Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Oszcilloszkóp vétel, mit gondoltok?
Jajmár... olyan nincs, hogy egyáltalán nincs benne szűrő, mivel egy szimpla drótnak is van kapacitása, meg ellenállása, és máris kész az aluláteresztő szűrő.
Továbbá a szkóp A/D-ja előtt lesz egy bemeneti meghajtó fokozat, ami szükségszerűen tartalmaz valami aktív félvezetőt, annak pedig szintén van pl. határfrekvenciája, ami felett nem visz át - megintcsak ott egy aluláteresztő szűrő. Nyilván egy 100MHz-esként árult szkópba nem raknak GHz-es sávszélességű bemeneti fokozatot. A hozzászólás módosítva: Szept 18, 2013
Idézet: „Nyilván egy 100MHz-esként árult szkópba nem raknak GHz-es sávszélességű bemeneti fokozatot.” Nyilvan. De az 500 megas szkopba 500 megas fokozatot tesznek, az biztos. Ezert hivjak 500 megasnak. Ha nem jutna el az A/D bemenetere a teljes savszelessegu jel, akkor nem tudná repetitiv modban mintavetelezni az 500 MHz-es jelet. Marpedig 10Gsa/s mintavetelezessel siman kirajzolja az 500 megas szinuszt. De eleg csak az, amikor interleave-ben van a negy csatorna, es 1GSa/s a teljes mintaveteli sebesseg (1 csatornan), akkor is 500 MHz-ig ugye nincs aliasing, pedig az egyes A/D-k csak 250 megaval mennek. Meggyozodesem, hogy ramegy az A/D-ra a teljes savszelesseg. Semmi nem indokolja a vagast.
Azért az A/D elé nem drotos szürö kell, hanem nagyon is komoly és meredeken vágo szüröcske, ha ki akarják használni a sávot.
Ezért elöfordulhat, hogy a 60 MHz-es 1GSps szkophoz elég egy sima mezei szürö, hiszen 60-500MHz között kell valahol vágnia, de minél nagyobb a szkop sávszélessége, annál inkább kell a precizios (és drága) szürö, mert a mintavételezési frekit nem igen lehet emelgetni a végtelenségig. Ha fentieket számolom, akkor pl. az 500MHz-es szkophoz 10Gsps mintavételezés kellene!
Akkor kicsit átfogalmazom a mondandómat:
Az A/D előtt VAN szűrő. Automatikusan ott van. A bemeneti fokozat maga az. A bemeneti fokozatnak tudnia kell a meghirdetett analóg sávszélességet, viszont annál sokkal nagyobb sávszélességet nem fog tudni (mert minek tudna, csak fölöslegesen nőne a költség meg a zaj, tehát nem raknak oda nagyobbat). Ez így automatikusan adja azt a szűrést, ami kell. Komoly, meg meredeken vágó szűrőcskét szerintem nem fogsz ott találni, és igazából annyira nagyon nem is kellene. Egy normális szkóp minimum 5-10x nagyobb mintavételi frekivel megy, mint az analóg sávszélessége, ennek antialiasing szűréséhez pedig a bemenő fokozat szűrése pont elég. Az pedig nem mondás, hogy az 500MHz-es szkóphoz nem tudunk 5-10x ekkora frekin üzemelő mintavételt használni, mert akkor nem tudunk 500MHz-es szkópot se csinálni. Hiába engedne át 500MHz-et az analóg szekció, ha utána 1GSps a mintavétel, abból nem lesz 500MHz-es szkóp sehogyse. A hozzászólás módosítva: Szept 18, 2013
Idézet: „Meggyozodesem, hogy ramegy az A/D-ra a teljes savszelesseg. Semmi nem indokolja a vagast.” Pont ugyanazt mondjuk: a bemenő fokozat sávszélessége adja azt a szűrést alapból, ami ott van. Egy ennél kisebb frekire berakni egy plusz szűrőt, ennek csak opcionálisan van értelme (az én szkópomban pl. van egy bekapcsolható 20MHz-es szűrő, amivel jelentősen javul a zajérzékenysége a szkópnak). Nagyobb frekire meg minek, hisz az már a bemenő fokozaton se jut át.
Persze. Csak itt arrol ment a beszelgetes, hogy a 250 megaminta/sec-hez 125 meganal nagyobb jel nem mehet az A/D-ra, mert akkor aliasing lehet. Pedig megy ra, az biztos. Ketfele szkop van: az egyiknel az analog savszelesseg alacsonyabb, mint a mintaveteli sebesseg fele, a masiknal nem. Az en szkopom boven az utobbiba tartozik, de lattam olyan HP szkopot, amiben 20 Msa/s mintavevo volt es 500MHz (!) analog bemeneti fokozat. Nem hinnem, hogy egy 500 megas erosito utan tennenek egy 10 megas alulatereszto szurot. Az 500 mega kell a gyors fel es lefutasokhoz, de senki nem akar 200 megas szinuszokat nezegetni egy 20 Msa/s szkopon.
Ha egy 500MHz-es szavszelessegu szkopra raengedek egy 1kHz-es negyszoget, es ezt pl. 10 ksa/s sebesseggel mintavetelezem, akkor is szep negyszoget kapok, pedig biztos, hogy az A/D bemeneten lesz 5kHz-nel nagyobb frekvenciaju osszetevo is. Az igaz, hogy a kirajzolt abran a fel- es lefutas 100us lesz, pedig valojaban kevesebb, de ezen nem csodalkozom, hiszen ilyen sebessegre allitottam a szkopot. A szkop RAM-jaban lesz 5 db -100, aztan 5 db 100, es igy tovabb. Ot pontot alulra rajzol, otot felulre. Es ha nem koti oket ossze, akkor meg ugy is nez ki, mint egy analog szkopon Ha osszekoti a pontokat, akkor meg szep negyszoget rajzol.
Azért pontositani kellene bizonyos dolgokat.
Tegyük fel, hogy a 60 MHz szkopra 60 MHz-s négyszög jelet adsz ( vagy ami még rosszabb, közel ilyen frekvenciáju tüimpulzusokat akarsz mérni). Ha a bemeneti fokozat vágna, akkor nagyon nagy bajban lennél, mert valoszinü a tüimpulzusokbol semmi nem jutna az AD-re. S ha oda semmi nem jut, akkor a képernyöre sem! Ezért van minden AD bemenetén egy extra, nagyon meredek, szürö, ami viszont mindent átenged ami a mintavételezési freki felénél kevesebb. ( beleértve az elöfokozatok zaját is).
Nem ismerem ilyen részletességgel ezeket a szkópokat, alábbiakkal főleg nem vagyok tisztában.
Peak detect módban pld. 1 sec/div eltérítésnél is látható a 10ns rövid tüske. Nem tudom hogy van, de van itt szűrő? Vagy van, és kikapcsol ilyen beállításnál? Az aliasing jelenség nem csak max.mintavételi sebességnél van, jóval lassabb állásokban is. Amikor a mintavételi sebesség és a jelfrekvencia arányai összehozzák. Tehát mindig másmilyen szűrő kellene.
Ez tévedés.
Az aliasing szürö csakis egy frekire kell, mégpedig a mintevételezési frekvencia felére ( a mintavételezési frekvencián kell elérnie a legnagyobb csillapitást, de csak ott). A mintavételezési frekvencia nem igen változik. A mintavételezési frekvenciának semmi köze sincs az szkop egyébb állásaihoz ( Eltérités, érzékenység vagy trigger stb.) Ezért látod a 10 ns -s tüskét A hozzászólás módosítva: Szept 18, 2013
Idézet: „Peak detect módban pld. 1 sec/div eltérítésnél is látható a 10ns rövid tüske. Nem tudom hogy van, de van itt szűrő?” Nincs semmillyen szuro. De jo a pelda, mert akkor ez mar a harmadik kezzelfoghato bizonyiteka annak, hogy nincs szuro az A/D elott. A peak detekt mukodese: Mondjuk legyen az 1sec/div-hez 100 ksa/s a mintavetelezesi sebesseg (1millio minta 10 masodperc alatt). Csakhogy az A/D 100 Msa/s mintavetellel megy. Ket dolgot csinal a szkop. Megjegyzi az 1 minta ideje (10us) alatt elofordult legkisebb es legnagyobb erteket, ez lesz a peak (min/max). Ilyenkor nem egy diszkret mintat vesz, hanem ezt a min/max parost tarolja le. Megjelenitesnel meg a ket ertekkel dolgozik. Ha nem volt a 10us alatt tuske, akkor a min es max is ugyanannyi lesz, tehat szep egyenes vonalat rajzol a DC-re, viszont ha tuskek vannak, akkor latni, hogy valami van ott. Akkor lehet feltekerni az idoalapot, hogy jobban megnezzuk a tusket magat. Idézet: „A mintavételezési frekvencia nem igen változik.” Én szkópom kiírja a mintavételezési frekvenciát, és fokozatosan változik, az időalap kapcsolásával. Vagy itt valami másról van szó? A hozzászólás módosítva: Szept 18, 2013
Én úgy emlékszem, hogy aliasing jelenség alacsony frekvenciákon is volt nálam, de holnap megnézem. Ez az lenne ugye, amikor a jelalak jóval alacsonyabb eltérítési sebességnél is megjelenik, nem tiggerelhető, "szellemképes"? Ha gyorsítom az időalapot, nyúlik a jelalak, egyszercsak bejön újra sűrűn, innen újra nyújtható, most már az eltérítési sebességnek megfelelő frekvenciájú -valós- jelalak.
A hozzászólás módosítva: Szept 18, 2013
Melyik szkopom sorsa? A LeCroy par hete megallt, a sajat fejlesztesu itt van az asztalon. Jobb hijjan azzal merek.. Eladni nem tervezek semmit. A LeCroy-t nem adom el, a sajat tervezesum meg nem kell senkinek 120e Ft-ert. Olcsobban lehet mar jobbakat kapni. Nem tervezek masikat epiteni, mert 1-2 Gsa/s alatt nem latnam ertelmet, ott meg mar egyreszt az analog fokozatnak is tobbet kellene tudnia a 60MHz-nel, masreszt meg a 6-8 retegu panelon BGA tokos FPGA-kkal, kontrollalt impedancias differencial trackkekkel, meg DDR2 RAM-okkal kellene kinlodni. Rettento melo lenne megcsinalni. Akkor inkabb veszek egy Hameg HMO3004-et. Csak meg az 1 milliohoz kell egy kicsit gyujtogetnem
Szegény hobbista, hozzá nem értőként én csak lesek és tátom a szám.Teljesen elbizonytalanodtam ,hogy érdemes volt egyáltalán szkópot venni....
Nem igen hiszem, hogy a szellemképet kimondottan látni fogod, amit látsz az inkább a kijelzö "tulajdonsága" lesz.
Az aliasing jelenség egy kicsit másképp jelenhet meg - olyan komponenseket is berajzol a képbe amik nincsenek ott, de ezzel már ne untassuk a társaságot.
Hát igen. Tény, hogy az elmúlt 2-3 oldalnyi beszélgetés közel sem a vásárlásról, és a vásárlási tanácsokról szólt... én is csak lesek amúgy. Nem azért, mert nem értem, miről van szó, hanem mert olyannyira megy itt a vagdalkozás a hobbi kategóriában a 100 MHz-ekkel és a GHz-ekkel, amikkel átlag hobbista közel sem fog foglalkozni egész életében. GHz-es tartományban ui. már inkább a szoftverekkel és protokollokkal kell(ene) "játszani" és foglalkozni, ilyen tartományra saját szkópot úgysem épít senki. Beszélgetni persze lehet a dolgokról, és győzködni mindenkit mindenről, csak nem érdemes, pláne nem tiszta, korrekt és konkrét információk (képekre, vázlatokra, elgondolásokra, magyarázatokra gondolva elsősorban) nélkül. A vak világba én is sokmindent tudok beszélni, de csak az idő telik vele és semmi értelme, haszontalan...
Pontosan erre utaltam korábbi hozzászólásomban. A lelkes amatőrök soha sem fognak otthoni körülmények között ekkora frekvenciákat mérni.
Az sem fog senkit sem érdekelni, hogy 100MHz-en milyen a négyszögjel. Ha csúnya, majd a Schmitt trigger megoldja. A hozzászólás módosítva: Szept 19, 2013
Ezért írtam ugye hogy a 100MHz-es szkóp 33MHz-ig 'lát' négyszögjelet.
Nem értem mi bajod azzal ha egy amatőr 33MHz-en méreget...
A szkopok mukodesenek megertese nagyban segit mindenkit a vasarlasban. Magam reszerol elmeleti dolgokat mondtam, bizonyos reszeit alatamasztottam par valos adattal. Nem csatoltam az emlitett szkopok adatlapjait, de a neten barki megtalalja oket. A G meg csak egy szorzo. Oszd el az osszes elhangzott frekvenciat 1000-rel es akkor mar hobbi szinten jarunk. A mukodesi elven nem valtoztat.
sny: Egy amator valoban nem foglalkozik 100 megaval. De ha megis, akkor ne legyen csunya a negyszog, mert az SDRAM vagy az FPGA orajelbemeneten nincs Schmitt-trigger... Azon felul en inkabb azt tapasztaltam, hogy a valoban amator mernok ur 10 kHz-en sem tett be Scmitt-triggert egy Open Collectorral meghajtott harom meteres drot masik vegen levo orajelbemenethez, ami 10k-val volt felhuzva 5V-ra, es nem erette, hogy miert lep neha kettot a shiftregisztere. De a szkopra azt mondta, hogy az felesleges uri ficsursag, nincs annak semmi ertelme... A hozzászólás módosítva: Szept 19, 2013
Idézet: „A szkopok mukodesenek megertese nagyban segit mindenkit a vasarlasban.” Ilyen alapon elég lenne 8-10 topik is a HE-re, a létező 65536 helyett, minden ömlesztve jelleggel, mert sokminden összefügg egymással. Én semmiképp sem sem értek egyet azzal, hogy ezentúl minden szkóp működéses téma ebben a topikban lesz kivesézve, hisz akkor fölöslegesen dolgoz(t)unk modiként 5-6-8 évet, ha idővel minden topik egy nagy katyvasz lesz végül... A hozzászólás módosítva: Szept 19, 2013
Sziasztok!
Digitális szkópot szeretnék vásárolni, ki is néztem egy típust, de a megvétel előtt kíváncsi lennék a véleményetekre. Erről a típusról lenne szó. Az adatlapjában viszont nem értek valamit: Recording length - 2 x 600k sampling dot, Saving depth - 25k for single channel k for dual channels. Mit jelent az egyik, mit a másik. Üdv. Idézet: „Mit jelent az egyik, mit a másik.” Pontosabban az érdekelne, hogy mi a különbség a kettő között. Üdv.
A 2x600k az nagy valoszinuseggel a tarolt mintak szama. Ez az, ami igazan szamit. A masik az nem tudom, hogy mi lehet. Esetleg valami mentesi funkcional a mentett mintak szama. De akkor az eleg szomoru. Elolvastam az adatlapot, de szamomra nem derult ki a valasz.
A hozzászólás módosítva: Szept 19, 2013
Azt hiszem inkább maradok a Rigol ds1052e-nél, erről a másikról elég cifrákat olvastam különböző fórumokban.
Nekem volt az -említett- Rigol, jó volt, meg voltam vele elégedve. De lehet, hogy most már inkább valamilyen "széles" képernyőset keresnék. Több látszik vízszintes irányban, ez sokszor nagyon jó.
Ezt mar nem is mertem leirni (azaz visszatoroltem), hogy inkabb vennek ennyiert egy RIGOL/OWON/GW instek peldanyt, az valahogy elterjedtebb tipus, tobbet tudni roluk.
Sziasztok,
Kezdő vagyok a szkópok témába. ITT azt írják, hogy • 2GSa/s Real-time Sampling Rate and 100GSa/s Equivalent Time Sampling Rate • 2MegaPoints Record Length most a 2GS és a 100Gs itt mit jelent? És milyen összefüggés van a 2GS és 2Mpont között jól értem hiába van 2GS nem tudja megjeleníteni egybe a 2GS-t mert a tárolója pici? Ezen érdemes gondolkodnom?: PicoScope 3206MSO (500MS/s) De nem tudom megéri-e az árát mert láttok más szkópokat ami már 1 és 2GS-t is tudd csak nem tudom azoknak a szoftveres támogatása milyen és elég-e a következő feladatokra: Kapcsolóüzemű tápok (1-2MHz) mérésére, hangfrekvencia mérése akár mikrofonos előtéttel, PWM-m mérések, CAN(2 vezeték) , SPI(4+ vezeték!) és egyéb buszok mérésére is kiértékelésére? Ti mit használnátok ha ezeket tudnia kéne? És előnyös-e, ha van benne Logikai Vizsgáló vagy ez legyen inkább valamilyen külön álló eszköz? Idézet: „most a 2GS és a 100Gs itt mit jelent?” A 100GSps a "parasztvakítás". A 2GSps a valós szám. Idézet: „És milyen összefüggés van a 2GS és 2Mpont között jól értem hiába van 2GS nem tudja megjeleníteni egybe a 2GS-t mert a tárolója pici?” A 2Mpont azt jelenti, hogy ha 2GSps a mintavétel sebessége, akkor 2M/2G = 1/1000 másodpercnyi időt tud tárolni ilyen felbontással. Ha ennél többet szeretnél, akkor a mintavételt ritkábbra kell venni. Azt amúgy érdemes tudni, hogy ezt a készülék általában automatikusan beállítja, attól függően, hogy milyen időalappal nézed a képet (úgy választja meg a mintavételi sebességet, hogy a tárolóba beférjen a képernyőre kirakandó időintervallum). |
Bejelentkezés
Hirdetés |