Nem kell KÜLÖN áramsönt, mert a tápegység saját "áramfigyelő" ellenállása egyben a sönt is. Ez jelen estben 2db párhuzamosan kötött 5Wos ellenállás. (De ezt be is rajzoltam a kapcsolásban, ezért kicsit fura a kérdés)..

Szia!

Akkor semmi mást nem kell változtassak csak a stabokat kicserélnem 7915,7815helyett 7912,7812 rakok bele!

Mert holnap rendelem meg az alkatrészeket ,csak azért kérdezek re megintDe inkább berakom még egyszer a táp rajzát!Köszönöm szépen a választ!
Mindenkinek további szép estét!

Hello!
Nem, de az R4-et, nem kell beültetni. Ekkor (feltéve, hogy a 723 referencia feszültsége 7,2V) kb. 36V lesz a maximális kimenőfeszültség.
üdv! proli007

Szia!

Köszönöm a segitséget most már minden tiszta az R4-et nem ültetem be szabadon hagyom a helyét.Szerintem meg lesz a 7,2V-os referencia feszültség a 723-nak!

Üdv:pilotitalia

Az Alkotó "féle" 1.4.2 labortápba miért került a kapcsolásba az IC4 és IC5-ös fesz. stab. IC?

Mert úgy gondoltam, ha a műveleti erősítők tápfeszültsége nem ingadozik, akkor az egész kapcsolás megbízhatóbb, stabilabb lesz. (Ráadásul ez kb. 150Ft-os többletet jelent csak, ami nagyon méltányos.)

Nem értem az R4-et. Az önmagában csak azért van R5 mellett, hogy a két ellenállás párhuzamos eredője finomabb beállítást tegyen lehetővé.

Szia!

Ha nem gond akkor neked is felteszem a kérdésemet.Az lenne a kérdés,hogy szeretném megépíteni az 1.4.2-es 50V,5A-labortápot,de a rendelkezésemre álló trafónak a következők az adatai:
Trafóm adatai:
-primer:230V
-szekunder:2x32V 5A,2x13V 0.5A,2x7.5V 1A
Ha ezzel a trafóval építem meg akkor szerinted milyen alkatrész módosításra van szükség?Mármint azon kívül amit proli007-javasolt,hogy a két stabilizátor helyett(7915,7815) rakjak inkább (7912,7812)más különösebb változtatásra nincsen szükség szerinte!

Vagyis a kérdés lényege ,hogy így helyesen fog e münködni,illetve a címében is említett kimenő 50V-helyett kb mennyi lesz a maximális kimeneti fesz szerinted?Előre köszönöm válaszodat és segítségedet!
Mert ha a dolog életképes akkor megépítem az adott trafóval,ha nem akkor inkább egy másikat építek meg(2.7.1-es verzióju tápegységre gondoltam) mellékelem mind két rajzot!

Üdv:pilotitalia
További szép napot mindenkinek!

Túlkérdezed a témát!
A vezérlésbe azért ajánlott Proli007 kisebb feszültségű stabilizátorokat, mert a trafód feszültségéből nem lehet biztonságos +-15V-ot stabilizálni, viszont +-12V-t igen. Ez a feszültségcsökkenés nem fogja zavarni sem a referenciát előállító 723-at, sem a műveleti erősítőket.
A 36V azért lett annyi, mert az AC32V-odból egyenirányítva és pufferelve kb. DC43V-lesz. Mivel számolni kell hálózati ingadozással és terhelés függő feszültségeséssel, és az áteresztő fokozaton is esik fezsültség, ezért a javasolt 36V fölé már nem érdemes menni.
Az R4-R5 eredője az osztó egyik eleme. Kevesen vannak akik ennek értékét számítással is jól meg tudják határozni (proli benne van a csapatban), ezért szóba jöhet a ?falusi? módszer is, ami nem más, mint egy ideiglenes trimmer használata a két ellenállás helyett. A feszültségállító poti maximális állásában úgy állítod be a trimmert, hogy 36V legyen a kimeneten. Utána a trimmert kiveszed, leméred, és kitalálsz két olyan szabványos ellenállást, aminek a párhuzamos eredője azonos a mért értékkel, végül ezeket beforrasztod.
Annyi szépséghibája van a dolognak, hogy a trafód egyik nagyáramú tekercse kihasználatlan lesz.

Nem akartam túlkérdezni a témát,pusztán kíváncsi voltam a te véleményedre is.De minden esetre megpróbálom a jövőben kerülni a túlkérdezéseket!
Való igaz kihasználatlan marad az egyik nagyáramú tekercse a trafómnak,de mivel ezt kaptam ráadásul ingyen így ezzel gazdálkodok!
Köszönöm válaszodat,és türelmedet!

Sziasztok!
Elég jó ideje szenvedek az Attila86 féle labortápegységgel,/ jórészt saját hibámból!!!!/,és most az öcsém felajánlotta, hogy ad nekem egy panelmérőt hozzá.
Azt szeretném megkérdezni, hogy milyen méréstartományú kellene hozzá, ami átalakítás nélkül beépíthető.
Köszönöm a segítséget.
Üdv:
Csupasz

Tényleg,igazad van akkor végül nem is kell semmi mást csinálnom csak a rajz szerint a feszültség illetve az áramosztó beforrasztása és a két mérőpontra a műszerek,és ezek pedig maradnak a 199.9mV-os méréshatárban vagy pedig azt igazítva a feszültséghez ami nekem 200V lesz és az áram "20 V" lesz.

Szia
Egy láma kérdés az 50v/5A tápon az Us+ és a Us- milyen csatlakozó?

Szerintem olyan amilyet ráteszel(gondolom banándugó lenne).
Amúgy lámák az állatkertben vannak. Itt inkább kezdőnek tituláljuk

A "4-vezetékes" kiépítés visszatérő vezetéke. Ez egy opció, ha nem akarod használni, akkor már a panelon össze lehet kötni, mint ahogyan azt a rajz is mutatja.
Nálam ki van vezetve, de a tápegység kimeneti csatlakozóján összekötöttem. Így két csatlakozóm van ugyanolyan potenciálon, ami néha jól jön.

...és stabilabb lett?

Ez az opció akkor hasznos, ha egy hosszabb vezeték végén levő nagyáramú változó terhelésű fogyasztó számára kell stabil külső tápfeszültség. (mert pl. nem férsz hozzá) A "visszatérő vezeték" ki tudja kompenzálni a hosszú vezetéken keletkező esetleges feszültség ingadozást, mert a jelet amire szabályoz a terhelés kapcsairól veszi, és nem a tápegység kimenetéről.

Szia
(helyetted is köszönök)Köszönöm az épitő jellegü hozzászólásodat(amugy meg is tarthattad volna magadnak).Ha már ilyen "szakszerü" vagy akkor már tipust is irhattál volna nem csak fél informaciót banándugó

Köszi a választ, igy már értem akkor magyarossan "remote vezeték"

Nem tudom, nincs összehasonlítási alapom, nekem csak ilyen, van. Egy biztos, nem ártott neki ez a módosítás.

A már meglévőből még jobbat kikísérletezni, nem bűn. Csak érdekelt.

...bár én személy szerint nem nagyon szeretem ezeket a fesz stab IC-ket...rengeteg zajt visznek az áramkörbe. Egy egyszerű, zeener-rel stabilizált áteresztő tranzisztoros fokozat ebben az alkalmazásban- szerintem- bőven elegendő.

Értem én "pucuka" !

Még akkor is ha esetleg ezt nem nekem írtad.

Én kérek elnézést, hogy segíteni próbáltam. Részemről lezárva.

Hallottam már mástól is a zaj-témát, de magát a zajt még nem hallottam.
Sem nagyobb erősítésű elofokozatokban, sem tápokban, sem sehol máshol. Sőt a 78/79xx és az LM317/337 páros közti különbözőséget sem tudtam eddig kihallani. Korábban proli007 véleményét is kikértem ebben a témában, és valami olyasmit mondott, hogy a két stabilizátor hasonló elven működik, tehát alapvető különbözőség nem valószínű.

Sziasztok!
Éppen most építek egy 280 W-os ATX PC-s labortápot.A lényeg:SOS!Egy kezdő kérdés...A zöld drótot (power on)a fekete(föld) drótokhoz kell kötni??
Bocsi a hülye kérdésért,csak nem akarom az egészet elbarmolni,mert kezdhetem újra a blankolást..
A válaszokat köszi!

Szia
A zöldet a feketével amig össze van kötve addig megy de itt mutatják is

Köszönöm!
Ez életmentő volt...

Jó napot
A (#1090630) hozzászólásban belinkelt egy kis segítséget padisah nak. (389 oldal)
Nagyon jó kis tápegység van a leírásban és neki szeretnék vágni a dolognak.
A kérdésem az volna hogy esetleg publikus-e a nyákterv valahol.
Végigolvasta idáig de nem találtam, de lehet hogy csak nem vetem észre.

Pontosan mire is gondolsz?
Alkotó mester pdf-jére, ami proli007 és Alkotó közös munkáját írja le?
Bővebben: Link

Igen pontosan erre gondoltam.
Elég sok időt megspórolnék vele, és már bevált panel.
Köszönöm segítséget.