Fórum témák
» Több friss téma |
Na most esett le. :nyes:
A nullában meg a meg a testben is folyik az áram , csak mivel nincs potenciálkülönbség a vezeték és aki megfogja az között, nem ráz. De attól még folyik, ezerrel. Óóó, vazze ! Mindenre magamtól kell rájönnöm ! Na, de meddig folyik ? A fogyasztóig, vagy még az után is ? :whatever:
***Sajátkezüleg moderáltam magam. (Nem könnyű)
:nemtudom:
Nem értem mi a gond a kérdésekkel.
Természetesen, a fogyasztó után is, más különben nem alakulna ki a zárt áramkör. És itt a lényeg: ebbe ne kapcsolódj be fogyasztóként!
Egy utolsó kérdés:
Adott 230V AC az áramkörben. Adott egy 230 W-os izzó benne. Mekkora áramot mérek az izzó és a nulla között, ill. az izzó és a fázis között ?
Pontosan ugyanannyit.(általános iskola 7 vagy 8 osztály .)
Én azt hittem ez nem így működik.
Az áram átalakul hővé, fénnyé, vagy ilyesmi. Nem semmi.
És vezetékként se!
Na, az úgy van, hogy áram akkor folyik, ha két pont között (ez a konnektor) feszültségkülönbség van, és a két pontot áramot vezető anyaggal összekötjük. Esetünkben ez a drót, a foglalat az égővel. Az áram nagyságát a vezető keresztmetszetén egységnyi idő alatt áthaladó elektronok mennyisége adja. Belátható, hogy ez elejétől a végéig csak egyazon érték lehet, hiszen amennyi az elején befoly, a végén annyi foly ki. Menetközben áthalad az izzószálon, ami úgy van kitalálva, hogy ennél az áramnál már izzásba jön, és az fénykibocsátással jár. (sajnos meleggel is, ezért van, hogy az izzólámpával 97%-ban fűtünk). De ez nem úgy megy, hogy betáplálunk valamennyi áramot, útközben csinálunk belőle valamennyi fényt, és akkor a drót másik végén annyival kevesebb áram folyik ki!
Ha egy vaskályhát nagyon felfűtünk, izzik a platnija, tehát világít! De akárhányszor tesszük ezt, ettől a vas nem lesz kevesebb. Itt speciel a szén energiájából lesz valahogyan a fény, ami egy másik formája az energiának. De ez már a Te szakterületed (kvantumfizika), ehhez meg mi nem értünk!
Ez nagyon jópofa!
Én meg ezzel tanítgattam valamennyire a fiaimat:Áramkör-szimulátor
Szia Marone!
Idézet: „Vagy nem így van ?” Nem ! Idézet: „Mindenre magamtól kell rájönnöm !” Sajnos nem jöttél rá semmire, s magad által összekombinált teóriák, sok sebből vérzenek. Ezért kérlek, a villamossággal való ismerkedéseddel várd ki türelmesen azt a néhány évet, majd felső tagozatban fizikaórán tanulni fogtok róla... de középsuliban biztosan! Nem szabad türelmetlenkedni. Ezen okok miatt, Én az ez irányú kérdéseidre még pár évig nem kívánok reagálni, és erre kérek minden -a topikot látogató- kollégát is! Kezd a villamosság alapjaival, vannak könyvek. Olvass! Olvass! Olvass! Ne kombinálj!!!
Én azt hittem hogy ez valahogy úgy van mint egy vízimalomnál.
A gyorsan folyó víz hajtja a kereket, de az viszont valamennyire le is lassítja a vizet. De akkor ezek szerint nem. Nem semmi hol tart már a tudomány ! Ez régen is így volt ? :idiota: Amúgy kösz ! :wave:
Szzuper!
Nagyon jó hasonlatot találtál! A vizimalomnál is ugyanannyi víz folyik a patakba a malom után, mint amennyi előtte odafolyt És ez a lényeg: pontosan ugyanannyi! (hacsak a molnár nem iszik belőle)
Sziasztok,
Egy lakásban szereltem fel FI-relét. Elsőre minden oké, de jöttek a hívások, hogy állandóan leold a FI-relé. Gyakorlatilag ha egy mobil töltőt bedugok a konnektorba, akkor is leold. Ez normális dolog?
Szia!
Nem![quote]Fi-relében egy áramváltó van, melynek vasmagján vezetjük át a beérkező fázisvezetőt, és az üzemi nulla vezetőt. Az áramkörben az átfolyó áramok pillanatnyi értékének összege nulla, gerjesztés ilyenkor nincs. Testzárlat esetén az eddigi egyensúly megbomlik. A megzavart áramegyensúly gerjeszti az áramváltó szekunder tekercsét. A szekunder tekercs egy relét táplál. Zárlat esetén a tekercs szekunder oldalán a hibaárammal arányos áram folyik, mely működésbe hozza a relét. A lekapcsolásnak 0,2 másodpercen belül meg kell történnie Valhol az áram "elszivárog". Ne haragudj, de biztosan jól kötötted be?
Szia gabusman,
Közben már megoldódott. Egy régi lámpában a földelés meg a nulla össze volt kötve. Ez hülyítette meg a FI relét.
Az volt ám a közveszélyes szerelő, aki úgy összerakta!
Üdv! Idézet: „.... A vizimalomnál is ugyanannyi víz folyik a patakba a malom után, mint amennyi előtte odafolyt És ez a lényeg: pontosan ugyanannyi! (hacsak a molnár nem iszik belőle)” Kivéve persze ha nem csak iszik Szóval ha sárga a víz, ne igyál belőle
Hát itt az új év. Reméljük hogy a jövő év, jobban fog indulni.
Sziasztok!
Olyan kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy már pár éve forrasztgatók bütykölgetek, épp az egyetemen csinálom a villamosmérnöki szakot. Itthon a kis műhelyemet akarom rendesen megcsinálni és a villanyszerelésbe kérném a tanácsotokat. a házban ha jól tudom 16A-s biztosítékok vannak, de a kis műhelyemet leakarom külön megszakítózni mondjuk egy 8A-al, hogy ha esetleg valamit elnézek ne vágja le a nagy megszakító szekrényben, ezen kívül FI-relét is szeretnék feltenni, és természetesen a tipikus egyen illetve váltófeszültségeket (~48V,~24V,=48V,=24V,=12V) ennek a megvalósítására szeretnék ötleteket kérni tőletek szerintem ti jobban tudjátok mire lehet szükség illetve, hogy hogyan kezdjek neki és mire figyeljek. Válaszotok előre is köszönöm.
Forrasztás tudás nem jogosít fel villanyszerelésre. 230V-al bánni veszélyes. Villamosmérnökként milyen szakot tanulsz?
Sok kérdés tisztázandó a kivitelezéshez. Milyen helyiségről van szó? Van- már valamilyen villany benne. 8A-es biztosíték nincs a szabványosok közt. 4, 6, 10, 16A kisautomaták lehetnek. Figyelni kell a karakterisztika (kioldási) görbére. Gyakorlatban ha egy zárlat jön létre "kisérletezés" közben, a villanyóra (fogyasztásmérő) alatti főbiztosíték is biztosan leold még ha 32A-es is, ugyanis ott mindig gyors kioldású B típusú van. FI-relét egyébként érdemes az egész lakás hálózatára tenni de az is akkor lesz sikeres ha nincs összekeverve valahol a nulla és a föld vezeték. Tápegységet lehet házilag is készíteni meg kapható gyári profi is. Egyenfesz esetén mindenképpen olyan áramkört ajánlatos alkalmazni melynél a kimeneti áram korlátozható, beállítható, tehát rövidzár tűrő. A kimeneti feszültség is jó ha 0...30V-ig állítható. Váltófeszültségekhez egyszerüen egy univerzális feszültségü trafo kell megfelelő biztosítékokkal ellátva. Praktikus még ha a tápok kimenetét egy relével kapcsoljuk, hogy ne a mérődugó legyen a kapcsoló. Nállam a próba 230V-os dugaljat mágneskapcsolóval kapcsolom a műhely asztal elején elhelyezett nyomógombokkal. Itt tudok impulzusszerü rövid feszültség bekapcsolást is adni a próbálandó eszközre. Kényelmes lehet az is ha a törpefeszt is az asztal elejéről tudjuk kapcsolni.
Praktikus még olyan 230V-os dugaljt is használni mely egy hagyományos, pl.60W-os izzóval van sorba kötve. Ez azért jó mert ha ide lesz dugva a zárlatos készülék akkor nem a főbiztosíték old le hanem az izzó világít fel teljes fénnyel. Persze akkor is teljes fénnyel kivilágít ha több száz wattos fogyasztót dugunk oda. Ha nagyobb ízzót, pl.250W-os "infrát" tekerünk be az izzó foglalatba akkor nagyobb fogyasztók is tesztelhetők zárlatra. Egy kisfogyasztású elektronikus eszkörnél esetleg kissé kivilágít. Helyi FI-relének akkor van értelme ha egyébként a lakásban még nincs ezen az áramkörön pl. a főelosztóban már beépítve.
3. félévet csinálom még nem kellett szakosodni még van rá egy szemeszterem.
A helyiség egy garázs felső szintje.
A mai kapcsolóüzemű tápegységes világban egy 2-300W-os leválasztó transzformátoros dugalj sem árt.
Én a helyedben biztonsági transzformátort alkalmaznék - csak.
Miként Elektroton írja, nincs szelektivitás a kismegszakítóknál zárlat esetén, de azért jó az aláosztás, mert így tudod rögtön, hogy melyik kör okozta a bajt. Sötétben ez nem elhanyagolandó előny.
Oké jogos.
Sziasztok!
Az öcsémnél át lesz alakítva a konyha, ami azt jelenti hogy elektromos sütő és indukciós főzőlap kerülne be a gáz tűzhely helyett. Viszont hogy milyen tipus,az még nem tisztázott. Az lenne a kérdés hogy az elosztóból milyen vezetékkel álljak nekik oda.A távolság kb 10m és 1 fázisú a hálózat. A bejövő biztosíték 32A. Én 5X4cm2-es MT-re gondoltam. Vagy vigyek nekik külön 1-1db 3X4cm2 es Mt-t? Szerintetek? |
Bejelentkezés
Hirdetés |