Igen kössél minden földet egy pontba.

szia fleta!

Minden földet egy pontba és azt a hálózati földeléssel összekötni? Végre kipróbálhatom a toroidokat lassacskán, az egyik picit zúg. Jó szorosan átkötöm spárgával akkor az megoldhatja a problémát?

Hajtogass köré vasat, az lefogja a "teret".

Nem így van. A 6N2P-nek összesen 340 mA a fűtőárama (tehát oldalanlént 170 mA, de nincsen kivezetve a fűtésközép), ez három cső esetén 1,02 A. Az ECC83-nak oldalanként 150 mA a fűtőárama (a teljes csőre 6,3 V fűtésnál 300 mA, 12,6 V fűtésnél 150 mA). Ez három cső esetén 6,3 V-ról 900 mA, 12,6 V fűtéssel 450 mA, a különbség tehát mindössze 120 mA (a 6N2 P csak 6,3 V ról fűthető a 4-5 lábon, az ECC 83 fűthető 6,3V-ról is a 4/5-9 llábon és 12,6 V-ról is a 4-5 lábon (ezesetben a 9. lábat nem kötjük be)). :yes:

Sziasztok!

Kérlek titeket, hozzáértőket,lessétek meg, hogy ez a rajz így rendben van-e! Egy mesa blue angel-t rajzoltam picit át, abban kapcsolhatóak a végcsövek el84/6v6, így csak ez utóbbit lehet belerakni. 6p3sz-e-vel megfelelő ez a kapcsolás? Anódfeszt felvihetem 350V-ig? Előre is köszönöm a segítségeket!

Sziasztok,

Használtatok már fémezett papír kondit katódkondenzátornak elektrolit helyett ? Mit gondoltok róla ?

6P3SZ-E nem jó. Illetve nagyon jó, csak 4Kohm körülre illesztve. Max 400 V-ig használható TARTÓSAN. Át kell tervezni a munkaponti beállítást. (katódkondi)

Köszönöm az információkat! Közzéteszem a JCM800 rajzát, de ezen csak 2 cső van. A kérdés az hogy konkrétan ez megépíthető-e 6n2p-vel? Van itthon 5 db. Ha problémás, akkor beszerzek Ecc83-at(12ax7).

Teljesen jó a 6N2P bele, én is azzal csinálom.

Megfelelő trafóm van hozzá. Katód ellenállást és kondit IS át kell számolni? Én azt hittem, csak az ellenállást:S

Üdv!
OT-100 csőnek mekkora a Ra értéke? Nem találok adatlapot.

Szia! Állítólag ez a megfelelője. De anódfesz-katódáramból kiszámíthatod, ha SE-hez kell. (Skypen nem vagy? Rég beszéltünk.)

Üdv Mesterek

Csöves erősítőnél ha az anód feszültséget késleltetve kapcsolom be az jó, de mi van az előfeszültséggel? Az mehet rá vagy akkor azt is késleltetve kell rákapcsolni? Illetve még mindíg van vita a késleltetés értelméről. Mi a véleményetek? Igazából mennyit lehet vele fogni az élettartamon?
PCL 86 PP erősítőről van szó.

Köszönöm előre is.

Szia mindenki.
Egy kérdésem lenne .
A piros trafók jók a hálózati trafóhoz.a másik 2 sima trafó az kimenőnek meg felel-e?
Köszönöm előre is a segítséget....

Folyt kv..

Hülye vagyok, már késő este volt... Elsősorban az ellenállást kell átméretezni, ha nagy az eltérés az eredetihez képest, akkor a kondit is át kell számolni.

Semmi gondD, a katódkondinak mi a szerepe? Mert az ellenállásé világos, addig nem akarok nekiállni, meg számolni, míg nem értek mindent.

Ha a katódellenálláson nincsen kondi, akkor azon az erősíteni kívánt jelnek megfelelő nagyságú váltakozó feszültség (katódkövető) keletkezik, ami kivonódik az erősített jelből. Így egy nagyon erős negatív visszacsatolás keletkezik. Ha ezt a feszültséget az erősíteni kívánt jel legalacsonyabb frekvenciáján is, egy kis értékű ellenállással (kondenzátor impedanciájával) rövidre zárod, akkor amíg ez a feltétel fennáll, nem lesz visszacsatolás. Ez a feltétel a katód ellenállás, és a katód kondenzátor által alkotott RC tag törésponti frekvenciáig fennáll, magyarul ez befolyásija az erősítő alsó határfrekvenciáját. (természetesen a csatoló kondi, és a cső bemeneti impedanciájának időállandójával együtt)
fh=1/2pí*RkCk képlettel számolható a határfrekvencia.
Ha valamilyen okból mégis szükséges a negatív visszacsatolás, akkor az ennek megfelelően megosztott katódellenállásnak csak egy részét blokkoljuk át.

Én most egy ilyen pirosat építettem be egy csöves hibrid füles erősítőbe és nagyon jól szuperál.

Szia,
Köszönöm szépen és van nyák vagy kapcsolási rajzod.

Az utánad szóló jól írta le. Magyarul: Katódkondi nélkül kisebb belső ellenállás a végfoknál, viszont nagyobb meghajtófeszültség szükséges, de stabilabb p.l gerjedés szempontjából. És nincs végetnemérő vita a katódkondenzátor minőségéről. Ez is nagy előny

Sziasztok!

Láttam egy képen a kimenő trafó hangkimenetére beforrasztva egy ellenállást, gondolom, hogy mindig legyen rajta terhelés. Mekkora ennek az értéke? GU 50 SE-t építek.

Szia! 100-470 ohmig bármi, és azért 2W-os meglegyen.

Köszönöm!

Légszerelés?

Akár ki is csinálta nagyon ott van!

Köszönöm az elismerést


álmodozok

Helló !
Kitaláltam egy módszert, amivel a kimenő szekunderét a hangkártyára lehetne kötni (szkóp), csak meg kellene szakérteni, hogy működik-e ?

1. kondi a (+) ágba (47 uF)
2. ellenállás utána, a pozitív és a test közé (aluláteresztő szűrő, 470 Kohm )
3. hangerőpoti a (+) -ra, ezzel be tudom állítani a kimenő AC feszültséget, hogy ne kapjon túl nagy feszültséget a hangkártya
Szerintetek ??

És kell egy jó nagy teljesítményű 8ohmos műterhelés, mert anélkül nem hiteles a mérés. Aztán lehet RMAA-val mérni az erősítőt. Bár akkor a kondi és a 470K sem kell.

Akkor mégegyszer.
A hangszóró helyett rákötök egy műterhelést. Vagy esetleg rajta marad a hangszóró ?
És akkor azzal párhuzamosan kell kötni valamit ? :nemtudom:
Amúgy az én módszerem nem jó ?