Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok
Olyan kérdésem lenne, hogy adott egy autó riasztó, ami ha riaszt akkor a szirénának 12v-ot ad ki kb 3mp-es ütemekben kb 1mp-es szünetekkel. Na most ebből a szeretnék én egy folyamatos 12v-ot kinyerni, de úgy, hogy a sziréna felé továbbra is megmaradjon ez a szaggatás. Ezt meg lehet oldani egy dióda és egy kondenzátor bekötésével? Ha igen akkor a pontos idők ismeretében hogyan válasszak alkatrészt? Köszönöm előre is mindenkinek!!
Meg lehet oldani, csak az sem mindegy, hogy mennyire akarod ezt terhelni? A méretezés: minél nagyobb kondi kell!
Komoly terhelés nem lesz rajta, mert csak reléket fogok vele vezérelni.
Hogy kalkuláljam ki, hogy mekkora kondi kell. A diódákhoz nem nagyon értek, abból milyen kellene?
Reléből is van, ami 100-200 mA-t kér, és ha te 10 db-ot akarsz hajtani, az már több amper is lehet!
Én diódából Schottky-t tennék, mert azon kisebb fesz. pocsékolódik el. És akkora kell, ami bírja az áramot. Az egész kütyüdet párhuzamosan kéne kötni a szirénával, így az továbbra is dolgozhat. Kondit pedig úgy lehet kalkulálni, ha tudod, hogy mekkora a max. áram, ami kell neked, akkor A-enként kell 1000 - 2000 µF ! Inkább több legyen a szünetek kisimítása miatt. Egy 10 000 µF / 25 V -os az már jó lehet.
A kondinál mitől függ az, hogy mennyi ideig tartja meg a feszültséget? Tehát ha bekötök egy 10000ľF-os kondit 12v-ra és kb 3mp-ig töltődik, akkor mekkora szünetet képes áthidalni, a lényeg az lenne, hogy ne legyen sokkal nagyobb az áthidalt idő, mint amennyi szünet tényleg van!
Szia!
Alapvetően állandó áramterhelést feltételezve (becsléssel) szokás kalkulálni. A Q = C*U összefüggéssel, ahol a Q a töltés C a kondenzátor kapacitása és U a kondenzátor feszültsége. Itt a becslés arra vonatkozik, hogy időben állandó terhelést feltételezünk (Imax), ekkor a Q = Imax*t, ahol t az eltelt idő. Tehát helyettesítve az előbbi összefüggést, az Imax*t = C*U összefüggés adódik. Ezt átrendezve:  összefüggés adódik. Ebből már kalkulálható a szükséges kapacitás. A Delta_U a megengedhető legnagyobb feszültségesés a kondenzátoron, abban az esetben, ha a töltési fázis teljesen képes feltölteni a kondenzátort. A Delta_U értéke attól függ, hogy milyen az áramkör kialakítása például, ha feszültség stabilizátort használsz, akkor mi az a legkisebb feszültség amin még képes stabilizálni. Érdemes a számított kapacitást legalább 25 %-al túlméretezni a kapott értékhez képest.
Azt is figyelembe lehet venni, hogy a jelfogók elengedési feszültsége(árama) sokkal alacsonyabb, mint a meghúzási feszültség(áram).
Én úgy saccolom, hogy egy 12V/50mA jelfogó, ami 6V környékén enged el, 33000 µF kondenzátorral 2-3 másodpercig marad behúzva. Nehéz saccolni, mert az ekkora kondenzátorok eléggé nagyot szórnak, igaz inkább felfelé. Esetleg nem 12 voltos, hanem egy alacsonyabb feszültségű jelfogó elviseli rövid időre a túlfeszültséget, akkor kisebb kondenzátor is elég lehet... (Én magamnak inkább egy PIC-et, vagy 555 időzítőt állítanék be monostabil módban.)
A képletben tehát az I lesz az az áram amit a relék felvesznek, a delta_t pedig az amég a kondinak helyettesíteni kell a a tápáramot. Na most a delta_U-nak mennyinek kellene lenni, ha ugyebár autóról beszélünk tehát a feszültség kb 11v-16v közé tehető?
Pontosabb lenne valóban mikrovezérlővel, csak azok programozásához még sajnos nem értek
Az a jelfogó(i)d tól függ. Az adatlapban általában megadják a minimális tartófeszültséget.
Egyébként pedig felesleges vacakolni a nagy kapacitású elkókkal. Ha tranzisztort vezérelsz a szaggatott jellel, akkor nagyságrenddel kisebb kondenzátor is elég.
A lehető legrosszabb esetre kell méretezni, tehát a minimális tápfeszültség (akkufeszültség) és a relék behúzásához szükséges minimális feszültség különbsége lesz a Delta_U. Mivel nem tudom, hogy milyen reléket használsz, ezért konkrétumot nem tudok írni. Meg kellene mérni egy szabályozható táp segítségével, hogy mi az a minimális feszültség amin még biztonságosan képesek behúzni a relék. A lényeg az, hogy ne legyen alul méretezve a kondenzátor, mert a gyártási szórás és az öregedés következtében veszítenek kapacitásukból.
 különös tekintettel arra, hogy egy autóban, pláne a motortérben elég magas hőmérséklet szokott néha lenni...Ha az akkumulátor feszültsége 13 volt alá esik, akkor már baj van.
Elektronikus eszközöket viszonylag ritkán helyeznek motortérbe (néhány dolgot leszámítva). Ha riasztóról van szó, az meg leginkább gyújtás nélkül szokott üzemelni nem ráadott gyújtás mellett, amikor a generátor tölt.
Jelen esetben egy kispolskiról van szó aminek szinte az összes elektronikája beleértve az akkumulátort is elöl van a csomagtérben. Abban igazad van, hogy a riasztó nem járó motornál va ugyebár beüzemelve, viszont a riasztó szirénája be van kötve egy nyomógombra is, amivel menet közben lehet "pittyegni". Ezért írtam, hogy a max feszültség ami a kondira hathat lehet akár 16V (persze csak nagyon szélsőséges esetben
 ) is.Elugrottam a reléimért a műhelybe, de nem sok információt találtam rajtuk: NAGARES (gondolom ez a márkája) RLPA / 4-12 12v/40A
Szia!
Kell egy nagy relé ami öntartóban van bekötve és az öntartó ágba egy kis relé aminek joval kiseb áram kell. Igy ahhoz nem kell akkora kondi de a pontos értéket ki kell kisérletezni.
Eszembe jutott nekem is, de ha már úgy is kell kondi akkor annyira nem számít szerintem, hogy mekkora.
De akár egy fet vagy tranzisztor vezérlését is meg lehet oldani kondisan és akkor tényleg elég kis méretü kondi.
Persze én ezt értem, nem is neked írtam azt válaszul. A maximálisan előforduló feszültség az a kondenzátor feszültségtűrésénél lesz érdekes. A relé használatakor ne feledkezz meg a behúzó tekerccsel párhuzamosan záró irányban egy dióda beépítéséről.
Átrajzoltam a kapcsolásomat az új helyzeteket belerajzolva, és így pontosan látszik, hogy 2db relét (olyat amilyet fentebb említettem) fog meghajtani a kondis áramkör.
Csatoltam a kapcsolást (bocs az amatőr rajzért). Az egész lényege annyi, hogy a riasztó mikor riaszt kiadja a szaggatott +12v (világos piros) ami ugye direktbe meghajt egy szirénát. A két fölső relé arra szolgál, hogy pont amikor a szünet van akkor megszólaltatja a dudát. A sötét kék vezetéken csak a riasztó aktív (bekapcsolt) állapotában jön ki test. A telefon pedig csak annyi, hogy van egy telefonom aminek ki van forrasztva egy billentyűje, és ha a riasztó aktív és szól a sziréna akkor rövidre zárja a gombot, így a telefon gyorshívóval már hív is.
Reléknél általánosan alkalmazott módszer, a behúzótekercs induktivitása miatt kell. A tekercsen átfolyó áram mágneses teret hoz létre a tekercsben, ami az áram megszűntekor összeomlik és ellentétes feszültséget indukál. Nem vagyok róla teljesen meggyőződve, hogy itt mindenképpen kell-e de ha ott van, abból baj nem lehet. Itt ugyanis nem szűnik meg az áram pillanatszerűen, mint amikor pl. tranzisztor kapcsol relét.
Hát nem tudom, hogy mennyire fontos ide, mert ezek ugye nem ilyen nyákra forrasztható relék, hanem autovillamosságiak, én meg még nem nagyon láttam ilyeneknél diódát.
Felmerült bennem még egy kérdés. A riasztó úgy működik, hogy amikor bekapcsolom akkor kiad egy pillanatnyi jelet a szirénának, tehát a telefonhoz kötött relé is be fog húzni, akkor pedig beüt egy számot, ami nekünk nem jó. Egy x méretű kondit sorba kötve a telefon reléjével meg lehet oldani, hogy mondjuk csak 2-3 mp-es jelre kezdjen behúzni?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
