Fórum témák
» Több friss téma |
A szekunder akkor most csak leágazásos lesz vagy szimmetrikus (+/-)? Ha szimmetrikus lesz hogy oldod meg az áram korlátozását (szabályozását)? A primer oldalon ez egyszerűen megoldható, de szimmetrikus kimenet esetén mi van ha elbillen a szekundered (pl. a + ágban zárlat van, a - ban pedig nincs terhelés vagy fordítva)? A primer kört meg tudod így védeni de mi lesz a szimmetrikus kimenettel?
Idézet: „ez azt jelenti hogy a legnagyobb osztott szekunderem az 2x1000V-os lesz?” Ez attól függ hogy a kimenet feszültségét szabályozni (stabilizálni visszacsatolással) is akarod vagy csak állítani. Az első esetben igen, a másodikban nem. A 100kHz szerintem is sok lesz, vidd lejjebb. Ha nincs dióda az IGBT-ben nem gond, tehetsz rá kívülről is, elég oda néhány A-es is.
A PC standby trafó neked nem lesz jó mert az nem flyback, nincs benne légrés.
Akkor milyen topológia szerint működik a PC standby része? Mert amit én láttam, abba mind egyetlen kapcsolóelem volt, és tudomásom szerint nagyrészt a flyback topológiában használnak egy kapcsolóelemet(ellenben a push-pull, félhíd, teljeshíddal).
Én konkrétan nem tudom hogy milyen a standby trafó (mert inkább megveszem a nekem kellő cuccokat), de ha nem flyback, akkor valószínűleg single transistor forward converter lehet
Azt, hogy légréses -e vagy nem egy induktivitásmérővel gyorsan meg tudod mondani. Erről a topológiáról itt olvashatsz bővebben
Sziasztok!
Életem legelső kapcsolóüzemű tápját szeretném elkészíteni, és ebben kérnék egy kis segítséget. Itt van ez a kapcsolás és a hozzá tervezett nyákrajz. Egyenlőre csak a primer oldal van kész, mert a trafó még változhat, van belőle pár darab. A primeren már nem lesz több változtatás, amennyiben nem találtok rajta kifogásolni valót. Alul maradt egy kis fekete rész, az ATX táp panel méretét szimbolizálja.
Nem kötekedésként kérdezem, de kisebb teljesítményű tápokat csináltál már?
Nekem szerves kémia professzorom mondta, hogy "először kicsiben csinálunk, és aztán nem ezres szorzókkal méretnövelünk, hanem kb 2 de max 10-es, különben úgy felrobbantok mint én" (professzorom első fele "újra lett bőrözzve"). Szóval az a hozzáállás ,hogy ha ez a nagy megy, akkor a kicsi is menni fog nagyon rossz. Ha a korábban említett FETeket használod akkor 100kHz ok lesz, de ha IGBT-ket használsz, akkor keménykapcsoló üzemben 50kHz alá kell menned. (FET gyorsabb sokkal, mint az IGBT, főleg kikapcsolásnál) Másik dolog, hogy 2kW passzív PFC halál lesz, legalább kétszer akkora lesz mint az egész többi. Ekkor elgondolkodtató, hogy egyáltalán megéri -e a kapcsolóüzemű tápot csinálni. Harmadik dolog, hogy a multifunkciósság eléggé megkérdőjelzhető. Egy heggesztő esetén pl nincs szükség stabilizált feszre, a kimenő kis fesz és nagy áram miatt, pedig ott érdemes a szekunder egyenirányítást szinkronegyenirányítással csinál. Így egy stabilizált táp ott felesleges. Egy audio eszközt én meg nem táplálnék keménykapcsoló tápról, a zajproblémák miatt. Szóval különböző alkalmazásokra optimalizálni kéne különböző dolgokat, és ez végülis topológiaváltást meg szerkeszetváltást is jelentene. Amit mondasz hogy akkor kisebb könnyeben, kisebb tápnál meg nem éri meg a teljes híd. Konkrétan 1kW alatt egy félhíd sokkal kifizetődőbb. 4kW-nál meg erősen el kell gondolkodni mondjuk egy rezonáns fázistolásos teljes hídon. A negyedik dolog az, hogy a 2kW az már nem a hobbi kategória. A kimeneti szűrésen gondolkodtál már? Azt írtad, hogy 30µF/630V, ha a kimeneten egy tiszta szinusz lenne, akor ilyen nagy frekin elég lenne neki ennyi szűrés, de a keménykapcsoló mód miatt mindenképpen kell CLC szűrés legalább. Megint nem kötekedés, de hasonló kaliberű cucchoz terveztél már nyákot? Egy rezonáns tápnál a nyák még nem olyan kritikus, mert a kapcsolási zajok, meg a kimeneti jel felharmonikusai elhanyagolhatóak. Az sem baj ha lassabban kapcsolnak be meg ki a FEtek vagy IGBT-k. Egy keménykapcsoló tápnál azonban ezek kritikusak lesznek. Idézet: „A szekunder akkor most csak leágazásos lesz vagy szimmetrikus (+/-)?” Logaritmikus lepteku, kozepcsapolasos leagazasos. Az egyeniranyitas pedig ket diodaval kozos katodrol. Tehat hogy egyertelmubben fogalmazzam a max kimenetre allitva lesz egy +500V es egy 0V (GND). A szekunder kozepcsapolas lesz a test a ket masik tekercs pedig adja +/+ -t. Idézet: „Ez attól függ hogy a kimenet feszültségét szabályozni (stabilizálni visszacsatolással) is akarod vagy csak állítani.” Stabilizalt lesz es az numerikusan allithato. (rotaris enkoderrel) Idézet: „A 100kHz szerintem is sok lesz, vidd lejjebb.” Hat nem tudom... ezen elgondolkodom. A helyzet az hogy 0.23T-re van meretezve a trafo a jelenlegi tekercselessel ami eleg hatareset lenne ha picivel lejjebb vinnem a frekvenciat, mondjuk 0.25T-ig. 100kHz-en 5A mellett 75C, 75kHz-en 10A ugyanezen a homersekleten de ezen a frekvencian mar telitesbe menne a mag (0.33T). Ha meg egyszer mar lejjebb vinnem az IGBT-k miatt akkor mar erdemesebb lenne normalisan hozzajuk igazitani ami nagyjabol ~50kHz kornyeke lenne. Ez persze ujratekercselessel jar es ilyen frekvencian meg a lejovo teljesitmenyek sem olyanok mar. Szoval ezert mondom hogy en nem szivesen bolygatnam mar. Idézet: „Ha nincs dióda az IGBT-ben nem gond, tehetsz rá kívülről is, elég oda néhány A-es is.” Hat ha bordat tenyleg nem kerne akkor ezen nem mulna. 1N5408-asaim vannak borda nelkul (1000V/3A), eleg gyorsak viszont nem tudom mennyire allnak meg a helyuket visszacsapokent.
Maradjunk annyiban Laci hogy sem a kepessegeimrol sem az ideologiaimrol sem az eddigi munkaimbol nem akarok nemiszerv mero versenybe bocsatkozni senkivel. Ha rossz a velemenyed rolam nekem nincsen ezzel semmi bajom. Minden jogod meg van hozza hogy velemenyed legyen. Nekem sincs jo velemenyem mindenkirol viszont en inkabb magamban tartom. Az meg hogy mit epitettem meg mit nem egy mas kerdes. Most ezt epitem es ez erdekel. Ami pedig a passziv PFC-t illeti azzal nem fogok akkora PF korrekciora torekedni hogy 2x akkora legyen mint az egesz tap es netan ugy adodna, hogy nem kielegito a passziv akkor lesz aktiv. A tanulas az egy ilyen dolog. En elvezem minden percet az erenyeimmel es hibaimmal egyarant.
Jelenleg, a 100 kHz-en 0,23T a vasban az indukcióváltozás, legalábbis én így értettem. Ez a változás egy teljes periódus alatt van, vagy egy félperiódus alatt? Milyen anyagú a vasmagod?
Idézet: „Jelenleg, a 100 kHz-en 0,23T a vasban az indukcióváltozás, legalábbis én így értettem. Ez a változás egy teljes periódus alatt van, vagy egy félperiódus alatt?” Ebben nem vagyok biztos, Skori trafomeretezoje alapjan szamoltam (rendre: 370V/0.23T/5.4cm2/100000Hz). Idézet: „Milyen anyagú a vasmagod?” AL=7800nH (legres nelkuli)
Ma elkészítettem a tápot úgy, ahogy a linkben van, és működik. Azaz nem is az alapján, hanem elővettem azt a pc tápot amiből kibontottam és megnéztem, hogy melyik láb milyen alkatrészhez kapcsolódik, és ennek alapján kötöttem be.
Látom vita támadt arról, hogy légréses-e a trafó, vagy sem. A PC tápban ugyanolyan kapcsolás van, mint a dugasztápomban, és mivel működik így gondolom az. A tápot első körben 7W-tal terheltem meg és bírta, viszont üresjáratban sípol, meg akkor egy pillanatra sípoló hangot ad ki, ha indul, meg ha leáll, mondjuk PC tápokban is tapasztalni hasonlót, vagy ez abnormális? Meg mi történik akkor, ha eltörik a vasmag? Egyszer leesett, de én nem tudtam kitapintani, hogy el lenne törve, teljesen be van szigszalagozva a vasmag, így nem látom, de gondolom törött vasmaggal nem működne.
Ebből még nem lehet visszaszámolni, kellene a primer menetszám is.
Az Al nem igazán az anyagra utal, hanem a mágneses vezetőképességre. Arra kérdeztem, hogy mi van ráírva, pl: N22, N27, N67, 3C90, ilyesmik. Ezek alapján lehet megítélni, hogy a vasmagban mekkora veszteség ébred adott gerjesztés, illetve frekvencia esetén.
A sípolás végülis normális ilyen körülmények között.
A PWM körnek van egy minimális kitölétsi tényezője. Ha nincs elég terhelés, akkor ezen minimális kitöltési tényező alatt is megnőne a kimenő fesz, amitől a primer oldal teljesen kikapcsol, majd amikor normális tartmányba esik visszakapcsol. Hiába 60-130kHz a normál PWM alapfreki, ez a ki-be kapcsolás miatt lesznek hangfrekis komponensek. Ha zavar az üresjáratban a sípolás, akkor rakjál rá egy kicsi üresjárati terhelést. (mondjuk egy LED ellenállással általában már megteszi) Ha eltörik a vasmag majd összeteszed, és alapból légréses volt, akkor nagy probléma általában nincs, max több légrésed van.
A' oke, ertem az anyag N27-es, a primer menetszam pedig 7,5.
Így 5 us alatt az indukcióváltozás 0,45 T, ami azt jelenti, hogy +/- 0,225 T között fog változni egy teljes periódust tekintve. Szerintem, nézz utána, mert 100 kHz-en ez akkora veszteséget jelent a vasban, hogy még a Curie pontját is meg fogja haladni a hőmérséklete. Ha 100 kHz-et akarsz tartani, ahhoz sokkal kisebb indukciót szabad csak megengedni. Az N27 elég gyenge dolog erre a célra.
Korábban nem mondtad, hogy ez a mag N27 anyagú.
Idézet: „Egy N87 anyagú E65-ös mag 100kHz-en kb 4,8kW-ot tud átvinni az Epcos ajánlásai alapján. ” Az E65 N27-re az Epcos ajánlás 1kW 25kHz-en 30°C hőmérsékletemelkedéssel.
Igen, ezek azok az adatok, amikhez a kezdők ragaszkodnak... sokkal több tényező van,amit figyelembe kell venni. Pl: milyen érdekes lesz a két nagyfeszültségű ( mondjuk 800 V ? ) szekunder menetkapacitása által okozott probléma...
Egyébként, egyetértek veled, az ilyen univerzális dolgok, hát, nem tudom... nem egyszerűbb egy toroid, meg egy leválasztó trafó? Egyenirányítás, puffer, azt már mehet is a mérés. Ha meg kisebb feszültség kell nagy árammal, akkor még egy trafó a megfelelő áttétellel. A vezérlések, kisebb teljesítményű áramkörökhöz egy Puskás trafó, graetz, puffer, 3 pont stabi, egy óra alatt kész van... Sőt, nekem van még egy jókora fojtóm is, hogy jobb legyen az áram formatényezője.
Bocs összekevertem, a standby trafó valóban légréses.
Értem, akkor nem aggódok, hogy valami gond van vele.
Köszönöm a segítséget.
Egy ideje behatóan tanulmányozgatom Skori tápos/trafós irományát. Azonbann nem tér ki a cikk arra, hogy a szekunder huzal kereszt metszetet hogyan számolom ki, vagy ugyan az-e a keresztmetszet, mint a primeré?
Én az 50Hz-es trafókat alapúl véve kerdezem, mert ott ugye a szekunder vastagabb. Valamint a huzal hosszát hogy tudom kiszámolni? Bocs ha túl amatőr a kérdés, most kezdtem még ismerkedni a témával.
Számolj 5A/mm2 -es áramsűrűséggel. Ha pl 0,25-es szálakból akarod összesodorni a tekercsnek való huzalt, akkor amperenként 20 szál kell hozzá.
A huzalkeresztmetszet a benne folyó áram alapján kell méretezni. A trafóáttétel az áram fordítottan arányos (feszütlségletranszformálás esetén áramfeltranszformálás van).
A következő áramsűrségekkel lehet közelítőleg számolni: - 3A/mm^2 alig észlelhető melegedés, több réteg esetén - 5A/mm^2 egyrétegben alig észlelhető melegedés, több rétegben kb 20°C melegedés - 10A/mm^2 egyrétegben 20°C melegedés, többrétegben kb 40°C melegeéds - 15A/mm^2 egyrétegben 40°C melegedés Az egyréteg például toroidok esetén érvéynes, vagy planár trafóknál (lapos, hosszú és széles), ahol a trafót csak egy réteg huzal fedi, így a huzal nagy felületen tud hűlni. Ha több réteg huzal van egymáson, akkor igazából csak a külső réteg tud rendesen hűlni, a többiből a hőnek előszőr ki kell transzportálódnia a külső rétegbe. Hagyományos trafóknál ennél kisebb áramsűrűséggel számolnak, mivel ott a vezeték ellenállása már számottevő (több tíz méter huzal vs fél méter huzal), így azt is számításba veszik. Ha megvan a huzalkeresztmetszet, akkor még ki kell számolnod a tervezett működési frekvencián lévő szkinmélységet: Skin-depth calculator Ennél nagyobb sugarú huzalt nem érdemes használni, mivel annak a keresztmetszetének nagy része már nem fog vezetni. Sokkal vékonyabbat sem érdemes, mert akkor jó sok szál lesz és szenvedős lesz forrasztani. A vékonyabb szálakból összesodrunk annyit, hogy a huzalkeresztmetszet meglegyen. Én ezt úgy szoktam végezni, hogy a műhelyben van két fogas egymástól jó 8 méterrel, itt feltekerek oda-vissza annyi hosszt, amennyi szál kell, majd a aze gyik felét leszedem és berakom akkumulátoros fúróba, és elkezdem azzal szépen csavarni, hogy olyan egészséges fonat legyen.
Sikerült beszereznem bontásra jó pár PC tápot.
Nézelődtem már itt a fórumon, és Skori oldalán is. Az összefüggés e kétdolog között az, hogy nem találtam olyan kapcsolást, ahol a PC tápokban sűrűn előforduló TL494 hajtaná a tápot. Szegényes ismereteim ellenére, annyit sikerült ki silabilálnom, hogy a 8, 11 lábak az oszci kivezetéseni. Test circuit Ezeket a kivezetéseket vagy közösítve egy áteresztő tranyóra kapcolják Step-Down, vagy külön két tranyóra Push-Pull, elképzelésem szerint ellenütemben. Azt azonban nem tudom, hogy mennyiben építhetek félhídas tápot erre az ic-re. Esedleg híd tápot, és az miben másabb a félhídtól? (hdí-azonos ütem, félhíd-ellenütem?) Kaptam olyan javaslatot, hogy IR2153-mal építsek, de abból szeretnék gazdálkodni ami van.
Köszönöm a kidolgozott választ, nagyon sokat segített!
Idézet: „A trafóáttétel az áram fordítottan arányos (feszütlségletranszformálás esetén áramfeltranszformálás van).” Akkor a primer áramot szorozzam meg a trafó áttétellel?
Lehetséges vele félhidas táp, ha a kivezetéseit emegfeleő fel vagy lehúzó ellenállással bekötöd egy IR2110-be vagy más szinteltoló meghajtóba. De ez csak akkor érné meg ha félhidas PWM tápot akarsz a kb 1kW tartományban.
A Tl494-et eredetielg bipoláris tranyókhoz tervezték, FET-et meghajtani csak kiegészítve lehet. A mellékelt push-pull kapcsolásnak elsősorban autós alkalmazásokban jön ki a előnye. Én azt javaslom vegyél inkább IR2153-at. Sok helyen kapható, olcsó, és nagyon sokra képest. Kapcsolóüzemben én azt tapasztaltam, hogy nem érdemes a bontott cuccokra hagyatkozni, mert ha megveszed a megfelelő cuccokat, akkor gyorsabban sikeres vagy, és többet spórolsz meg, mint ha a bontott cuccokra erőltetsz dolgokat, aztán "selejt" lesz belőle.
Ppri=Psec
Usec/Upri = Ipri/Isec Az áttétet én úgy definiálom, hogy n =Usec/Upri. Ennek a fordítottjával is szokták definiálni, ezért a szorszás nem egyértelmi. Azért írtam azt,hogy ha a feszültség csökken, akkor az áram nő. Ha az áttétet így definiálod , akkor a primer áramot osztanod kell.
A huzal számolásának menete ugyanaz mint az 50Hz-es trafónál, csak itt nagyobb áramsűrűség engedhető meg. Nagyobb áram-vastagabb huzal. A kijelentés miszerint a "szekunder vastagabb" nem állja meg a helyét, mert egy csöves kütyüben pl. vékonyabb.
Ebben nem vagyok még jártas. Igen egy síkú a következtetéseim alapja. És még mindig hamarabb cselekszek, mint gondolkodok. PC tápok ügyében értve...
Természetesen, mint minden elektroniaki eszköznél, körülmény és felhasználás specifikusak a jellemzők. Van egy rakás tápom, de még mindig nem vettem rá magam, hogy tanulmányozás céljából szétszedjek egy trafót, hogy hogy van kjivitelezve. Igazándiból azt látom, hogy a szekunder nem kifejezetten vastagabb, és inkább párhuzamosított menetek vannak, nem összesodort szálas. Megvallom ezen a párhuzamos tekercselésen töprengtem is, de hatásfok és kivitelezhetőség szempontjábol az összetekert megoldásnál maradok, mert az már jó bevált másoknál.
Ha nem találtál 494-re épülő tápot akkor körül sem néztél. Van jónéhány ebben, és más topikokban is. Szinte bármilyen topológiájú tápot építhetsz vele, jól bevált, egyszerű, univerzális és olcsó, főleg ha bontod. Az IR sem rossz, de a "minden egy tokban" elv néha inkább hátrány, mindenesetre egyszerűbb.
Csak 4 oldalt kell visszalapozni és ott egy vele épült teljes híd végfokhoz, ami a mai napig működik |
Bejelentkezés
Hirdetés |