Naggyonjóóóó! Anno csnáltunk cimbivel EBL21-el mono véget. Igen szépen szólt. Most van egy UBL21 raktáron, lehet kellene egy hasonlót építeni

Gratulálok hozzá,nekem is nagyon tetszik,mert én is hasonlón(is) dolgozom.Nekem csak egy kimenőm van,ugyhogy egyenlőre csak monó lesz,de majd megpróbálok egy másik kimenőt is beszerezni hozzá.


üdv.

Hello.
A varázsszem honnan van, ha meg szabad kérdezni???

Üdv!

Ez egy Gyönyörűség, nem szabad tönkretenni. :no:
Ahogy itt többen is írják -> PU bemenet, előlapon PU üzemmód és már műxik is mint erősítő.
A fadoboz eleve kellemes akusztikát kölcsönöz a készüléknek, ami a mai műanyag korszakban szinte "simogatja" a füledet.

Sőt, ha jól látom még külső hangszóró kimenet is van rajta, szóval banándugó rulez és hadd szóljon! :yes:

Áram alá helyezés előtt azonban érdemes volna kicsit körbenézni egy avatottab "öreg" rádiós segítségét is kérve, mert:
- Az elkók esetleg elvesztették a kapacitásukat, újra lehet "formázni" őket
- Szintén az elkók ha zárlatosak, akkor füstölhet az egész
- A hálózati trafó esetleg menetzárlatos, ezért leéghet

De emiatt ne csüggedj el, ez egy szép rádió, érdemes lenne restaurálni.

Jómagam is nagy rajongója vagyok a csöves technikának, a régi rádióknak.

Volt itthon/valahonnan "kukáztam" De nem egydarabban lévő rádiót szedtem szép. Ahhoz nincs szívem

ja. csak azért kérdeztem, mert lehet hogy fogok csinálni egy kivezérlésjelzőt.

Srácok!

Már régóta (2 éve) kezdtem el foglalkozni a csöves technikával, és a csöveket azóta is gyűjtöm.
2 különleges darabom van:

- Egy spanyol címkével, és pecséttel ellátott, oktál foglalatú elektroncső, típusa ismeretlen.

- Egy RCA gyártmányú, oktál foglalatos cső, típusa ismeretlen, meglátásom szerint trióda lehet.

Eddigi gyűjteményem kb. 20 db csőre rúg, ma is kaptam kb. ugyanennyit, nagyon örülök neki, mert az elektronika és a kézügyesség ezen része lenyűgöz
Csatolok egy képet, amint a pajtásaim megfürödtek egy kicsit és szárítkoznak.

Sziasztok!
Jó látni, hogy (szerencsére) sokan foglalkoznak csöves dolgokkal, egyebek mellett rádio épitéssel.
Nekik ajánlanám a következö cikket/kapcsolást.

A 3.rész

Hello

Már régóta kerestem megfizethető leágazásos kimenőtrafót impedancia illesztésre. (ehhez hasonló trafót: Bővebben: Link)

Most találtam is egyet, de az a problémám, hogy a trafóról csak annyit tudni, hogy 2-4-6-10W-os leágazásai vannak, nekem pedig az impedancia értékek lennének érdekesek.
A kérdésem az lenne, hogy ez az ismeretlen trafó nagyban eltérhet a fent említett másik trafótól(egyéb jellemzőiben)?

üdv.: RGábor

(ui..: remélem jó helyre írtam, mert nem igazán találtam olyan trafós topicot ahova beillene. A trafó végülis rádióba kellene... )

Üdv! Csöves erősítőt én is építettem nemrég, és egy dolgot nem értek:valami miatt az egyik oldal nagyon búg, és ebben az az érdekes, hogy ez az oldal már nyákra van építve, viszont a másik oldal még csak drótozgatva van, meg az alkatrészek is légszerelésűek, viszont ez az oldal teljesen zajtalan! A búgást biztos, hogy nem a fűtés okozza, és földhurok se nagyon lehet. Egyébként az erősítőt PL36-osokból készítettem, ellenütemű, és kb. 30W-ot tud(még nem lett lemérve). A kimenőit pedig úgy oldottam meg, hogy volt itthon univerzális hálózati trafóm, amiben van 2darab 220V-os tekercs, és a szekundere 24V-os. Ezt kötöttem kimenőnek, és ennek ellenére nagyon szép hangja van. Ebben a búgás dologban remélem tud majd valaki segíteni. Egyébként nem rég kezdtem el csövekkel foglalkozni, eddig csak gyűjtöttem őket(van mindenféle, több, mint 100darab!) És Videoton rádióm nekem is van:R646 Velence. Még nem működik, de szándékomban áll megjavítani.

Az általad talált trafót valószínűleg 100V-os hangrendszerben használták. Itt a vonali feszültség névlegesen 100 V és a trafó leágazásával változtattják az adott hangszóróra jutó teljesítményt - hangerőt. Az egész rendszer kicsit hasonlit az erősáramhoz kisebb impedancia nagyobb áram és teljesítmény.
Ha szerencséd van és megvan a hozzátartozó hangszóró, egyszerű számitással meghatározható az áttétele.
Ha nincs akkor sajna mérni és számolni kell - de van egy jó hír is, ez szerencsére nem fáj

Tápláld meg a primert ismert feszültséggel (pl 100V) lehetőleg 0,8-2khz tartományban színusz jellel és mérd a szekunder leágazásokon a feszültséget. A mért adatokbó jó közelítéssel már tudsz áttételt számolni. Ha nincs generátorod, próbáld ugyanezt 12-24 V-os pákatrafóról.

Ui. Ilyen volt annakidején a vezetékes rádió, és a falusi lármafa is. Van aki még emlékszik rá??

Helló mindenkinek!
Elég kezdő vagyok csöves technikában, találtam két csövet az egyik ECH81 a másik EBF80. Mit lehetne ezekből csinálni. Bármi érdekel.

Sziasztok!
Arra gondoltunk én és temonddmeg,hogy esetleg érdekes lehet mások számára egy olyan topic ahol régesrég elfeledett hangtechnikai termékeket, gondolok itt Beag erősítők, videoton rádiók...stb, szóval ilyen dolgokat feltenni, tapasztalatokat megosztani, hiszen mindenkinek lehet a szive csücske egy ijen régi kütyü még a békebeli időkből, várjuk a véleményeket.

Sziasztok!!!!!

Van egy pár orosz csövem, valaki megtudaja nekem mondani, hogy milyenek??
De előszőr a legfontosabb(1.jpg)

Amúgy a cső akkora, mint egy régi mobil

Hú de rég volt már hogy oroszt tanultam.Szerintem a GU-50 csőről van szó.Kiváló erősítő építhető vele.
Adatlap,kapcsolási rajz van a neten.

üdv.

És ez mi??

Van még egy katód sugár csövem is, de ennek sem tudom a tipusát, valaki segítsen.

Rá van írva, ez egy 5 LO 31 I típusú KS. cső. Nekem alighanem megvan az adatlapja, de fent van a neten is, karaktertáblából cirill betűkkel gépeld be a googl-ba.

Nekem is megvan az adatlapja, de full orosz, és nem értek belőle semmi. Egyedül a fűtést találtam meg.

Szét néztem az interneten, de ott is csak orosz volt.

nekem 8lo29i van de ahhoz van leírás a neten

Az értékekből is prímán ki lehet következtetni mindent, nekem is csak orosz leírásaim vannak.
Напряжение=feszültség
Модулятор=modulátor
Анод=anód, (ebből van egyes és kettes)
stb.
nézz meg egy magyar KS cső leírást és mindent tudni fogsz, amit kell.

Kellene egy adatlap egy 6ZS1B elektroncsőhöz.

A 6Ж1Б drótlábú (ún. szubminiatűr) pentóda (Ж).
Fűtése:6,3 V; 0,18-0,22A
Anódfesz:120 V; anódáram: 5-10 mA
Segédrács: 120 V; 3,5 mA
Meredekség:3,8-6,2 mA/V
Automatikus rácselőfeszhez szükséges katódellenállás: 200 Ω
Működési idő a csövek 90 %-ánál: jobb, mint 4000 óra, egyébként 2000 óra
Határadatok:Uf: 5,7-6,9 V; Ua:150 V; Ug2:125 V
Feszültség a katód és a fűtés között:max +/- 150 V
Ik: max 14 mA
anóddisszipáció: max 1,2 W; segédrácsé:max 0,4 W
ballonhőmérséklet 170 Cfok
Ha jó a szemed, a kivezetéseket kinézed a csőből, vagy beírod a keresőbe a csőtípust.

tudnék ezekből a csővekből egy erősítőt csinálni?

A Commed Trade Kft. nevű cég kiárusítja a régi kacatjait. Van náluk jóhéhány elektroncső is, bár sajnos már csak PCL sorozatúak nagyrészt. Az üzletvezető említett valami EL84-nek az orosz megfelelőjét is, hogy abból még van néhány példányuk; kisebb teljesítményű erősítőkhöz még lehet használni őket! Dobozban voltak, tehát gyanítom, hogy nem használtak...

Természetesen lehet belőlük erősítőt csinálni.
GU 50-es erősítőkkel tele van a net (SE és PP egyaránt), de nemjó hozzá meghajtónak a 6zs1B.

A 6ZS1B-V mint az adatokból is látszik előerősítőnek megfelelő (amúgy URH pentóda). Jól használható hagyományos kapcsolásokban, paralel, srpp vagy akármilyenben. Jól szellőzően kell szerelni, mert igazából kényszerhűtéssel szokás használni ezeket a szubminiatür csöveket, de elvan ventillátor nélkül is.