Szerintem inkább osszd 2...3 csoportra a ledeket, és akkor nem kel tirisztoros védelem bele.
Pl. ehhez hasonlóan

Köszönöm, de 4-10 LED-et hova osszak?

10 sorbakötött ledhez elég egy 35...40V körüli nagyobb teljesítményű zener is (2...5W-os). Ez alaphelyzetben nem fog melegedni, sem áramot fogyasztani, de ha gond van (p. megszakad a ledek áramköre) akkor nem engedi a feszültséget megszaladni.
De persze 10 led helyett lehet 2x5 is, és akkor nem kell a zener sem, mivel nannak nagyon kicsi az esélye, hogy egyszerre két led is megszakadjon.

Értem én ezt, de akkor is érdekelnek azok, amiket kérdeztem.
Dióda, diódahíd, tirisztor.
Bár azt nem értem, hogy szakadás esetén miért töltődhet fel a hálózati csúcsfeszültségre C2, ha a C1 korlátozza.

A C1 kondenzátor a diódahídon keresztül feltölti C2-őt.
( Sorba kapcsolt kondenzátorok. )

Azért mert C1 csak az áramot korlátozza. A feszültség a terheléstől függ.
Értem én, hogy villanymotor, de mi hajtja?
Viszont ha ennyire nem vagy tisztában a működésével, akkor a saját érdekedben nem biztos, hogy jó ötlet ilyet építened.

Szerintem sokan úgy építik meg, hogy elfogadják a tényt, hogy feltöltődhet, és kész. Engem pedig érdekel a miért is.
De még mindig nem tudom, hogy hogy kérdezzem meg...

4db. 1A-es diódából összerakott híd = 1db. 4A-es 4 kivezetéses híddal?

Akkor ha jól értem, az összes alkatrészt a C2 előtt egyformára, minimum a maximum áramimpulzusra kell méretezni.

Aztán C2 elnyeli, simítja az impulzust, és feltöltődik kb. 340V-ra, terhelés nélkül. Vagyis terhelés nélkül 340V-ot, és ha C1 20mA-t ereszt át, és az egészet 10 LED-re méretezem, 340V/36V=9,4 20mA/9,4=2,1mA-t lehetne mérni rajta, és ha ráteszem sorba a 10 db 3,6V-os LED-et, akkor a LED-sor végein 36V mérhető, és a LED-eken 20mA folyik. Vagyis 36*0,02=0,72W a max. teljesítmény amit lead, vagy mindenképp 20mA-t ad le terhelve-terheletlenül, és a teljesítmény változik a feszültség függvényében?

Az elkó előtt gyakorlatilag mindennek el kell bírnia a csúcsáramot, és az átlaggos áramot folyamatosan. Mindkettőt könnyü teljesíteni 1A-ra vagy nagyobbra specifikált alkatrészekkel.

A kimenet szempontjából nézve az egészet, nagyjából úgy viselkedik mintha soros előtétellenállása lenne a 320V-ról, csak éppen nem melegszik annyira. Tahát ha rövidre zárod akkor folyik valamekkora áram (mondjuk 20mA), ha fogyasztóval terheled (pl. ledekkel) úgy hogy mondjuk 35V-ra áll be akkor kicsit kisebb lesz az áram (mondjuk 18mA). Ha még kisebb árammal terheled (nagy elllenállással) akkor a feszültség feljebb emelkedik. Tehát gyakorlatilag minden változik, a terhelés változásának a hatására, az áram, a feszültség, és emiatt a teljesítmény is.

De akkor a teljesítmény miért változik?
Ahányszorosára nől a feszültség, annyiad részére csökken az áram. Ahanyad részére csökken a feszültség, annyi szorosára nől az áram. Nem?
Ha itt rövidre záráskor kb. 0V-on 20mA-t lehet mérni, akkor 320V-on már nagyon kis áram lehet.

Más fogyasztó is beállna akkora feszültségre, ami neki kell? Vagy ha másnak csinálnék ilyen tápot, azt úgy kéne, hogy egy ellenállást kötök be a fogyasztó helyére, és a végeire a fogyasztót?

Nem. Van összefüggés, de másképp.


Gondolj bele:
320V * 0A = 0W,
0V * 20mA = 0W,
18mA * 35V = 0,63W


Csak akkor, ha jól méreteztél mindent.

A nagyon kicsi alatt nem semmit értettem, hanem pl. uA-eket.
De van még egy bökkenő számomra.
Mégpedig a C1 előtt, vagy után lévő ellenállás.
Ha 36V 20mA-t írok be az xls-be, akkor 410,7 ohm jön ki.
Az oldalon pedig 64 ohm van, és azt írja, valamennyire befolyásolják az ellenállások is az áramot. Akkor, ha már 68 ohm -al 18mA, akkor 430 ohm-al még kevesebb lehet.

Próbáld meg a működését megérteni az áramkörnek, akkor világos lesz. Pl. egy 400nF körüli kondi impedanciája 50Hz-en 8k ohm körüli, az ezzel soros ellenállás befolyásolja ugyan az áramot, de az arányokból sejthető hogy milyen mértékben. A soros ellenállás elsősorban a bekapcsolási tranziens miatt kell, az értékét többféle szempont alapján lehet megválasztani: pl. a disszipált teljesítmény alapján, de adott esetben más is lehet szempont.

Akkor mi a szempont, ha 64 ohm , és mi, ha 430 ohm ?

Ha rájössz mi változik ezzel akkor a szempont is világos lesz, csak józam paraszti ész kell hozzá.
Nagyjából azonos áramfelvétel esetén pl. 64ohm kevesebbet fog elfűteni, (mint a 430ohm), viszont a bekapcoslási tranziens árama nagyobb lesz. Tehát pl. lehetséges szempontok:
- ha a hatásfok a fobntosabb akkor 64 ohm,
- ha az, hogy ne legyenek nagy tranziensek akkor pl. 430 ohm.
Mindkettő egy adott kompromisszum eredménye, ha neked a 220ohm "tetszik" azt is beteheted.
Szerintem ITT elég részletesen le van írva a méretezés, miért nem olvasod el?

De akárhogy olvasom. Oké, hogy ha 64 ohm van, akkor a max. 5A, és ha 430 ohm akkor kevesebb mint 1A, de az, hogy mindennek el kell viselnie, az nem igaz, mert csak a Graetz diódáknak kell elviselni, a többit a C2 megvédi. Ha jobbra van tőle párhuzamosan kötve a rajzon, és ha balra, akkor is.
Viszont, ha az xls 1A-re számol, és én 5A-re méretezném, akkor lehet, hogy C2-őt is ahhoz kell számolni.
De hogy?

C2 az áram hullámossága szerint van méretezve.

Üdv a mindenkinek

Lelkes amatőrként fordulok segítségért
Tv mögé építenék hangulatfényt de ez a 220-as vonal valahogy nem egyértelmű nekem.
3 chipes smd ledeket tennék sorba kötve.Darabonként 60 mA áramfelvétellel és 3,1 v nyitófesszel.
a legegyszerűbb megoldásként szétszedtem egy éjszakai irányfényt és kezdésnek rátettem 3 ledet soran.Fényerővel nem volt gond viszont úgy vibrál mint atom és ez nagyon zavaró.Valaki feltenne nekem egy vibrálásbentes kapcsolást 220-ra.
Lehetőleg grates nélkülinek örülnék.Ami most az irényfényben volt az egy 224j feliratú kondi persze a kisütő párhuzamos ellenállással valamint egy dióda és egy ellenállás.Ennyi.Megköszönök bárminemű reagálást.Köszönettel:Bajoros

Szia! A vibrálás valószínűleg az egyutas egyenirányítás következménye. ( A 25Hz tényleg zavaró lehet. ) Szerintem egy diódahíddal érdemesebb mindkét félhullámot munkára fogni és vibrálás is 50Hz lesz. Az 50Hz pufferelésére sokkal kisebb kondenzátor kell. De ha a méret nem érdekes, akkor az egyutas egyenirányítású kapcsolást is ki lehet simítani.
FONTOS! ha puffer kondenzátort is lesz a kapcsolásban akkor zéner diódát is építs be az áramkörbe! ( A puffer kondenzátorral párhuzamosan. Neked MAX: 15V-os kellene. ) A zéner beépítése, a LED áramkörének véletlen megszakadásakor véd a túlfeszültségtől, ami a puffer kondenzátorra jutna. Ha jól van méretezve a feszültsége a zénernek, akkor nem folyik rajta áram és tényleg csak akkor dolgozik amikor hiba van.
Sok használható kapcsolás van itt a témában is, de ha kicsit vissza olvasol akkor más hasznos olvasnivalót: Link is találhatsz.
S pár példakapcsolás: Diódahidas: Link, Pár kapcsolás: Link.

Skori oldala szerint nekem ezek az alkatrész értékek jöttek ki:


( Néhány adatnál kerekítettem kicsit. )

967nF ezerszerese az majdnem 1000µF (C2-nek), a többi hihető...

Az 50 Hz-ből tényleg 25 Hz lesz egyutas egyenirányítás esetén? 25 db félhullám? Tényleg?

Nem. Az 50Hz ből lesz 100Hz kétutas egyenirányításnál...

Igaz!

Valóban:
Az egyfázisú egyutas egyenirányítónál a "A fellépő alap harmonikus frekvenciája a hálózatéval egyenlő."
A kétutas, Graetz- vagy hídkapcsolású egyenirányítóknál a "A fellépő alapharmonikus frekvenciája azonban kétszerese a hálózati frekvenciának."
( Bővebben: Link )

Az 1000µF-ot kicsit sokallottam és számítási hibának gondoltam. Nem ellenőriztem le...
Az 1A-ra 1000µF-os gyakorlati érték szerint 60µF jött ki a C2-re. Persze az nem baj ha egy puffer kicsit túl van méretezve.

Nagyon Köszönöm Neked Jani a kimerítő példát.
A 12V-os autóelektronika nem jelent gondot de itt 220V még van mit bővíteni tudásomon.

Üdvözlettel :Bajoros

Sziasztok!
Remélem jó helyre teszem fel kérdésemet.
Van 100db fehér ledem abból szeretnék lámpát csinálni.
Arra gondoltam hogy sorba kötöm őket és a 230V-t egyenirányítva hajtom meg, akkor ugye 325V-t fog menni a ledekre.
Az lenne a kérdés hogy nem fognak-e tönkre menni, ha ne adjisten az egyik félhullám csúcsánál kapcsolom rá a feszültséget.
Válaszokat előre is köszönöm!

Jó lenne ismerni a LED -ed paramétereit. Ha pl. 3,6 V nyitófeszültségűek, akkor világítani sem fognak.
Előtét ellenállás/kondi és egyenirányító mindenképpen kell!

A ledeknek 3.4V a nyitófeszültsége.

Abból a ledből, ha 100 darabot kötsz sorba, akkor 340 V kellene, a 230 V kevés. A 325V az a 230V váltófesz csúcsfeszültsége, azzal ne számolj! (De az is kevés lenne!) Az effektiv (230V)feszültséggel kell számolnod!
Tegyél 50 - 50 darabot sorba, és ezeket párhuzamosan. Előtétnek pedig - ezekkel tegyél sorba, - egy 1µF -os kondit. (NEM ELKÓT!) A kondira - a kondit áthidalva, - tegyél egy 1Mohm -os elleállást.