Gyönyörű! Magam is csatlakozom az irigyek táborához.

Üdv Janó bácsi!
Egy hasonló készülék: RX 011 .
Mivel kedveli a régi rádiókat pár rádió rajz .

Csodálatos csévék vannak ezekben. De mivel ma már ilyesmit sehol nem látni, azt gondolja az ember: A szupervevőkben már bizonyára nincs többé értelme ennek a hű de nagy körjóságnak. Azért azt tervezem hogy még egyszer az életben elmegyek egy múzeumba meghallgatni egy ilyen régiséget, hogyan is szólhattak ezek a régi 2+1-esek.

A szuperekben a szelektivitást a KF-körök jósága határozza meg, de az sem lehet túl nagy, mert levágja a magas hangokat.
Ezeknél a 2+1-eknél viszont a bemenőkör határozza meg a szelektivitást és az sávátfogást is, így nem lehetett nagy sajátkapacitású tekercseket használni, pláne vasmag nélkül, mert a légmagos tekercsek nagyobb átmérőjűek, hosszabb a huzal, így legalább a kapacitív veszteségeket alacsonyan kellett tartani.
De mindezt profiként tökéletesen tudod

De ezek a fűszínű zöld huzalok külön tetszenek, amiből készültek. Vajon mosással lettek ilyen patyolat tisztára varázsolva? A ferrit magot mikor találták fel, mert ezekben még olyanokat sem, de potenciométert is csak a jóval később gyártottakban látni?

Ha hiszed, ha nem a visszacsatolt audion egyenes vevők nagyon jól tudnak szólni. Ennek oka pont az, amiért abbahagyták a gyártásukat annó. Vagyis a szelektívitás hiánya, illetve a nagy sávszélesség. A háború körül, már annyi volt az adó a középhullámon, hogy nem lehetett zavarmentesen rádiózni az ilyen készülékekkel, mert az állomások összelógtak, egymásra beszéltek. Ezért aztán mindenféle szívó-szűrő köröket építettek az antenna körbe, amit helyileg mindíg be kellett állítani. Nehézkessé vált a kezelésük, sokszor 4-5 gombot is csavargatni kellett mire egy állomás, úgy ahogy zavarmentesen bejött. De ma más a helyzet, visszatértünk a régi állapotokhoz, vagyis alig van a középhullámon fogható állomás, nem zavarják egymást, így a rádió az adó által kiadott teljes hangfrekis sávszélességet veszi. Ha a (gerjesztett) hangszóró jó, meg a végfok jól van beállítva, akkor igen jó minőségű hangot lehet hallani belőle. Persze elengedhetetlen a megfelelő magas-antenna és a földelés használata. Üdv.

Abban az időben még nem volt általánosan elterjedt a huzalok zománc szigetelése, valószínű nem állt rendelkezésre megfelelő kémiai anyag, így a huzalokat körbefonták cérnával, több rétegben, más száliránnyal. Pesten a 20-as években egész cérnagyártó-körszövő iparág alakult ki erre. Azt nem tudom ki, és mikor találta ki a zöld cérnát hozzá, de ez volt az általánosan használt szín az iparágban. Valami nagyon stabil festékanyagot találhattak hozzá, mert való igaz, hogy nem fakul, és nem nagyon koszosodik, én ki szoktam fújni kompresszorral 6-8 atm.-val és ilyen lesz.

Már a hangerejére lennék kíváncsi a kevés cső, + nincsen bennük hangerő potenciométer miatt. Azok a gerjesztett hangszórók már biztosan jó mélyhang átvitelt produkáltak. A rezgőnyelveseknek inkább lehetett bádog hangja, olyan felépítésű telefon hallgató betéttel még sokkal találkoztam.

A tisztításnak az aranykezű Janó bácsi a tudója, de gondolom ez a rádió nem kapott vizet-párát, így nem rohadt el a tekercs... Meg ezek még pamut vagy selyem szigetelésű huzalok, ha nem kap folyadékot, akkor a por lefújható róla és szép lesz. Mosni nem szabad.

Először a porvasmagot találták fel, az egyik régi Rádiótechnikában olvastam is róla, hogyan lehet házilag tiszta vasporból (úgy írta, hogy olyat lehetett kapni) és ragasztóanyagból csinálni, ha az amatőr maga akarta készíteni méretre.
A ferrit már a 30-as évek vége felé bukkan fel, ha jól olvasgattam. A cél a nagy permeabilitás és a kis örvényáramú veszteség elérése volt. Ezt már házilag nem lehet megcsinálni.

A potenciométert ismerték réges rég - a huzalellenállással egyidős, csak elég drága volt a jóminőségű szénpályás (sőt, készítettek recsegésmentes "örök minőségű" megoldásút is, leleményes módon). Mindenhova nem lehetett "olcsóbb" huzalost tenni a sajátinduktivitás miatt. Így olcsóbban (a 2+1-es az olcsóbb kategória volt, a szuper rendszert a 20-as évektől már ismerték, bár inkább mindenféle egyéb "-dint" használták és nem a heterodint, mert az egy ideig nem volt versenyképes az ára miatt, mivel az akkori, gyenge csövekkel nem nyújtott annyival jobb minőséget, mint az ára lett volna) úgy oldották meg a hangerő szabályzását, hogy a visszacsatolást változtatták (forgókondenzátorral), ezzel az erősítés nőtt vagy csökkent. Teljesen nem lehetett lehalkítani ezeket a vevőket, de mivel a hangszóróvételhez elég nagy jel kellett, így a visszacsatolás csökkentése elégségesnek bizonyult, hogy jól elhalkuljon. A fülhallgató meg nem hallatszik messzire

A litze huzalt ismerték már (gondolom a zöld tekercs is az), az meg lakkszigetelésű, csak szálösszefogással.

Gondolom a szimpla lakkszigetelés nem volt olyan stabil, illetve a rádióban a kapacitáscsökkentést is szolgálta a fonal (gyakran dupla selyem) szigetelés - messzebb kerültek a menetek egymástól.

A kevés cső ne tévesszen meg, mert amikor elterjedtek az összetett csövek, akkor a 2+1 az lehetett kvázi 3 vagy 4 + 1 is, csak a ballonszám maradt 3. Az UCH1,2,3 meg hasonló csöveket is használtak audionként és végerősítőként (bár végfokként inkább végpentódát).
Bár a 30-as évek elején egy jó egyenes vevő akár 6-7 csövet (triódát) is tartalmazott, 4 hangolt körrel... Ekkor voltak - egy mai nagyobb zsebrádió méretű - négyes forgókondik is...
A pentódák a nagyobb erősítésükkel és a báriumos katódjukkal csökkentették le jelentősen a csőerdőt. És ekkortól érte meg rentábilisan a szuperrendszert használni (jó többrácsos csövek, nagyobb keverőmeredekség!).

Sziasztok!
Kaptam egy Philips Boccaccio rádiót 90-100 Mhz es URH val.
Eddig szépen szólt, de most bekapcsoltam és a varázsszem teljesen ki van nyílva, URH-n alig hallható a vétel, borzalmasan torzít és KH-n pedig semmi vétel nincs.
Vártam egy kis időt, hátha csak be kell melegednie de nem az a baja.
Enyhe oldalbaütésre sem reagál.
Melyik csövet cseréljem?
Ilyenek vannak a hangolókörben: ECC85, ECH81, EF85, EABC80

Tippelek: az ECH81 környékén kéne körbenézni. Úgy tűnik, a KH oszcillátor nem megy (ő a triódarész), illetve az elterjedt megoldás szerint az URH KF részeként szereplő heptódarész sem az igazi. Az URH keverést elintézi az ECC85, de az első KF erősítő az ECH81 heptódája szokott lenni. Valami átmegy rajta, de ugye rosszul.

Oka lehet pl. az előfeszültség hiánya, illetve az AGC (a demodulátorkörről jön) hibája, ami miatt nem jó az előfeszültség. Átütött (inkább átvezető) kondenzátor is okozhatja. Vagy rossz forrasztás. A feszültségmérés segítene, a heptóda első rácsán kéne feszültséget mérni. A varázsszem kinyílása is arra mutat, hogy a negatív feszültség hiányzik. Ugyanis minél nagyobb a jel, annál nagyobb a negatív előfesz, és annál jobban becsukódik a varázsszem.

De lehet csőhiba is. Nézd meg másik csővel.

Mérj feszültségeket, rácson, anódon, segédrácson.

Ezek a valódi méhsejt tekercsek nem litzéből vannak, ez sem az, mert a litze nem áll meg ilyen elrendezésben. 0.2, 0.3 as csupasz réz vezeték, csak selyem szigeteléssel.
Egyébként én meg azt olvastam, hogy a litze nem feltétlenül jelent zománc szigetelésű vezetéket, mert pl. a hangszóró kivezetést is litzének mondják, és ott is csupaszak a vezetékek. Maga a litze elnevezés onnan ered, hogy a legjobb ilyen sodrott, szövött vezetékeket egy Osztrák, Linz-i gyár készítette, eredetileg onnan importálták, és csak a magyar szakzsargonban alakult át litzére. A régi hirdetésekben még lehet azt a kifejezést is olvasni az ilyen vezetékekre, hogy "Linz-i fonal".

Ha AM-en jól megy, akkor esélyes, hogy az ECC85 megadta magát, vagy a foglalatnál csak KH van (ez a csőtip. ritkán hal meg), ha AM is gyenge, akkor jó sok hibalehetőség van (KF körök) . Kapcs.rajz segíthet.

Pont AM-en nem megy egyáltalán (KH!), URH-n is csak gyengén.

Köszönöm a válaszokat, de
az EABC80 nem lehet hibás?
Sajnos kapcsolási rajzot még csak a radiomuseum oldalon találtam csak ugye az fizetős

Én a litze névhez azt találtam, hogy a litze németül fonatot jelent (eredeti német szakszó a sodrat-huzalra: Litzendraht)

Szerintem a Linz és a litze kicsit messze van hangzásból, hogy a kettő átolvadjon egymásba. Inkább az eredeti német szót használták - mint ahogy a régi szakmászok szokták.

A hangszóró membrán-kivezetés szintén sodrat, a németek jogosan mondják fonatnak...

Igazad lehet.

Ha eddig ment, akkor nézd meg a csöveket, ECH 81-et különösen, zárlatra. Általában rács-katód szokott előfordulni. Persze bármi más lehet.

Attól miért állna le az oszcillátor? Mérjél az ECH81 triódájának rácsellenállásán feszültséget (érzékeny nagyohmos voltmérővel!)? Ha nincs feszültség rajta, akkor nem megy az oszcillátor.
Ha nincs nagyohmos érzékeny voltmérőd (legalább 1 megohm bemenő ellenállással), akkor a rácsellenállás földelt felét leforrasztod és egy 50-100 uA érzékenységű árammérőn át földeled le. Ha van rácsáram, akkor azt mérheted és akkor megy az oszcillátor AM-üzemben.

Bár elképzelhető, hogy az EABC80 ludas: AM demodulálás nincs, FM is alig, és mivel a demodulált AM feszültségből lesz előfeszültség, így az sem áll elő. Bár így ritkán fordul elő az ilyen, mert ha az a cső megmakkan, akkor semmi sincs, itt meg FM azért van, tehát a triódája megy és legalábbis az egyes dióda is. Akkor mi baja lehet a kettős diódájának, úgy, hogy a cső többi része működik? De semmiből nem áll megnézni vagy cserélni, ha van tartalék...

Sziasztok!
Az ECC 85 cső volt a hibás szerencsére

Az mondjuk furcsa, mert az ECC85-ös csak az URH vételkor fontos, AM-en általában az anódfeszt is elveszik tőle (VT-kben legalábbis biztosan így van).

A Tertában is elveszik, tőle, hogy ne rezegjen.

Köszi, hogy megosztottad az infót!

De! Akkor az AM-vétellel semmi gond? Azzal csináltál valamit? Az ECC85-nek mi a baja, látható, mérhető?

Tévedtem, a hullámváltó kontaktos, KH-n teljesen, URH-n pedig csak nagyon ritkán.
Egyébként a rádióban nagyon érdekes biztosíték van, egy húzórugó van az egyik végén fixen rögzítve, a másik végén pedig egy ón kengyel van ami egy kis kampóra van akasztva.
Valahogy úgy működhet, hogy hogyha zárlat van, akkor a rugó felizzik, és elolvasztja az ón kengyelt, így megszakítva az áramkört.
Érdekes megoldás, még sehol nem láttam ilyet

Nem a rugó izzik fel, (el is gyengülne) hanem a biztosíték, ami nem ón, hanem Wood fém, ami egy ón, ólom, kadmium, és bizmut ötvözet, és az olvadáspontja 60 C fok.

Köszönöm ezt nem tudtam

No, akkor a sokadik variáció jött be, ilyen ez a popszakma
Ez is előfordul, de te tudod a legjobban megállapítani, te kezeled.
Az ECH81 köré tippelt hiba stimmel, csak kicsit tágabban értelmezve

Nagyon köszönöm a sok segítséget, és Boldog karácsonyt és új évet kívánok mindenkinek