Amennyiben a terhelő cuccnak van bőven soros induktivitása, és nem zavar a vívőmaradékokozta disszipáció, valamint a végfok és a hangszóró közötti vezeték kisebb mint 10 centi, akkor nem kell szűrő, illetve egy ferritgyűrű is elég lehet.
Egyéb esetkeben BD moduláció esetén is ugyanúgy kell LC szűrő, ugyanolyan számításokkal. Azonban ekkor a szűrési igények csökkennek, így a szokásos kb 30kHz-es küszöbfrekit feljebb lehet vinni 40-50kHz-re (kapcsolófrekvenciától függően).

Itt a szimulációs kapcsolás és az eredmény is. Az miért van hogy a PWM1es jel nem kapcsol olyan sokszor mint PWM2?

Azért mert asszimetrikus, az egyik félhídnál a hangfrekvenciás tartomány negatív, míg a másiknál pozitív visszacsatolású, mivel a visszacsatolt jel mindkét oldalt ugyanaz.

Értem. Akkor az egyiket invertálni kellene. Köszi.

Így meg sajna elvesztem a BD modulációt.

Hogyan kell visszacsatolni egy ilyen erősítőt mesterek?

Fordítva ha az invertált vcst kötöm az alsó komparátorra a felsőre meg a diff erősítő kimenetét akkor el sem indul. Legalábbis itt szimulátorban.

Ha önrezgőre gondolsz, akkor úgy kell csinálni, hogy csinálsz két darab tök egyforma végfokot, visszacsatolás a szokásos módon, tehát félhidanként. Valahol, a komparátor bemenetére teszel egy RC aluláteresztő szűrőt. Ez nagyon meg tudja változtatni a működést, tehát az időállandóval óvatosan kell bánni, amennyit ez tol fázisban, azt egyéb helyen vissza kell állítani. Tehát, ez egy soros ellenállásból, meg egy kondiból áll, a GND felé. Ha eddig működik, akkor még annyi kell, hogy a két végfokot ellenfázisban kell meghajtani és össze kell őket szinkronizálni. Ez utóbbi annyiból áll, hogy az előbbi két kondi meleg pontját össze kell kötni egy ellenállással. Néhány hete linkeltem be ide egy cikket, az erről szól, keresd meg. Meg ott vannak korábbi szimulációs eredményeim is.

Az enyém végre elindult. Eleve sok munka két egyforma végfokot csinálni, meg egyformára bemérni őket. Nem is sikerült teljesen, ahhoz, hogy egyformák legyenek és biztosan ne legyenek tüskék, zavarok, muszáj a teliföldes nyák. Már eleve a méretek miatt gond, hogy hogyan vezessem a földeket, stb. ( sajnos elkövettem az a butaságot, hogy két pufferkondi van, így a GND-jük messze van egymástól. Hát, ez baj... ) Ennek ellenére egész jó lett, bár sajnos látom, hogy a teljesen egyforma felépítés ellenére nem egyformák pl. a gate-jelek, nem egyformák a félhídak kimenete, stb. Nyilván, a kapcsolási frekvenciának egyformának, vagy közel egyformának kell lennie, különben nem tud szinkronizálni. És ugye az is baj, hogy a torzításminimum még véletlenül sem azonos kapcsolási frekvencián van...

Azért nem lesz rossz, néhány képet csináltam.

Kép005 - bemeneti jel nélkül, a két félhíd feszültségének különbsége ( vagyis amit a szűrő(k) kap.) Látható, hogy sajnos nem nulla a feszültség, pedig ennek ha elég pontos az elektronika, nullának kellene lennie. Ráadásul nem is szimmetrikus, egyik irányban 80, másik irányban 120 ns szélesek az impulzusok.
Kép006 - ugyanaz, csak már van bemeneti jel. Csak 5...8 W-ra volt kivezérelve, de azért látszik, hogy az előbbi impulzusok szélesednek a bemeneti jel függvényében. Ez most zenei jel volt. A frekvencia félhidanként 160 kHz körül van, amit a szűrőkör lát, az 320kHz körül van.
Kép 004 - egy félhíd kimenete a saját szűrője után. Azért jól látszik, hogy elég hullámos a feszültség a kondenzátorán ( 160 kHz-es összetevő ) Az egész végfok kimenetén nincs még egy kondi párhuzamosan a hangszóróval - mint a szokásos megoldásokban - mert arra gondoltam, hogy lehetne működtetni a két végfokot sztereo végfokként is, ha meg hidalva van, akkor BD modulációval. A szükséges átkapcsolásokat analóg kapcsolók végeznék.
Kép003 - a ténylegesen hangszóróra jutó feszültség. Látható, hogy sokkal kisebb a hullámosság, itt már ez 320 kHz-es. ( sajnos, a kép nem teljesen fedi a valóságot, mert egy differenciálerősítő fogadja a hangszóró jelét és az nem engedi át a 320 kHz-et, csak kissé gyengítve. ( kicsi a sávszélessége, TL071 az ic.)
Kép001 - a deszkamodell. Látszólag nincs sok alkatrész rajta. ( 4 db opamp, 2 db HC14, meg sima tranyók, meg a FET-ek. Ez utóbbiak a ferde 2 W-os ellenállások alatt vannak, nagyon közel a pufferkondikhoz.) A többi alkatrész, ( csak a tápfesz hidegítések ) meg összekötő huzal a panel másik oldalán. Így azért átláthatóbb.
Kép000 - a mérési összeállítás, DVD játszó ( a párom mindenáron zenét akart hallgatni, de majd lesznek képek szinuszról, meg négyszögátvitelről is. ) számgép a Spectralabbal, funkciógenerátor, szkóp. A tápegység, meg a páka nem látszik...

A torzítás nem is olyan jó, mint az AD moduláció esetén, kb. 0,08 % kb. 0,5 dB-lel mielőtt vágásba fut. Ez pont kétszer akkora, mint lehetne... De majd alakítunk rajta, elsősorban a zavarokat, tüskéket kellene még csökkenteni. Hát, erre kellene a teliföld.

És még egy kép.

Sajnos, szinkronizálás nélkül nem fog menni, a bemeneti jelek nullátmeneteinél ide-oda fog kapcsolgatni, mert nem tudod egyformára megcsinálni a komparátorokat, stb. Az, hogy szimulátorban megy, nem sokat jelent, mert az alkatrészek azonosak, így szinkronizáció nélkül is jó lesz, tehát kicsit meg kell változtatni egymáshoz képest őket, hogy a valóságot modellezd.

Tedd fel a két félhíd kimeneti feszültségének különbségét, azon azonnal látni fogod. ( tehát, ne a szűrt kimenetet, hanem még a három állapotú négyszöget )

Itt a 3 állapotú 4szög. (o1-o2)

Köszi a segítséget. Kezdem kapisgálni.

Ez nem jó, már ha a felső jel a bemeneti szinusz. Akkor az alsó jelnek úgy kellene kinéznie, hogy amíg a szinusz pozitívban van, addig csak nulla és a plusz táp közötti négyszög van a kimeneten, ha meg a szinusz a negatív tartományban van, akkor a nulla és a negatív közötti értéket kellene felvennie a négyszögnek.

Igazad van. Itt van:

Igen, de nem szinuszokból kellene állnia, hanem négyszögből... próbáld meg az alapjel frekvenciáját mondjuk a harmadára levinni.

Szóval így kellene kinéznie. A piros a két félhíd kimeneti feszültségének a különbsége. Szépen látszik, hogy az egyes félhidak szűrt kimenetei elég rücskösek, ennek ellenére ezek különbsége, vagyis amit a hangszóró kap, egész szép szinusz.

Ez a szimulátor valahogy sosem rajzolt értelmes 4szög jelet önrezgő kapcsolásnál. Érdekes...

Szóval valahogy így

Kegyetlen jó ez a 4szög jel.

Hát, ez még nagyon messze van attól, amilyennek lennie kellene...

Hát éppen ezért írtam

Miért nem próbálod meg úgy, ahogy leírtam?

Vegyem a harmadára az alapfrekit.

Nem nagyon értem. Az alapfreki a rezési frekije? Akkor is ilyen. De azt nem vivófrekinek hívják?

Más:

Ezt a fajta modulációt nem lehet másképp megoldani? (BD)

A BD modulációt önrezgőben nagyon nehéz megcsinálni. MInden tiszetelem katt-é, aki ezt megcsinálta, de a leírásából is lehet látni, hogy iszonyat nehéz, és nem túl járható.
Ha BD modulációt akrsz sokkal egyszerűbben kijösz, ha veszel egy háromszöggenerátort (akár elég primitívet), két komparátort, aztán ebből felépíted a véget, amit aztán a hangrekvenciás tartományban rendesen visszacsatolsz (hogy ne legyen nagy torzíása meg stb).
Ennek persze lesznek hátrányai, de előnyei is. Mivel a háromszöggenerátorod fix, több modult is járathatsz ugyanarról a háromszöggenerátorról, í]y modnjuk egy 5.1 rendszer esetén nem lesz zaj a vivvőfrekvenciák különbségéből. Valamint a háromszöggenerátorod időzítőjének módosításával könnyen tudsz majd neked megfelelő vívőfrekit választani.
Persze a visszacsatolsánál ügyenesen kell eljárni, csak a hangfrekvenciát szabad visszcsatolni, küönben fura dolgok történhetnek.

A TI-nek van egy szabadalma, ami rohadt érdekes, ugyanis képesek oylat csinálni a TAS56 IC-ken belül, hogy visszacsatolnak, de úgy hogy a félhíd kimenetét a PWM jelhez. Lehet katt tudja ennek a rejtelmét, én nem tudtam még rájönni, ezt hogy csinálják.

Akkor 3 megoldás van.

1- Használjuk a TAS ic-t modulátorként és feteket aggatunk a nagyobb kimeneti teljesítmény reményébe.

2- Kitaláljuk hogy csinálta a TI.

3- Kitalálunk egy sajátot.

Melyik a járhatóbb?

Az ic adatlapjából gondolom nem lehet kisilabizálni a titkot. Vagy nincs szabadalma? Abba a lényeg kb. benne van.

Most néztem az adatlapot, 1. lehetőség kilőve. Olyan ic nincs ilyen modulációval ami pl csak 1-10Wot tud és csak a modulátor miatt építenénk be? Vagy hülyeségeket beszélek?

Tény, hogy nem egyszerű, illetve valószínű a sok zavar miatt nem stabil. Ez nem azt jelenti, hogy nem szól, vagy nem szól gyönyörűen, hanem hogy belenézve szkóppal, a moduláció nem olyan egyenletes, mint szimulátorban. Pl. háromszögjelet téve a bemenetre, az impulzusok szélességének folyamatosan nőnie kellene ahogy a háromszögjel halad a csúcsérték felé. Ezt nekem úgy csinálja, hogy ( néha ) vannak rövidebb impulzusok is, mint az őt megelőző. Ugye, ez baj... És ráadásul ez függ a kivezérléstől is, szóval ilyen jitterelés szerűség. Ezért mondtam, hogy nagyon precíz nyákot kell csinálni hozzá. Nem elképzelhetetlen, hogy műszeresen is jó lesz, de az még messze van. Eleve az a baj, hogy én mindenféle időállandókat tettem még bele, hogy a torzítás kis értéken maradjon nagy kivezérléseknél is. Vagyis, jó nagy visszacsatolást alkalmazva. Az időállandókhoz meg van 3 poti félhidanként. Az egészre nézve meg hat. Van mit állítgatni... nyilván, máshogy kell megcsinálni, ezeket az időállandókat egyszerre kellene tudni állítani, különben mindig lesz eltérés. Na, ez az, amit egyenlőre nem tudtam kitalálni, pedig simogatom a szimulátort már vagy két órája... pedig menni kellene, józan ész szerint.

Valószínű, a háromszögjeles lenne a jó megoldás, csak nekem az alapból nem tetszett sosem...

Nem ismerem a TAS ic-ken belüli megoldást. Melyik típusról van szó?

A TAS5630 IC-nél még nem szembetűnő, de nézd meg a TAS5631B adatlapját. Ez egy PWM bemenetű D-osztályú IC (szóval logikák, meghajtó fokozat, és FETek).
7. oldalon van a blokkvázlat, és itt kéremszépen van egy visszacsatolás.
Namármost hogyan csinálják ezt?

Nem tudom... ebből a blokkvázlatból semmi nem derül ki. Kerestettem a Google-lal is, nem találtam érdemlegeset.

Gondolkodom egy igazán nagy teljesítményű végfok építésén. A problémát az jelenti hogy a tápegységet ami már tud 1-2KW-ot elég sokból lehet kihozni. Torroid kb 20-30e vagy több. SMPS táp meg biztos benne lenne vagy 15-20e-be.

Arra gondoltam hogy (persze az érintésvédelmi szabályokat betartva) nem-e lehetne 400Vos fetet/igbt-t használni és pl 6n137el megoldani a fet meghajtásokat, segédtáppal egy kis 4 csatornás 12Vos 0.5A DC-DC átalakítóval gondoltam. Vagy mint a pc tápokban gate meghajtó transzformátorral. A kimenetet meg visszacsatolni ugyancsak 6n137en keresztül. Ugye itt egy önrezgő erősítőre gondolok ami a kimeneti szűrő előttről van visszacsatolva. Ebből adódóan nem a bemenetet kellene leválasztani, minőségromlás sokkal csekélyebb hanem a teljesítmény részt.

Mit gondoltok erről?

Én a helyedben ezt elfelejteném!
Életveszélyes és lehet hogy mire összehozod többe kerül mint egy jó táp.

Valóban nehéz ide a táp. Ekkora teljesítményre már ajánlott a PFC, de ha az van, akkor egy rezonáns félhíd is jól elboldogul.
A hálózati feszültségről működő táp ötletét pedig nagyon korán verd ki a fejedről, mert

Pont ezeket ne tudod majd betatani.