Amikor megépítem megígérem, hogy leírom a tapasztalatokat, de ezt nem nagyon értem.

csá
Van egy 400W erősítőm és ahoz szeret nék egy
+/-50V-70V-os trafót?
Előreis kösz.

Hát akkor most felteszem a kérdést, hátha élve maradok... Lehet e hangszóró mágnest ferrit magnak használni?Mármint toroid vasnak??

Szia!
Nem!

Egy kicsit bővebben kifejtettem:Itt

Szia!

Láttam, bár nem értem miért kell egy kérdést többfelé beírni!

Gondolom hegesztőbe akar belőle trafót csinálni.
Van egy sokkal jobb ötletem ha kísérletezni akar: Szines TV-kben a képcső nyakán ott a hatalmas ferrit toroid mag!

Először belevaló ferrittel épitsen egy működőképeset,mig idáig eljut sokat tanul.
Azután jöhet a kisérletezés,de gyanitom nem lesz már hozzá kedve.

Ez igaz, de ha már hangszórómágnessel kezdi...

Üdv!

Volna nékem 2 darab D=55mm toroid. Próbáltam megfűrészelni recés késsel, de nem igazán ment, viszont előző funkciójából adódóan valami zavarszűrő lehetett, mert egymástól 120°-kal eltolt vastag kb 1.5mm-es tekercsek voltak rajta. Kérdés: porvas-e vagy ferrit? Főtrafónak szeretném használni mivel tekintélyes mérete van.

Szia!
Talán az Inverteres hegesztős, vagy a Kapcs.táp topikban volt róla valami mérési mód (Al érték, vasveszteség). A színéről lehet esetleg következtetni a minőségére, van amelyik szűrő (porvas) létére alkalmas alacsonyabb frekis (30-50kHz)kapcs. üzemre. Mérj ellenállást a felületén, ha elég nagy (pár kOhm), akkor lehet. Gyűrűnél csak átmérőben mérhetsz, annak a duplája a valódi R. Vagy összeróssz egy kísérleti áramkört. Semmi jelzés nincs rajt?

A ferritet elég nehéz lesz fűrészelni, mivel kerámia anyag, és az üvegnél is keményebb. Ezért utólag légrést vágni bele, házilag lehetetlen vállalkozás. Ráadásul a légrés mérete fontos tényező.
Ha megfigyeled "főtrafónak" a legtöbb esetben nem toroidot, hanem valamilyen két részből összerakott ferritet használnak, ahol a légrés gyárilag pontosan be van állítva.
Sajnos a ferritekre, különösen a toroidokra nem jellemző, hogy ráírnak valamilyen azonosítót, a színjelzés is eléggé gyártófüggő.
Az adatait leginkább méréssel tudnád meghatározni, feltekersz rá 10 menetet, és megméred legalább az induktivitását, de ha lehet a veszteségi ellenállását s, különböző frekvencián. Ezekből már lehet tudni, hogy milyen anyag van a kezedben.
Porvas magokat régebben használtak nagyfrekvenciás (> 10 MHz ) célokra. A mai világban az alacsonyabb frekvenciásak (< 1 MHz) mangán, a nagyobbakra nikkel, a még nagyobb frekvenciákra különleges keverék ötvözet ferritet használnak.

Szia!

Értem. A színe szürke. Ennyi. Holnap mérek a felületén ellenállást. Lehet rádobok egy kísérletit azt megnézem mennyire szór.

Nem azért akartam fűrészelni, hanem hogy kiderüljön porvas-e vagy ferrit. Ugyanis a ferritet csak törni lehet. Ha pedig a légrés kell akkor satu, patt.
Sajnos induktivitást mérni nem tudok nincs semmim.
Ám a thomshon képlettel bajban vagyok.

A 'satu-patt', ripityom veszélyes (mondjuk nagy légrés esetén még annyi összejöhet, hogy használható)! Van flexhez használható vékony (SiC, vagy gyémántporos) korong. Néha ketté kell vágni, és úgy beállítani a légrést, de az sem baj, ha nem vágod teljesen át. A Thomson képlet egyszerű, és itt van többször is a fórumon. Ha sötét(ebb) szürke, jó eséllyel tudod használni.

Szép napot, jó egészséget!

Mekkora lehet a képen látható trafó teljesítménye, és mekkora frekin üzemel?
(A kép netról származik .)

Hány éves a kapitány?Nem volt ott adat is?

Ha jól látom akkor ez porvasmag szóval itt már KHz-k vannak. de mivel ez egy házilag tekert cucc így attól függ hogy mibe lett tekerve és hogyan.

Szevasztok,

A kettő kérdés jó, és a harmadikat szüli:
Vajon üzemel e?
Sajnos a neten igen sok anyag csak a hiszékenyek ámítására való...

A negyedik kérdés pedig: miért is kell ezt találgatni? Nem lehet a kép felrakójától megkérdezni?

Nem volt. Ha lett volna, nem kérdezném itt.

Gondoltam, haogy nagyfrekis. Ezek szerint nem ismeritek ezt a magot.
Azt hittem , valakinek már van és tud egy körülbelüli adatot mondani VA-re, frekire tól-ig.

Nem tudom, ki a kép felrakója. Azt sem , hol volt a neten.

A magokat az alakjukról nem lehet azonosítani... kell hogy látható legyen a felirat rajta és akkor (talán) fellelhető a gyártó adatlapja. Ha meg kell mérni, ahhoz pedig kell rá készíteni egy tekercset és próbaáramkörben vizsgálni mit tud.

Marad a gyakorlati próba.

RM magnak hívják, anyagát tekintve pedig olyan mint a többi, tehát adatlap nélkül semmi konkrétat nem lehet tudni róla. A képből nem derül ki a mérete (legalább egy vonalzót illett volna mellé rakni), tehát saccolni sem lehet a teljesítményét, de párszáz W-ot biztosan át lehet hajtani rajta, frekiben meg 80kHz-ig el kell neki menni.
De lehet AL-t mérni, meg lehet négyszöggel hajtani, szkópon megnézni hol kezd telíteni stb, stb.

úgy van az ahogy mondod, nem az alakjukról kell azonozítani, hanem rátekerni 30-38menetet, +rátenni egy szekundert, 150-200menet, vékony huzalból, és egy glimmpámpát terhelésnek,
Máris lehet mérni a feszültséget, az ahhoz tartozó primer áramfelvételt.
Én pl. Az Etd49 magokat igy saccoltam meg , 20KHz-es, imp.al dolgoznak, és 5-6KV-ot állít elő, 13V-os tápfeszültségről működő, vezérléssel, But 12A tranzisztorral.
Légrést persze mindenképp hagyni kell, ez, 0,5-1,2mm lehet a mag permeabilitásától és a frekitől függően Al,érték, ami fix, meg van adva, ha a boltból veszed.
Azt hiszem ezt hívják trafó rezonancia mérésnek.
Az oszcilloszkóp is jó megoldás lehet, csak az nem mindenkinek van.
Ezzel a rezonancia-feszültség méréssel próbával, bármilyen porvasmagos trafó,
pl.ismeretlen táptrafó vasmag, bemérhető, behatárolható, alkalmas e az adott frekvenciára, az adott feladatra.

Amennyiben a trafó jól van megtekerve, pl. 20-25KHz a trafó magjának a széthúzására 0,4-0,6mm nem fog esni a szekunder feszültség, és a primer áram is állandó marad, ill.min.mértékben fog változni nőni.
Ez az érték pl. nálam az Etd49 vasmagos Hv-trafónál 0,4Amp. 19KHz-en hajtva, és 20-23KHz-en sem haladja meg a 0,45Ampert.

Sziasztok!
Adott nekem egy hiperszil vasmag és azt szeretném 28kHz-el meghajtani. Primer 12V secunder 230 lenne a teljesítmény 200VA. A kérdésem az lenne, hogy hogyan kell számolni egy SU magnál. Prsze amennyiben ez lehetséges. Vagy esetleg van egy mikrohullámú sütő vasmagom is. Köszönöm!

Kedves barátaim!
Van egy csomó kapcsolóüzemű tápból bontott (sárga )trafóm. Kérdésem,hogy szerintetek érdemes-e ezekkel kísérletezni és tápegységet építeni köréjük?A trafók ismeretlen tipusuak,vegyes mindenhonnan bontott.Induktivitásmérést tudok rajtuk csinálni,mást nem tudok róluk.Szóval érdemes -e velük kísérletezni vagy kuka?

Érdemes kísérletezgetni vele, már ha érdekelnek ilyen dolgok. Érdemes még az áttételét is megtudni, de ezt csak egy nagy(obb) frekvenciás generátorral, és egy 40 - 50 kHz frekvencián működőképes feszültségmérővel teheted meg.
Ha nincs, készíthetsz diódás mérőfejet, és azon keresztül DC multiméterrel mérhetsz. Nem fog pontos feszültséget mutatni, de egyrészt kalibrálható, másrészt úgyis csak arányokat kell mérni, az abszolút érték nem fontos.
Ha meg végképp nincs rá szükséged, beteheted az ingyen elvihető iopikba, vagy az apróhirdetésbe.