehetne méretenzi spiccesre ahogy katt is mondta, teszteléssel, a magnak ki kellene bírnia több indukciót is (nem lehet nagy a szórás a PS között). Így a menetszám csökken... "

Azért ezzel csak óvatosan, mert az igaz, hogy nem mindegy, hogy a primer 2, vagy 3 menet, de pl. ha a vas Al=5000-rel rendelkezik, akkor ez 3 menetes primerrel már 2,5 Ap-p körüli mágnesezőáram csúcsértéket jelent 50 kHz esetén. Az a baj, hogy az lehet, hogy nem lesz túl nagy az indukció a vasban, de a primer induktivitása nagyon kicsi lesz a kis menetszám miatt. Ez viszont azt jelenti, hogy elég nagy lesz a mágnesezőáram. Nem mintha ez olyan nagy baj lenne, de azért figyelembe kell venni.

üdv!
Szegeden nem találtam LOW ESR tulajdonságú nagy feszültségtűrésű kondit, így vettem 6db 2200µF/16V-os elkót, gondoltam majd sorba kötök 3-3-at. Ez jó is, mert akkor a feszültségtűrés 48V lesz, viszont a kapacitás kb 700µF-ra esik le. A kérdésem: ekkora kapacitással mik az esélyeim (70kHz-en fut a táp), illetve tippet kérek, hogy hol lehtne megfelelő kondit beszerezni?(Bővebben: Link)

Hali! Ha sorbakötsz több kondit, akkor összeadódik a soros ellenállásuk és máris ottvagy, mintha normál ESR értékű kondikat használtál volna. Szerintem próbálj meg rendelni valahonnan.

Nem is kell bele LowESR kondi.
Szerintem vegyél két 3300u 50V-ost a kimenetre.
Primér oldalra meg mehet egy csomó 220u 16V. (10db kb párhuzamosan)
Nehogy berakj oda 10000u 25V-ost

ui: Bár ebben sincs fojtó a kimeneti graetz után, köss majd a kimeneti pufferekkel párhuzamosan 1u-s 63V-os fólia kondikat.

Csak hogy értsem is: miért nem kell bele Low ESR? A leírások szerint azért kell, mert az impulzus üzem miatt a kondi le-föl töltögetése miatt nagy az áramváltozás és ezáltal a leadott hő is több mint pl. 50Hz-en. A kimeneten LESZNEK fojtók, kb 10-100uH-t gondoltam, illetve a leírásban ennyi van megadva. Az diódák és a puffer közé lesznek rakva.
A primer körbe 2x4700µF-os kondit vettem. Akkor az móst jó vagy sem?

banyaiakos: ezt én értem, de elméletileg az a baj a kondik nagy soros ellenállásával, hogy melegítik azt. Namost, ha én többet sorba kötök, akkor EGY kondit nézve kisebb lesz a melegedése, mintha sima kondit használnék. Vagy tévedek?

Igen. Egy kondit nézve kisebb lesz a melegedése. 100-150 Wattra primer puffernek jó amit raktál