Próbáltam elmondani a tapasztalatomat, A triak fel fogható egy vezérelhető diaknak. A trafód pálca leragadás esetében betelítődik, feszültség impulzust indukál bele a triak arcába. Utálja szegény, a paraméterei megváltoznak. Miután a triak két tirisztor egy vezérlő elektródával, az egyik tirisztor feszültség impulzus hatására megelőzi a vezérlő impulzust, kiborul a bili, ez a Diak hatás. A betelítés közelébe járó trafóknál csak sokszorosan túlméretezett feszültségű triak bírja. A triak nekem ezért drága.(mágnes erősítő).

Pár halott félvezető ára semmi a megszerzett tudáshoz, tapasztalathoz képest Mellesleg bírja a 25A-es to220-as triak(800V). Az meg más kérdés, hogy mit szeret, vagy utál, én se szeretek vizsgázni mégis csinálom. Most már bedühödtem, fogtam egy kevés szemétnek ítélt, lakk maradványos, pár ponton sérült lakkozású, 1,5mm^2-es zománchuzalt, és 3-at egymás mellé fogva feltekertem egy d=70mm lyuk d=43mm magasság=23mm, tenyér méretű toroidra 20 menetet, fojtónak. Simán nem sokat segített, majd sorba kötöttem a 3x20 menetet, és már most csak nagy ritkán old le a kismegszakító, és igazából a leragadás pillanatában old le, ha leragadt, és nem oldott le, akkor már nem old le, akármeddig tartom leragasztva. Amúgy a szabályzóval 2,5-ös pálcával 1,5mm-es lemezt összehegesztek, mondjuk gondolom ez az egyenáram javára is írható, mivel most a katód a pálca, és így a hő 30%-a jut a targetre, 70% az elektródára.

Nem lehetne a triakot rövidre zárni egy relével, amikor leragad a pálca? Mennyi egy átlagos relének a kapcsolási ideje?

Lenne egy javaslatom, fojtó megcsapolásokkal. 20-25négyzet centiméteres vasmag 15 menetenkénti magcsapolás amennyi belefér az ablakba. Primer oldalra drót vastagságot méretezni kell. próbálással eldöntőd melyik megcsapolás tetszik. Fokozat kapcsolóval működteted. Sose lesz vele bajod. Ha kísérletezni szeretnél, tegyed, tapasztalatot gyűjteni, nem szégyen, öröm.

Teljesen egyet értek veled. De a szekunder köri szabályzó félvezetőket, feszültségben túl méretezik. Ha ezt nem teszik a bili itt is kiborul. Nekem van olyan 100 A es tirisztorom ami szekunder körben primer oldali kontakt hiba miatt hibásodott meg. Ez a tirisztor 220/250W izzót tökéletesen szabályoz.

Elnézést nem válaszoltam a kérdésre. Talán lehetséges de nem hagyományos relével.

36cm^2-es vasmagom van, de kb 500 lamellából áll, és már 2-szer összeraktam, szétszedtem, kb egy óra összerakni, 20 perc szétszedni. Meg érdekes módon eddig ugye 39 menetes szekunderrel 42,7V volt, kb 120A, a primeren csináltam egy megcsapolást(40 menettel visszább, mint az eredeti), és 45V lett az üresjárati fesz, de az áram maradt 120A, valószínüleg ennyit enged a csatolás a tekercsek között... most azon gondolkodom, hogy lehet berakok egy kapcsolót, amivel lehet váltani szabályzós és szabályzó nélküli üzemmód között.

De nem is hangzik rosszul a primer oldali folytó mikró trafó vasra...

Így igaz a tekercsek el helyezése döntő fontosságú az át vitt teljesítményre. De neked adott voltak a primer tekercsek. Egyébként 30cm négyzet centi méteres vasmag ha jó az anyaga, a tekercsek elhelyezése (csatolás szoros) 3.2 es pálcát vígan viszi. De a fesz ejtésről gondoskodni kell, az ív húzó fesz miatt.

3,2-es pálcát ez is viszi, 120A a maximum, a 3,2-es rutilosra 90-125A van írva.

A mikrónál tárgyaltátok a freki emelését. elvileg az 50 Hz duplázható még triakokkal is. Lehet a jel torzul ha helyet csinál az ember a második 50 Hz-nek, Ál 100 Hz. Ha úgy érzed nem járható akkor, írd le miért. Ez csak ötlet, kérés, bárkitől elfogadom és meg köszönöm.

Leírnád hogy képzeled el a triacos frekvenciaduplázást?
Kíváncsivá tettél.

Lehet homályos a fogalmazásom. Az első lépésben a triak 220 sima fázis hasítással 90 fok vagy később kicsivel gyújt. A második lépés dióda feltölt kondenzátort és a hiányba a második triak bekapcsolja. De ez csak elképzelés, és áll 100 Hz. A triakok kapcsolás technikáján múlik minden.

Tehát az elképzelésed szerint pl. a feszültség maximumánál kapcsolnád be a triacot. Indultiv terhelés esetén ekkor van az áramminimum. Hogy oldanád meg, hogy az áram is "tudja", hogy 100Hz-es frekvenciával kell neki folynia?
Nem kötekedésképpen, de a triac az valójában két antiparallel tirisztor egy tokban. ráadásul egy vezérlőelektróddal. Attól, hogy te egy 100Hz-es frekvenciával működő órajellel adod a vezérlőelektródára a vezérlőimpulzust, még nem fog a kimeneten 100Hz megjelenni, pont azért, mert az adott irány tirisztora csak akkor vezet ha az anódfeszültsége legalább a gate elektróda feszültségét meghaladó értékű. azaz hiába akarod, nem fog bekapcsolni a negatív félperiódusban az a tirisztorrész, amelyiknek az a dolga hogy a pozitív félperiódusban vezessen. 100Hz-et csak konverterrel lehet produkálni, egyenirányítás és megfelelő szűrés után. De azt sem triaccal, hanem esetleg tirisztorral, de inkább valamilyen tranzisztorral. Szerintem.

Említettem még nálam is homályos a dolog. Csak az első lépés biztos. A második lépés lehet más kapcsoló eszköz, de ha túl bonyolult, akkor el is felejtem.

Egyáltalán nem bonyolult. Vegyél alapul egy inverteres hegesztőt, elvileg ugyan ezt a logikát kell követni. A különbség a frekvenciában, a pufferkondi nagyságában és a jelalakban lehet. Bár ha tirisztoros verziót preferálod, ott a jelalak nem változtatható tetszés szerint. Vagy négyszög, vagy négyszög.

Kedves ismerősöm, illesoszkar, most ajándékozott meg két 160-210A-es tirisztorral, meg mellette vettem tőle egy 56cm^2-es vasmagot, ezzel épített trafóval akarom majd táplálni a vezérelt egyenirányító körömet, a 2db tirisztort, meg hozzá keresek két diódát. A kérdésem az lenne, hogy van-e valakinek szekunder oldali tirisztoros szabályzáshoz kapcsolási rajza? Most keresgélek még. Arra gondoltam, hogy ha nem találok, 555-ös icvel csinálnék egy időzítő áramkört, amivel a nullátmenettől 0-10ms idő elteltével begyújtja a tirisztorokat.

Bővebben: Link Itt találsz néhányat. Az 555-ös felejtős.

Van egy ilyen könyv, csak hegesztő szabályzó nincs benne. De rajzok bőven,leírással, magyarázattal, ha érdekel. 1980 a kiadás ideje.

Lehet jó lenne, de közbe most sikerült megszereznem Ferenci Ödön: Teljesítmény-szabályzó áramkörök könyvét.

Nézegettem a hozzá szólásokat (lágy indító) (szabályzó), ha már primer köri szabályzó van, akkor minek lágy indító?

Van több trafóm is Van egy 175A-es gyári trafóm, ez olyan nagy árammal indul hogy leveri a 16-os biztit, mondjuk 230-on 25A kellene neki, rá is van írva, ez a szokásos mágneses söntös. Van egy 120A-es "mágneses erősítőm", amit én tekertem, ennek kellene elektronikus szabályzót varázsolni. Van 3db mikró trafóm 10-es alu huzallal feltekerve, ezeknek is szabályzó kellene, mert a tekercsek közötti szoros csatolás miatt 190A-el hegeszt a 3 trafó.... Van most egy 56cm^2-es vasmagom sönttel, csak nincs pénzem megvenni a tekercselési anyagokat hozzá. Meg ócskavas telepről egyszer begyűjtöttem 13,5kg EI magot, a közepe 5x10cm, ebből is lehetne valamit csinálni Közbe játszadozom az inverteres gondolatával...

Szóval ha már van primer köri szabályzó akkor nem igazán kell lágyindító, de akkor is meg kellene csinálni, hogy a szabályzót ne manuálisan kelljen letekerni, meg fel, hanem magától lágyan indítson. Amúgy egyszer régen láttam valami triakos lágyindítót...

120A mágnes erősítő mit takar. Erre kíváncsi lennék, rajz, fotó, ha lenne kedved. Kíváncsivá tettél.

Szia!
Egy gyári, mágneses erősítőt tartalmazó hálózati feszültségstabilizátor leírása: Bővebben: Link

Azt tarakrja, hogy talán még te mondtad(vagy valaki más), hogy a vas amivel megcsináltam mágneses erősítőbe való(és nem lesz jó hegeszteni).

Olyan szabályzót keress,amelyik tartalmazza a felfutásszabályzót. ezeknél a rámpa meredekségét(felfutási időt)be lehet állítani. Ilyen kapcsolásokból több is található a korábban említett Ferenczi könyvben, illetve a "tirisztorok kapcsolástechnikája"-című könyvben is. Konkrét kapcsolást ne keress, bár nem vagyok biztos benne,hogy valamelyik könyvben nincs utalás valamelyik kapcsolásnak hegesztőtrafó szabályzóként való felhasználására. Már többször, több helyen is utaltam rá,hogy korrekt szabályozást 3-4 alkatrésszel nem lehet csinálni. A komolyabb szabályzók közt sincs kompromisszummentes kivitel, tehát azok sem elégítenek ki minden igényt, de adott feladatra kihegyezve jól használhatók.A Rádiótechnika újságban, illetve _talán a 2000-es RT évkönyvben egy ilyen jól megtervezett szabályzó található, ami HETRA trafóhoz lett fejlesztve. Szerintem itt a fórumon is megtalálod, lehet hogy több példányban is.

Kösz a címet, ebben a formába nekem bonyolult. A nyár meleg, akkor talán gyártok egyet , de kissé más célra. A lényege szinusz hullám kockásítása, és egyebek. Terhelés alatt értendő a kockásítás.

De hegesztő lett belőle, ha jól emlékszem, vagy nem?

Tehát a cél a vas telítésbe gerjesztése, ami szinuszvágást eredményez. Csökkentsd a vaskeresztmetszetet.

Ha szoros a csatolás akkor is lehet csökkenteni a szekunder áramot, alul gerjesztéssel. Egyszer kényszerből kellett csinálnom így egy hegesztőt (a trafó már adott volt), és jó lett. Mondjuk a mikró trafóknál ez nem megoldható mert nincs rajta hely.

Persze, nagyon prímán hegesztek vele egyenirányítással bázikus elektródával, rutilossal még jobban... Csak 120A-el megy, ami még 3,2-eshez jó, de szeretnék kisebb pálcákkal is hegeszteni. (egyenirányítás után már csak 105A körül van, ott már jó a bázikus 2,5-ös is). És így jöttek most képbe a szabályzók, aztán megcsináltam ezt a 2002-es hobbi elektronikásat, és pálca leragadáskor lecsapja a trafó vele a biztosítékot, így egy kicsit jobban bele kell mélyedjek a témába