Fórum témák
» Több friss téma |
Sárga axiális fólia kondira ez van írva: 1500/20 630 V 1,50MKT Ez 630 V-os 1,5 µF-os kondi?
Bocs, 1,5 nF megtaláltam a boltban, de nem akarom reklámozni, így nem linkelném ide...
Szia! Oda van írva: k=kerámia, st=styroflex(styirol,fólia), TA=tantál(elko).
Szia! Köszi szépen a segítséget. "Így teljesen más a leányzó fekvése".
![]()
Sziasztok!
Olyan kérdésem van, hogy van 2db tantál kondim. (Lásd csatolt kép) És fontos, hogy hogyan van bekötve? Mert látok rajta + jelet, akkor ebből az következik, h. az a pozitív oldala.
Polaritás helyesen kell kötni ezt is mint az elektrolit kondit ,különben izzani fog, vagyis a jelzet + jel a pozitivra másik láb negatívra.
Üdvözlet mindenkinek!
Leht, hogy kicsit buta lessz a kérdés de lehet, hogy valaki elűzi a kételyeim. Adott egy trafó 2x24V sek fesszel, egyenirányitás+szűrés 24x gyök 2= 33,94V helyes e a feltevés? Használható e 10000µF 40V os kondenzátor? Igaz a kapacitás nem lényeg csak a feszültség.
A feltevéseid jók, csak vedd figyelembe hogy a hálózati fesz +-10% , valamint hogy a 24 voltos trafóból terheletlenül mekkora feszültség vehető le a valóságban. Ha ezekkel együtt is alatt a vagy a max. fesznek akkor mehet bele.
Terheletlenül 24V. Egy 1200W os gyari trafo. Amire két tda7294 es sima végfok megy. Az áram nemhiszem,hogy nagyon ugrálna.
Az mennyire igaz,hogy (ha épít valaki egy RÉZ-ből és ALU-ból és köztük álló dielektrikumból egy kondenzátort)
ha két külömböző fémből épített kondit ha kisül 1-2V-on utána újra feltöltődik,és megint kisüthető végtelenszer.Ez igaz lenne? Szamosközi(ismert fizikus) épített ilyen cellákat(kondikat),és azt állítja hogy kis ledeket megvillant vele.Kisűl-újratöltődik-kisül-újratöltődik és így tovább.... A töltéskülömbséggel magyarázható a jelenség. Érdemes hozzáfogni?
Szia. Az valóban igaz, hogy feszültség fog megjelenni az elektródokon. De nem lehet a végtelenségig kisütni, mert ez lényegében hasonlít egy alkáli elemre (vagy az is
![]()
Sziasztok.
Az FM adómhoz keresek pF-os nagyságrendű kerámiakondikat, de a legkisebbeken nem három, hanem kétjegyű szám van, és legtöbbször alá is van húzva, pl. 22 Ezt hogyan kell értelmezni? pF-ben vannak megadva?
Sziasztok!
Egy régi oml 2-76 orosz szkópot szeretnék átkondizni a táp részen, még tavaly szedtem ki a kondikat, azóta a készülék csak porosodott, most elővettem újra. A probléma az, hogy az eredeti kondik értékeit nem írtam fel, de van kapcsolási rajz, és alkatrész lista is, de csak oroszul, így nem nagyon értem, hogy melyik kondi milyen értékű és mekkora feszültségtűrésű. Csatoltam a táp részletet, a listát, ide pedig leírom, hogy melyek azok a kondik, amit cserélnem kellene. C13 C19 C20 C21 C22 C23 Találtam még egy fórumot is, ahol a kondik jelölését írják, a K50 típus az alu elkó, ennyit tudok ![]()
500: 470uF, 50: 47uF. A feszeket mérd le és az első megfelelőt tedd be olyan 30% ráhagyással. Célszerű jó minőségű kondikat használni. A 470-esek max. 50V-osak lesznek majd, a 47-esek passz. Ha az eredeti megvan, a feszültséget egy "B" jelzi (50B pl.) a kondin.
Nem jól tudod,ez nem alkáli elem.
És az energia honnan lesz, csak úgy szétválnak a töltések?
![]()
A töltéskülönbség hozza létre az energiát,ha sikerül micron közelségbe hozni egymáshoz a két fajta lemezt.Ajánlom figyelmedbe Egely:Bevezetés a tértechnológiába 3 kötetét
És sikerül?
![]() ![]()
Sziasztok !
Nincsen valakinek tapasztalata a (fém)tantál kondenzátorokról ? Erősítőbe kellhet, ha mondjuk jobb mint az elkó. Mert ugye azt a jó hang nem igazán szereti. (állítólag) Viszont a tantálokról azt olvastam, hogy hasonlítanak az elkókhoz. :nemtudom:
Inkább időzítőkbe használtam annó. Viszont ha meghibásodik néha szép tüzijátékot csinál (tipikusan táphidegítésnél fordult elő amióta ügyködöm).
És milyen arányban fordult elő? Mondjuk 30 év alatt hány döglött meg? Komolyan érdekelne, mert én még sk. nem találkoztam ilyen esettel.
Ha nem inzultálod őket, akkor nem is lesz nekik bajuk. A gond ott kezdődik, amikor fordított polaritással kötöd be, esetleg túlléped a névleges feszültséget.
Tantál nem igazán való olyan helyekre, ahol ki van téve szélsőséges üzemi paramétereknek, nagyon kényes jószág. Ezért nem szerencsés pl. tápegység puffereként használni közvetlen, stabilizálatlan ponton, stabilizátor után viszont kiváló. Erősítőben pontosan hol akarod használni, az a kérdés. Hangfrekis jelet jobban szeretünk fóliakondival csatolni, a bootstrap helyére nem való tantál, kimenetre úgyszintén. Visszacsatoló körben, a DC visszacsatolás kialakításában lehet használni, valamint emitterköri visszacsatolásban is földelt emitteres fokozatban. Ahol gond a hagyományos elkó magasfrekis viselkedése, ott ezen javítani szokás 100nF körüli kondi párhuzamos kötésével (mert mondjuk többtízezer µF kapacitással elég macerás alacsony ESR-ű modelleket beszerezni), vagy akár még többféle kapacitás (ezek között az elkók alacsony ESR-űek) bekötésével, de érdemes gondolni arra, hogy a sok, különféle kondi egymás közelében, a hozzávezetéseik induktivitása révén remek jóságú rezgőköröket fog formálni, ami olykor a befektetett energiát, időt, pénzt megkérdőjelezi.
Csövesnél gondoltam, katódba.
Láttam erősítőrajzot (gitár) ahol olyanok voltak. Gondolom színezték a hangot, ez volt a cél. Elkót próbáltam katódba, de eléggé elcseszte a hangot. Szóval az még hangszínezésnek sem jó. (szerintem) Persze attól még alkalmazhatják sok helyen. Ezért gondoltam, hátha a tantál az jobb. ( Mi az a bootstrap ? )
Bootsrtap tarnzisztoroknál van. Csöveknél elkózni szokás, ami annál a pártíz mikrónál kisebb, én lecseréltem mindet fóliára, kivéve egy 100µF-osat-az alacsony ESR lett. Ha van módod, akkor tesztelj, mert a fülednél egy érv sem lehet erősebb
![]()
Kösz !
Igen tesztelném, csak ahhoz előbb meg kellene venni a tantált. ![]() De ezek szerint nem érdemes.
Sziasztok!
Egy videókártyán kipukkant SMD kondikat cserélhetem azonos feszültségű, kapacitású "mezei" kondikra? Köszi
Igen, de arra is figyelj, hogy milyen minőségű volt benne (low ESR).
Helló !
Vannak ezek a régi Remix hengeres kondenzátorok, aminek a szigetelése átlátszó, és látni lehet az ezüst színű fegyverzetet. (sztiropol ?) Van rajtuk egy szám, az értéke pF-ban, ill. egy betű, az meg gondolom a tűrése. De az hogy hány voltot bír, az nincs feltüntetve rajta. Nem lehet beazonosítani őket valahogy, hogy mégis hány voltra jók ? Vagy a betű az azt jelöli ? A másik: ha egy kondenzátoron (fólia) csak az van feltüntetve hogy 275 V váltóáram, akkor az egyenáramra is jó ? És abban hány voltra ? Kösz ! |
Bejelentkezés
Hirdetés |