Milyen típusú pásztor, inverteres, ilyesmi?
Az élesztéshez hasonlóan annak az ellenőrzését így tudod elvégezni:
1. Feszültségmentesítés!
2. Triacot/Tirisztort (Linkelt rajzon: Ti) és a nagy rásütőkondit (C6) kivenni,
3. feszültség alatt az inverter trafón (Tr) megmérni a váltakozó feszt, ha 200-250V akkor OK,
4. Graetz () után megmérni az egyenfeszt, ha 280-350V akkor OK,
5. Feszültségmentesítés!
6. Rásütőkondi (C6) visszarak és legyen bent a nagyfesz trafó (Trgy) is
7. C6 kondi sarkain megmérni az egyenfeszt, miután bekapcsoltad a pásztort, kell látnod, hogy töltődik, amíg el nem éri a 4-es pontban mért feszt,
8. ha 3-as, 4-es vagy 7 es pont nem OK, akkor megvan a hiba, ha igen akkor GOTO 9.,
9. Feszültségmentesítés! és Triac/Tirisztor (Ti) visszarak.
10. Bekapcs, van szikra a szikraközön? Ha nincs akkor a Ti a ludas.

Tv sorkimenő trafóból épített már valaki villanypásztort?

Én építettem egy modulos (Nárcisz) színestévé sortrafójával. A sokszorozóra menő kivezetés ment a karámra. Ez egy inverteres megoldás volt, tirisztoros rásütéssel.

Próbaképpen egy impulzugenerátorral (kb 2khz) és egy fettel 12V ot kötöttem egy sorvégfok trafóra. Majdnem 1 centis ívet produkál.. Csak még azt nem tudom, hogy mennyire lehet ezt villanypásztornak használni. Mivel ez egyenfeszt állít elő.

Hogy, hogy egyenfeszt! Akkor hogy transzformáltad, szerintem az előállított feszültség jelalakja csillapodó amplitudójú és frekvenciájú jel sorozat! A nagyfeszegyenirányító nem kell. Amikor a sorkimenőt folyamatosan 15625Hz körül járatjuk az izolációs problémák nagyon is valósak, talán ezért impulzus üzmben hatékonyabb! Üdv!

Azért egyenfesz, mert ebbe bele van építve az egyenirányító dióda. De ha nem lenne benne és csak egy egy impulzussal próbálnám akkor nagyon karcsú teljesítményt adna, mivel kicsi a ferritmagos tekercs induktivitása. Csak folyamatos több khz-es frekvencián lehet belőle teljesítményt kihozni.
Nekem egy olyan elképzelésem volt ezzel kapcsolatba, hogy hasonlóan mint a sztatikus feltöltődés, feltölti a kerítést esetleg plusz nagyfeszültségű kondenzátorral megtuningolva. Csakhogy ha párás esős idő van akkor ebben az esetben elkúszna a töltés. Ahhoz meg túl nagy teljesítményűre kellene építeni, hogy ilyen körülmények között is megállja a helyét de akkor életveszélyes lenne, meg tűzveszélyes is. Ígyhát ezt a verziót lehet hogy el kell vetnem.
Még volt egy olyan elképzelésem is, hogy folyamatosan töltök egy kondit nagyfeszel, és ha elér egy 6kv feszt akkor egy szikraközön átugrik az ív a kerítésre. Ez úgy lenne beállítva, hogy másodpercenként 1-2 szikra. Így elkerülhetem, hogy folyamatos feszültség legyen a kerítésen és nagyobb energiájú impulzusok jutnak rá. Csakhát ez elég fura, és bizonytalan vagyok benne.

Visszatérve a Nárciszos megoldásra, ennél nem volt egyenirányító meg semmi egyéb kiegészítő és nem volt panasz rá, a tehénkék tartották a védőtávolságot.

Amit én használnék egy fekete fehér monitor trafója. Az biztos kicsi lenne a nárciszos helyett.
Amúgy a hagyományos villanypásztorok nedves időben mennyire megbízhatóan üzemelnek? Esetleg hány kohmos "testzárlatig" megbízhatóak?

Lehet kapni hivatalos gyári szigetelőket, amelyek jól szigetelnek esős, párás időben is. Egy villanypásztor áramterhelhetősége a teljesítményétől függ, de az mindenképpen fontos, hogy a lehetőségekhez képest minél jobben elszigeteljük a karám vezetékét a földtől, olyannyira, hogy még száraz fű vagy gaz se érjen hozzá..

Esetleg konkrétabban méréseket végzett már valaki, hogy hány kohm terhelésnél volt még elfogadható?, bár lehet a kapacitív terhelés inkább fontosabb tényező lehet.

Ez attól függ, hogy mekkora teljesítményű a pásztor, mert lehet, hogy egy 100M ohm már leülteti, ha gyenge, de az is lehet, hogy egy 100k ohm még meg se kottyan neki, ha elég erős.

Amit korábban írtam azt az egyenfeszes 6kV-os szikraközös megoldást lehet megpróbálom kivitelezni. Már csak kíváncsiságból is. Csak nem tudom hogyan teszteljem majd a hatékonyságát. Tervezek egy körülbelüli rajzot előszöris. De kár, hogy nem megy ez ripsz ropsz 5 perc alatt

A hatékonyságát a gyakorlatban lehet tesztelni, terepen. Megkérsz egy villanypásztoros ismerőst, hogy ugyan hagy kössed már a karámjára a készülékedet. Ha megengedi, akkor a karámvezeték több pontján is végzel szikroszkópos vizsgálatot. Ha ugrik a szikra a földelt drót felé, akkor jónak tekinthető.

Nemigazán van ilyen ismerős. Mondjuk nekem saját célra jó volna. Sőt lehet több is kéne belőle.

Hát akkor mi a gond? Megépíted és a saját területeden a saját, jól szigetelt karámodon teszteled. De arra ügyelj, hogy egy karámra lehetőleg csak egy trafót köss.

Csináltam egy rajzot. De ezt még ki kéne próbálni. Csak hozzávetőlegesek az értékek ami be van írva csak saccra írtam. Ha kész akkor kell mindenen pontosítani, hogy jól működjön majd. Ha egyáltalán működni fog.

Szia! Müanyag csöveket használtam karónak, a vezetéknek átfurtam, a karókra a lefolyó víz ellen eldarabolt müanyag flakonokat tettem. Nálam az inverteres megoldások jöttek be.
Üdv: barany165!

Oks. Köszi a tanácsot, bár ez a része még odébb lesz. Azon még nem gondolkodtam, hogy hogyan fogom kihúzni a drótokat.
Most a kapcsolás megépítésén fáradozom. Egyenlőre összedrótozom. Aztán ha jó lesz csinálok hozzá nyákot meg minden.
Igazából már kész van működik a vezérlő része csak a nagyfesztrafót nem kötöttem még rá.
Azt majd holnap, ha lesz rá időm. El kell vinnem valami biztonságosabb helyre, mert a multkor már játszadoztam a sorvégtrafóval milyen szikrát csinál azt egyszercsak újraindult a számcsigépem, meg leállt kékhalállal. Kicsit megijedtem azért.

Szia! Semmiképpen NE használj Pc t, laptopot jelgenerátornak! Az 555 ic 100Huf körül van!
A digitális müszerek se szeretik a gyujtás szekunder oldalát! Ha jó kövér, hosszú szikra van akkor okés, szikraköz nem csak a nagyfeszt korlátozza, hanem a trafót is védi az átütéstől!
Egyedüli megjelenités a gápjárművillamossági szkóp, ezek tvképcső alapú szkópok.
Üdv: barany165

A mai multiméterekben, már a 5ez,ft.ban is van bemeneti nagyfeszültség-túlfeszültség elleni védelem, ák, ami megvédi a multi prociját a tönkremeneteltől.
Tápoldalon 12-14V akku +555Ic és alkatrészei oldalon,stb.mérés, lehet használni nyugodtan.

Az egyenáramú kimeneti nf.megoldás impulzus, sokkal hatékonyabb, erősebbnek érezni az áramütést.

Nem nem eszembe se jutna hugy a számcsigépet ilyesmire használjam. Külön tápról egy tl494 es ic vel épített impulzusgenerátort használtam. Lehet valami nagyfrekis zavar miatt állt meg a gépem, vagy * a földelés.

Én nem erről beszéltem!
Üdv!

Akkor elég félreérthetően fogalmaztál.
Viszont ez az aksis dolog jó ötlet volt. Ki is vettem a riasztóbl. Azzal próbálgatom. Működik, csak az időzítőnél lehet valami hiba mert ha létrjön egy kisülés akkor várnia kellene egy kis időt majdnem egy másodpercet, de ez nem történik meg. ill valamikor jó de valamikor egymásodperc alatt 4-5 szikra is átmegy. Ki kell vizsgálnom mi lehet a zavar oka.

Végre sikerült. Kicsit módosítanom kellet az egyik részét. Most már szép egyenletes szikrákat ad.
Kerítésen nem próbáltam, helytte terhelésként 220 kΩ-ot kötöttem rá plusz egy 220pf-os kondenzátort természetesen párhuzamosan. Így akkor keletkezik szikra, ha 1 mm-re megközelítem a testvezetékkel. Kérdés az, hogy valójában egy kerítés kapacitása mekkora lehet? Meg az, hogy ekkora terhelés esetén ez hatásos-e. Persze ha kell még lehetne rajta tunningolni nem is keveset. A szikraköz előtti kapacitás kb 460pf. Ezt lehet akármekkorára növelni, persz csak, hogy ne haladja meg a 6 joule energiát. Tehát 100nf-ig föl lehetne menni, ha jól számolom.

Ezzel a megoldással csinálsz egy koronakisüléssel felturbózott zavaró rádióadót. De te tudod...

Elképzelhető sőt bizos, hogy kelt rádiózavart, de szerintem a hagyományos villanypásztorok is keltenek zavart.
Esetleg lenne valakinek valami ötlete, hogy ezt hogyan lehetne kimérni?

A hagyományosok csak esetleg kattogásszerű zavart keltenek, viszont ez meg folyamatos sistergéssel szórja be az étert. Miért nem jó a hagyományos, szakaszos impulzusüzem?

Sokol rádióval Nem egy egzakt mérési módszer, de valami összehasonlítási alapot adhat az egyes áramköri megvalósításaid között. Keresel egy adót az AM sávban (talán a Bartók és Kossuth még sugároznak ott) és a készülékedtől távolodva figyeled, hogy mikor halkul a csattogás annyira, hogy már "nem nagyon" zavar téged. Ez a távolság lesz az összehasonlítási alap. FM sávval is megpróbálhatod, de ha jól tudom az kevésbé érzékeny a hasonló zavarokra.

Nemtudom, lehet valami újat akarok kitalálni.
De azt nemtudom miért gondolod, hogy sisteregne?
A kattogáson kívűl ez sem kelt más jellegü zavart szerintem. A tvk-ben is ott a nagyfesz, ha bekapcsolod hallani, hogy pattog meg serceg, ahogy felépül a nagyfesz aztán semmi zavart nem kelt.
Ennél is a szikraközön semmi sercegő pattogó jelenséget nem tapasztaltam. Eléri a kritikus feszt aztán áthúz az ív. Ha átment ezt figyeli egy fokozat leállítja az impulzusgenerátort majdnem egy másodperc időtartamra, majd utána pár tized másodperc alatt újra feltölti a kondikat, mire megint áthúz a szikra..