Ha 6V-os akkor egyértelmüen csak az egyik kell.

Igen, vágom.

Az előbb rosszul írtam annak ellenére, hogy előttem leírtad, hogy hova rakjak 10000µF-os kondit. Azt írtam, hogy a bemenetre, de nem oda kell, hanem a kimenetre, hisz írtad is, hogy az akku helyére kell.

Azt azért figyelembe kell venni,hogy a tirisztor csak a testhez képest pozitiv félperiódusokban vezet ezért az izzókra is csak fele frekvenciájú áram jut. Miután eredetileg a világitás váltóáramot kapott, a félhullámú egyenirányitásnál azonos fényerőhöz 2x akkora áram szükséges. Tehát nem árt a tirisztort alkalmas nagyságú hűtőfelületre szerelni. Talán még a zenerfeszültséget is meg kell emelni. Ezt viszont ki kell tapasztalni..... Az biztos, stabil fényerőt fog a beállitás után adni.

Megint jönnek elő belőlem az ötletek, mint egy másik topicban, ahol már egyesek türelmével játszadoztam...
Szóval ezt egyszerűbben nem lehetne megoldani? Olvastam valahol, hogy valamilyen áteresztő tranzisztoros megoldással néhány alkatrészből meg lehet oldani: két tranyó, plusz pár alkatrsész. Őőő, ez hogy is nézhet ki?
Vagy lehet, hogy elég egy tranyó is? kép1, kép2.
Használhatnám esetleg ezek valamelyikét? Milyen értékekkel?

Jól elkanyarodtunk a topic címében meghatározott témától...

Meg lehetne,de akkor búcsút mondhatsz a kapcsolóűzem kis disszipációjának,ellenben lesz egy rossz hatásfokú áteresztőtranyós tápod jókora hűtőbordával. Ráadásul a tranyó előtt egyenirányitani kell,ami ugyancsak melegedő alkatrész. Igy aztán ez a lehető legrosszabb megoldás.

Jó, rendben. Már le is mondtam róla. Marad az a kapcsolás, ami a másik motorban a töltésnél bevált.
Köszi!


Miért ennél a BT151-es kapcsolásnál nem kell?

A tirisztor működési elvéből kifolyólag egyenirányit is. Nevezetesen a pozitiv félhullámot. A tranyók táplálása másik diódán keresztül történik.

Értem! Nagyon jó!
Akkor lehet, hogy egyből kettőt csinálok, egy a világításhoz, egy az akksi töltéséhez.

Még valami: mit befolyásol az, hogy a Q2 B-E között ott lesz a kondi?

Egyrészt zavarmentesit,másrészt lustitja a szabályzást, fordulattól függően nem mindig fog kapcsolni a tirisztor. Visz a szabályzásba hiszterézist. Azért adtam meg tág értékhatárokat,mert ki kell kisérletezni. Minél nagyobb kondi annál nagyobb lessz a fesz ingadozása a pufferkondin. Ha elkót használsz ügyelj a polaritásra!

Oksi, próbálkozni fogok vele.
Köszi mégegyszer!

Hali mex!

Most kezdtem neki ennek a szabályzó áramkörnek, amit eredetileg akksi töltéshez ajánlottál, de most világításhoz szeretném használni. Bár nem ott, ahova eredetileg gondoltam, hanem egy jóval nagyobb teljesítményű "rendszerbe". Egy 60/55W-os fényszóróról és egy 5W-os helyzetjelzőről lenne szó (szintén motorban).

Na most akkor ugye ha nem csak az egyik félperiódust szeretném használni (mert ugye tekercsről megy eredetileg a világítás), akkor használjak graetz-hidat a bemeneten. Ez megoldható, nincs vele gond.

A kimenetre meg kell egy jó nagy kapacitású kondi. Ahova eredetileg gondoltam ezt a kapcsolást, ott csak 20W teljesítményű a világítás rendszere. Itt nálam meg annak a háromszorosa. Jó lesz itt is a 10000 uF? Ha igen, akkor úgy képzeltem el, hogy 2 vagy 3db 4700µF-osat párhuzamosítok (ha már ingyen kitermeltem a TV panelekből jónéhányat). Azért 2db-bal jobban kibékülnék, mégiscsak kisebb helyet foglalna, ill nem sokkal van 10e µF alatt az eredő kapacitás. Bár még nem tudom, hogy egyáltalán elég-e ennyi?

Még valami: Jól értelmezem azt, hogy minél kisebbre veszem a zenerek értékét, tehát kisebb lesz a kimeneti fesz (ugyanakkora tápfesz mellett), annál kevesebbszer nyit a tirisztor?

Szevasz. Első kérdésem:milyen motorra készitenéd?

Simsonra csinálom, aminek eléggé fel van "turbózva" az elektromos rendszere. Mint írtam is, 60/55W-os fényszórója van, 2db, párhuzamosan kötött tekercsről működtetve.
Végülis az elsődleges célom a kapcsolással az, hogy megakadályozzam a hátsó helyzetjelző (5W) kiégését, ha véletlen kiégne az első 55W-os (párhuzamosan vannak kötve). Hisz ilyenkor nincs semmi, ami megakadályozná a túlfeszt. Nincs semmi terhelés (csak 5W) a tekercseken (amik mint látod, simán elbírnak 65W-tal).

Szombaton teszek egy 200km-es túrát, és nem szeretném, ha a sötétben nem világítana hátul a helyzetjelző némi túlfesztől. Ugyanis ebben a felállásban (párhuzamosan a két izzó) még nem sokat használtam. Eddig LED-ek voltak helyzetjelzőnek, de nem váltak be, mert alig lehetett látni.

Nem vagyok biztos benne,hogy jó megoldás graetzet tenni az elektronika elé. Ugyanis kétoldalas egyenirányitásnál a negativ félperiódus kvázi eltűnik,és a tekercsinduktivitás miatt az áram később csökken le a tirisztor tartóárama alá mint ahogy a feszültségminimum létrejön. Ennek következtében nem kapcsol ki,gyakorlatilag használhatatlanná válik. De ha már két tekercsed van némi átalakitással lehetne kétutas tirisztoros szabályzást késziteni,persze ennek vannak feltételei. Az egyes tekercseket úgy kellene bekötni,hogy elektromos szempontból középleágazásos tekercsnek minősüljenek. Igy mikor az egyik végén pozitiv a fesz a másik végen negativ jelűt mérhetünk. Ha ez megvan akkor jöhetne az elektronika hozzáalakitása. Nem én találtam ki ezt a módszert, akkutöltésre az Aprilia és több olasz márka is ezt használja. Remélem nem kedvetlenitettelek el,bár szombatig már nagyon kevés az idő.

Hűha, nem is tudom, mit reagáljak. Egy picit megkevertél.

Akkor ezen még erősen gondolkozok, szombatig meg valami más védelmet találok ki az izzónak. Ha más nem, akksira kötöm, annak a feszültsége nem megy 14.5V fölé.
Szóval egyszerűbb lenne egyből a váltóáramot ráereszteni a szabályzóra? Nem lenne rosszabb így a hatásfok, hogy csak az egyik félhullám van hasznosítva?

Ne rakjak graetz-et elé, mert értelmét veszti a kapcsolás? A tölésemhez pedig pont úgy használom. Tudom, mondtad, hogy felesleges, de én eddig abban a hitben éltem, hogy így minden félperiódus kihasználásra kerül, ergó jobb a töltés. Most is úgy egész tűrhető a töltés, de lehet, hogy jobb lenne, ha váltóáramot kapna a feszszab?

Szerk: Erről a kétutas szabályzóról tudnál mesélni kicsit? Esetleg valami rajz? A tekercsek úgy néznek ki egyébként, hogy mind a kettő kb 12-14V-ot tud leadni, és egy fázisban vannak (remélem jól írom, tehát egyszerre halad el előttük 1-1 mágnes).

Azért a töltötekercs más! Gondolom itt kisebb áramok folynak ha az akku nincs lemerülve. Meg a szabályzó valószinűleg szakaszosan működik (ezt lehet szkópon látni). A világitásnál más a helyzet- a pufferkondi sokkal kisebb kapacitású mint az akku,folyamatos működésre számithatsz-valamikor a szinuszpúpon begyújt a tirisztor. De a puding próbája az evés-próbáld meg,és rögtön kiderül. Egyébként itt sem kell másképp számolni mint a hálózati tápoknál:amperonként 1000uF. Sőt itt még kevesebb is elég mivel nagyobb a töltőfrekvencia.

Ha egy fázisban vannak akkor halott a dolog hacsak nincs mindkét végük kivezetve a tekercseknek. Közben rájöttem,hogy csak igy lehet mert azt irtad:párhuzamosan vannak kapcsolva. Ellentétes fázisnál meg nem adna feszültséget mert egymás ellen dolgozna a két tekercs.

Szóval akkor a töltésben nem tudnék előnyt szerezni, ha kivenném a graetz-et, és váltót kapna a szabályzó?
Normál helyzetben ott nem folyik nagy áram. Bár index (2.5A), fék (1.75A), fénykürt (4.6A), ez mind akksiról megy, meg a gyújtás, a szinte elhanyagolható 400mA-rel (ez a közel fél amper a normál helyzet).

Mind a 3 tekercsnél mind a két szál ki van vezetve. Két tekercs egy fázisban van (ezek vannak párhuzamosítva a világításhoz), a harmadik tekercs más fázisban van (ez most tölt). Szóval bármelyik tekercset, bármelyikkel, bárhogyan össze tudok kötni.

Akkor rajzolom a módositást,egyébként pofonegyszerű. A graetzet meg nyugodtan használd továbbra is a töltéshez,mert ez adja a legjobb hatásfokot.

Az egy járharó út! Persze a megfelelő kapcsolással! Ezt én is kipróbáltam, és más ( komolyabb ) cégek is alkalmazzák! Lásd : halogén dimmer (trafós!!!) szabályzók. Persze ők nem egy diak - triak párost használnak...

A rajz csatolva. A két tekercset kösd sorba,ilyenkor a kezdet és a vég között 2x akkora feszültséget kell kapnod. A közösitett pontokat kösd le testre. Sok sikert!

Nagyon szépen köszönöm!

Már csak annyit kérdeznék, hogy ezzel ugye nem lesz fele akkora a kivehető teljesítmény? Ugyanis egy tekercs csak 35W leadására képes, ezért is kellett párhuzamosan kötnöm kettőt, hogy kiszolgálja a H4-es halogént.

És akkor ez a kétutas szabályzás milyen előnyökkel is bír azzal szemben, mintha a párhuzamos tekercseket kötném az eredeti kapcsolásra?

Az egytirisztoros graetz nélkülivel szemben ez kétutas egyenirányitást végez , a fentebb leirt szempontok figyelembevételével. Mindkét tekercs a pozitiv félperiódusban dolgozik időben eltolva,de igy akár 2xannyi áramot is lead a leégés veszélye nélkül. ennél jobbá +2 nagyteljesitményű dióda segitségével lehet tenni. Majd kiegészitem a rajzot,ha igényled.

Az emlitett kiegészités csak párhuzamosan kötött tekercseknél működőképes,vagy egy 70W-ot leadó tekercs szükséges hozzá. Mondjuk a vesztesége nagyobb a két dióda miatt. Ezt egyébként féligvezérelt hidkapcsolásnak hivják. Esetedben nem érdemes alkalmazni.

Köszi mégegyszer! Mindent értek. Akkor a pdf-ben lévő rajz alapján építem meg.

Észrevettem valamit ezzel a rajzzal kapcsolatban. Itt nincs az egyik 2N2222 bázisa és a másik kollektora közt dióda, viszont amit még régebben mutattál kapcsolást, ott volt. Itt látszik is.
Akkor tegyek, vagy sem?

Tegyél! Egyszerűen figyelmetlen voltam. A szerepe hőfokkompenzáció.

Sziasztok. A segítségeteket szeretném kérni.
Szükségem lenne egy AC 12V min 0.8A- es trafóra. Van is itthon egy kazal dugasztáp de egyik sem pont 12V. 13-tól 15-ig minden megtalálható csak pont 12-es nincs. Amihez kellene ott nagyon be van tűrve a 12V. Létezik váltó áramú feszstab megoldás? Vagy vágják szét egy tekercset azt tekerjek le pár menetet a szekunderből? Ezt nem szereném...
Köszönöm!

Minél kisebb egy transzformátor terhelhetősége, annál nagyobb a kimeneti feszültségének az ingadozása a terhelés függvényében. Ez az ingadozás sohasem nulla, mivel a tekercseknek is van ellenállása. A kérdés legfőképpen az, mennyi a megengedett. Ráadásul a hálózat feszültsége sem állandó, az is beleszól a kimeneti feszültségbe.

Mi az az eszköz, amei ennyire kényes? Ha más megoldás nincs, építeni kell egy 50 Hz-es szinuszos jelgenerátort és meghajtani vele egy analóg erősítőt, azon már be lehet állítani a stabil kimeneti feszültséget.