Kösz. Már csak el kellene készüljek az enyémmel és lehetne gyakorolni, aztán jöhetne ez is...

Üdv
Inhouse

Én nem értem a te rajzod...miért pont a műszer után veszed le a jelet... Akkor inkább a 0,51ohm és a fet találkozási pontjáról. Viszont nehéz lesz szabályozni analóg módon a kisütést a töltés alapján, nameg a fet is fűthet, ha nincs kinyitva rendesen. PWM kell neki is.
Amire én gondoltam, hogy az impulzusok között legyen kisütés, az 555 kimenetéről (3) kell hajtani egy PNP tranzisztort, ami kapcsolja a kisütő fetet. A fet még működhet is, mivel a S-a lesz az akku negatívján, ehhez képest a PNP tranyó tud nyitófeszt adni rá az akku közös + pontja miatt. Viszont így a teljes szünetben kisütés lesz...ezért kell egy másik időzítő, ami lecsökkenti a kisütés idejét, na és persze ne legyen nagyobb a töltőimpulzus által bevitt energiánál.
Ha már kisütősdi, szerintem akkor is pozitívban kellene maradni, ne stagnáljon az akku.

Üdv
Inhouse

Azért mert ott már átlagáram folyik a kondenzátor miatt ami arányos a töltőárammal, ha nem így lenne a műszer sem mutatná az átlagáramot. A FET és az ellenállás pontjánál lévő impulzus az impulzus idejére nyitná csak a terhelés FET-jét, ami azért nem jó, mert mondjuk 20A megy be ugyanazon időn és 1,5A megy a terhelésre, vagyis értelmetlen lenne az egész!
Impulzussal megegyező fázisban nincs értelme terhelni, hisz csak a töltést veszi visszább.
Viszont egy folyamatos terhelés amit az impulzus is vezérel már arányosan tudja kivenni a betáplált energiát.
Az én célom nem konkrétan az impulzus töltés és fázisban eltolt kisütés lenne, hanem a már ismert regenerálási idő kitolása hosszabb távra, hosszabb kezelések végzéséhez, mintha többször kezelnénk az akkut anélkül, hogy azt ki kelljen regenerálás után sütni az új regeneráláshoz.
Nem tudom mitől fűtene annyira a fet, hisz csak az impulzus esetén lenne rajta 1,5A körüli terhelés és az impulzus szüneteiben pedig a töltés értékével arányos kisütőáram, mellesleg bármelyik kisütő fűtene. Ha mindenképp az impulzus kisütőhöz ragaszkodsz javaslom teljesen külön áramkörként valósítsd meg, mert jelentősen leegyszerűsiti a dolgot. Persze mindkét áramkörhöz tervezni kellene egy komporátoros "feszültségkapcsolót" a túltöltés és mélykisütés elleni védelem érdekében. Ezt a kettőt lenne érdemes csak az akku kapcsain összeintegrálni.
Nem kellene a kettőt egy kapcsolásba integrálni és mégis mindkét művelet megoldható.
Az általad kifogásolt visszaépülés elmélet érvényesülése végett amit mellesleg megjegyeztél: Mellesleg ha nem tud visszaépülni a lassabb kisütés által akkor hogy épülne vissza, ha azonnal ugyanakkora impulzussal sütnéd ki?
Szerintem hatásosabb, ha hagyjuk a "kémiát" kicsit magához térni, vagyis a bombázott kristályok gyors ki és lassú visszamozgatása a visszaépülést jobban segíthetné mint a gyors feltöltés és kisütés. Bár az elektronok gyorsan mozognak, de a kémiai reakciókhoz talán több idő lehet szükséges.
A te elved nagyjából megegyezik a mikrohullámú sütőéhez, a keletkező hő a kétszerese lenne az elektronok "súrlódása" miatt. Gondoljunk csak bele, a szétbombázott szulfátiont azonnal visszaküldenéd a helyére, a célunk pedig az, hogy a töltésben részt vegyenek és ne csak oda vissza rezegjenek és hőt termeljenek.
A stagnálásról: mint már írtam egy "magára hagyott" akkuban is benne van az energia csak átalakul (csökkenő savsűrűség, csökkenő kapocsfeszültség) az energia nem repül ki belőle csak az elektronok mozgása korlátozott, ha ezeket az elektronokat kiszabadítjuk a savsűrűség nől és a kapocsfeszültség is a kémiai reakciók aktivitásával együtt ami magával vonzza a kapacitás növekedését, ahogy azt is írtam, hogy tulajdonképpen nem szétbombázzuk a kristályokat hanem nagy árammal elektrolizáljuk ezáltal külön választva a ként és az ólmot, egy selejtes akkuban ez a folyamat nehézkes a belső ellenállás és ezáltal a töltőáram csökkenése miatt.
Stagnálásról azért nem lehet szó, mivel az akku elektronjai kiszabadulnak a "szulfátok feloldódnak" az elektrolitban és a még az akkuban lévő töltés felszabadul. Ezért az általam leírt "érdekes" jelenség pár hozzászólással visszább, vagyis lassú bizonyos pontig tartó kisütéssel a bentrekedt elektronok kiszabadíthatóak az akkuból.
Szulfátlanításról elvileg nem is beszélhetnénk mivel az akku elve a szulfátokon alapul, hisz ez az akku egyik lemeze míg a másik ólomoxid, s a "működés folyamán" eleve szulfát képződik kisütéskor, töltéskor pedig a szulfátot képező kén kiválik az elektrolitba, ezért nől a savsűrűség töltéskor.
Nem akarok szemtelen lenni, de vissza kellene térni kicsit az elmélethez, mert sok kérdésre adhat választ!

Nem tervezem kisütés beépítését. Amit leírtam nem az impulzus alatt terhelne, hanem közte...részemről erre nem áldoznék több időt. A felső feszültségkorlát amire szükségem van, hogy felügyelet nélkül lehessen hagyni. Bár nem valószínű, hogy jó lenne 14,4V-ig hagyni ezeket az impulzusokat. A nemrég vázolt gyári regeneráló is csak a töltési fázis elején teszi ezt.

Üdv
Inhouse

A 14,4V -os plafon arra az esetre vonatkozik, ha áramgenerátoros módban, C/10 árammal töltöd az akksit.
Ha a ha C/10 áram mellett a14,4V-ot elérted, akkor elvben befejezettnek tekinthető a töltés.

Tartósabb (pl. kisebb áramú) töltés esetén 14V a plafon, tehát huzamos ideig ennél nagyobb feszültséget nem javasolt az akkun hagyni. Hosszútávon (gyak. korlátlan ideig), üzemi körülmények között 13,6-13,8V a max.

Az általam javasolt szabályozással kb. 13,8 - 14V körül kellene megfogni a feszültséget, ezt csak a regeneráló impulzusok ideje alatt haladná meg jelentősebben, ami viszont nem gond...

Elvileg. Gyakran tovább hagyják a teljes feltöltésig, csak a gázképződés miatt állnak meg a biztonság kedvéért 14,4V-nál.

Üdv
Inhouse

"Ha a ha C/10 áram mellett a14,4V-ot elérted, akkor elvben befejezettnek tekinthető a töltés."
Gyakorlatban nem.
A kis töltőmnél 45Ah autóakkut töltve 14V feszkorláttal teljes feltöltődéskor az áram 0,01A alá csökken. Az automata töltőm 14,4V-on 0,7A-rel töltve lekapcsol, és utána 0,07A-rel csepptölt.

"Tartósabb (pl. kisebb áramú) töltés esetén 14V a plafon, tehát huzamos ideig ennél nagyobb feszültséget nem javasolt az akkun hagyni."
Igaz. 13,5-14V közt a legjobb.

Ha a szulfátmentesítés a cél, kis árammal kell tölteni 15,5-16V-ig. Ekkor nem lesz szulfát, de nem jó a pozitív lemez rácsának.
14,4-ig töltve kisebb a kapacitás, több a szulfát, de kevésbé károsodik a pozitív lemez.

"Az akkumulátorok szeretik, ha megfelelő karakterisztika szerint töltik fel őket, különösen mélykisütött állapotukból. Ezt az optimális töltési karakterisztikát 3 lépcsős töltési karakterisztikának nevezzük. Ezt a karakterisztikát csak speciális processzorvezérelt akkumulátortöltők képesek nyújtani, ilyen töltőket egyáltalán nem vagy csak ritkán látni a barkácsáruházak polcain. Az első lépcső a teljes töltés (bulk charging), ahol az akkumulátor a kapacitásának kb. 80%-át visszanyeri a töltő maximális áramú és feszültségű töltése mellett. Amikor az akkumulátor feszültsége eléri a 14,4V-ot, elkezdődik a második lépcső, a kímélő töltés (absorption charge). Ilyenkor a töltőfeszültség állandó 14,4V-os értéken marad és a töltőáram folyamatosan csökken egészen addig, amíg az akkumulátor töltöttsége el nem éri a 98% körüli értéket. Itt elkezdődik a harmadik lépcső, a csepptöltés (float charging), amely kb. 13,4V-os töltőfeszültséggel és alacsony (többnyire 1 amper körüli) töltőárammal kímélve tölti az akkumulátort. Ezzel az utolsó lépcsővel az akkumulátor töltöttsége eléri vagy megközelíti a 100%-os értéket. A csepptöltés ideje alatt az akkumulátor nem melegszik és a töltöttségi szintje közel 100%-os marad hosszú idejű pihenés alatt is. Megjegyezzük, hogy bizonyos zselés vagy AGM akkumulátorok speciális töltési karakterisztikát igényelnek."

Úgy néz ki, hogy már mindent tudunk.

Üdv
Inhouse

Akkor jöhet az értelmezési fázis?

Kérdésem, és egyben hozzászoktatásom is lenne a témához. nem bírtam az egészet az elejétől végigolvasni, idom szűke miatt, de a lényeget azért kivettem a dologból. Talán működik, talán nem, de én is kipróbálom tölteni egy hálózati kb 24v táppal toltok fel egy kondit, 40v 10000uf majd ezzel fogom sokkolni a nem túl régi, de kapacitását vesztett akkut. ugy 1 s. intervallumonként. Viszont mit szóltok ahhoz az ötlethez, h. építeni egy töltőt, amiben kicsit a kőkorhoz visszatérve csak egyetlen diódát használunk. így a félperiódust levágva, 25 impulzot küldünk az akkura másodpercenként. Nem csodatévő szerkezet, hanem időnkénti kezelésre nem segíthetne az akkunak a szulfátosodás minimalizálásában?

10000uf sok? szerintem egy ilyen pici kondi nem képes annyi energiát tarolni, h. érdemleges kart bírjon okozni egy 75AH aksiban. aminél mar amúgy is mindegy. csak mégis tesztelés céljából,mi fog történni...? meg úgy gondoltam, h. hagyom a túlkomplikált elektronikát, meg a fetteket, egyszerűen egy dupla érintkezős relével, amit egy multivibrátorral vezérelnek, kapcsolnám az egyik oldalán tölteném, a másikon kisütném. bar lehet 2s. alatt beég a relé..

igaz,és szerencsére van min tesztelnem, mert vannak meg működő, de mar lecserélt akkumulátoraim, amik nem túl rég vannak hűvös száraz helyen tarolva,feltöltve. viszont teli időszakban mar nem rendelkeztek elegendő kapacitással. kicsit jobban belelapoztam a fórumba,olvastam pro és kontrát is. kételkedem, de nem zárom ki a lehetőséget. azért gondoltam, hogy egy egyszerűsített relés változatot dobok össze 2 perc alatt, és kosseb feszültségről, és tanácsod megfogadva kisebb kondival kezdem el a tesztelést. az eredményről mindenképp beszámolok. mi a véleményed a félperiódusos pulztöltőről?

n em kellene inkább ezeket használni? segítenék, vagy ártanék vele szerinted, ha ilyennel tartanám karban?

A legegyszerűbb regeneráló majdnem úgy működik ahogy írtad az egy diódás példát. De azért csak majdnem, mert egyutas egyenirányítással nem 25/sec, hanem 50/sec, azaz 50Hz lesz a frekvencia (nem az egyutas felez, hanem a kétutas dupláz).
Hogy igazán hatásos legyen a dolog, ezzel az egy diódával párhuzamosan kötsz pl. egy 24V/21W-os izzót (helyettesíthető 2 sorba kötött 12V/10W-ossal is). Egyik félperiódusban teljes árammal tölt, a másik félperiódus alatt egy kisebb árammal kisüt. Majdnem azt csinálja, mint az idős szakik által egekig magasztalt, ősi szelén egyenirányítós töltők. Ez legegyszerűbb, de igen hatásos regeneráló, ennél jobbat csak elektronika építgetéssel kaphatsz.

e lnézést teljesen igaz, egy Hz az 2 félperiódus. Nem vagyok teljesen kezdő, csak olyan régen foglalkoztam mar elektronikával,hogy sok elszalt. Ha van egy percetek mondok egy példát, hogy nem mindig a bonyolult a jobb... nemrég elmentem sógoromnál, aki a ritkán használt kocsijának akksiat töltötte,egy drága automata töltővel. belépvén a garázsba rögtön érződött az a jellegzetes szag, ami akkor képződik, ha brutal túltöltöd az akkut. mondtam ez így mégsem túl jó, válasza pedig, de ez ilyen, majd lekapcsol ha jó lesz. a mínusz 15 fokos hidegben, szerintem ha egy hétig ölte volna rajta akkor egy hétig főzte volna a savat szerencsétlenbe.

Az vagy nem automata töltő, vagy cellazárlatos kukaérett akku volt.

Egyetértek. Ez nem jó példa volt az egyszerűségre.

Üdv
Inhouse

Tiszteletem Uraim!
Megépítettem én is ezt a kapcsolást,a fetes változatot,némi módosítással kényszerből.A feteket dupláztam,mert csak 4700µF kondim volt és 220k potmétert raktam be,ennyi a változtatás.Az áramkör elsőre működött és be is kopogtattam két 12V/45Ah akkuba 1-1 órát kb. 1 kondi rásütés/másodperc ütemben,eredmény,nagyobb lett a kapocsfeszültség 0,3 volttal (12,5V) mindkét akkunál,ezt tartják is már napok óta,akkutöltővel is fel tudtam őket tölteni,de 1 nap alatt vissza is estek 12,2V-ra.Most kölcsönadom egy kollégámnak,kissé haldokló akkuját kellene felrázni,az eredményről majd beszámolok.Egyenlőre az a véleményem,hogy használ a készülék az akkuknak,csodát nem vártam,de látok pozitív eredményt.Köszönet a szerzőknek a kapcsolásért!

Várjuk a fejleményeket.

A kételkedőknek...
Olvastam itt olyat,hogy mit tehet egy 3300µF-os kondi egy 75Ah-ás akksival?
Nem sokat,de nem is az a lényeg szerintem,hanem hogy mennyi idő alatt.......ha 1 J elektromos munkát 1 sec alatt végzünk el az 1W ha 1 msec alatt akkor az 1kW...Ezt teszik az impulzusok.
Az akkumulátor élete során a felhasználás túl egyoldalú.
Indítóáram 100-250 Amper,és a motor indulását követően a visszatöltés átlag 4-15 Amper. Az egymással szemben lévő akku lemezek közül mindig csak az egyik oldalnak csapódik neki intenzíven a szulfát,és visszafelé csak szép lassan.A regeneráló megpróbál hasonló hirtelenséggel visszalökdösni lerakódott szulfátot az oldatba,hogy újra dolgozzon.
Pár hsz-al visszább leírtam,hogy nekem 71 Ah -ás az akkum,és 3 éve vettem,de utólag kiderült a sorozatszámából,hogy 2006-ban gyártották...Erre az akksira építettem a szulfátoldót,és bevallom kételkedve,ezért vettem is egy új akksit,DE A KOCSIBA MÉG A MAI NAPIG NEM KERÜLT BELE.
Nem kellett volna még megvennem
Egyébként szerintem sem kell csodát várni a regen töltőtől,de azoknál az akkuknál amiknél épp elkezdődött a gyengülés azokon segít.
Azt is leírnám,hogy a kapcsolást a leírt alkatrészekkel építettem meg,és semmi melegedést nem mutatott se a trafó se a FET sem az akksi.Ha valakinek melegszik szerintem valamit elcseszett,vagy cellazárlatos az akksija.
Nekem határozottan bevált.
Az hogy automatizálni akarjátok páran szerintem fölösleges.ha eszedbe jut ráakasztod 3-4 órára és kész,aztán majd a jövő héten is ha eszedbe jut.
Szerintem ha egy akksit nem támaszt fel 4-6 órás regenerálással annak az akksinak vége.Bár igaz én is 4 napon át minden nap rátettem,de megszakításokkal.A cikkben is ez volt a javaslat.
Remélem akik megépítik ugyan olyan elégedettek lesznek a hatással mint én.A jó öreg dízelem egy hét állás után is úgy indul mint az óra.
Köbzoliéknak pedig még egyszer köszi

A kételkedő:
A kondi mit tehet kérdezed, nem sokat írod, de használod! Ne is az a lényeg, hanem az idő: erre írtam én már rég, nagyáramú töltés, nem feltétlen kondival, hanem sinus 50Hz váltóval.
Egyoldalú használat: munkaakkunak van kiképezve nem? A töltőáram nem a generátortól fogg függeni, hanem a merültségi szinttől!
Fura visszásság, hogy a szünetmentesben 2-3 év és nyekk az akku, míg egy autóban 7-10.
A szulfát nem csapódik sehova, hanem kialakul, nem visszalökdösődik, hanem feloldódik. Már írtam egyszer viccesen, tegyük be a mikroba..
Nem kötözködök, ne értsd félre!

Ha 24V-ról járatnám, mekkora kondi kéne az eredeti hatáshoz? Egyszerű logikával arra jutottam, hogy 4700u elég lenne. [ (35V*3300u)/24V= 4812)
Jó lenne ez így?

Erre kíváncsi vagyok én is!

Igazából csak simán le kéne olvasni a deprez műszerről, de az enyémben az a rész ki van hagyva, azontúl nincs itthon fetem hozzá..

Jogos, de az enyémben sincs benne, még az ellenállás sem (R8). Majd, ha valaki kipróbálja megtudjuk.

Akár holnap megcsinálnám, csak sajnos ilyenekre most nagyon nincs pénzem..

Nekem meg van minden csak időm és kedvem nincs !

Azt hogy a kondi mit tehet,azt nem én kérdeztem csak idéztem...
Igen használom,mert MŰKÖDIK!
Hogy az konditól vagy sinus-tól őszintén szólva a fityfenét sem érdekli...Tudja a dolgát? Tudja!
Majd ha megépíted és kipróbáltad akkor írj negatív vagy pozitív véleményt.
Véleményem szerint a nagyáramú sinus-os töltés nem lehet olyan ütésszerű mint amilyen sebességgel egy kondi képes kisülni!
Nézd csak ezt a videót!
Ezt teszi az a kicsike 3300-as kondi,és én is 24V-ról hajtom.
Ha le akarnád utánozni ezt a lökést akkor egy 630VA hegesztő trafót kéne rákötnöd,de azzal is inkább akksit robbantanál mint szulfátot oldanál.Hallható amikor rá van téve a csipesz akkor finoman kattog az akksi...
De tudod mit? Nem fogok tovább magyarázkodni.Nekem bevált,és használni fogom még sokáig,te pedig cécózz tovább,és hasogasd a szőrszálakat alaptalanul és saját tapasztalatok hiányában.
A cikkben olvasható,hogy ezt a kapcsolást és a szulfátoldás lehetséges tényét már 100 éve kitalálták,de ha a teszkóba 2000Ft-ért nem gagyi akkutöltőt lehetne csak kapni akkor ritkábban kéne új akksit venni,ez pedig nem megengedhető egy fogyasztói társadalomban.Régen nem lehetett minden bokorban akksit venni,és szerintem ezek a csodás szerkezetek ezért készültek.
Részemről csinálj amit akarsz ,de nekem behozta az árát a dolog.

Ja és bocs...Az autóakkumulátor az NEM MUNKA AKKUMULÁTOR hanem INDÍTÓ.
Keress rá a neten.
Az autóakksi hirtelen nagy áramfelvételre van tervezve,a munka akksi vagy másnéven ciklikus pedig hosszútávú folyamatos közepes szintű terhelésre.A munkaakksi nem érzékeny a mélykisülésre,mialatt az autóakksi kifejezetten érzékeny rá,mert kisült állapotban tud például szétfagyni,vagy erőteljesebben szulfátosodni.Munka akksit napelemes rendszerekben használják,szünetmentes áramforrásokban,elektromos járművekben, riasztókban,kirándulóhajókon stb.
A munka akksinak nagyobbak a lemezei,és ezáltal nagyobb méretűek is.