Hali!
Kedves fórumtársak! Hagyjátok szegény szakdoga írót, és ne akarja mindenki a saját elképzelését ráerőltetni.
Ha Hhíd, akkor nem 3 félhíd, ha asm, akkor nem C , és fordítva. El tudja dönteni mit akar, az adott kérdésre kellene válaszolni...
Tehát...
A timer 2 számláló és ezért a periódus idő, mindig az oszcillátor 1/4 én működik. maradjunk a 20MHz nél. Ebből következik a pwm periódus idő 19.53 kHz. Ha bekapcsolod sz előosztót akkor ennek az 1/4-e és 1/16 -oda lesz a pwm frekvencia. Már dudod, hogy még a pr2 regiszterrel lehet operálni, de ekkor arányosan csökken a pwm felbontása is.
A pwm felbontása alapból 10 bites, ebből 2 alsó valóban a ccp1con regiszterben van, de azok az oszcillátor sebességével nőnek, (50nSec) tehát ha azokat is használni akarod, akkor nem 0-255 ig kell a szinusz táblát letárolni 80 lépésben, hanem 0- 1023 ig.
Ráadásul bitenkénti tologatás is kell, mert a 10 bitből 2-őt a ccp1con-ba kell tenni, 8 at meg a ccpr1l -be.
Ezért javasolták csak a 8 bit használatát.Én is ezt írtam neked. Nem kell félni a 16-os számrendszertől, a
számítógéped kalkulátora oda-vissza egyből kiírja neked, ráadásul a fordító is simán beveszi a 10-es számrendszerbeli számokat : d'123' módon.
Más... Ha az aktuális frekvencia éppen 1 Hz akkor nem 50x kell beadni az adott szinusz értéket a pwm generátornak, hanem a pwm generátorban van egy adott szám, és neked van egy olyan időzítőd, ami a periódus idő (0.5-50Hz) 1/80-ad részével számlál, ha az letelt akkor lépteti a pwm generátort a következő színusz értékre, növeli a számlálót (0-80) és kész.(Ez a része)
másik válasz:
Egész pontosan 20MHz kristály 19.53 kHz és 255 a felbontás (a ccp1con regiszterrel 1023)

Helló.
Kösz a segítséget. Így már világosabb a dolog, kár, hogy a ccp1conba való bitek bevitele és tologatása ilyen bonyolult legalább is nekem, inkább kihagynám, csak nem tudom a 255-ös felbontás mennyire elég.
Az utolsó előtti mondatod még nem teljesen tiszta, azaz van egy táblázatom legyen most 80 elemű (80-as felbontáshoz tartozó kitöltési tényező értékek) ott van az időzítő ami most 1/80-ad részével számol az órajel negyedének ugye? Tehát mindig az adott sebességgel lépteti tovább a következő értékre, de ha pl. 1Hz kell, akkor is a 80 elemű táblázatot használja a program csak az alacsony frekvencia miatt egy értéket többször használ. Azaz ha minden jelből pl: 250db kéne hogy meglegyen az 1Hz akkor addig nem lép tovább a következő értékre amíg el nem éri ezt a 250-et.
Ha C-be gondolkodnék akkor csinálnék egy változót amibe mindig belekerülne a táblázat i.-ik eleme és az i indexet mindig akkor léptetném ha elérné azt a kellő "ismétlést" és utánna léptetném tovább a táblázat következő elemére.
Pl: 50Hz-nél 5% 8% 12% .....
1Hz-nél 5% 5% 5% 8% 8% 8% 12% 12% 12% .....
Jól gondolom én ezt? Talán C-ben könnyebben meg tudnám írni, legalább egy fix frekvenciát mondjuk 50Hz-et jó lenne előállítani és akkor ki tudnám próbálni a kapcsolást. Hétvégén megpróbálkozok ezzel hátha összejön valami, ugyan úgy kell kezelni C-ben is a pwm-et mint asmben?

Persze ugyanúgy kell...
jól gondolod, de a mostani felállásod szerint kellene egy újabb számláló ami számolja az alapszámokat... Ez nem jó így.
Nem kell 1HZ nél 250x beadni ugyanazt az értéket, hanem egy olyan hosszú időzítő kell, aminek az ideje 1Hz/80 tól 50Hz/80 ig tart, azaz 12,5mSec és 250uSec között változik. Átváltva a 20MHz kristályfrekvenciára 62500 és 1250 között változik. Erre alkalmas a timer1 számláló . A számláló előre számol, és amikor túlcsordul, akkor megszakítást generál. A megszakítás lépteti a színusz számlálóját (0-80) és betölti az adott pwm értéket. Már csak saját magát kell frissítenie a következő léptetés idejét kell beleírni a timer1 számlálóba.
Fontos, hogy nem a szám kerül bele közvetlen, hamen a kettes komplemense .Mert ha 1250 es időzítés kell, akkor 16 bites számláló = 65535 +1 ekkor billen tehát
65536-1250 = 64286 ennyit kell beírni.
Azonban még korrigálni kell a tulcsordulás és a számlálóba való beírás közötti idővel, hogy pontos értéket kapjál. Ez majd ha eljutsz idáig, akkor lesz aktuális..
Remélem világos.
A 255-ös felbontás az 230*1,41/255=1.27V-os lépésekben lehet felbontani. Ez több mint elég.
A 2 -es számrendszerbeli szorzás nagyon könnyen levezethető, vegyél elő egy papírt, írd le az adott számokat 2-es számrendszerben és szorozd meg a szokásos módon. Egyből rájössz, hogyan kell leprogramozni ,nem is bonyolult. Alkalmazni lehet 16/8 bitre, vagy akár milyenre. A tizedes jegyekkel való szorzás is meglepően jól kezelhető .A szorzásból meg levezethető az osztás.
Melyik c fordítót használod?
Régebben c++ ban programoztam directx alkalmazásban még játékot is írtam, de legalább öt éve elő sem vettem .

Annyit tennek hozza, hogy a frekvecia fuggvenyeben valtoztatni kellene a kapocsfeszultseget, es mivel 2 fazisu motorrol van szo (egy fazisu, segedfazisos) kell ugye egy 0 es egy 90 fokos PWM.

Hali!
Még nem tart ott, persze hogy arányosan kell csökkenteni a feszültséget is,meg kell még felfutás, lefutás, irányváltás ,vészleállítógomb, áram figyelés, potméter beolvasás, LCD kijelzés....
Nem egyszerű, de csak összejön valamikor.

Helló.
Kicsit elakadtam a dologgal, nézegetem a timer1-et, de elég zavaros a dolog pontosabban, hogy amikor eléri a végértéket akkor kreál egy megszakítást. De a végértéket nem én adhatom meg neki csak a kezdőértéket. Vagy úgy adjak neki mindig kezdőértéket, hogy annyi legyen hátra amennyit számolnia kell?
Ha 0.5Hz és 50Hz között kell vezérelni a motor 250-es felbontással akkor 50hz-nél 80 usec 0.5Hz-nél 8 msec ideig tart 1 jel. Az órajel 20Mhz (1/4-e 5000Mhz 1/5000mhz=0.2usec) így 50Hz-nél 400-ig 0.5hz-nél 40000-ig kell számolnia. Akkor az úgy jó, hogy elvileg 16 bites a timer1 akkor 65536-40000=25536 és 65536-400=65136 ezekről az értékekről indítanám a számlálót. Mondjuk elég lenne ha hétvégén egy 50Hz-es jelet meg tudnmék csinálni. Tehát a timer1-nek 65136-os értéket adok és számoltatom felfelé 400 után túlcsordul és lépteti a táblázat következő elemére a pwm-et. Nem tudom mindent be kell állítani a timer1-nek, meg a pwm modulnál miket kell beállítani felteszek egy kis minta progit mi hiányzik belőle? Elsőre legyen a cél, hogy fix 50Hz legyen, a táblázat majd később kerül bele (ma vagy holnap).
Elég sok kérdésem van, de inkább próbálkoztam a programban, remélem majd szólsz ha hülyeségeket írtam. Találtam egy pdf-et és az alapján próbáltam csinálgatni. A timer1 számlálása is az órajel 1/4-ével történik? (Nem tudom jól számoltam fentebb ezeket a számolgatásokat?) Ha kihagytam valamit írj.
Még azt nem tudom, hogy ennek a timer1-nek a számlálása mikor kezdődik el, mert akkor korábban kéne értéket adni vagy nem is tudom, hogy hogy lenne jó.

Hali!
Hát igen....
Ha ilyen sűrű 250-es felbontást szeretnél, az meglehetősen megbonyolítja a helyzetet, mert csak 400 ciklusnyi idő marad, legrosszabb esetben. Ez alatt el kell tudni végezni a regiszterek frissítését, és s a szorzást, meg még sok mindent. A motoroknak egyáltalán nem kellene ekkora felbontás, 10fok is elég lenne. Ha mégis ez a 250-es felbontás kell, akkor érdemesebb lenne a PIC 18F4431 abban van 2db ccp egység (később kell a segédfázishoz egy másik pwm egység 90 fokos eltoláshoz,valamint beépített szorzóáramkör is van benne 1 ciklus alatt kiszámolja az értéket. No de nem ez a lényeg.
Már kérdeztem, hogy C fordítót milyet használsz, mert letölteném és úgy tudnék segíteni a programozásban is.
A programodban nem látom, hogy a main függvény hogyan lesz "végtelen", figyelni kell az INTCON,GIE bit beállítására, az engedélyezi a globális megszakítást, tehát addig míg azt nem engedélyezed, addig nincs semmilyen megszakítás.Ha valamelyik periféria megszakítást generál, akkor annak a jelző bitjét vissza kell szoftverből állítani,különben amikor vége a megszakításnak, az azonnal újra indul, tehát a programod "kifagy".Megszakítási függvényt egyáltalán nem látok...
Valóban, akkor lesz megszakítás amikor átbillen a timer, ezt jól gondolod, de az írása kicsit trükkös, mert vagy kikapcsolod , beírod az értéket és elindítod, vagy először lenullázod az alsó regisztert, (a felső beírásáig biztosan nem fordul át) beírod a felső értékét, majd beírod az alsó most már valós értéket.(Meg kell számolni hány ciklus idő telik el amíg frissíted az időzítőt, és annyit még hozzá kell adni, tehát annyival kevesebb idő múlva fog átbillenni.)
A megszakításnál fontos, hogy el kell menteni a W értékét és a status regiszter értékét, mert amikor vége a megszakításnak akkor a megszakított függvényt ugye folytatni kell . Nem árt, ha a W ugyan olyan értékű, mint előtte, és a jelzőbitek is olyanok, z, és C
A timer 1 léphet osc/4 és ennek fele, negyede nyolcada. (előosztó)

Helló.
Ebben a picben elvileg 2db ccp modul van, remélem nem tévedek, de én úgy tudom, hogy 2 van.
A felbontás lényegi része az ugyan az mindnél maximum az érték más, nem tudom még milyen felbontás lesz, lehet 80 lesz, ez majd később kiderül, talán most annyira nem érdemes vele foglalkozni (lehet lefelé menni).
Igazából ha ez az egység működne a 90-fokos változat ugyan ez csak az értékek vannak eltolva a táblázatban, vagy csak az index indul máshonnan, ez annyira még nem lényeges.
Én a code blocks-ba irogatok most.
A main függvényem még nem végtelen, mert ez csak egy részlet, igazából nem voltam biztos, hogy értelmes dolgokat írogatok, mert nem nagyon tudom még a formátumot, meg miket kell beállítani. Akkor beleteszek egy while(1)-et és INTCON,GIE=1; -el engedélyezem a globális megszakítást?
A megszakítást jelző bitet is beleírom akkor, hogy kinullázom mindig az elején.
Viszont lenne még pár fontos kérdésem:
1. a timer1-nek tudok értéket adni akkor is ha ki van kapcsolva? Mert akkor könnyebb mindig a pwm előtt közvetlen bekapcsolni, és megszakításkor az megáll gondlom, tehát a pwm előtt kell csak bekapcsolgatni mindig ugye?
2. Megszakításkor (kicsithiányos az ismeretem még) pontosan mi történik? Ekkor a pic mit csinál? Mert ugye ekkor nem jó ha áll a pwm vagy legalább is nem jó, ha sokáig áll, mert a főáramköri konstrukcióban a 0 50%-os kitöltésnél jön ki, mert az egyik félhíd jel nélkül mindig be van kapcsolva. Tehát ha éppen nem a táblázatból olvasgat, akkor is 50%-os kitöltéses "alapnak" kellene lennie.
3. A W és a jelzőbitek z,C még nem tudom pontosan mik, legalább is a z, C, de ennek utána nézek, de megszakításkor egy változó értéke gondolom nem tűnik el vagy igen? Vagy mire kell a W z,C? Elvileg automatikusan betölti a következő elemet a pwm vagy megszakításkor már ez nem igaz és menteni kell minden paramétert? Aztán onnan kell folytatni ahol abbamaradt?
Megszakítás pedig azért nincs még a progiban, mert még azokat nem néztem meg, de reményeim szerint, mire válaszolt addigra meg is nézem és képben leszek.
Kösz a rengeteg segítséget!

A pwm teljesen független mindentől, megy a maga útján .
Megnéztem, 2 modul van valóban a 90 fok fog menni,egyszerű táblázat eltolással.
Megszakításkor a programszámlálóba a 0x0004 kerül és ott folytatódik a program. A verembe csak a programszámláló kerül. Mivel 1db W nevű munkaregiszter van, a megszakítási rutin is ezzel dolgozik. tehát megváltozik az értéke. Amikor a megszakításnak vége, akkor folytatódik a program ott, ahol megszakadt, de ekkor már a W regiszter más értékű, tehát rossz lesz a program folytatása, a z és C bitek jelzők, két szám összeadásakor, ha az eredmény nulla akkor Z értéke 1 lesz a C bit pedig túlcsordulást jelzi.
A megszakítás szintén megváltoztatja, de lehet hogy
C fordító ezeket lekezeli, nem tudom. Én az mplab assembly fordítóját használom. Programozni abban tudok. Szerintem érdemesebb az asm, mert ez nem PC nagyon sok a bit szintű múvelet. Csak 35 utasítás van és ennyi.
C ben mást kell keressél segíteni.
A timer1 és más számlálók sem állnak meg, ha te le nem állítod.Újbóli túlcsorduláskor megint megszakít.
tulajdonképp van egy változód, amit a timer1 megszakításakor csak beleírsz. és kész ezt a változót kell csak kiszámolni az aktuális freki és felbontásnak megfelelően.

Ajanlanam hogy nezz szet a konyvtaramban. Talalsz alapfoku ASM peldakat is PWM programozashoz. Ez a Code bloks fordit PIC-re is ? Mert azert PIC-hez van egy par dedikalt C nyelv. A C++ nem egeszen valo a PIC-ekhez, esetleg a 32 bitesekhez. Ajanlanam melyebben megismerni a PIC-ek felepiteset, mert igy ha meg az alap HW-t sem ismered bizony csak vert izzadva lehet megcsinalni ezt a muvet. Ez nem PC ahol a fordito eltakar minden HW forrast itt bizony sok mindent bit szinten kell kezelni. Viszont ha megismered a PIC HW-t sokkal konnyebb lesz programoznod. A MCHP oldalrol letoltheted az adatlapokat, sok AN-t pl kimondottan motor vezerlesekhez, frekivaltokhoz. Erdemes raszanni idot!

Sziasztok!

Ezt a témát azért nyitottam, mert szakdolgozatomhoz tartozik és a villamos dolgokhoz nem értek.

A problémám, hogy nem tudom pontosan mi zajlódik le ívhegesztés esetén.
Eddig ezt irtam le:
"Az árammal átjárt csap körül kialakuló forgó indukció vonalak keletkeznek. Ami a csap ionizált részecskéire az erővonalak távolságának függvényében egy nyomatékot fog kifejteni. Ha az indukció vonalakat nem zavarja meg semmi sem ,akkor a csap körül ébredő forgató nyomatékok állandó nagyságúak lesznek, ezáltal a gallér is szabályos alakú lesz."

Szia!

Többet kellene írnod ahhoz, hogy segíteni tudjunk. Mi a témád, mi érdekel pontosan az ívhegesztés alatt történő folyamatokból? Egyáltalán, milyen hegesztésről van szó? A szöveg az én olvasatomban csaphegesztésre utal, ami szerintem inkább ellenállás hegesztésnek számít, mint ívhegesztésnek.

Helló.
Próbálkoztam az asm-ben való programozással, de elég reménytelen. Még a beállításokat se tudom megcsinálni túl sok mindent nem értek, nagyon bonyolult lenne ebben megírni a programot. C-ben legalább alapvető dolgokat meg tudok csinálni amit asm-ben 1 napig való olvasással és kereséssel sem. (Az MPlabot meg nem tudom kezelni.) Hát ha lesz valaki aki tud segíteni C-ben akkor inkább abban csinálnám, mert asm-ben nevetségesen 0 vagyok. Talán még egy picit foglalkozok vele, de nincs rá fél évem, hogy belejöjjek.
Felteszem amit szenvedtem, de már az alapvető beállításokat se tudom megcsinálni így felejtős a dolog.
(Olyat nem kérnék senkitől, hogy megírja helyettem, és nem is várhatom, hogy mindig megmondja valaki, hogy mit csináljak és hogyan.)

Az a gond, hogy nem tudom és nem is találtam igazán leírva a dolgokat úgy ahogy megérteném.
Olyan alap dolgokat nem tudom, hogy hogyan kell egy változót létrehozni pl:
PWMEQU0x50
Ez most azt csinálná, hogy lefoglalunk egy memóriaterületet a PWM-nek? pl. ha 80 lemű akkor 0x50 kell vagy a méretét hogy lehet megadni? Mindenütt vannak ezek az EQU dolgok de sosincs leírva hogy az mit csinál pontosan, legalább is én még nem találtam egy normális leírást az asm-ről, csak részleteket és azok is vagy túl bonyolultak vagy nem elég részletesek. Ha nem ezt jelenti akkor mit?
Pl. hogy tudom léterehozni asm-be azt amit c-be így:
int tablazat[80];
tablazat[0]=00101000;
CCPR1L=tablazat[1];

PWM EQU 0x50
PWM1EQUB'00101000'
movlwPWM1
movwfCCPR1L

Továbbá
STATUSequH'03';a memória lapozás regisztere
T2CONequH'12';a Timer 2 vezérlő regisztere
CCPR1LequH'15';kitöltési tényező felső 8 bit
OPTIequH'81';a B port felhúzó ellenállások vezérlése
TRISBequH'86';a B port adatirány vezérlése
PR2equH'92';a periódusidő regisztere

Itt mi történik? Lefoglal egy memóriaterületet ezeknek a dolgokat vagy értéket ad?

bsfSTATUS,5;az 1. adatmemória lap kiválasztása
bcfTRISB,3;a CCP1 kivezetés kimenetként való beállítása

Itt például a STATUS,5 ez azt jelenti, hogy a STATUS reg 6. bitjét 1-re állítja? És az mire jó?

(Megpróbálok még egy kis időt szánni az asm-re, csak tényleg bonyolult nekem, ha tudsz egy jó kis leírást 0-tól olyan szint dolgokig ami nekem kell az jó lenne.)

A MCHP oldalan a MPLAB User Guide talan segithet. Ebben leirtak a MPASM kezeleset is. Gondod lehet vegulis barmelyik programnyelvet is hasznalod, mert nem ismered a PIC HW-t Ez nem PC, ahol a fordito jotekonyan eltakar minden HW eszkozt, itt nagyon kell ismerni minden periferiat, hogy hatekonyan lehessen programozni. Valamelyik nap kuldtem egy ASM listat, az egy sima PWM kezeles. Neked ugyanezt kellene megcsinalnod eloszor. Csinalsz egy projektet MPLAB alatt, leforditod, majd MPSIM segitsegevel szimulalod, es tanulmanyozod a mukodest. Rovid ido alatt ra lehet jonni a mukodesre. Ajanlottam mar a konyvespolcot is, at jo leirasokat a PIC mukodeserol.hol talalsz sok ASM es C peldat, valamint leirasokat a PIC-rol. Kulon kiemelnem a kivalo "PIC Microcontrollers ASM" cimu konyvet ami szinte kifestokonyv szeruen magyarazza el a PIC es a benne levo periferiak mukodeset, ASM mintapeldakkal megsegitve.

Hidd el, csak a neki indulás, nehéz, az egész zűrzavar ami a fejedben van lecseng hamar.
PIC_alapok.
Itt elég jól le van írva minden.
Mivel asm. minden a kezedben van. Változók dekralálása:
legjobb a
CBLOCK makró amit közé írsz, annak le is foglal egy helyet.
a vége ENDC . Ha nem adsz meg címet akkor a következő szabad helyre teszi a változót, ezért ugye először meg kell adni a cimet. Tehát:
CBLOCK 0x20
pwm, körte ,saláta, stb
ENDC

Aztán: A táblázatot legegyszerűbben egy olyan szubrutinnal lehet megoldani, amiben a W regiszter a bemenő adat, és a rutinból a táblázat adott elemével tér vissza.
Így néz ki:
adat
addwf pcl,f
retlw 0x01
retlw 0x02
retlw a többi adat

használata: movlw 0x00
call adat
ekkor az első elemmel tér vissza. Szóval roppant egyszerűen mindent a kezedben tarthatsz,az mplab ban lépésről lépésre ellenőrizni lehet, hogy mi történik.

Nézd át azokat az anyagokat amiket Vilmosd ajánlott. Magyar nyelven Dr. Madarász László és Dr. Kónya László írt a PIC-ekről.
Az EQU formulával, mint már korábban írtam, csak az assembly program írását könnyítendő adunk nevet egy számnak. Ha a nevével hivatkozol a programban, akkor áttekinthetőbb lehet a programod, illetve ha meg kell esetleg változtatni, nem kell az összes helyen átírnod, hanem csak ott, ahol definiáltad. Ezeket a definiálásokat a fordító használja a programkód előállításához. Nem kerülnek bele a PIC-be.
Memória területet nem kell lefoglalni. Az adatlap tartalmazza, hogy hány darab szabadon felhasználható bájt áll a rendelkezésedre. Te írod a programot, és te használod fel úgy ahogy akarod. Bárhol kijelölheted benne a táblázatodat. Ezt a kijelölést nem kell külön megadnod. Azt a területet arra használod és kész.
Ha számokból álló táblázatot akarsz létrehozni, az már kicsit macerásabb. Leginkább a "RETLW k" utasítás alkalmas rá. A programmemória egy területére egymás után beírsz annyi ilyen utasítást ahány számod van. Az utasítások tartalmazzák a számokat is (k jelöli). A táblázatnak adott elemét úgy éred el, hogy a programból meghívsz egy olyan ciklust, ami arra programmemória címre tereli a program futását, amelyik érték kell. A visszatéréskor a W-regiszterben lesz a szám. A korábban ajánlott szinuszt generáló programom is így működik, de a Microchip oldalán találsz erre vonatkozó részletes leírást (AN556 - Implementing a Table Read - Application Notes).

Köszönöm mindhármótoknak a segítséget. Nekiülők és megnézem a dolgokat.

Hello!
Villamosmérnöknek tanulok és szakdolgozat témát kell választanom. Tudtok esetleg segíteni, ötleteket adni?
PIC vagy bármely programozható eszközökkel inkább nem foglalkoznék.
köszi

Jó lett vona ha leírod a szakirányodat és a mudult is, elég széles a villamosmérnöki terület.

információ technikai szakirányon vagyok, de igazából valami erősítő méretezésre, építésre gondoltam.

Üdv. Elekrtóból kaptam egy feladatsort ami nekem kinai. Ehhez kellene segitség:
Egy 500 menetes, 1650 relatív permeabilitású vasmagos tekercs hossza 4cm, átmérője 1cm. Mekkora a gerjesztés a mágneses térerősség az indukció és a fluxus ha a tekercsben 2mA áram folyik?

Sziasztok!
Érdekelne, hogy van-e ötletetek arra, hogy miként lehetne egy csőtörést jelezni, úgy, hogy az érzékelő és az elektronika csövön kívül van, azaz mindenféle vízvezeték szerelés nélkül bárhová beépíthető?
Az elképzelésem az lenne, hogy egy csövön kívülre szerelt mikrofon és megfelelő szűrés segítségével figyelné az áramkör a vízvezeték hangját. E mellé kerülne még egy időzítő, mondjuk egy 10 vagy 15 perces, hogy a csapból folyó víz még ne indítsa be a riasztást. Ezek után egy vezeték nélküli kapcsolat a lakásban lévő jelző egységgel (de ez már csak hab a tortán).
Mire kell figyelni? Dolgozott-e már valaki ilyennel? Esetleg ismer-e valaki kapcsolási rajzot ehhez kötődően? Mindenre kíváncsi vagyok ezzel kapcsolatban!

Lehet,hogy van már hasonló, de én inkább a vízórára tennék jeladót. Sok típusnál mágnes van a leggyorsabban forgó mutatón, távadó céljára.

Azt írtad, hogy "sok típusnál". Gondolom akkor nincs mindegyiken, és egyik célom pont az lenne, hogy bárhol alkalmazható legyen, a másik, hogy ne legyen engedélyköteles. Egyébként ha ez az elektroakkusztikus elv nem válik be, vagy nem is tudok meg semmi érdemit róla, akkor az általad említett megoldás lesz a legkézenfekvőbb.

Esetleg a vízóra után, egy áramlásérzékelő, amit mondjuk egy rossz kombikazánból kioperálhatsz, vagy vehetsz is.Hátránya hogy ha pici a csőtörés, csak csepeg, nem indul be.

És van olyan áramlásérzékelő, amin nem kell keresztül folynia a víznek? Mert ahogy írtam: "...érzékelő és az elektronika csövön kívül van, azaz mindenféle vízvezeték szerelés nélkül bárhová beépíthető".

Bocs figyelmetlen voltam

Semmi gond! Örülök, hogy valaki hozzászól!

Optikával figyelhetnéd a vízóra kerekének az elmozdulását. Nem a piros mutatót, hanem ami előtte van fekete, fogazott kerék. Az érzékelőre valami jeladó és kész is.