[OFF] Évekkel ezelőtt megépítettem az Alexander erősítőt, végigmértem a 4x hangfrekis sávban, műterhelés, párhuzamos kondi, négyszögjel. Egy berezdülés és ampltúdó változás nélkül vitte, mint gyöngytyúk a meleg t....lineárisan, mint ide Lacháza légvonalban.
Egy ismerősöm elhozott egy párszázezer Ft-os D osztályút és több volt annak a mélye.
Aztán az Alexnek legtöbben fitymálják a hangját, akkor valószínűleg azért mert nem cukrozza meg nekünk úgy a zenét, mint egyéb végek?
...és itt jön be az, ne méricskéljünk, hanem halgassuk meg? Azért mérnék én egy kimondottan jó csövest, ha lenne módom, mint ahogy nincs, hogy simán, milyen az amplitúdómenete...Aztán ott van még néhány ennél is fontosabb jellemző, nekem ez is elég lenne, hiszen egy ilyen szépen mélyező erősítő is lineáris ott alul?

Ha egy hangsugárzót akasztasz a HF sweepgenerátor, erölködő lánc végére, és egy kiegyenlített mérőmikivel, PC-vel mérsz, szép kis frekimenet grafikont fogsz látni, ami közel sem lineáris. Miközben tüzel vassal üldözik a hangszínszabályzókat, tudat alatt mégis a loud-os az ami tetszik az embereknek, de ezt nem szabad kimondani, hisz eretnekség a hányend világában.
Tudni kell, hogy egy hangsugárzó cseréje nagyságrendekkel többet jelent a hangzásban, mint egy erősítőé, de mivel ez utóbbi sokkal könnyebben reprodukálható mint egy jó hangsugárzó, ezért építik a különféle fajta erölködőket sokan.

Itt már lehetek ON.
Nem tudom, a csöves, kimenőtrafós - legyen A osztály - erősítők, melyek a fáma szerint hozzá nem tesznek, de el se vesznek a zenéből, nem azért (is) tudják-e nyújtani azt, amit, mert nagymértékben jobban tudják kordában tartani a hangszóró tévelygéseit?
Ugyanígy lehetséges-e, hogy a tranyós "A" nagy nyugalmi áramával szintén jelentős csillapítással van a hangszóróra?
Feltételezve, hogy az általános erősítő kimeneti pontján még nagyjából hű a jelalak, de a kapacitív-induktív terhelésre az egyéb erősítőről jobban bevadul a membrán, mint illő lenne...

Sajnos ezt nem jol tudod. Pont az ellenkezoje igaz, azaz az atfogo negativ visszacsatolas nelkuli, kimenotrafos, csoves SE erositok tudjak a legkevesbe kordaban tartani a hangszorokat. Sot, tovabbmegyek mert linearis es nemlinearis torzitasok teren is nyero pozicioban vannak ugyanis ezen erositok torzitasai a legmagasabbak mind kozul. Hogy akkor megis miert hallgathatok es szeretik sokan? Azert mert a torzitasok, szinezesek olyan jelleguek amik kellemesek az emberi fulnek. Tovabba van ezeknek az erositoknek egy olyan kultusza ami igen komoly pszichoakusztikai hatassal rendelkezik. Ha latod is amit hallgatsz az komoly befolyassal van a szubjektiv hallaserzetre.
Tobbszor leirtam mar a sajat esetemet a par evvel ezelotti egyik hifi kiallitason: az asztalon volt egy par csoves monoblock amik ugyan be voltak kapcsolva, de nem azok hajtottak az eppen muzsikalo hangsugarzokat. Valojaban az asztal alatt levo tranzisztoros erositom volt elesben bekotve, csakhogy az nem latszott a foldig ero terito miatt. A hallgatosagbol tobben is odajottek gratulalni, hogy milyen szepen szolt a csoves erosito. Persze lefagyott a mosoly az arcokrol amikor elmondtam, hogy a csoves cucc be sem volt kotve, egy tranzisztoros erosito szolt.

Bizony! :yes: Örülök, hogy nem csak engemet köveznek majd meg.

A teóriád érdekes és tuti van benne valami, de szerintem az A osztály előnye (hangzásban) csak is a torzításminimum miatt rejlik. A csöves A osztály ilyen szempontból szerintem pont hogy hozzátesz, színezi a hangot. Ha objektivitásra, és a zene valós megszólaltatására törekszünk, egy tranyós A osztály a maga kevesebb színezésével reálisabbnak tűnhet, mások erre azt mondják hideg kopogós fémes hangja van. Kérdem én hogy egy szaxofonnak mitől lenne melegebb hangja? A csövesek meleg hangzása oké hogy kellemes a fülnek valamiért, de messzebb állnak a valóságtól. Az én fülem így "gondolja". Ezért nem értem hogyha az audiofülű társadalom a színpadkép virtuális megteremtésére törekszik, miért fikázza le könyékből a félvezetős kapcsolásokat, mikor műszerekkel mért adataik kedvezőbbek is lehetnek a csövesekénél. Véleményem szerint egy félvezetős A osztály sokkal objektívebb a zenei hangzásban. Kicsit off gyanús. Csak elragadott az indulat

Így igaz!

Ha leirnam azt a sok egyeb dolgot is amit olvastam/tanultam/tapasztaltam az elmult evekben akkor lehet, hogy Te is es az egesz hifis tarsadalom megkovezne engem Ezert inkabb a jeghegy csucsat mutatom csak es akkor szolok ha nagyon muszaj

Hasonlókat tapasztaltam a hányendizmusról. Kinyilatkoztatással legfeljebb úgy járunk mint Süsü, hogy idézem: " Mert én egy kitagadott, szerencsétlen sárkány vagyok, akit mindenhonnan elűznek!?

Én csak kérdeztem, nem állítottam, hiszen nem tudom a választ...

Igen a hangszóró láncszem része ,ami megszólal. Ebből adódóan a hangszóró az ami a leg kritikusabb! Ugyan is a hangszóró alakítja viasza az elektromos jelet.Tehát ahogy mondod ,inkább jó hangszórót kellene építeni majd eztán a jó stúdió munka és ezután az erősítő.Ez olyan mint az adó rendszerben az antenna.Minden láncszem olyan erős amilyen a leg gyengébb lánc szem benne! - ...és a zenéről sem feledkezünk meg.

Ez egy nagyon jó meg állapítás -( ...mert nagymértékben jobban tudják kordában tartani a hangszóró tevékenységét). Szerintem ez így van!

Az előző írásom a Class -A- re (tranzisztoros erősítőkre értettem.

Igen! Valahogy így van összességében ahogy írod.

A vegerosito osztalyba sorolasanak nincs kozvetlen koze ahhoz, hogy mennyire tudja "kordaban tartani" az erosito a hangsugarzot/hangszorot. A vegfok kimeneti impedanciaja az aminek kozvetlen hatasa van erre, tovabba ha passziv valtos hangsugarzonk van akkor a passziv elemek (tekercsek, ellenallasok) befolyasoljak a fent emlitett kepesseget tovabba a hangsugarzo kabelek es csatlakozasaik ellenallasa.

Erdemes elgondolkozni azon, hogy ha adott egy AB osztalyu erosito akkor az az A osztalyu tartomanyban jobban csillapitja a hangszorot mint amikor mar kilep az A osztalybol? ... :no: Ez nem igy van.

Nekem pont az lett volna a tippem, ha csak B az osztály, akkor ott a nulla Volt kimenetnél léphetnének fel anomáliák.
Mint ahogyan JLH Mester meg is jegyezte a Q405 kapcsán, hogy ott történhet némi disznóság abban a tartományban, hiába A a működése és mégis.
Ha ott visszaint a hangszóró, mi történik?
A visszacsatolás miatt befékez a végfok?

Végszó.-Hiába okoskodunk az elektronikákon-(csöves,tranyós ?)- azért mégis csak a fül dönt.Mikor fölteszem Diana Krall temptation vagy a Styx Great Expectations vagy Bad Company Be My Frend ,Wshing well cimü számát akár csövesen vagy tranyós erősítőn hallgatom ,ezek mindig hatással vannak rám.Ezek után mindig megjegyzem, ....hát ez a JLH ... NO1.

Így van. Nem a munkaponbeállítástól függ a kimeneti impedancia, s vele a hangszóró csillapítottsága, damping faktora.

Éppen ezért nem szabad általánosítani (mint azt sokan teszik), hogy a cső, vagy éppen a Class A az mindennél jobb. Frászt. Mindegyik megoldásban létezik jó is meg rossz is.

Sziasztok, A osztalyban gondolom igenylitek, hogy ne legyen bugas.

Szamitogepre (Gigabyte alaplapra) kotott 7384 tda ic-m van es mar nem tudok mit csinalni azert ide is bedobom a helyzetleirast hatha akad valami otlet


Elszigeteltem a bemeneti gndket a haztol.
Lehuztam minden bemenetet 47k-val foldre.
A bejovo gnd-k soros lancon vannak felfuzve es csak egyetlen gnd szal megy a panelre.
Megmertem semekkora egy tized volt sem veszik el a tapkonditol a panelig.
Nem melegedik a graetz.
2 nmm-es kabelekkel megy a tap.
Van rajta 2*10000 mikro puffer.

Ha nincs semi bemenet rakotve enyhen bugnak a rear hangszorok.
Ha rakotom a frontbemenetet Az teljesen csondben marad. (a rearok tovabbra is bugnak)
Ha a rear bementek kozul csak egyet is rakotok bug magasabb hangon hangosabban es mellette a frontok is bugnak.
Ha csak a rear bemenetek vannak rajta akkor csak ugy bug mint bemenet nelkul es a frontok csondben vannak.

Levettem a hatso hangszorok felet, hogy megnezzem enyhul e a jelenseg, de nem.

Azert zavar az, hogy miert csak a rear?
Mert ha induktiv oka van ennyi kabelhossznal mar lehet akkor a front miert nem?
Kihuztam a rear kimeneteket teljesen, hogy lassam nem e azoknak a vegeknek sok az induktiv terheles de ugyanugy bugtak a frontok

(Minden abba az iranyba mutat, hogy ezt az alaplapi hangkartya nem szereti ha a rear es a front is ennek az ic-nek a bemeneteire vannak kotve.

Annyi van, hogy mig nem veszem a faradtsagot a kimenetek gnd-je rajta ul a hazon.

Csak azt tudnam a rear az ures bemenettel miert bug amikor a front nem es mit keres a dioda a tap agak kozott....

Nehéz igy megmondani,hogy hol keresd ,vagy hol van a hiba forrása.Ha a gépről szeretnél zenét hallgatni akkor nagyon toppon kel legyen a géped,főleg ha Class -A- az erősítő.

A kérdésben nincs szó "A" osztályú erősítőről, mint használt végerősítőről, valami TDA szenved búgástól. Van topicja a búgó erősítőknek, ott talán inkább van a kérdéskre válasz.

Nem azt mondom, hogy ez egy tuti megoldás, de egy próbát megér, próbáld meg a tápot Így bekötni, hátha segít. A leírásban azt írja, hogy segít a földhurokban, és az egyéb zajok kiküszöbölésében.

Szimpla tapos a kit.

Sziasztok! Én mostanába próbálkozom építeni A osztályú erősítőt. Sikerült is, most van egy problémám. Inkább csatolnám a képet. (A Tranzisztor nem ment tönkre).

A kérdésem az hogy szerintetek működne az hogy párhuzamosan beteszek még tranzisztorokat, hogy egy kicsit "eloszlassam" a hőt?

Jó lenne tudni a kapcsolást , mekkora árammal ment ez szegény és túlélte .
Az A-osztályba talán szerencsésebb a TO-3

Ez nagyon gusztusosan kisült. Nem túlméretezett a tápod, a borda meg alul?
Pár adat a kreálmányról és okosabbak leszünk.

Fú nagyon köszönöm a gyors választ!
Bővebben: Link
Ő róla van szó, de én 25Voltal mertem járatni. Hát a borda elég nagy. Két BD249C-vel építettem.

Na ez a DoZ itt van saját topikja !
25 Volt és mekkora nyugalmi áram volt hogy így megolvadt ?
Bővebben: Link
Nagyon tetszik ez a BSS elektronika oldal , sok önjelölt feltaláló látható ott!

Nemtudom mennyire kell a nyugalmiáramot, és hogyan beállítani. De van rajta két poti amivel lehet szabályozni, Eltudnád mondani hogyan kell nyugalmiáramot beállítani? (Hangszórók csatlakoztatva, vagy nem?, stb...)