Mivel 1,3 A "leszippantásához" fél nap alatt kb óránkénti 100mA járul ezért biztos, hogy nem a LED a felelős valóban. A mikrokontrollerek és az ilyen IC-k sem a nagy fogyasztásról híresek. Ugyanakkor mivel a kapcsolás működik nem hiszem, hogy meghibásodásból történne ez. Még megnézném a tranzisztorok emitter ágában folyó áramot is bár ezt se hiszem, hogy terhelés nélkül áram folyna itt.
Nem megoldható a nagyobb akkumulátor vagy hálózati tápellátás?

Ez 2010-es méerű SMD? Akkor elvileg 750 mW

Elvileg 3,8 menet/volt. Ha jól emléxek, akkor az 50Hz osztva a vas keresztmetszettel.

Hello!

Mi lessz a különbség,ha egy erősítőbe 47kOhm-os potméter helyett csak 10kOhm-osat rakok be?
Az mit számít az erősítőknél?

Ennyi idő alatt már rég tehettél volna a 2 elemmel sorba még egyet, és már ki is próbálhattad volna hogy mi a helyzet vele

Hello!
Nem kell azt a dolgot agyonkomplikálni..
- Ebben a tokban (mint ahogy az adatlapon látható is) egy darlington tranzisztor és néhány kiegészítő ellenállás van beintegrálva. Az összes tulajdonsága is ebből fakad.
- Darlington előnye, hogy annak áramerősítése bétászor béta, tehát jó nagy. Hátránya, hogy a kollektor-emitternek nagyobb a maradék feszültsége, minimum1V körül van. (Míg egy sima tranyónál tisztes bázisáram mellett, le lehet vinni pár száz mV értékre)
- Egy tranyó alapvetően áram vezérelt, tehát ha "feszültségre akarjuk kötni", akkor bázisáram korlátozó ellenállás kell. Ez az Rb ellenállás. A 7,2 és 3kohm ellenállások csak zárják a bázis-emitter kört, ha a bement szakadt.
Vagy is ezt a darlingtont lehet "feszültséggel kapcsolni" és ha a bemenet "lóg a levegőben" akkor sincs baj.
- A kimenet kollektor-emitter maximális kollektor feszültsége 50V. A maximális kollektor csúcsárama 500mA. De az is látható az adatlapból, hogy ezt csak 300mA-ig illik igénybe venni.
- Az "On-state input voltage" adat azt garantálja, hogy pld. 300mA kollektor áramhoz, maximálisan 3V bemenő feszültséget kell a bemenetre adni.
Vagy is a bemeneti feszültség nagyobb lehet, de minimálisan ennyire szükséges lehet. (Átlagosan ennél kisebb feszültségen is működni fog, de a tranyóknak lehet paraméter szórása)
- A bemeneti feszültség maximuma a 30V. Tehát ennél nem illik nagyobb vezérlő feszültséget adni, hogy a bementi áram ne legyen túl sok. Részben az Rb-n nem lehet nagyobb feszültség, valamint az Rb-vel beállított bázisáram nem léphet túl egy határt.
- Szót érdemel még a szaturációs, vagy is a maradék kollektor-emitter feszültség. Ha a kollektor Ic áram 350mA, és a bementi Ii áram 500uA.
(Most trükkösen nem a bementi feszültséget adták meg. De mivel Rb a 2003-nál 2,7kohm és a két tranyó bázis-emitter feszültségének összege kb. 1,2V a bementi feszültség számolható.)
Ekkor a maradék feszültség átlagosan 1,2V, de maximum 1,6V lehet. Vagy is a terhelésre 1,6V-al kevesebb juthat a tápfeszültségnél.
(A "On-state input voltage" paraméterét szerintem elírták, az nem 13V, hanem helyesen 1,3V.)
üdv! proli007

Köszi az infót. Esetleg a 25-ös vasra meg tuod mondani a menetszámot?

Hello!
Amit Bandi mond, az csak közepes-teljesítményű átlagos vasakra vonatkozott. Tehát a helyesebb megkeresni a vas adatlap ajánlását.. (de ha jól emlékszem erre külön topik is van.)
üdv! proli007

Köszönöm a választ. Igaz még mindig van egy kis köd előttem.
Az adatlapon ez áll:

Vagyis, ha jól értelmezem akkor CMOS áramkörben ahol a tápfesz/vezérlő fesz. 6-15V ott az UNL2004 kellene.


Ezt nem értem. Maximálisan 3V lehet a bemenő fesz vagyis minimum 3V és nem több 30V?

Kellemes délutánt!

Ha egy diódahíd diódái pl. 3A-t képesek maximálisan, folyamatosan elviselni és a hídnak pl. 4-5A-el kell megbírkozni akkor mi történik? Elvégre a diódákon nem folyamatosan folyik át a 4-5A hanem csak minden második periódusban. Ugyanakkor nagyon sok alkatrésznek vannak csúcs határértékei is amit még elvisel rövid időre.

Hello!
- Igen, de nem fog besértődni a 2003 és a CMOS sem ha a 12V a tápfesz. Az előírt szintillesztés a TTL-nél más mint a CMOS-nál. De az 5V táp miatt kényesebb is. Terhelőáram így (12V-1,2V)/2,7k=4mA lesz. 2004-el, kb. 1mA.
- Azért nem érted, mert a gyártó által garantált paraméter az, hogy maximum 3V bemeneti feszültségnél, már biztos meg fogja hajtani a végtranyót. Ha meg Te számítasz valamit, akkor meg úgy kalkulálsz, hogy minimum 3V mindenképpen meglegyen.. (De 30-ig elmehetsz, csak felesleges. Mert azt meg akkor vennéd figyelembe, ha pld. 24V lenne a működtető feszültséged.)
üdv! proli007

Hello!
A 3A a dióda hídra vonatkozik, nem egyes elemeire. De soha nem alá, hanem fölé méretezünk valamit..
Igen a kulcsszó a "rövid időre" de nézd meg hogy az mennyi! Nem egy hét..
üdv! proli007

Szia!

Igazad van. Nem fogalmaztam tisztán. 3A-es diódákból felépített hídra gondoltam. Az adatlapon is van grafikon a periodikusan átfolyó áramra is ha jól láttam.

Köszönöm! Világos.
Közben jött egy újabb kérdés.

Tud valaki nekem mondani CMOS !szinkron! BCD számlálót? 4bit elég lenne. Elég, ha csak felfele számol.

nagyon félek , hogy széttolom az IC-t , bár szerintem , ha haza érek lemérem ellenállással a kontaktokat..........

Hello!
74HC192.. De a BCD eleve 4bit.. Vagy 4 digit lett volna?
üdv! proli007

Ha még jó, akkor ettől egészen biztosan nem lesz semmi baja, nem kell félni, nem fog fájni

Sajna ez nem megy 12VDC-vel. Na meg nem ártana egy CLK bemenet mert óra jel alapján kell számolnia keményen 0000 - 0111 között. Vagyis 0-1-2-3-4-5-6-7-rst-0-1-2...

Szóval nekem 3bit is elegendő

Ha elolvasnál minden betűt, akkor nem kérdeznéd!

Ja értem.

Köszi szépen a segítséget, majd még írok , hogy mi történt **

* Nálunk nincs ikszdé és egyebek !

Köszönöm!
[off]
Megint egy hétig áll a projektem mert Sopronban alig kapni IC-t. Rendelnem kell.

Hello!
- Számlálónak órajel bemenet nélkül, nem igazán van értelme.. Itt is van, csak külön Fel és Le irányban.
- Ha 0..7 között kel számolni körbe körbe, akkor számodra nem BCD, hanem bináris számláló kell. Ott ha elhagyod a negyedik bitet, "magától" számlál körbe-körbe.
- Neked egy CD40163 vélhetően megfelelő. De olvasd el ezt hogy képben is legyél azzal miért is akarsz szinkron számlálót alkalmazni..
üdv! proli007

sziasztok!
segítséget kérnék egy rádioshorgász kapásjelző épitéséhez.
tehát a kapjelzők úgy működnek hogy a damil belefekszik a gőrgőbe és húzáskor megtekeri és sípol a jelző.,vannak rádiosok is ez arra jo hogy ha alszol a sátorban a fejednél lévő rádios vevő sipol stb,ezek elég drágák kb25ezer.szeretnék egy mozgásérzékelős vagy hangérzékelős adót építeni amit a kapásjelző mellé rakva jelet küld a sátorban lévő vevöre ami jelezne.
gondoltam a vezetéknélküli csengöre amit át lehetne alakitani valahogy úgy hogy a nyomógomb helyére valami mozgás érz,hang érz, vayg nagyon finom finom lemezes mikro kapcsolót.elég kezdő vagyok ha van ötleted kérlek részletesen ird meg köszönöm

Arról nem is beszélve, hogy ezt a kérdést itt is feltette! Bővebben: Link

Tudom, hogy mi az a szinkron számláló és Bővebben: Link láthatod, hogy miért kell.

Sajnos nincs mód a hálózati tápellátásra. A nagyobb akkumulátor sem jöhet szóba mivel fontos, hogy minél kisebb és könnyebb legyen.
Üresjárati állapotban mértem 50; 40; 30 mA-t legutóbb ahogy szépen merült 12v-ról 7-re.
További tipp esetleg valakinek?

A lenti kepen az IC "7555" az gyakorlatilag sima 555 os ?Es az a karika az mi Piezzo ?

Egy fénykép alapján megmondani, hogy miért nagy a kapcsolás áramfelvétele, kb. olyan, mint megmondani egy autó fényképéről, hogy miért nagy a fogyasztása...
Lehetetlen.
Kapcsolási rajz nélkül másnak sem nagyon lesz több ötlete. (Lehet, hogy kapcsolási rajzzal sem, de anélkül biztosan nem.)

Kapacitív hangkeltő eszköz (hangsugárzó)