Na. Örülök, hogy mások is küzdenek az offsettel, mert így legalább lesz megoldás. Attila86 is műveleti erősítővel oldotta meg. A negatív fesz. módszer bőven elég lenne nekem.

Szoftverben nem lehet hozzá adni az offset hibát az értékhez, és akkor pontos lenne?

Az enyémben? De, a szoftver vonja ki az offsethibát.

Igen most értem a végére az olvasással. Látom már.
A te műszereddel meg lehet oldani, hogy 50V -ot tudjon mérni?

Persze. 40V-os és 400V-os méréshatárai vannak, illetve 4A-es és 40A-es.

Üdv.
Tisztelettel kérdezem Attilától,hogy kérhető-e olyan software a Panelműszer II.-höz amin nincs üdvözlő üzenet?

Igen. Ezt a kérdést az előbb én is vázoltam.

Én szoftverből nem szeretnék kompenzálni, megpróbálom hw esen olyan pontosra amilyenre csak tudom. Aztán meglátjuk mi lesz belőle. Jelen pillanatban az analóg rész van kész, potikkal már működik a táp. A potik helyett lesz majd a pic, ami spi os dac al adja majd ki a vezérlő feszültségeket, ( fesz, áramlimit ) és műszerként is funkcionál majd, ha egyszer kész lesz.

Szia!

Nem. A szoftvert, kilenc hónap munkáját feltettem a netre hogy ingyen letölthesse bárki. Nem kérek érte pénzt. Ezért cserébe csupán ennyi a megkötés. Eddig egyébként meglepően kevesen tették szóvá és akik meg is tették, azoknak a fele pont hogy dicsérte. Sőt, volt már olyan is aki megkért hogy neki kicsit tovább látszódjon a felirat.
Árultam egy ideig pénzért is kódvédve, de csak addig míg a fejlesztésbe ölt összeg vissza nem térült. Amint ez megtörtént, feltettem a hex-et.
Legfeljebb úgy vehető ki belőle hogyha valaki megveszi a forráskódot. Ez kb 140-160 munkaóra mondjuk 1500Ft-os órabérrel számolva.

Sajnos muszáj szoftveresen, mert a mikrovezérlőn kívül ugyan lehet ügyes dolgokat művelni chopper-stabilizált OPA-val vagy mással, de a PIC-en belül már nem tudsz az elektronikán változtatni. Külsőleg hiába szorítod le az offsetet amennyire csak tudod, hogyha a PIC A/D-jának offsetét nem tudod jobbá tenni. Erre az egyetlen megoldás hogyha nem akarsz szoftveresen ügyeskedni, hogy külső A/D átalakítót használsz.

Oké, én sem kritizálnám az ég adta világon a munkád csak reméltem,hogy hátha van egy ilyen változata a software-nek. Pláne ha még meg is osztható a publikummal vagy pénz ellenében megvehető lenne.

Kedves Hobbitársak! Mint érzékelitek, Attila nem kívánja módosítani a bejelentkező szöveget, ami igazán pár mozdulat a programban. Ezt úgy gondolom tiszteletben kell tartanunk, világnézettől függetlenül.
Vissza az eredeti gondolat menetre: én is híve vagyok a lehető legkevesebb szoftveres korrekciónak, de van amikor elkerülhetetlen.

Bekapcsoláskor a kijelződ világítását kell késleltetni, és már is nem fog látszani.

Nem rossz ötlet.Köszönöm.

Indításkor a kijelző későbbi bekapcsolása nem jó ötlet, mert nem fog initializálódni. Ugyanis ez a rutin mindig az elsők között indul. E nélkül pedig nem fog smmi látszódni később a kijelzőn.

Nem tudom, hogy nem jogsértő-e, de töredelmesen bevallom: én átírtam az üdvözlő szöveget, annak ellenére, hogy a mondanivalójával egyetértek - csak szerintem (sem) egy mérőműszeren kellene olvasni. (Amennyiben jogsértő, úgy természetesen visszaállítom az eredetit...)

Uraim! Ez a labortáp építési topic, kérem, hogy maradjunk is ennél. Ha kívánjátok, Attila privátban biztosan megbeszéli Veletek a dolgot, de ez nem tartozik jelen topic keretei közé.
Köszönöm a megértéseteket.

Nem vágja haza, de attól még az a rajz hibás, és nem működne jól.

Aztz írtam, hogy a "kijelződ világítását"

Ok, részemről az OFF off és még egyszer elnézést.
UI: Elnézve a a videókat a műszerről nem olyan zavaró.

Hello!
Nem. A táp akkor működik "feszültségvezérelt áramgenerátor"-ként, mikor áramkorlát módba működik.
Itt a két szabályzó R11 éa R12 ellenállás segítségével "vagylagosan" leszabályozza a tápot. Gyakorlatilag mint "áram és feszültség korlátként" működik.
Ha belegondolsz a működésébe:
- Ha a terhelőáram nem éri el az áramkorlát értékét, akkor D kimenete magas szinten van. Ha a feszültség eléri a beállított értéket, akkor C lehúzza a bázist oly mértékben, hogy a feszültség ne legyen képes tovább növekedni.
- Ha a terhelőáram eléri a beállított áramkorlát értéket, a D kimenti feszültsége csökken, így zárja a végfokot,míg az egyensúly be nem áll. Ekkor persze a feszültség szabályzó érzékeli, hogy nincs meg a beállított feszültség, és C kimenete magas szintre megy. De ekkor már a D korlátoz.
- Gyakorlatilag egyformán működik mind két fokozat, csak az egyik a beállított kimenti feszültséget, a másik a beállított kimeneti áram maximumát figyeli.
- Ha egyik kimenet magas, míg másik alacsony szinten van, akkor az R11-R12 közös pontja, valahol GND környékén van. De a végtranyók, csak három bázis-emitter szinttel magasabb feszültségen tudnak csak kinyitni. Így a korlátozás még is létrejön.
üdv! proli007

Helló!

Ezt a részét értem, hogy működik. Én arra lennék kíváncsi, hogy ugye az áramgenerátoros rész az a segédtáp földjéhez képest kapja a bemeneti jelet valamint a referenciát és így tulajdonképpen van egy komparátorunk. Na most a feszültséggenerátor bemenete a segédtápegység földjére van kötve a referenciát pedig a segédtáp pozitív pontja valamint a főtáp negatív pontja között kapja. Ezt a részt nem értem pontosan hogyan működik. Ha jól gondolom akkor ez a rész úgy működik, hogy a műveleti erősítő bemenetei között a feszültség különbség nulla és így szabályozza a kimenetet, hogy a bemenetek között mindig nulla legyen a feszültség különbség és ezért kapja a referenciának a főtáp feszültségét valamint a referencia feszültség összegét.

Elnézést kérek ha teljesen rossz nyomon járok vagy értetlennek tűnök, csak Én mielőtt építek valamit szeretem tudni mindennek a pontos működését, hogy mi miért van ott és annak mi a szerepe.

Köszönettel Petjaa

Hello!
Igazából a kérdéseidre Attilla válasza lenne kompetens, de ám legyen..
"- ugye az áramgenerátoros rész az a segédtáp földjéhez képest kapja a bemeneti jelet valamint a referenciát és így tulajdonképpen van egy komparátorunk. "
- A tápegység "GND" pontja a labortáp kimenetének pozitív kimeneti pontja. Vagy is a segédtápfeszültség és a labortápnak ez a közösített pontja. Minden feszültség ehhez a ponthoz képest értelmezhető.
- A referencia feszültség is a GMD ponthoz képest van előállítva, és a Shunt ellenállás is ehhez a ponthoz kapcsolódik. Mind kettő feszültség, pozitív a GND-hez képest.
- De komparátor áramkörről szó nincs. Komparátor áramkört akkor kapunk, ha nincs visszacsatolás (ez a nullkomparátor), vagy pozitív visszacsatolás van (ekkor hiszterézises komparátor). Itt negatív visszacsatolás van az áramkorlátban és a feszültség szabályzóban egyaránt, tehát egy szabályzó-erősítő kapcsolással van dolgunk.

"Na most a feszültséggenerátor bemenete a segédtápegység földjére van kötve a referenciát pedig a segédtáp pozitív pontja valamint a főtáp negatív pontja között kapja. "
- Nem tudom milyen feszültség generátorról van szó, de lehet feszültség szabályzót szerettél volna írni.
- A feszültség szabályzó pozitív referencia feszültséget kap, míg a GND ponthoz képest a táp kimeneti feszültsége negatív. A szabályzó másik (vonatkoztatási bemenete) a GND-re van kötve. Amíg a szabályzó hurok üzemi állapotában van (él a negatív visszacsatolás), a két bemenet GND szintű. (IC4c "-" ténylegesen, míg az IC4c "+" virtuális GND pont.)
- Az R18+P3 ellenálláson ezért mindig referenciafeszültség értékű feszültség esik. R8+P3-on folyó áram, IR18=Uref/(R18+P3) értékű. De ugyan ezen áram folyik át, P5+P4 ellenálláson is. Viszont a P5+P4 a táp negatív kimenete és a virtuális GND pont között van, tehát azon mindig a táp kimeneti feszültsége van. Így a táp kimeneti feszültsége Uki=IR18*(P5+P4) értékű.
Így látható, hogy ha P4 és P5 ellenállás értéke nulla, akkor a táp kimeneti feszültsége is nulla.
Ha R18=2,2kohm, P3 középállásban van, és a referencia feszültség 6,25V, akkor IR18=6,25V/(2,2k+1,1k)=1,9mA.
Ha P5 és P4 végállásban van, akkor Uki=1,9mA*(10k+1k)=20,9V. (Ez csak számítási példa..)
Természetesen mivel P3 értéke állítható, a maximális kimeneti feszültség is állítható lesz.
Remélem így már érthető. Ha nem készítek egy TINA szimulációt, hogy a szabályozási hurok átlátható legyen.
üdv! proli007

Köszönöm Gábor hogy megválaszolsz ilyen kérdéseket, ráadásul kimagasló türelemmel és alapossággal. Nekem erre nagyon rég óta nincs már energiám. Ezért írok inkább alkatrész-szintű működési és építési leírást hogy csak egyszer kelljen megjárnom aztán ha lehet hagyjanak békén.

Tiszteletet parancsoló az a türelem, segítőkészség és higgadtság amit itt a topikban hosszú idők óta művelsz. A szakmai tudásról meg aztán nem is beszélve.
Pedig ami azt illeti pl ezt a kérdést most -valljuk be- illett volna nekem megválaszolni. Olyan sok türelmed van hogy már többször meg akartam kérdezni hogy nem-e vagy munkanélküli vagy nyugdíjas, mert én pl ma is 12 óra munka után csak most, negyed 11-kor jutottam el ide a topikba. Energiám az meg persze messze nincs ilyen kérdések megválaszolására. Túl sok ilyet kapok.

Persze vannak még páran akiknek ezt így ahogy van elküldhetném még, de szerintem te vezeted a 'toplistát'. Szóval köszönöm, köszönjük!

Hello!
Köszi, de nehezen bírom a "fényezést", meg szokatlan is számomra. Amúgy tényleg nyugdíjas vagyok, bár most egy költözés kellős közepén..
üdv! proli007

Már hiányoltalak a múlt héten. Örülök ,hogy "csak" a költözés volt az oka ezek szerint távollétednek. :yes:

Sziasztok,

egy labortáp szűréséhez sok a 47000uF?

Attól függ, hány amperrel akarod terhelni. Én 12A -hez raktam bele 47.000-et, de szívem szerint (és ha lett volna helyem! ) a dupláját aplikáltam volna bele.

Nagy közelítésekkel: I * dT = C * dU
I - a terhelő áram, C - a szűrőkondenzátor kapacitása, dT a kondenzátor két töltése közötti idő, dU a kondenzátoron megjelenő lüktető feszültség komponens.
Hálózati transzformátoros megoldásnál, kétutas egyenirányításnál a dT = 10ms.

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy ebben az Alkotó féle labortápban, ha a 3055-ös áteresztőket kicserélném bd 249-es áteresztőkre. Kell e változtatni valamin? Gondolok itt az emitter közösítő ellenállásokra, és R₄ értékére (50V 5A lesz a vége).
Köszönöm!