Üdv!

Nos lényegében a cikk... Adva van egy terepasztal kitérőkkel, állomásokkal, rakodóvágányokkal. A menetirányítók menetrendet készítenek, majd felügyelik. Az állomási forgalmisták engedélyt kérnek induló és érkező vonatokra, ő feladatuk a vágányutak biztosítása. A "mozdonyvezetők" menetrenddel továbbítják a vonatokat. Az irányítás Freddel megy, amely az asztalon bárhol csatlakoztatható, így könnyű végigkisérni a szerelvényt. Így a szerelvény bármely vagonját bárhol az utasításnak megfelelően lecsatolják, vagy felcsatolják. A mozdonyvezető figyeli a jelzőket, amit a forgalmista irányít, és az alapján vezérli a szerelvényt. A Fred: http://fremodcc.sourceforge.net/diy/fred/fred_d.html
Fredlenti link.
Láttam egy kiegészítőket forgalmazó céget, ők infrakapukra alapozza az irányítást. Persze megfelelő fokban elhelyezve, hogy ne lásson keresztül két vagonvég között hamis jelzést adva. Ezzel figyelik a szerelvény érkeztét, és hosszát. fred

Ez milyen elven működik? Nincs linked? A vasútmodellezős szakszavakat még nem nagyon vágom angolul, így a Google se akar annyira barátkozni velem.

Foglaltság
Régen az "integra -dominó" térköz biztosító rendszer (70-es évek) működött ilyen elven, a telefongyár gyártotta licenc alapján.
Könnyen olcsón adaptálható digitális rendszerhez is - legalábbis modelvasúti szinten.

Azthiszem a felvett áramot méri. Amugy Occupancy Detector -ra keress.


a torrenttanya neketek működik? Napok óta nem tudom elérni

Igen, azóta megjött az angoltudásom.

Néhány DCC-s áramkör

Foglaltságjelzők. Valamiért mágneses járműérzékelés nincs köztük, csak fénnyel meg szakaszolással megvalósított.

Mégegy foglaltságos link

A legegyszerűbb megoldást említettem már, ami nem igényel túl nagy hardver-készítést, mégpedig a reed-csöves érzékelést. Ezt, a "nagyvasúton" kialakított rendszerrel ötvözve, azaz egy számlálót építve hozzá, viszonylag egyszerűen, kis költséggel ki lehet építeni. Az elmélet lényege: Minden jármű (mozdony, kocsi, stb.) alján van egy mágnes. Amikor az adott szakasz elején lévő (relatív eleje, ui. menetirány-függő!) reed fölé ér, azt zárja, egy rövid időre. A reed zárása a számláló (BCD? Shift-regiszter?) bemenetét egyel "megemeli". A szakasz végé (ugyancsak relatíve végén) lévő reed pedig éppen ellenkezőleg, egyel csökkenti a számlálót. Ha a számláló nem üres (aza nem "0" értékű), akkor a számítógép a szakaszt foglaltnak tekinti. Ha a számláló "mínuszba" megy, (több jármű lépett ki, mint be) akkor a számítógép "zavar"-t jelez, amit a kezelő kézzel "törölhet", ezzel a számlálót "0"-ba állítva.
Szerintem ennél egyszerűbb (ennélfogva megbízhatóbb!) foglaltság-érzékelést készíteni nem lehet!
Másik téma a "kezdőhelyzet" felvétele, amiről már beszéltünk, többször is.
Természetesen, ha egy szakaszon belül több reed is el van helyezve, akkor azok képesek lehetnek a "kezdő helyzet" felvételére. Ezesetben a számlálót kihagyhatnánk a körből, és csak a számítógép felé küldenénk egy (pl. "LO" TTL szintű) jelet, amivel jeleznénk, hogy az adott szakasz foglalt. (Szerintem mérésekkel, kis kísérletezgetéssel viszonylag könnyen megállapítható, hogy milyen sűrűn kell a reed csöveket elhelyezni.) A számlálót csak akkor "élesítenénk", ha a kezdő helyzet felvétele után, az első mozgás lezajlott.

Hadd válaszoljak itt még valamire:
A nagyvasúton a "térközök" csak korlátozottan "öntevékenyek", azaz van egy központi ellenőrző-felügyelő rendszer, ami a térközök állapotát figyeli. Maguk a térközök csupán a foglaltság-érzékelését (tengelyek számlálását) végzik, illetve a jelzőkre a megfelelő jelzési kép kivezérlését.
Eg ymásik kérdés-kör a vonatbefolyásolás. A nagyvasúton erre egy külön rendszer van: A sínszálakba (vagy egy spéci, "sugárzókábelbe")küldenek nagyfrekis jeleket, amiket a mozdony egy érzékelővel felvesz, dekódol, és kijelez, illetve ennek megfelelően - szükség esetén - beavatkozik: vészfékezéssel. Nyilván ez egy-az-egyben nem ültethető át a modell-üzemre. Nekünk egy megfelelő, saját rendszert kell(ene) kialakítani erre. Az, hogy ez a rendszer milyen legyen, külön "fejezetet" érdemel.

Oldman!

Van erről valami bővebb információd, anyagod? Nagy segítség lenne!

Analóg barátok, íme a Halmai jönyv egy részlete.

Számlálót én sehova nem építenék, mert ott a számítógép, az elég hozzá.



Szerintem vizsgáld meg a kérdést, valójában mennyire sok érzékelő kellene ehhez. Tényleg kíváncsi lennék, mi jön ki. Az én agyamnak ez bonyolult. Legalábbis az elméleti végiggondolása.

Viszont amit én végiggondoltam, az itt elérhető. (Így legalább ki tudom javítani a saját hülyeségeimet. )

Per pillanat úgy gondolom, sem a szakaszfoglaltság-érzékelők álló szerelvényt is érzékelni képes változatai, sem a szakaszhatár-érzékelők nem nyújtanak önmagukban teljes megoldást a kezdőállapotra. A legegyszerűbb módszer talán a kettő ötvözete lenne.

Vegyünk egy egyszerű példát: "heringvágány" több szakasszal, minden egymást követő szakaszon áll egy-egy szerelvény. Most kapcsoljuk be a vezérlőrendszert. Az álló szerelvényt is érzékelni képes szakaszhatár-érzékelő azonnal jelzi az "irányításnak", hogy egymást követő szakaszokon szerelvény áll. Vajon szakaszonként egy, vagy valamelyik két (esetleg több) szakaszt foglal? Melyiket indítsa először, hogy ne legyen baleset? Na, sztem itt a MI bedobja a törülközőt. Ha csak szakaszhatár-érzékelők vannak, akkor ez a szituáció kezelhető, de csak a szakaszok méretére vonatkozó erős megkötésekkel (lásd az elméletem a fenti linken).

Hálás köszönet érte!!!!

Alapvetően az alábbiak eldöntendők:
- Mennyire kell a számítógépre bízni a számlálást?
- Mennyire kell a járműveket (quasi: pályaszám, azaz "rendszám" szerint) nyilvántartani?
- Milyen hosszú a leghosszabb és legrövidebb jármű?

Számláló léte/nem léte: Attól függ, mennyire akarsz "önállóságot" adni a pályának. Ha nagyobb önállóságra törekszel, akkor a számlálók elengedhetetlenek. A számítógép csak a szabad/foglalt voltot tartja nyilván. (Teljes, pályaszám szerinti nyilvántartás esetén a járművek mindenkori helyzetét is.)
A számítás alapja, hogy egy jármű (leghosszabb/legrövidebb) milyen hosszú. Nyilvánvalóan a járműhossz méretarány-függő (erősen!), hiszen a TT méretben pl. egy viszonylag hosszú mozdony (pl.: M61-019 ) sem hosszabb (saccra) 20 centinél, míg mondjuk egy H0 méretű gőzös, szerkocsival együtt már a 30 centit is elérheti. Ugyanakkor egy kis, 2 tengelyes fedettkocsi a TT-ben nincs több 8-10 centinél (szintén saccra), míg egy H0 kocsi minimum 12-15 centis (ugyancsak saccra).
Feltételezzük, hogy minden jármű kap egy db. mágnest az aíljára. A reed-eket úgy kell elhelyezni a pályán, hogy a legrövidebb kocsi is legalább egy reed-et működtessen felette áthaladáskor. Ha tehát a legrövidebb kocsi pl. 8 centi, akkor a reed-eknek a távolsága sem lehet 7-7,5 centinél nagyobb. (A pergésmentesítésről gondoskodni kell!)

Eszembe jutott valami, de lehet, hogy marhaság, mondjátok meg Ti:
Mi van, ha a megkötésünk annyi, hogy MINDEN járműnek FOLYAMATOSAN a pályán kell lennie? Ez esetben a kezdő helyzetet fel lehet venni egyszer (szükség esetén később is!), és eltárolni minden üzem-befejezéskor az aktuális végállapotot. Ez csak extrém esetben változik. (Az asszony kezét letöröm, ha hozzányúl... :hehe: ) Ekkor nem kell azzal "bajlódni, hogy mi hol van, felderíteni a helyzetet, a foglaltságokat, stb. Sőt, ha ezt kiegészítem azzal, hogy üzem végén a vonatok csak állomáson állhatnak meg, akkort a nyíltvonali foglaltságokat sem kell "tárolgatni". (Nagyvasútnál is a kocsihelyzetet naponta egyszer, reggel fel kell venni, aktualizálni kell.)

Stadi! Az összefoglalásod a honlapodon szerintem kiváló! Egyetlen dolgot említenék meg: A hurok-, illetve deltavágány a terepasztalok jelentős részén nem játszik, mert a terepasztalok alapvetően kétfélék (szoktak lenni). Nevezetesen: Vagy zárt rendszerű (amely többé-kevésbé egy zárt kört alkot, esetleg különféle kiágazásokkal), vagy nyílt rendszerű, lineáris (amikor a két vége nem ér össze). Szóval én nem érzem ezt akkora problémának, hacsak valaki nem kifejezetten ilyen hurok- vagy deltavágányos kivitelen töri a fejét. (Egyébiránt a modellezők java rész ettől alapvetően ódszkodik, éppen a vontatófeszültségi zárlatok miatt...) Szerintem ezen ennyire nem kellene lovagolnunk.
Egy dologban viszont felvetettél egy érdekes problémát: A "vakvágány" (hivatalosan: csonkavágány) esetében! Az ugye nyilvánvaló, hogy minden egyes vágányt, így a csonkavágányt is, szakaszolni kell. (Kivéve, ha maradunk annál az elvnél, hogy nem a vontatófeszültség növelésével/csökkentésével operálunk.. Ha viszont állandó feszülstégű táplálásban egyezünk ki, akkor ezt rögzítsük, mint alapelvet! Ez esetben e szakaszolásnak nincs értelme). Mindenképpen meg kell határozni auzonban, hogy egy csonkavágányon hol álljon meg a vonat! (És jön a következő kérdés: Mi van, ha a vonatunk "nem fér be" a csonkavágányra? Ha a szerelvény alatt váltót állítunk, abból baleset (siklás) lesz. Tehát tudni kell, hogy hol a "vonat vége", beért-e a vágányra, vagy a váltón áll-e...)

Érdemesnek látnám az alapelveket mintegy "kőbe vésetten" rögzítenünk!

Üdv Mindekinek!
Teszek fel linkeket, hátha kezdéshez lehet meríteni pár ötletet:Merg
digitalbahn
Zoli

A második linken lévő oldal nagyon jó! Nagyon jól összefoglalja a dolgokat, bár igazából szinte minden, itt (általunk) felvetett megoldási lehetőséget felvetnek ott is. Az egyedüli újdonság a "nyomásérzékeléses vonat-detektálás" vol. (Legalábbis nekem újdonság volt...)
Igazából neki kéne feküdni a fordításnak, mert azért ennyire nem beszélem a németet...

Igen, már korábban is írtam, hogy aki a valóságoshoz minél közelebbi működést szeretné modellezni, az akár (szinte) teljesen ki is hagyhatja a számítógépet. Csak szerintem nehéz dolga lesz.



Ez azt jelenti, hogy vágányonként és folyóméterenként kb. 14 db. Reed csőre lesz szükséged. Szerintem a sínek hossza egy átlagos terepasztalnál is eléri a 10 métert. 10*14=140 Reed cső, 280 kábel és 140 számláló (ha nem bízod a számítógépre). Hmm. Kicsit sok szerintem, még akkor is, ha számlálót nem kötünk minden Reed csőre. De ha ettől elvonatkoztatunk, akkor is ott tartunk (szerintem), hogy meg kell tudni mondani, melyik vonatnak hol az eleje és a vége a kezdőállapotban, anélkül, hogy bármely kettő összeütközne. Erre mi lenne az algoritmus? Valamennyire nyilván mozgatni kell a szerelvényeket, hasonlóan ahhoz, amit én is írtam a honlapomon, de hogyan és mennyire?



Az ötlet jó, de ezzel elsősorban sajnos nem az asszonyt korlátozod, hanem saját magad, ugyanis nem tehetsz odébb vagy fordíthatsz meg egyetlen szerelvényt sem. Mondjuk anélkül, hogy ilyenkor kézzel a számítógép tudomására hozod.



Itt sajnos az áramszünet fog közbeszólni néha. Bár kötheted a terepasztalt szünetmentesre is.

Delta/hurok: én nem lovagolok rajta, csak szerintem ha már alapelveket akarunk lefektetni, azok legyenek olyanok, hogy adjanak lehetőséget az összes felmerült probléma megoldására. Egyébként örülök, hogy tetszett az összefoglalóm.



Az általam leírt modellben az ütközőbak (vagy "homokdomb") előtt van egy szakaszhatár-érzékelő, amin túl már nem mehet a vonat. Ezt a vágány vége előtt bárhová el lehet helyezni. (Természetesen értelmesen.)



Szerelvény alatt nem állítunk váltót. Ha nem tudjuk, pontosan hol van szerelvény, akkor sehol nem állítunk váltót. Ez lehet az első alapelvünk.



Már egy nagyon régi szakkönyvben is megemlítették, hogy a pálya egyes részeit építsük rugalmas alépítményre, és kapcsoljunk a sínekhez olyan érzékelőt, ami a mozdony súlya alatt összezár.

Itt lehet esetleg kihasználni a multiplexálást, mátrix-módba foglalást.

Ez így igaz. A "hogyan"-ra talán könnyebb választ adni, mint a "menyire"-kérdésre! Arra csak elméletben gondolkozva azt mondom, hogy a legközelebbi érzékelési pontig (pl.: egy reed és egy RFID egymás közelében, ha a reed jelez, de az RFID nem, akkor az a vonatnak az a vége, amelyiken nincs mozdony, ha csak a mozdonyoknak van RFID azonosíatása. Ez csak egy példa, nem konkrét megvalósítási ötlet!)

Pontosan ez a lényege a dolognak! Kézzel mozgatás alapból tiltott, ha szükség úgy hozza, akkor a gépben követni kell a változást. (Mondjam azt, hogy teljesen "bolondbiztosra" lehetetlen kivitelezni a rendszert? )

Tulajdonképpen egy áramszünet akármikor, akármilyen üzemi helyzetben/megoldás esetén okozhat gondot. (Mást ne mondjak, egy fájl írását megkezdi a gép, és akkor lesz áramszünet: máris kuka a fájl...)

Ebben - elvben - igazad van, de itt a következő eldöntendő kérdés: Szabványt akarunk létrehozni, vagy a saját terepasztalaink vezérlését agyaljuk ki? Mert egy ilyen "alapkő-letétel" egy szabványban természetesen elfogadható, sőt, kívánatos, de egy "mezei" (elnézést a kifejezésért!) odellező számára valószínűtlen, hogy létrehozza. Amúgy a delta a kisebb probléma talán, de erről megkísérelek egy móricka-rajzot összehozni. Mindenesetre a váltóáramú táplálás nagy könnyebbséget hozhat e téren is...

Természetesen! Azonban ezt viszonylag egyszerű módszerrel meg lehet oldani: A vágányzáró bak (végbak, földkúp) előtt egy "félig feszmentes" szakaszt kell létrehozni, azaz a bak felé nem kap áramot a sínszál, csak "kifelé". (Egyenáramú táplálásnál ezt egy sima Si diódával oldják meg. Váltóáramú táplálás esetén a probléma azonban nagyobb, tekintve, hogy csupán az egyik félhullámát vágná egy dióda...)

Ez jó alapelv! (Bár egyáltalán nem biztos, hogy tartható, de ezt az élet majd megmondja...)

Ez - számomra - új dolog volt, én még nem találkoztam ezzel a rendszerrel. Egyedüli félelmem ezzel, hogy a viszonylag alacsony tömegű kis kocsik le tudják-e nyomni az érintkezőt, illetve, hogy nem "zavarérzékeny-e" ez a rendszer. (Túl azon, hogy "látványosan csúnya, mint pl. az infrakapus érzékelők elhelyezése a pálya mellett. Merthogy az én olvasatomban a modellezés a valóság leképezése, minél pontosabban. Ebben pedig igencsak kirí a környezetből egy infrakapu, akármennyire miniatürizált is, hiszen a sínkorona fölé kell érnie, ehhez ki kell emelkednie a tájból. Ez egy épület, alagút, bevágás, stb. esetén még rejthető, de sík területen "életidegen" képet ad...)

Nagyon, sőt! Kifejezetten élvezetes volt olvasni, az pedig, hogy az elvetett ötleteket nem törölted, hanem "áthúztad", szerintem az évszázad ötlete volt!!!

Hirtelen csak annyit kérdeznék, hogy valamelyikőtök utánanézett már az RFID olvasó modulok árának? (Itt nem arra az illetőre gondolok, aki a dolgot felvetette a topikban...mert ő nyilván???!!! képben van a dologgal kapcsolatban...)

Azért kérdezem, mert a topik nyitásakor, ha jól tudom, az is szerepelt az elsődleges célok között, hogy valami értelmesebb összegből kihozható pályát és vezérlést hozzunk össze....namost ebbe a képbe az RFID nem igazán illik bele a maga 2-3 ezer forintos árával (ennyibe kerül 1, azaz EGY DARAB olvasóegység...)

És az a sejtésem, hogy ilyenből nem csak egyetlen darabot kellene a pályára felszerelni, hanem akár több tízet (fentebbi fontolgatások, elmélkedések alapján).

Ahogy a neten nézegettem a méretekkel is esetlegesen gondok lehetnek...nincs még mikro-méretű RFID olvasó, ami lazán beágyazható lenne a pálya alá...

Igen, ez az egyik félelmem nekem is... Mármint az ár.
A másik, hogy a mérettel lesznek gondok. És nem csak azzal, hogy beágyazható-e a pálya alá (tulképpen ez csak pályanyomvonal-tervezési kérdés, hogy ne fussanak egymáshoz képest túlságosan közel a nyomvonalak), hanem az is, hogy mennyi az érzékelési távolság.
(Ez azért érdekes kérdés, mert a melóhelyemen RFID beléptető rendszer van. Itt a vevő a kapuba van beépítve, és mindannyiunknak van egy-egy egyedi kártyája. Ezek a kártyák kb. bankkártya-méretűek (csak az összehasonlítás érdekében írom), és a kapu érzékelőjétől kb. 0,5 cm-re már nem veszi a kártya jelét... Ráadásul van, hogy egy-két másodperc is kell, mire veszi a jelet, hogy "van ott valaki". Ez a modellpályán lehet akár 2-3 kocsi hossza is! )
Szóval ezen az RFID azonosításon még én is erősen töröm a fejem, hogy jó lesz-e.

Megpróbálom emlékezetből az elvet leírni
A teljes név.
Integra domino 75 Hz-es ütemezett téközbiztosító berendezés
Gyártotta a telefongyár (TERTA) lcenc alapján

A pálya szigetelt sínekkel van szerelve, azaz hosszában térközönként suigetelő betétek vannak a sínben. (Jól megfigyelhető a Bp metró állomásokon)
A szigetelőket a vontatási áramra -(Akár többszáz A -valaha olvastam egy cikket hogy metróhoz különleges sinfolytókat kellett készíteni ami 1000A DC terhelésnél sem megy telítésbe)-nézve folytó tekercsek rövidre zárják. mindkét sínben.(Jókora Fekete dobozok a szigetelők közelében vastag kábelekkel a sínekhez kötve. jobbára a feszíni végállomáson láthatók)
A lényeg: A két sínszálat egy inverterrel 75 Hz es jellel táplálják (áramra teljesítményre nem emlékszem de 10 A nagyságrendben lehet) A 75 hz -es jel impulzos modulált, tulképpem csomagok (burst) A moduláció a kovetkező térköz állapotától függ.
A térközre beérkező mozdony/szerelvény rövidre zárja a két sínt (az ütemezett jelre nézve) ezt érzékeli a vezérlés és állítja a jelzőket.
A mozdohy elején ( pár centire a síntől) egy tekercs érzékeli a sinben folyó 75 Hz-es áramot és tobábbítja mozdony sátorjelzőre, (Ez kijelzi a masinisztának a jelzőképet, illetve az automatikus vonatbefolyásoló berendezésnek (ez megállítja a szerelvényt tilos jelző meghaladásakor)
Ez a berendezés csak opció a vonat vezetéshez a térközbiztosítás ettől függetlenül működik. (Igy már érthető a kecske lánca sztori is)
Ami még fontos, a szomszédos térkozök ütemezése (kódja) mindig eltérő hogy szigetelő hiba esetén a rendszer érzékelje a hibát

A 75 Hz "vivő" frekvencia a vontatási 50 Hz és harmonikusai miatt lett kitalálva (ha nem tévedek) ezeknek a harmonikusai sem okoznak zavart.

Ennyit az elvről - már amennyi megmaradt.
A modellezésben egykor készítettem 20 kHz-es váltakozóáramú táplálást egy barátomnak, igy oldva meg az állomáson álló vonat kivilágítását. Ezért gondoltam arra hogy a váltójelet modlálva pl fázis vagy frekvencia modulációval fel lehetne adni a vezérlést a mozdonyra és ha egy soros rezgőkörről csatolod ki a jelet, a megnövekedett áramfelvétel ( a vivőre nézve) jelezheti a térköz foglaltságot pl. egy optcsatolóval.
A problémát csak az jelenti hogy a rezgőkört minden járműbe be kell építeni hogy leszakadás esetén is foglaltságot okozzon.

Röviden ennyi!

Frankye:



Kíváncsi vagyok a megoldásodra.



Ebben az esetben szvsz ugyanolyan, mint az egyenáram, hiszen ezt is rövidre lehet zárni.



Az a gond, hogy több tengelyen van áramszedő, amik persze nem feltétlenül vannak ugyanazon a szakaszon. Tehát egyszerűbb az érzékelő, szerintem. Arról majd gondoskodik a biztonsági rendszer, hogy a vonat mögött mindig legyen mégegy, ezáltal ne tudjon ütközni.



Ezt már a könyv olvasásakor hülyeségnek tartottam, mert amellett, hogy nem valósághű, még kivitelezni is bonyolult. Ugyanebben a könyvben egyébként a vonat végének érzékelésére egy ún. zárféket javasoltak, amely az utolsó kocsi aljára van szerelve (valójában egy fémgörgő), és a pályába épített érintkezőket zárná rövidre a felettük való áthaladáskor. Hát igen, ma már messze van a technika ezektől a megoldásoktól.



Időnként elfelejtem, hogy egy adott potenciális megoldási lehetőséget már végiggondoltam, és képes vagyok újra agyalni rajta. De ez így már nem fordulhat elő!



Norberto:



Kissé kínos, de úgy tűnik, mintha csak egyes részeket olvasnál el a topikból... Először is, nem tudtam, hogy 2-3000 Ft, de már a felvetéskor ezt írtam: A hangsúly az elméleten van. Másodszor: Tehát elvileg elég az egész pályára 1 db. RFID olvasó, azt pedig nyugodtan beteheted akár egy alagútba, és úgy biztos nem fog látszódni. Ráadásul a felismerés sebessége sem jelenthet gondot, mivel az előző felismert járműnek a rendszer ismer(het)i a hosszát, tehát ha túl sokat megy a vonat felismerés nélkül, akkor a rendszer tudni fogja, hogy gond van. Ezen a szakaszon pedig nem kell teljes sebességgel mennie a járműveknek, úgyis csak a kezdőállapotnál van szerepe. Szerintem.

Üdv mindenkinek!
Nagyon leállt a téma, csak nem a megvalósítás megy?!?
Marklinnél láttam hogy a pályaszakaszt figyelik, ha a mozdony elhalad, vagy a kocsi, akkor rövidrezárja a szakaszt, és ezt figyelik elektronikával.

Leállt a téma, ez igaz.
A "móricka-rajzom" azóta se készült még el, de egyszer csak eljutok oda is...
Egyébiránt gondolkoztam ám közben (néha szoktam!), és rájöttem, hogy hüleséget írtam, amikor ezt írtam:
Valóban nem jelent különbséget...

Ja! Märklin megoldását nem ismered? Bár úgy rémlik, mintha Ők 3 sínszállal dolgoztak volna, legalábbis gyerekkoromban olyanom volt (egy "idiótakör, két váltóval, egy mozdonnyal, meg 2-3 személykocsival... Aztán az élet fogatagában az egész cucc eltűnt, pedig ezelőtt 30 évvel is muzeálisnak számított... )

Üdv!
Nem 3 sínszálas ez a megoldás, de utánanézek a dolognak... Esetleg Pic-es megoldással gondolva a dolgot?

Csak nem egy x K vagy M ohmos ellenállás van a járművekben, amit egy elektronika érzékel? Ehhez persze kerékcsere és áramszedő-felszerelés kell(ene).

Üdv! De, valami x kilós ellenállás van beleépítve a kerékbe....

Kösz, hogy utánajársz a dolognak!
Sajnos, a kerékcsere és érintkező-felszerelés szinte elkerülhetetlen, majd' minden esetben, mert a járművilágítás (személykocsik) miatt mindenképpen szükség lesz rá.

Kicsit leült mostanság a téma...

Stadi sokat studírozott, hogy hogyn lehetne megoldani a hurok zárlatmentes kivitelét. Nos, a netet böngészve ráleltem erre az oldalra. A szerzője egy villamosmérnök, és az egész oldal tele van okosabbnál okosabb megoldásokkal!
A legjobban ez nyerte meg a tetszésemet!
Szerintem, ha megnézitek, Ti is így lesztek vele...

Ja, és ez sem semmi! Az ötletes megoldás az, ami nagyon tetszik benne!

A darts-fordítókorong mekkora ötlet már...

Ezek az igazán jó dolgok, mikor az adott cuccot az eredeti funkciójától teljesen eltérőre tudjuk használni, ráadásul nem is rosszul. Pláne, ha a cuccos már a kuka mellett van...

A hurok-kapcsrajzról az első, ami eszembe jutott, az az, hogy rommá van szakaszolva. De emellett biztos jó megoldás.

Nekem is a fordítókorong-ötlet ütött szeget a fejembe
A hurok ugyan agyonra van szakaszolva, de ha van kéznél egy kész hurokra való cucc, érdemes lenne kipróbálni, hogy valóban műxik-e...

Komolyan belefogtam a dologba, és már megy is a saját DCC kompatibilis digitális rendszer.

Videó mellékelve. Két és fél napos fejlesztés eredménye. Mostmár innentől nem nehéz folytatni.

Ui: Az a rendetlenség az asztalom egy ilyen maratoni fejlesztés után... Szokott ilyen lenni... Nem kell megijedni

Szerk: A PIC függőknek csak jelzem, hogy ez AVR... Mind a központi vezérlő, mind a mozdonyban lévő dekóder. Hogy miért esett a választásom az AVR-re, azt nem részletezném, hisz mindenki tudja, hogy negyed annyiba kerül és...

Üdv!

Gratula! Esetleg valamit elméleti szinten publikálnál? Zoli