Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » NYÁK-lap készítés kérdések
A témában nincs helye a nem szakmai indíttatású vitáknak, ezért a szabályszegést elkövetők azonnali figyelmeztetés nélküli kitiltásban, vagy némításban részesülnek. Ugyan így járunk el azokkal szemben, akik "blog"-nak nézik a fórumot. Ezt mindenki tartsa szem előtt!
Igen már megtaláltam én is köszi. Nagyon kacsintgatok a vákuum leszorítás felé. Egyszerűbbé tenné a 2 oldalas panelek készítését.
Nagyon leegyszerűsíti , csak beteszed elindítod a vákuumot azután úgy forgatod az egészet ahogy akarod , éppen ezért "találtam ki", na meg az alávilágítás megszüntetése miatt . Egyébként itt a témában már leírtam egyszer hogyan készítettem . Én nagyon elégedett vagyok vele .
A hozzászólás módosítva: Okt 31, 2012
Mindenesetre vinni vitte szepen, igaz nem lecsaptam a tokmanyt, hanem szepen beletoltam, ahoogy kerte.
Sziasztok!
Kissé új vagyok a témában, még iskolába járok, de lelkesen tanulok. Levilágítós NYÁK készítési technika. A rajzolatot két példányban szoktam kinyomtatni írásvetítő fóliára. A két példányt egymásra és mehet a megvilágítás. A probléma ott kezdődik, hogy a lakkozott panel összeragad a tintával (nem mindenhol) és leszedésnél megsérül a lakk, maratásnál bele-bele nyal a vas-klorid. Egyrész az olyan helyen szinte lehetetlen forrasztani, másrész csúnya, harmadrészt romlik a vezetőképesség (esetleg teljesen megszakad a vezetősáv). Próbáltam úgy, hogy a két példányból az egyiket tükrözve nyomtattam és egymásra forgattam őket, így a panelhez nem ért hozzá a tinta. A két nyomtatott felület érdekes módon nem ragadt össze. Természetesen ebben az esetben a lakk sértetlen maradt. A probléma itt abban rejlik, hogy a fényelnyelő réteg távolabb van a paneltől, levilágítás közben az UV fény egy kissé nagyobb felületet ér a kelleténél. Érthető, hiszen a festékréteg és a lakk között ott a fólia. Hiába vékony, látszik a maratás után az "alávilágítás". Pl. hullámos szélű vezetősávok. Ez finomabb rajzolatoknál már nagyon nem jó. Próbáltam már úgy is, hogy egy egész éjszakát hagytam száradni az írásvetítő fóliát, eredménytelenül. A nyomtatóm tintasugaras, eredeti HP patronokkal. A lézernyomtató nem opció, havonta kb. 30 oldalt nyomtatok mindösszesen, ezt a kis nyomtatót sem használom ki. Egyéb ötlet? Köszönöm!
A tintasugaras nem jó erre a célra, ugyanis a festéke vízbázisú, és hiába hagyod száradni, mivel nem tud mihez tapadni, ezért a lakkra tapad.
Ha megoldható szerezz be lézert erre a célra.
Fólia helyett használj paust, arra rászárad a festék .
Helló
Első kérdés hogy milyen az írásvetítő fólia? Mármint hogy tintasugaras nyomtatóhoz való írásvetítő fóliára nyomtattál? Amúgy nem feltétlenül az a hiba hogy tintasugaras a nyomtatód hanem inkább a nem is tudom hogy fogalmazzam meg, magával a nyomtatóval lehet a gond. Nekem például a most nyomtatott filmjeimmel vannak gondok. Lézernyomtatóval lett nyomtatva és mégis ugyanúgy hozzátapad ahogy te most azt leírtad. Annyi különbség van e között és a régebbi "filmjeim" között hogy most más helyen nyomtattam ki. Ki kell fogni a jó nyomtatót véleményem szerint tintasugaras és lézernyomtatónál is.
Van tintasugaras nyomtatóhoz is írásvetítő fólia amire rátud tapadni a festék.
Köszönöm a válaszokat!
A fólia elvileg direkt tintasugaras nyomtatóhoz való (Avery Zweckform), az egyik oldala nagyon finoman érdesítve van. Ezt nem merem lézernyomtatóba tenni nehogy ráégjen a melegítőhengerre. Plusz megesik, hogy kis NYÁK esetén csak hét - nyolc centiméternyi darabot használok el, az A4-es lapról pedig csak levágok egy csíkot, a többit félreteszem további felhasználásra. Viszont, a lézernyomtató oda is ragaszt egy kevés festéket, ahol nincs semmi. Már nem tudom miért, kipróbáltam, hogy többször átengedtem egy lapot lézernyomtatón. A harmadik kanyar után határozottan látszott, hogy sötétebb lett a papír. Elvileg a fóliára is rászárad (kézzel elég nehéz elmaszatolni), a gond az, hogy a tinta ragad össze a lakkal. Próbáltam saját és gyári lakkozást is, hasonló eredménnyel. Ettől függetlenül ki fogom próbálni a pauszpapírt is, hátha alapon de a megnövekedő levilágítási idő nem tetszik első körben. Gondolkodtam még a színtelen lakkon is (azzal lefújva vékonyan a nyomatot) de még nem jutottam el a kipróbálásig. Plusz ugye azt is meg kell venni.
A pausz papír szerintem be fog válni. Egyébként mivel világítod le? Lehet az termel annyi hőt hogy hozzátapadjon a tinta a panelhez. Én is jártam így, de hibámból tanulva ma már használok hűtést a levilágítómba.
:Ezért is jó a dry azon van egy védőfólia , arra ráragadhat bármi úgyis lehúzod előhívás előtt.
A hozzászólás módosítva: Nov 1, 2012
Kedves mekkmesterke!
Egy asztalos rokonom csinálta az előhívó favázát és van benne hűtés (kompakt fénycsövek). Eddig a pauszpapír a legolcsóbb kísérlet. Csak az a baj, egy hétig még nem leszek otthon, de mindenképpen kipróbálom. Közben eszembe jutott, hogy a színtelen védőlakk is ad egy vastagságot, tehát ott leszek, mint az elején... Kedves kaqkk! Mi az a "dry" konkrétan?
Olvass vissza itt a témában , rá fogsz találni . Ez egy laminálóval felvihető fényérzékeny réteg (egy fólia) ami a p20 helyett használható
A hozzászólás módosítva: Nov 1, 2012
Igen, közben megtaláltam. Azt hiszem, ezt a technikát kihagyom, macerásnak tűnik. Inkább kísérletezek tovább a nyomtatómmal.
Nem macerás: kb egy perc mire egy A/4 re fellaminálod a fóliát , utána már ugyanannyi a dolog vele mint a gyári fényérzékeny nyákkal .De nem akarlak rábeszélni .
Nem macerás. Nekem például egyszerűbbnek tűnik mint a p20 felfújása a panelre. A levilágításban is csak annyi a különbség hogy negatív filmet használsz amit 1 pipával be is tudsz mondjuk állítani sprint layout-ban amikor kinyomtatod a kész nyák tervet.
Látod menyire nem mecerás ?
A hozzászólás módosítva: Nov 1, 2012
Ha kicsit elgondolkodol rajta miért is baj , ha oda ragad a festék a lakkhoz ??
Sőt annál jobb nem lesz légrés , és az alávilágításra is kevesebb esély lesz.
A P20 valóban macera. Ami van, azt elhasználom és inkább veszek előrelakkozott panelt. Azt már csak levilágítani, előhívni és maratni kell.
Kedves eyess! Azért baj az összeragadás, mert az előhívás végén, amikor a panelt felveszem az írásvetítő fóliáról és áztatnám az előhívóba, az összeragadás szétválasztásakor megsérül a fényérzékeny lakk. Legrosszabb esetben le is tépi azt a a panelről. Nem azért használok ilyen technikát, hogy előhívás után még órákig rajzoljak alkoholos- vagy lakkfilccel retusálás gyanánt. Egyébként sem az erősségem a kézi rajzolás. Ha ennyire nem macera, akkor a jelenlegi készlet elhasználása után kipróbálom a Dry fóliát. Bár igazság szerint az eredeti probléma megoldása lenne az igazi.
Értelek hát valóban ha már így csinálja az ember nem olyan jó utána rajzolgatni ez tény.
Esetleg vasalás az nem ? A dry kevésbé érzékeny azokra a dolgokra amire a p20 , és könnyebb is vele bánni .A macera az meg olyan , hogy mindegyikkel van valamelyikkel kisebb , valamelyikkel nagyobb. Ha nem időre kell, akkor nem lényeg inkább a minőség akkor fontosabb már. A hozzászólás módosítva: Nov 2, 2012
Ha a P201 at "elfelejted" tudd hogy a gyárilag előre lakkozott panel 3*drágább mint amit házilag előállítasz. Egy A/4 nyákot jó esetben megveszel 1000-1200ft ért ezt lefújod -vagy dry-al laminálod +100ft ha gyári nyákot veszel az minimum 3000ft .
A hozzászólás módosítva: Nov 2, 2012
Sziasztok!
Elkészültem életem első kétoldalas nyákjával és itt használok először SMD alaktrészeket is. 0805, 1206 ellenállások, kondik, SO16 TQFP44 tokos IC-k. Itt még csak előfúrva és ónozva. 0,4-0,6-0,8 mm fúrókkal fúrtam kézből nem állvánnyal így nem a legszebbek. Most nekiállok a beültetésnek. Izgulok Na meg készült egy mezei egyoldals nyák is. A hozzászólás módosítva: Nov 2, 2012
Ha működni is fog akkor egy 5 bemenetű 8 kimenetű AVR vezérelt fűtésszabályzó.
Nagyon szép munka lett. Grat!
Nagyon régen voltam már ebben a topicban.
Belenéztem a képekbe, és mit látok. A BGA256 tervem használjátok tesztnek Grat tikitiki janikukac és eyess. Az akkori baráti "verseny" gulasoft fotós eljárása és az én lézeres (nem vasalós, hanem laminálós) eljárás között volt. Bővebben: Link Az akkori kísérlet tanulságok: Lézeres megoldással 600 DPI-ben megoldható a feladat. (Vasalással nem lesz jó, az egyenetlen nyomás miatt. Vagy jobban szétterül itt-ott, vagy nem tapad fel rendesen) Fótós eljárással, nyomdai úton leképezhető az 1200/2400 DPI-is fotó. De! nincs jelentősége. Ugyanis a maratási technológia miatt az apró réz kimaródások nem foglalkoznak a DPI-vel. A két módszerrel kimart NYÁK-ok között nem volt különbség. Azaz annyi, hogy a maratás sokkal fontosabb ennél a kis méretnél, mint a mégtöbb DPI. Azt biztos tapasztaltátok, ha függőlegesen beállítasz egy nyákot a maratóba, akkor a függőleges sávok hamarabb kimaródnak, míg a vízszintesek nem. És a függőleges alámaródhat. Ezért kell buborékoltatni és forgatni. 1 oldalas nyákot pedig lapra berakni. 2 oldalasnál ez nem jön be. Szóval 600 DPI-vel a 2 pixel széles vezetősáv az 3 mil. Ez az alsó határ amit alacsony hibaszázalékkal még le lehet gyártani. Mivel ma már kapható sok 1200 DPI-s nyomtató, érdemes azt használni a nagyobb festék fedés miatt. De igazi 1200 DPI-s lézernyomtatót kell venni. Én a múltkor lecseréltem a HP 600 DPI-s nyomtatóm csak erre a célra egy SAMSUNG olcsó nyomtatóra. Azt írták tud 1200 DPI-t. De nyomtattam rajta teszteket, a 600 DPI-t se tudta hozni csíkteszten. Visszavittem. Vettem egy SAMSUNG SCX-4623-t. Ez már tényleg tudja az 1200 DPI-t. És a festéke jobban megfelel mint a HP-é. A hozzászólás módosítva: Nov 2, 2012
Azért halkan meg súgom neked , hogy a két szélső nick az valójában egy lenne, de egyébként tényleg a kis méret miatt került az én tesztjeim közzé is a BGA 256 ami ezek szerint tőled származott .
A másik amiket leírtál az valóban úgy van , és a különbségek a nyomtatók közt is igen úgy van.És azért a sima papírral való vasalásos módszer , ezt a különbségeket valamennyire talán kiküszöböli .Valójában , ha el van találva bármelyik módszerről beszéljünk is , akkor az hihetetlenül megalázó lehet egy gyári nyákra nézve úgy , hogy tudjuk egy gyári nyák hogy készül , és hát azok közt amiket mi csinálunk . |
Bejelentkezés
Hirdetés |