Jó estét!

Nekem olyan problémám volna, hogy van nekem egy wifi routerem (TP_LINK, két antennás), ami bent a szobámban van, a modem mellet, az adsl netből készit wifit a laptopom számára, és vezetékes internetet a nagy asztali pc-hez. A problémám a következő lenne, hogy a műhelyemben szeretnék wifit használni, de ott már a laptopom nem érzékeli a jelet. A kérdésem a következő lenne, hogyan lehet a legegyszerűbben, és legolcsóbban megoldani azt, hogy a műhelyben tudjak wifit használni? Mellékelve küldöm a lakás sematikus rajzát.

Köszönöm a válaszokat előre is!

"hogyan lehet a legegyszerűbben, és legolcsóbban megoldani azt, hogy a műhelyben tudjak wifit használni?"

Használj inkább ethernet kábelt, az tuti biztosan jó lesz. A wifit eredetileg helyiségen belülre találták ki, nem arra, hogy falakon kereszül menjen. A wifi routereden biztosan van még szabad LAN port, abba kell bedugni az ethernet kábelt, a végére meg a laptopot. Legegyszerűbb, legolcsóbb, igaz nem wifi...

Azt attól kellene megkérdezni, aki csinálta. Mert ez a fajta antenna típus bizony szimmetrikus, a koax pedig asszimetrikus. Ilyenformán biztos hogy rendes ütközési csillapítása van, ami adásirányban okoz problémát, csak műszerek hiányában nem tudtok róla.

Szia. Nálam is ez a helyzet. Én úgy fogom megoldani, hogy veszek még 1 wifi routert és lan kábellal osszekötöm a 2 routert. Persze a 2. router a műhelyben lessz, így ha minden igaz az udvaron is lessz jelem.

Hm, erről eddig nem írt senki. Ez is egy rossz kivitelezés akkor: http://pe2er.nl/biquad/RG-58_5.jpg

Ez a 20-25m. átvitel nem nagy dolog, pláne ha van egy 50mW-os, 2antennás Tp-Link routered,még akkor sem ha 4fal választ el a szobától.
Viszonyításképpen, én az átlósan elhelyezkedő, sarki házból fogom, a Tp-link jelét, ami megmértem, /légvonalban is 110m./, min. 2falon megy át, és ehhez képest, Nokia E71, E72, Samsung Wave okostelefonnal netezek, rádiót hallgatok, a 3szoba valamelyikében, szakadozás mentesen.
nyitott hálózat.
Azt már csak halkan jegyzem meg, mikor a gyerek hazajön, egy régi Wifi-s netbookkal, netezik tanul böngészget, a kertben, a szobájában.
Ami a vételi szintet illeti, ablak közelben 45-55-65% os a térerő, a szoba közepén, beljebb az ágyon is van 37-45%, ami elegendőnek bizonyul.
Az E71- antennáját én csináltam 0,6mm.es rézdrótból, 4-ed hullámra méretezve, 2,5cm.a hossza, és nincs u-alakúra hajtogatva, mint a gyárinak volt.
Kvázi gyorsabban talál jelet, stabilabban tartja a kapcsolatot, a routerrel.
Nem tudom nálad mi lehet a gond, de szerintem amennyiben a routered jó, akkor a laptop Wifi vevője lehet érzéketlen, antennája rossz stb.., szerintem.

Az igaz hogy eredetileg, a wifi kapcsolatot kis távolságokra, szobába lakásba találták ki.
Nos ez manapság nem jelent semmit, mára ugyanis fejlődött a technika, láttam én már 3-4évvel ezelőtt 100mW-os routert, ami még 150-170m.ről is nyomta a jelet, stabilan kommunikált mindkét irányba, az adatátvitel sebessége elérte,az 1-1,5Mbit/s.ot.
Manapság már olyanokat is árulnak, Médiamark +nagyobb Tesco-ban, ami gyárilag 200mW-os, 10-25Mbit/s. gond nélkül tudja, vastag falak, épületek ellenére is, működik.

Nem látom igazán pont a lényeget. De ha úgy kötöd be, hogy a sugárzó két végét összekötve a koax középső erére teszed, akkor miért kellene bohóckodni azzal a szépen hajtogatott dizájnos masnival? Egy ugyanakkora kör alakú tárcsa is megtenné. Egyébként az is egy a magasabb frekvenciákon (mikrohullámú sávban) használható antenna fajta.
Bár így most végig gondolva a dolgot, lehet hogy ennek az ún. biquad, vagy bicircle antennák titka, hogy ez egy olyan széles sávú antenna, melynek két igazán fontos mérete van, az egyik a reflektortól való távolsága, a másik a befoglaló kör átmérője. Így a sugárzó formai kivitele közömbös az antenna működésének szempontjából. Meglehet eredetileg egy olyan "lepke" típusú antennával kevertem aminél a dipól vastagsága a széles sávú sugárzás miatt lepke alakú. Ezesetben elnézést a kötekedésért, de ez igazából csak méréssel lehetne eldönteni.

Én nem érzem kötekedésnek.
Amit leírtál és olvastam az antennákkal kapcsolatban egyezik. A leírt két méretet kell pontosan tartani.

Sziasztok!

Rengeteget kutattam a neten a BiQuad antennával kapcsolatban.
A problémám az, hogy az egyik helyen 30,5mm-t a másik helyen pedig 32mm-t írnak dipol hosszúságnak.
Akkor most mennyi is az annyi?
Előre is köszi
üdv.

Mi a véleményetek erről (double bi-quad) az antennáról? Érdemes összedobni?
Esetleg tud valaki méretezett rajzot belinkelni erről?

Nem jó a link, nem tudjuk miről van szó.

Üdv : megcsináltam a 30,5 öst és jól működik !

Egy antennának a fizikai méretei körkörösen összefüggnek. Ha egyiket változtatod, változtatni kell a többit is, ugyanahhoz a végeredményhez. Ebből az következik, hogy jó is, meg rossz is lehet mindkettő.

Bocs, tényleg nem megy a link, itt egy másik:
Bővebben: Link
Tehát: Mi a véleményetek erről (double bi-quad) az antennáról? Érdemes összedobni?
Esetleg tud valaki méretezett rajzot belinkelni erről?
Link

Az általad betett képek közül az első párban volt egy méretszámoló. Bővebben: Link Beírod a frekvenciát megadja a méreteket.

Köszi, hogy beraktad! Viszont felmerült egy újabb kérdésem: a belinkelt számoló a reflektor lap távolságát 15mm-nek számolja, viszont találtam méretezett rajzokat ahol 10,5mm-t adnak meg a reflektor távolságának. Most akkor melyik a helyes adat?

Gondolom az amit számol. Lehet, hogy a másik antenna más frekin megy. De az az érték könnyen állítható, így nem kritikus kipróbálhatod ezt is azt is.

Nos, ez az amiről beszéltem. Itt világosan látszik, hogy ez egy kicsit tupírozott hajtogatott, de tulajdonképpen egy szélesebb sávú lepke antenna, és a hajlított dipól antenna kombinációja. Ami szimmetrikus, és durván bekötve az asszimetrikus csatlakozóba. Legalábbis, ami a méretező lapon van. (a kiemelt kis képen látszik az alap lepke antenna)
Ez eléggé el van bonyolítva a teljes hullámhosszra méretezés miatt.

Így igaz, viszont már ki is próbáltam Mechanikázni persze még kell rajta, hogy stabilan álljon, de:
Az USB-s adapterem alaphelyzetben (a saját antennájával) 9 AP-t lát, ezzel az antennával pedig 24-et.

Tudod, ebben a szakmában az a mondás, hogy minden adóantenna egyben jó vevőantenna is, de fordítva nem igaz. Ahhoz hogy tudjuk, hogy milyen az antenna, legalább reflexiót kellene mérni. (és még ettől is lehet az antenna gyenge)

Jogos, de ilyen műszereim nincsenek. Legfeljebb úgy tudom tesztelni (mint adóantennát), ha a routerre ráteszem a botantenna helyett, és megnézem, hogy tud-e (és mennyivel) nagyobb térerősséget produkálni a vétel helyén.

Ezt a mérést is el kell végezni, ha van egy vevőd (annak nem kell hitelesnek lenni) aminek van térerősség kijelzési lehetősége. Ezzel a módszerrel lehet nyereséget mérni, a gyári antennához, mint etalonhoz képest. Arra figyelj, hogy a két antenna közötti távolság 30 m legyen, "szabad térben" (pl. sík szántóföldön, megfelelő méretű lapos háztetőn), hogy mindkét antenna a föld felett legalább 10 hullámhossznyira reflektáló tárgyak nélkül legyen. Több mérést végezzél, úgy hogy a vevőantenna helyzetét egy képzeletbeli térbeli kocka sarkaiba is elhelyezed, aminek mérete 3/4 hullámhossz. Ha a mért adatok szórása 3 dB -en belül van, akkor jó az antennád, és a tényleges nyereség a mért értékek átlaga. Ha nagyobb a szórás, akkor az antenna nem megfelelő, az adó antennánál illesztetlenség van. Az adóantenna forgatásával az iránykarakterisztikát is felveheted mindkét síkban. Jó babrás munka, de kiderül, hogy mit alkottál.

Ezt így biztosan nem fogom tesztelni. Ha a routerre rákapcsolva (és irányba állítva) egyértelműen növekszik a térerő akkor örülök neki, ha nem, akkor meg majd kezdek kételkedni. Amúgy erről az antenna megoldásról vannak mérési eredmények a neten, tehát az elv jó, még ha a szimmetrikus/asszimmetrikus összekötés valóban nem is túl szép megoldás, akkor is jó eredményt ad, tudtommal emiatt az iránykarakterisztika torzul elsősorban, de az antenna impedanciája, ill. a reflexiós tényező akár nagyon jó is lehet. Az persze más kérdés, hogy az általam tákolt gyakorlati kivitel mennyire hozza az elméleti értékeket. Nyilván valamivel rosszabb az elméleti értékeknél, de a végeredmény (hatótávolság) a gyári botantennánál akár sokkal jobb is lehet.

Üdv!

Számomra nem egyértelmű, ezért kérdezném, hogy lehet-e ilyen cantanna-t (konzervdobozos kivitelt) használni úgy, hogy a koax kábel másik végére egy nagyobb fémfelületet teszek, esetleg egy másik konzervdobozos antennát, hogy a laptopba épített wifi kártyát tudjam használni és ne kelljen új, külső usb-s antennát vennem.

A problémám az, hogy kb 4m-re maximális jelerősségű hálózat van, de ezen távolságon belül egy fal is található...

A probléma ott van, hogy nem ismerjük az összeköttetés útjában álló fal csillapítását, meg még több más paramétert se. Így elég nehéz mégcsak megjósolni is hogy mekkora antenna nyereséggel tudnád pótolni a fal csillapítását, és a maradék térerő elegendő-e a vevőd megfelelő működéséhez. Még azt sem tudni (mért értékek hiányában) hogy mennyi az a "maximális jelerősségű" hálózat. Úgyhogy meglehetősen sok a bizonytalansági tényező, sajnos csak kísérletezgetéssel lehet megállapítani, hogy jó-e az elképzelésed.

Kösz, csak az elméleti megvalósíthatóságot szerettem volna megtudni: hogy a fém felületre kivezetett jel használható-e. Értékeket nem tudok térerőre, csak amit a laptopon látni (gyenge, jó, erős, stb). A kísérletezést el is kezdem nemsokára.

Hát, nyereséges antennát kell készíteni, arra találsz megoldásokat, de azért az nem egészen egyenlő egy fémfelületre kivezetett jellel. A "konzervdoboz" antennában ha jól megfigyeled van egy lambda negyedes sugárzó, a doboz oldalába megfelelően kiválasztott helyre beszúrva. A kunszt a megfelelő helyen van. Mint minden antennánál a mechanikai méretek szoros összefüggésben vannak a hullámhosszal, amit még befolyásol az antenna közvetlen környezete, amit a rövidülési tényezővel veszünk figyelembe. Ennek pontos értéke viszont csak sok méréssel állapítható meg. Ezért fontos a méretek pontos tartása egy már elkészült antenna másolásánál.

Ha a fal két oldalán van a két antenna, az egyik veszi a jelet, a jó térerővel rendelkező oldalon, a másik meg a laptop mellett kisugározza , az akár működhet is (passzív átjátszónak hívják...)

Valóban, ha enyém a fal, de ha a fal köztem, és a szomszéd között van . . .