most nézem, hogy pont veled futottunk ezzel már egy kört valahol itt
A 0,5ohm már szerepel a fetnél a körben, de azon akár 40A-it is folyathat egy pillanatra, a 3A-es tápot nem igazán kíméli. Még egy plusz ilyen beiktatása sem okoz sok segítséget a trafós résznek...
Szerintem itt az impulzuson és az átlagáramon van a hangsúly, átlagban nincs semmi túlterhelve.

Üdv
Inhouse

Igen, "futkostunk" kicsit, de valahogy most békésebb a hangulat végre.
Lerajzoltam, hogy is képzeltem el a dolgot, jóval "izmosabb" így és a tápot is jobban kímélni, a FET-et viszont nem, ezért tettem az enyémbe kettőt. Én így alakítottam át, most rád bízom átgondolásra.
Ezért forszíroztam ennyire a dolgot! Így csak a kondenzátort süti rá, mivel a táp plusz árama az ellenállás-FET-akku körön át már csak a kondi töltéséi áramát disszipálja el, pontosabban az akku és a táp között kisebb áram folyik és így kíméli a tápot. Továbbá erre az ellenállásra iktattam be a visszajelző led-et is, mivel így jobban észrevételezhető a kapcsolás működése ugyanis nem az IC működését mutatja, hanem a töltődési folyamatot. A kondenzátor töltése által felvett áram értéke és ezáltal az akkuba bevitt átlagáram így is mérhető marad (igaz kicsit szerepet játszik az áramkör áramfelvétele is, de ez elhanyagolható).
Így az akku hamarabb feltöltődik és "csak" az impulzusok kerülnek rá, jobban érvényesülhet az impulzus töltési elv.
Vélemény?

A 0.5ohm-os ellenálláson keresztül még mindig túlterhelődik a táp. Abban maradtunk, hogy nem jó ellenállással. Esetleg ellenfázisban lehetne kapcsolni a töltést a kondira egy másik fettel. De mint a megépítettekből látszik nincs értelme túlbonyolítani...

Üdv
Inhouse

Az ellenállás sajnos ígyis-úgyis benne van, csak arra voltam kíváncsi mindegy-e, hogy itt vagy ott. Valószinűleg nem mindegy.
Ezt az ellenfázis dolgot nem értem, a váltóáram fázisával ellentétesen vagy az oszcillátoréval?
Nem túlbonyolítás amit lerajzoltam, hiszen semmi + alkatrész nem került bele, csak máshova került.
Valaminek a jobbá tételére való próbálkozás nem túlbonyolítás, hanem egy jobb világ kezdete!
Üdv: Frici

Az ellenfázist úgy értettem, hogy amikor a FET nem nyit, akkor nyitna egy másik és töltődne a kondi, felváltva kapcsolgatnának, ellenütemben.
Amikor a fet nyit, az ellenállás kikerül a kondi-akku-fet körből, nem lesz áramkorlátozó elem. Viszont a tápot szinte ugyanúgy rántja a kis érték miatt.

Üdv
Inhouse

Valamelyikünk "beszaladt a csőbe", mert a gratz nem engedi az akku feszültségét a tápra így nem is terhelhet vissza.

Tehát az oszcillátor ellenfázisáról van szó.
Egy PNP FET-el nem lehetne mégis megoldani? (csak vicc volt).
Tehát akkor nem célunk a tiszta impulzussal való akkutöltés?

Az eredeti cikkből ! . Csak megjegyzem az enyémben nincs benne.

Amikor a fet nyit, az akku párhuzamosan kapcsolódik a kondival és a táppal is. Az akku eléggé "feszültséggenerátoros" 12V környékén, a táp meg 24V, a diódák nyitóirányban vannak, terhelődik rendesen. DE csak egy keskeny impulzusban, ezért nincs gond.

Üdv
Inhouse

Az enyémben sincs benne.. Azért konkrétan nem csak rövidzárvédő szerepet tölt be, hiszen azon is fellépnek nem is kis áramcsúcsok, az a bizonyos 40A, amit a fetnek kellene pluszban elviseljen. Gondolom a tiédben sem egy fet dolgozik.

Van egy tippem, mi lehet a bajod...

Túl sok ideig van a FET lineáris üzemben, azaz túl lassan töltöd fel / sütöd ki a gate kapacitását. Ráadásul minél több FET-et kapcsolsz párhuzamosan, a folyamat annál lassúbb lesz (azonos gate köri ellenállást feltételezve). Így a FET kapcsolása közben előállhat olyan állapot is, amikor pl. (most így hasra ütve) 15V DS feszültség mellett 40A áram folyik... Ami ebben az áramkörben nem lehetetlen helyzet, viszont a példaként felhozott állapot ha csak nagyon rövid időre is, de 600W záróréteg disszipációt idéz elő. Túl rövid időkre ahhoz, hogy az össz. energia jelentősen melegítse a komplett tokot, de elég időre ahhoz, hogy kinyírja a FET-et.
Nagyáramú impulzusüzemnél olyan sebességgel kell kapcsolni a FET-et, hogy a teljes DS áram felépüléséhez szükséges időnél lényegesen hamarabb érje el a legkisebb RDSon állapotot.
Azaz a gate-tel soros ellenállás és a gate kapacitás időállandója rövidebb legyen, mint a kapcsolt körben lévő parazita induktivitások időállandója.

Egy átmeneti állapot mindenképp lesz, de arra ügyelni kell, hogy ez idő alatt felépülő áram és eső feszültség szorzata egyetlen pillanatra se haladja meg a zárórétegre megengedett legnagyobb disszipációt.

Pont a gate kapaciás miatt érdekes jószágok ezek a FET-ek... Az általad használt IRFZ44A akár 160A-t is elvisel impulzus üzemben, tartósan 49A-t. De ezek az adatok csak akkor igazak, amikor már teljesen kinyitott a FET!

Elvileg 5V-nál már telítésbe vezérelhető, az NE555-nek van ekkora kimenő feszültsége, tehát az rendben szerintem, a soros ellenállás 10Ohm fetenként, a lehúzó ellenállás értékét az IC adja. Ezek a fetek kapcsolóüzemű tápegységekben is fellelhetőek, tehát ez a pár Hz nem okozhat gondot.
Lehet segítene, ha lehúznám a Gate-t pár kiloohmmal.

A képeden a bekötő vezetékek keresztmetszetét elnézve szinte minden egyéb probléma kizárható. Elegendő soros ellenállást biztosítanak a vezetékek a kondik ESR-ével és a 0,5 Ohm-mal együtt ahhoz, hogy a FET-re megengedett csúcsáramot ne lépd túl. A kondik kisülése közben nagyon rövid időn belül a tartósan megengedett max. alá esik az átfolyó áram. A hálózati táp "rátáplálása" figyelmen kívül hagyható, annak a rövidrezárási árama is sokkal kisebb, mint amit ezek a FET-ek elbírnak.

Így marad a túl lassú kapcsolás...

Rajzoltam kicsit..
Ez egy elvi töltési karakterisztika. Szerintem így alakul nagyjából, amit én nem tartok helyesnek. A helyes az lenne, ha a táp feszültsége nem kerülne rá az akkura semmiképp, mert a hatását így fejtené ki a legjobban.
Jó lenne ezt látni oszcilloszkópon csak az enyém igencsak a halálán van már. Mégiscsak érdekelne az az ellenfázisú kimenet, mert nagyon sok mindenre lenne jó.
Nem tartom továbbra sem szerencsésnek, hogy rákerül a táp az akkura, persze töltőként megállja a helyét.
Régen jó volt az egyutas egyenirányítású szűretlen töltő, az 50Hz-en működött nem pár Hz-en, de ott is átlagárammal számoltak, csupán összehasonlítás kedvéért.
Ha valaki kigondolná az ellenfázisú vezérlést az nagyban előrevinné a készülék hatásfokát szulfátlanítás terén.
Üdv: Frici

Lehet benne valami tényleg, akkor ez illesztési problémára vezethető vissza? Lehúzó ellenállás beépítése elvileg megoldaná nem? Tarotk attól, hogy nem nyit majd ki rendesen a FET.
Bár hozzáteszem, utolsó alkalommal kb. 3Hz-en használtam, 33V-al és kicsit brutálisabb tápegységgel.
Amire gondolnék, az előbb leírt gondolatomban van, talán a tápból folyó impulzus utáni feszültség és a fet kapacitása nyitva tarthatja a FET-et egy időre (RC oszcillátort alkotva) vagy ez elképzelhetetlen lenne?!
Üdv.

Figyelmen kívül hagyod, hogy az akkun a táp árama csak a FET nyitva tartása alatt folyhat, de az a javasolt méretű trafóval lényegesen kisebb mint ami a kondikból jön...
A legegyszerűbb, ha mérsz a trafó szekunderén (graetz nélkül, értelemszerűen nagyon rövid ideig, min 20A váltakozó mérésére alkalmas műszerrel, vagy lakatfogóval, primer oldalon se legyen biztosíték) egy rövidzár áramot. Ez több dologban is segíteni fog:
1: Ebben a kapcsolásban a Graetz ennél az áramnál nagyobb tűrésű legyen
2: Tudni fogod, hogy a kondik kisülése után (de még a FET nyitott állapota alatt) MAX. mennyi áram folyhatna az akku felé, ha az rövidzár lenne (de mint tudjuk, nem az)
... és innentől kevésbé érdekelne az az ellenfázisú kimenet...

Mod.: válasz a (#1173166) -ra:

A kinyitás sebességére kell rágyúrni, amikor is fel vannak töltve a kondik... Persze a lezárással sem lehet az időt húzni, de az a hálózati táp kondikénál sokkal nagyobb belső ellenállása miatt kevésbé vészes...

Nem hagytam figyelmen kívül, a rajzon két impulzus szerepel a közöttük lévő szünettel, ez feszültségkarakterisztika elmélet az akkut is beleértve.
Itt nem arra helyeztem a hangsúlyt, hogy a táp mennyit terhel, hanem arra, hogy az akku az impulzus idején kisütéskor a tápból is kap töltést, tehát nem deszulfeator, hanem impulzus üzemű regeneráló típusú töltő.
A fórum témája a desulfeatorról szól, ez viszont így nem egészen az, ami persze nem gond.
Ez a táp minimum 5A-es, a gratz 4A-es (120A csúcsokat bír) a tápkondi 5000uF, azért ez az összeállítás, mert így mérésre is minimális feszültség esett az ellenálláson és a kondenzátor feltöltésére is bőven elegendő 3-5Hz környékén is.
Az ellenfázisú kimenet továbbra is érdekel, ugyanis, a "regenerálás" a töltés befejeztével véget ér, utána kisütni az akkut és restart... nem tölteni szeretnénk az akkut, hanem regenerálni, szulfátlanítani. A rajzomon látszik az elméletem szerinti tápfeszültség általi töltés ami a regenerálási műveletnek rossz konstrukció esetén akár a felét is jelentheti, tehát fele regenerálás-fele nagyobb feszültségű töltés, persze mindkettő impulzus üzemben. Itt azért felmerül a kérdés melyik van jobb hatással az akkura!?
Ezek szerint az oszcillátor kitöltési tényezőjén kellene változtassak vagy cserélni a FET-eket vagy tranzisztoros meghajtót illeszteni hozzájuk.

a tápkondi 5000uF

Mármint a négy kondi együtt amit töltéshez használsz, vagy van külön puffer??? (gyak. a betervezettel párhuzamosan)
Mert külön puffer az NEM KELL! (az a nagy dög kondi az lenne???)

Összesen a rajzon is megadott 3300µF kell (kissé el lehet térni +-), de sokkal több ne legyen, mert akkor a FET-en túl hosszú ideig folyik túl nagy áram.

Igen, az a nagy "dög" az szűrőkondi a gratz-en, puffer. Szerintem kell, mert ingadozott a tápfeszültség eléggé kisütéskor, így mérésre alig esik.
A kisütendő kapacitás összesen 4000uF. Elvileg nem folyhat áram csak az impulzus idejéig a FET-eken.
Az a nagy "dög" egy eredeti TESLA "kincs".
Az enyémben két FET van, ki kell bírja mosolyogva...

Az a tápfesz (a stab. előtt) ingadozhat, az a dolga...

A kisütendő kapacitás az a panelon lévő kondik + a külön lévő kondi együtt.

A graetz egyen oldalán összesen kell 3300uF!

Ha csak kimondottan szulfátoldót akarsz építeni, mert nincs szükséged ezen áramkör impulzusüzemű regeneráló funkciójára (mert ez igazából egy two in one készülék és úgy látom, ez valamiért zavar), akkor a töltés impulzusát kell nagyon rövidre, max. néhány ms-re beállítani... Mi több, a táplálás megvalósítható egy pl. 2*24V szekunderű néhány W-os nyáktrafóval, néhány 10µF LowESR kondival is, a kicsi trafónak adni kell időt ezen kondi(k) feltöltésére, ekkor a töltőáramot is illik valamelyest korlátozni pl. egy kisebb értékű ellenállással...

Ami csakis és kizárólag szulfátoldó, az nagyon rövid impulzusokkal operál, nagyon nagy csúcs (40-60A vagy akár több egy átlag szgk. akkura), de jellemzően pici átlagáram mellett (nagyon-nagyon kicsi kitöltési tényező). Mi több, ha elég sok publikációt nézünk a témában, akkor némelyben olyan elvvel is lehet találkozni, ahol impulzusszerű kisütő áramot használnak szulfátoldásra (pl. normál árammal történő töltést felfüggesztve erre az időre).

Az általatok módosított és (tovább)publikált kapcsolás is ellátja ezt a feladatot IS.
Arról, hogy közben fel is töltődik az akku, a fizikán túl (illetve azon belül) az a tény gondoskodik, hogy ez a kapcsolás a benne alkalmazott időállandók miatt a kondikban tárolt töltéssel elérhető nagy csúcsáramon túl is szolgáltat töltőáramot az akkunak. Amivel alapvetően semmi baj nincsen (legalábbis nekem nincs bajom)...

Az hogy frici.hu -nak miért szállnak el a FET-ek, az megint más téma, sok hozzászólás után csak-csak kiderült, hogy nem 3300µF-ot, hanem cca. 9000µF-ot sütöget az akkura... Erre még rátesz egy lapáttal a megduplázott gate kapacitás miatti lassúbb kapcsolás (meg gondolom a nem összeválogatott FET-ek)... Egy kipróbált, több példányban is biztosan működő kapcsolás ilyen mértékű módosítása járhat néhány meglepetéssel...

Nem értem mitől lenne az a tüske, ami zavar...
A táp nem tud egy akkun ennyi idő alatt ekkorát rántani, csak az áram szökik fel.
Én már túltettem magam ezen a részen, működik, egyszerű, mint az ék.
Az 555 kimenetét 2 tranzisztor kapcsolja, felváltva jelenik meg a közel tápfesz és a test. Ezért nem lényeg annyira a gate és a test közé ellenállást rakni és ezzel lehet ellenütemben kapcsolni.

Üdv
Inhouse

A kondiaid összeadódnak, mivel párhuzamosan vannak kötve. Sokkal nagyobb kondicsoportot sütsz az akkura, mint kellene.

Üdv
Inhouse

Az ellenfázis az impulzusok szünetében van. Amire te gondolsz az az lenne, hogyha elért az akku egy adott feszültséget, vagy adott idő múlva, álljon le a regenerálás (nekem aztán mindegy, hogy regenerálunk, vagy szulfátlanítunk, szerintem ugyanaz) és induljon egy kisütés, adott feszültségig (10,5V), majd újra a regenerálás. Mindezt egy beállítható számú sorozatban. Én is gondolkoztam egy ilyenen, hogy ne kelljen néznem, hogy mikor sült ki az akku, tegyem rá a regeneráló töltőre, majd ha az kikapcsolt és kell még, akkor újra kisütés, töltés...

Üdv
Inhouse

A karakterisztika elméleti jellegű elgondolás, természetesen nem ennyire "látványos a dolog, de a kollega megértette mire is gondoltam. Semmi bajom a kapcsolással.
Ezek szerint a két kondi közötti ellenállás párhuzamosítja a kapacitásokat, így már érthetőbb a nagyobb hőfejlődés, nos ezt inkább elfogadom mint a kapacitás elméletet. Egy kapcsolóüzemű tápban 4db volt párbn oldalanként 15KHz-en.
Az ellenfázist az oszcillátorra értettem, nem komporátor meghajtásra konkrétan töltésvégkapcsolónak, hanem pl. visszajelzésnek, a táp kapcsolgatásához, kisütő terheléshez.
A tüskére az impulzusnál kiváncsi lennék, mert nem hiszem, hogy csak lefutó "élű".
Egyszer majdcsak eljutunk addig, hogy lesz végre egy "csak" szulfátlanítónk, de ehhez el kellene kicsit rugaszkodni a kapcsoláshoz ragaszkodástól, attól még, hogy kész és jó meg minden, mert működik, még lehetne egy csak regeneráló változat is!
Azt kérném valaki nézze meg lesszives a tápon eső áram karakterisztikáját, hátha mégis hasonlít az általam elgondoltra. Az NE555 kimenetének ellenfázisú felhasználása talán mégsem olyan egyszerű.
Arra gondolok, hogy az impulzusszünetekben a felhasznált árammal arányosan terhelést lehetne kapcsolgatni az akkura, így egy teljesen feltöltött akkun is lehetne alkalmazni túltöltés nélkül, közben a regenerálás hatásossága jelentősen megnövekedhetne - nagyáramú impulzustöltés és a bevitt energia "kisütése", "ítélet ideig rajta lehetne hagyni"
Üdv: Frici

Üdv!
Miután jól elcsámcsogtatok Köbzoli serkentyűjén(bármi is legyen a neve),mégis az marad a legfontosabb kérdés hogy képes-e egy döglődő aksit hejrehozni.Vagy nem?

Egy akkut teljesen helyrehozni nem lehet, de az állapotán sokat javítani lehet.
Egy gyengélkedő, de még éppen használható akkut formába lehet rázni, az élettartamát ki lehet tolni. Ha a gyengülés első jeleinél (pl. érezhetően gyengülő indítóáram) elkezded a kezelést, még hosszú ideig használható maradhat. Kb. ebből kell kiindulni.

Egy olyan haldokló akkun, aminél már önkisülés is jelentősen megnőtt, csak a csere segít...

Egyet értek llax fórumtársal. A saját tapasztalataim alapján is erre a következtetésre jutottam.Nem csoda szer de a leírt esetekben segíthet meghosszabbítani az élettartamot.

Nem tudom hogy itt mindegyik készülék amiről beszéltek az autóban üzem közben működik-e, de én ezekkel kapcsolatosan kérdezném, hogy az autóra ez nem káros?

Nem tudom, én nem venném külön a regenerálást a szulfátlanítástól. Vannak töltőkapcsolások, ahol a töltés impulzus a hálózati 50Hz-ből képződik, nem túl nagy, ezért a szünetben kisütnek rajta egy kicsit, hogy történjen valami. Itt meg a kondival nagy áramú impulzus van bevive, ettől mozdul meg az akku. Nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet lenne kombinálni a kettőt.

Üdv
Inhouse