Nagyobb teljesítmény kellene, esetemben is audió célra, és páka tápnak. Mekkora a gyújtó fesz ezeknél a kis tápoknál?

Ez a legegyszerűbb, ez konkrétan egy !gyári! diszkófény tápja. A három tekercs egy 10mm-es gyűrűn van, mint a kompaktfénycsőnél. Láttam olyat amiben puffer sem volt csak helyette 2db 470nF impulzustűrő kondi. Nekem ilyenből fetes változatok voltak, az egy picit más, simán bírták a 6-700W terhelést is.

Ez valóban egyszerű, és lehet pc tápos tranyókból meg is tudom építeni. A fetes miben másabb?
Tetszik a kapcsolás!

A fetek gate-jére kell 2-2db zener, több menet kell a gyűrűre (2x12-14 körül), és nagyobb a gate ellenállás (10-47 ohm). A PC tápból fel tudod használni a biztit, az NTC-t, a graetz-et, a két puffert, a tranyókat a hozzájuk tartozó diódával és a trafót is. Csak egy diac-ot kell venned és a pici ferritgyűrűt ki kell termelni egy rossz kompaktcsőből. A rajzon lévő 2x4 menetet inkább 2x5 menetre tekerd. Ha összeraktad, lesz a PC trafó szekunderén kb. 2x12, ill. 2x26V-od, amit már csak egyenirányítani és pufferelni kell.

Basszus, ez briliáns! Most kukáztam egy pár fénycsövet, ma termeltem ki az áramköröket, van 5 db, és vagy 10 pc táp. Van alapanyag bőven! Köszi a segítséget!!!
A zénerek feszültsége és iránya mitől függ?

közben kicsit összevetettem skori önrezgőjével, és azt hiszem sejtem a zénerek elhelyezkedését... Egyetlen bajom van, az a fene ette diak. Remélem találok valamelyik fénycsőtápban, mert akkor végre neki eshetek a tápnak!
Ennél a kapcsolásnál tudok feszültséget növelni trafó méretezés nélkül?

Sziasztok !

Az apróba raktam néhány kondit ,ha érdekelhet valakit.

Köszi !

Nem igaz hogy a diak hiányán akadsz ki, biztos hogy betudod szerezni, 15Ft/db.

Üdv
Ez a táp nagyon tetszik mert pont ilyet kerestem.Nekem pont disco fényekbe kell!
Tudnál még infókkal szolgálni nekem a táppal kapcsolatban??
A végén az a 150V/24V toroid az milyen trafó?Rendes hálózati toroid trafó?Milyen vastag huzal kell a gyűrűmagra?Köszönöm előre is!!
Üdv Norbi

Természetesen be tudom szerezni, akár már holnap is. Ha rendelek postán, vagy utazok érte 30 km-t. A 15 ft-os tétel máris kibővül minimum 1000ft-os posta, vagy útiköltséggel! Van minden egyéb más dolgom, mi most ehhez kellhet, nem akarok rendelni. Max 10db mit jelenleg ésszerű lenne megvenni, de ebből is fele felhasználatlan maradna. Olyan dologra meg nem akarok költeni, mit tudom, rövid időn belül nem fogok felhasználni. Meg most pénzem sincs egy nagyobb tétel rendelésére.
Ezért akadok ki 15 ft-os tétel hiányán, mikor van egy halom lényegesen drágább alkatrészem, és egy ilyen vacak miatt akad el a dolog!

Ne vedd a szívedre, nem bántásból írom, de a hozzászólásod nem helytálló e tekintetben...

Aza "toroid" lehet akár pc táp trafója is.

Üdv mindenkinek,

olvasgattam a témát és láttam hogy volt szó itt gatemeghjtó trafóról. Nekem most pont ilyenre lenne szükségem, csak nem igazán tudom honnan tudnék szerezni volt egy energiatakarékos izzom 7W szétszedtem de abban csak nagyon kicsi magot találtam.UTP kábelből bontanék 3 eret és ezeket összecsavarnám és azzal szeretnék tekercselni egy gatemeghajtó trafót. Hol tudnék vagy miből tudnék ehhez megfelelő vasmagot szerezni? A kapcsolásom 40kHz-en kegyeg és 9A es fetmeghajtó IC jelét szeretném átkergetni a trafón.

Szerintem döglött pc táp torroid magjai jók lehetnek e célra.

Az adott tápban a trafó egy 5cm átmérőjű ferrit gyűrű, aminek a primer oldala (mivel félhidas az elrendezés) kb. 153V-ra van méretezve, a szekunder pedig a kívánt feszültségre. A PC táp trafója is felhasználható ha nincs más.

Az az előzőekben lemaradt hogy kellenek a pufferekkel párhuzamos ellenállások is (150-330k), és ebben a formában ezek a tápok általában terhelés nélkül nem indulnak el, kell rájuk 10-20W-nyi terhelés, vagy feszültség visszacsatolás ahogy Skori csinálta. A meghajtó gyűrűre 0,4-es huzalt szoktam rakni, a gyáriban is kb. 0,3-0,4-es volt.

Ha a kimeneti fojtó gyűrűjére gondolsz, az nem jó. A PC táp meghajtótrafója jó, csak át kell tekerni. Az a baj, hogy ehhez való gyűrűt (pláne szigeteltben) szinte sehol nem forgalmaznak a Tali bt-t kivéve. Mindkettőről csatoltam képet elvileg az előző oldalon.

Üdv
Én is pc táp trafóra gondoltam elsőre mert van is belőle pár darab!!
Még annyit hogy a rajzon van 2db zener aminek nincs ott az értéke!!Mekkora feszültségűek azok??Gondolom a pc táp trafó alatt a főtrafót érted??!!
Üdv Norbi

A rajzon nincs zener, amire te gondolsz azok shottky vagy gyors diódák, azok is kitermelhetők a PC tápból, pl. FR155 (1,5A-600V).

Értem!Csak a rajzjele megtévesztő!Köszi az infót.

Hali szereztem ma pár ferrit magot a Gate Driver Tafóhoz.
Csak nem teljesen vagyok tisztában a méretezéssel. 40kHz-es frekire kéne. A trafó primerét egy ucc37322 és egy ucc37321 hajtaná meg max 9A-perrel. 12V-ról. Így a primerre 24 volt feszültség esne. a kimeneten max 16 volt kellene tehát az áttétel 1.5 lenne. Ha mondjuk 5A-t szeretnék max áthajtani a trafón akkor I=U/ZL-> 24/5A = 4.8Ohm kell legyen a primer tekercs impedanciája. ZL = 2*Pi*f*L=> 4.8/2/Pi/f -> 19uH L= AL*N*N

Amit tudok hogy a fehér mag AL értéke 1840nH a többiét sajnos nem tudom. A sárga az egy PC tápból lett bontva a vasszínűről semmit nem tudok. Amit tudok még hogy 16*5=80W ott szeretnék kb. átvinni a magon
De nem igazán tudom kiszámolni a meneteket.Hogy áram is jó legyen meg a gerjesztés is. Nem tudok valami jó programot amivel esetleg ki lehetne számoltatni? Arra gyanakszom amúgy hogy sok lesz nekem az a Fehér tekercs AL értéke.

Sziasztok!
Egy egyszerű, visszacsatolástól és minden "okosságtól" mentes félhidat szeretnék elkészíteni (P=200-300W). Azt szeretném kérni, hogy aki talál hibát (lesznek) a következő mondatokban az alaposan javítson ki!

Szóval... Ahogy én "méretezni" szeretném:
1, Tekerek egy PC táp ferritjére egy primer menetet megfelelő drótból
2, Megmérem ennek az induktivitását, és a Thomson-képlet segítségével a vele párhuzamosított X értékű kondenzátorból összerakok egy rezgőkört, aminek a rez. frekvenciája Y kHz (30-40-nél nem szeretnék magasabbra menni)
3, Az alap félhidas kapcsolás külön táplált ir2153 - mal menne, aminek a frekvenciáját beállítom az adatlapon közölt képlettel 3 sorosan kapcsolt, eltérő nagyságrendű trimmer segedelmével.
4, Feltekerek egységnyi (n=1) menet szekundert
5, --> Próbaüzem, lemérem a secunder feszültséget.
6, feltekerem a kívánt feszültséghez kellő sec. menetszámot
7, sec. egyenirányítás

Ez így lehet, hogy több sebből vérzik, igyekeztem a logikámra hallgatni.
A kapcsoló félvezetők max. áramának ""méretezéséhez"" az az ökölszabály használható, hogy a maximum kimenő teljesítményt (Isec*Usec) mondjuk 25-30%-kal megnövelve (veszteségek + túlbiztosítás ) elosztom a primer feszültséggel?

Bocs, ha valami hülyeséget írtam. Köszönöm!

Több sebből vérzik. Mondhatni szinte mindenhonnan. Így a páciens nem élné túl. Olvasd el cimó cikkét, skory oldalát, gondoljodj, számolj, szimulálj. És ha nagy leszel akkor te is eper leszel a jogobellában.

1. Kiszámolom a frekvenciához szükséges nagyjábóli primer menetszámot az adott magon, úgy hogy az ne telítődjön, kis ráhagyással. Ezután megtekerem.
2. Kiszámolom a transzformátorképlettel a szükséges szekunder menetszámot
3. Kiszámolom hogy a tervezett frekvenciára környékén és kívánt teljesítményre milyen szórt induktivitás és rezonáns kondenzátor szükséges
4. Megtekerem a korábban kiszámolt szekundert úgy, hogy a kb a megfelelő szórt induktivitással beálljon.
5. Ehhez hozzápasszolom a frekvenciára adódó rezonáns kondit
6. Az IR2153-nál kiszámolom az RC tagot, és bearkom úgy, hgoy az R értéken trimmerrel tudjak még módostani
7. Bemérés után a kívánt terhelésnél pontosan beálltom a trimmerrel a frekit, hogy a működés a legszebb legyen.

Cuccok méretezése, megnézem mekkora a rezonáns kör maximális árama, ahova korlátoznak a tagok. EZ megadja, hogy legalább mekkora áramtűrésű FET kell. EZek után kiszámolom a terhelés alatt folyó átlagos áramot, és megnézem, hogy ez a rendelekzésre álló FETek Rdson-jával mekkora veszteséget képez. NA akkor ehhez hogy mekkora borda kell. Kiválasztom emnynit akarok a FETre és a bordára költeni, í]y kiválasztom a FETet és a bordát.

A szekundernél kiszámolom mekkora áram terheli a diódákat. Kiválasztok olyan diódát, ami ezt bőven bírja, valamint oylan tokú hogy megfelelő bordával lehet hűteni.

Kösz, hogy így végigmentél, ez a kis leírás nagyon sokat segített! (Y) A dolog egyetlen szépséghibája, hogy inkább málna lennék. Kösz +1X!

[OFF] Úgy néz ki, a PC tápok terére is kezd betörni a rezonáns elv. Bár ez esetben hogyan stabilizálnak.. annak még utána kell nézzek.. Esetleg ha valaki foglalkozott már stabilizált rezonáns táppal, és ismeri az elvet, ne tartsa magában Rezonáns kapcsolóüzemű tápegységgel jelentkezik a Zalman

Bocsi.. most nézem: a cikk 2009-es.. szóval nem újkeletű a dolog

Nehezebb a stabilizálás, mint a korábbi PWM tápoknál. Két fő járható út van:
- ZVS mód: ezt használja az IRS27951. Ekkor viszonylag alacsony mágnesező induktivtiást használnak, és a frekvenciát változtatják. Magasabb frekin több fesz esik a sooros induktivitáson, lecsökken a kimeneti fesz . Ekkor üresjáraton nagy a freki, max terhelésnél meg minimum van (ekkor csak a soros induktivitás és a rezonáns kondi rezonál)
Szóval teljes terhelésnél visszaérkezik az alap rezonánst táp egyszerűsítésére
- ZCS mód: Erről itt olvashatsz Ekkor lényegében fix bekapcs impulzusokat küldenek a FETekre, ami megegyezik a rezonás kör által meghatározott rezonanciafrekvenca periódusidejének felével. Ekkor a holtidőt variálják. Ebből látható, hogy alacsony terhelésnél szinte csak holtidő vna, max terhelésnél pedig minimális holtidő van (ami a feteknek kell), vagyis ez is visszaadja az alap rezonáns táp eset.n
Míg az első esetben totál 0 terheléhez végtelen magas kapcoslófrekvenica kellene, ami nem lehetséges, így ekkor szükség van minimális terhelés. A második esetben jobb stabilizálás érhető el, azonabn alacsony terhelések esetén olyan alacsony lehet az kapcsolófrekvencia alaphangja, hogy hangfrekvenciás tarotmányba eshet. Így ezeket nem célszerű audio célokra alkalmazni.
Az első esetben a félvezőtk nulla feszütlség mellet kapcsolnak, így a kapcsolási veszteségek nagy mértékben csökkennek, vagyis a frekvenica jól növelhető. Azonban lassú kikapcsolású félvezető itt nem alkalmazható, így FETek ajánlottak az IGBT-k helyett.
A második esetben a félvezetők nula áram mellett kapcsolnak, ez a kapcsolási mód nagyban kedvez az IGBT-knek (amik baromi lassan kapcsolnak ki), ameleknek veszteségei kisebbek, pláne akkor, ha előtte van PFC, ami jó nagy feszültséget állít elő. (Az IGBT-k 500V felett tipikusan jobbak, habár van kivétel, lásd CoolMOS)

Van még egy elképzelhető út, mégpedig hagyományos rezonáns táp fix frekin, de előtte PFC, ahol a PFC kimeneti feszültségét szabályozzuk, úgy hogy a kimenet jó legyen.

Én konkrétan csináltm már stabilizált rezonáns tápot IRS27951-el. Nagyon jól működik, most egyet megrendelésre is készítek.

Én másmilyen ZCS-t csináltam. ( sokféle van ) Félhíd, IGBT-vel. A kimeneten soros LC kör, ami a kondikkal osztott tápfeszre megy. A főtrafó a rezonáns kondival van párhuzamosan, tehát ennek nem áram-, hanem feszültség jellegű kimenete van. Pl: bekapcsoljuk a felső IGBT-t, akkor elindul egy szinuszos áram, ami a töltetlen rezonáns kondit feltölti a teljes tápfeszre. Ekkor az áram már nullán van és átlendül a negatív irányba. Ezt az áramot, az IGBT melletti ( vagy benne ) levő dióda fogja vezetni. A rezgőkör csillapításától függően ( vagyis a terheléstől függően ), ez az áram a pozitív irányú lengés amplitúdója és a zérus között lesz. Amikor ez a lengés lezajlott, a kondi feszültsége ismét nulla körül van. Ekkor kapcsoljuk be az alsó IGBT-t és a folyamat ugyanígy zajlik le. A kimenet szabályozása frekvenciamodulációval történhet. Két darab IRGBC30fd2-vel 1 kW jött ki, a rezonáns kör 250 kHz-en ment, a szabályozás szempontjából kb 120 kHz volt a frekvencia. A vezérlést meg lehet csinálni valamelyik TEXAS ( Unitrode ) ic-vel ( talán UC3865? vagy valami ilyesmi ), de egyszerűen megvalósítható diszkrét elemekből is. Akkumulátortöltőnek készült. Az elején volt egy PFC is. Ez azért annyira nem egyszerű, bár talán érdemes lenne vele foglalkozni.

ZVS-re, komolyabb alkalmazásokra meg van fázistolós alkalmazás, külső kapcsolókkal, így nem kell előterhelés a zvs üzemhez, sőt, szórási induktivitásnak sem kell lennie, arra külön fojtó van. Igaz, ez nem az erősítőbe való kategória.

Még egy gyors kérdés (vagyis kettő):
- az IR215x IC-knél a bootstrap diódának mennyire kell gyorsnak lennie? (nekem IR21531D-m (SOIC8) van, a DS ill. az S verzióban be van építve egy 50ns-os dióda, gondolom ebben a tartományban.. egyelőre amit roncs tápból kukázni tudtam, és feszre megfelelne, az egy FR107, a maga 500ns-os Trr-jével, szóval az a gyanúm, hogy az felejtős).
- a rezonáns kondikkal párhuzamos diódáknak megfelel-e két mezei FR104 (400V, 1A, 150ns).. (én úgy gondolom igen: egyrészt a zárófeszültségük a táp fölé elvileg nem nagyon fog menni, másrészt a kikapcsolási idejük max. bekapcsoláskor és túlterheléskor érdekes.. bár kérdés, mennyire nyitnak olyankor egymásra.. ennek még utána kell járnom.. vagyis izé.. ezért is kérdezősködöm )

Szia!
Tetszik a kapcsolásod! Érdekelne hogy betudtad-e üzemelni, és vele kapcsolatban lenne kérdésem.
A pirossal jelzett vonalig megépítem, és egy darab szekunder tekercset (kb. 12 volt) készítenék amit utána egy sima graetz-el egyenirányítanék. Mennyire lenne stabil terhelt/terheletlen állapotban a feszültségem. Működőképes az ötletem szerinted?

üdv. Zsolti

Kapcsolóüzemben magas frekvencián sima gratz-el sosem egyenirányítunk!

A feszültségesés jelentős lehet, ha laza csatolású trafót tekersz, ha gyenge a primer oldalon a puffereltség, ha gyenge feteket használsz.
Mekkora áramot szeretnél?

Ha csak szimplán 12V kell, közepes teljesítményszinten, szerintem egyszerűbb megoldás arra a Skori-féle önrezgő félhidas táp (az oldalán 20A-es tápként szerepel).

kb. 200A. A graetz-ről leteszek akkor.