A nagytáp részét is megcsinálom, csak úgy állítom majd be hogy fixen 16V legyen. Illetve az ámamkorlátozás sem fog kelleni a végén. Csak először a kistápot akartam megcsinálni, mert aki csinálta ezt a rajzot, az nem osztott meg minden doksit rendesen. Ugye nem volt nyákrajz. Azt napi 2-3 órában 4 napig rajzoltam át a beültetési rajz alapján paintben. A beültetési rajzon nincsenek pozíciószámok, így kapcsolási rajzot is nézni kell készítés közben. Természetesen közben a pozíciókat írkálom a beültetésire hogy legközelebb gyorsabban menjen... Amugy jó kis tápocska lesz ez, nem kizárt hogy mégegyett készítek. Nagyon olcsón kivitelezhető, ha van otthon egy régi 200 vagy 300W-os atx-es táp, amiben ei33-as főtrafó van ei16-al és ei19-el. Az meg hab a tortán ha TL494 is van benne, mert akkor szinte minden átrakható. Bár az a PWM ic nem egy nagy összeg...

Közben kipróbáltam a 12V-ról fénycsőmeghajtásnak azt a fajta módját, amit egyszer Katt is említett. Fogtam 10 db 4Ah-s baby NiMH akksit, egy TL494-est holtidős oszcillátorként, kb. 40kHz-re belőve, két totem-pole-t tranyókból, két IRFZ44 FET-et, meg egy PC táp trafót, meg némi snubbert. Az 5V-os tekercseket hajtottam meg ellenütemben, a primerből lett szekunderre megy egy olcsó, 9W-os kompakt csövet kötöttem a saját fojtójával (4,7mH), a másik két szabadon maradt lábat meg összefogtam (ahogyan a gyári előtétben is van) egy 3,3n/1600V-os kondival (kb. rezonancián van). Szépen begyújt, és kb. 80%-os hatásfokkal üzemel tartósan, a fetek alig langyosak, a fénycső nem feketedik, szép szimmetrikus a szkóp szerint is a vezérlés. 36W-os hosszú fénycső is begyújt vele, kb. 15W-on megy. Kisebb értékű fojtóval meg nagyobb kondival azonban 30W fölött már kicsit jobb fénye van. A 9W-os kompaktot az említett alkatrészekkel használva, a PC trafó megcsapolására kötve 2 lépésben állítható a fényerő, kisebb állásban is begyújt. Bár a nagyobb szórás miatt úgy picit romlik a hatásfok. Gondolkodom még a rezonáns "Skori-konverter" átalakításán a célra, bár a freki feszültségfüggése ha túl nagy, a begyújtással főleg hidegben akkuállapottól függően lehetnek gondok, valamint a stabil üzem is csak rezonancia közelében van, viszont a félhíd-push-pull hibrid megoldás miatt ki lennének lőve a szórások. TL494+gate trafó is megoldhatná, vagy egy egyszerű felső oldali meghajtás, de az meg a célra alkatrésztemetőnek tűnhet.
Mindenesetre kempingezéshez jól használható lesz majd a LIDL-ben vett 4Ah-s akksikkal (250Ft volt darabja leárazva, mert senki se vitte a baby méretet, 2500 volt a 10 darab), kb. 3,5 órát megy velük a 9W-os cső, 960mA-t felvéve az akksikból (még csak most formázódnak, de szerintem az árukat megérték).
Tesztelgetem egy ideje, nem is írtam róla, mig nem győződtem meg, hogy életképes. Kéne róla egy rövidke cikket írni. Meg még vizsgálgatom, melyik fénycsőhöz ezen a frekin milyen fojtó és kondi értékek működnek jól, bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy a 8...20W tartományban a kompaktcsövek mindegyike jól működik a 4,7mH+3,3n kombinációval 40k-n, és velük az előtét a 12V-ból a hossztól és az átmérőtől függő teljesítményt vesz fel, vagyis 150Veff négyszögről ugyanazon fojtóval nagyobb teljesítményen megy a hosszabb cső, kisebbel az azonos átmérőjű rövidebb, még kisebbel a véknyabb és rövidebb. És ezek a teljesítmények kb. a gyári előtéttel megadott értékek.

Mármint nem amit felvesz a 12V-ból, hanem amit maga a cső felvesz, Tek szkóp Measurement funkciójával kimértem.

Ha a félhíd-push-pull hibrid megoldást egy P és egy N csatornás fetből építed fel, akkor nagyon egyszerűvé válik a meghajtása. A két source van a tápra kötve, és a két gate azonos fázisú jellel hajtható meg, csak a gate ellenállásokat kell diódákkal áthidalni, hogy legyen egy kicsi holtidő., és persze különösen fontos, hogy szimmetrikus legyen a meghajtó jel (mert különben DC komponens is gerjeszti a trafót). Persze akár az eredeti meghajtó oszcillátor tápja is stabilizálható, és akkor már nem függ az akksik állapotától.

Azért maradtam a két N csatornás FET-nél, mert személy szerint úgy tudom, hogy a P csatornásak karakterisztikája némileg más, és talán ez is okozhat asszimmetriát. Legelőször a módszert IRF540-9540 párral próbáltam, csak hogy életképes-e az ötletem, +/- tápról, függvénygenerátorral hajtva, kb. semmi holtidővel, volt is kis egymásra nyitás, nameg asszimmetria.. hiába volt szimmetrikus a meghajtó jel. De lehet, hogy a holtidő hiányának tudható be a dolog. Ha a "Skori-konverterben" található oszcillátort sikerülne úgy átalakítani, hogy ne a tápfesztől, hanem a FET-ek gate-jén levő zenerek határozzák meg a frekvenciát, akkor némileg stabilabb lenne a dolog. Gondolkodtam már kis tranzisztoros áramváltós oszcillátorban is, ami direkt hajtaná meg a trafót ebben a hibrid megoldásban, de némi ihlet még hiányzik hozzá

A függvénygenerátor nem biztos, hogy eléggé szimmetrikus ehez. A DC komponenshez nagyon-nagyon kicsi asszimmetria is elég, gyakorlatilag csak olyan meghajtó használható amiben egy kettes osztó (tároló) van a kimeneten és emiatt tökéletesen szimmetrikus a kimeneti jele (pl. CD4046, TL494).
A tranyós meghajtó oszcillátor is érdekes lehet, de mit szól majd a kapacitív terheléshez? Meg aztán még egy harmadik vasmag is bonyolítsa a dolgot? Bár talán tényleg megérne egy próbát...

Sziasztok!

Az lenne a problémám, hogy a megépített önrezgő tápom (2x50v körül) pozitív ágban 53-at, negatív ágban pedig csak 42 voltot ad. Mivel fesz kétszerező megy a szekunder oldalon, gyanítom ott nem stimmel valami. Felteszem mellékletbe a konstrukcióm.
Szerintetek ez miért lehet?
Előre is köszönöm!

[OFF]Egy TTi TGA1242 volt a függvénygenerátor a próbánál, de az csak tényleg próba volt.

"*.lay"-t nem tudok megnyitni, tedd fel képként.

Komoly berendezésnek néz ki (így google képkeresővel hirtelejnjében), de ettől még nem változott a véleményem, speciális feladatra nem mindíg jó egy sokat tudó univerzális eszköz.

Milyen multimétert használsz?
Az olcsóbb, gyengébbeknek gyakran van offsetjük, és nem úg ymérnek negatívba mint pozitívba. Nekem legalábbis volt már ilyen problémám.
Mérd emg mindkét ágat úgy, hogy először rendesen rakod rá a mérőket aztán fordítva ("feketét a pozitív kivezetésre, és a pirosat a középpontba"). Ha offsetes akkor mást fog mérni fordítva, ekkor átlagolni érdemes a kettőt.

Most néztem meg. Ha a vezérlés kitöltési tényezője nem 50%, akkor símán lehet a két kimenet eltérő feszültségű.

Itt van képként. Biztos nem offsetes, valószínűleg igazad lesz a kitöltési tényezővel. Sajnos ezt nem tudom szkóppal megnézni.

Megpróbálom a primer oldali 13:1:13 menetes induktivitást áttekerni, hátha ott rontottam el valamit. (rámértem az induktivitására, és 479uH - 479uH, teljesen egyezik)

Ha üresjárásban mértél akkor lehet, hogy az egyik oldal túllövése magasabb, vagy a műszered nem szereti a nagyfrekis dolgokat és hülyeséget mutat. Mondjuk ez a 2x egyutas egyenirányítás sem túl szerencsés dolog, csak akkor jó ha szinte tökéletesen szimmetrikus a terhelés is. A korrewkt megoldás 2db PC trafó használata, mindkettőt külön egyenirányítani 4db diódával, és utána sorbakötni, (a tekercs marad közös)

Az nem induktivitás, hanem trafó. Olvasd el a Skori cikkeit. Ez amit te át faragtál az én tervem volt mert fölismerek néhány részletet. Az eredeti primer rész tökéletesen működik a 13-1-13 menettel. Ez változhat ha más magot használsz.
Ennek a trafónak semmi köze nincs az aszimmetriához ha egyformák a menetszámok.
Egyáltalán rezonál most a tápod? Lehet nem is és tüskés a feszültséged. Ettől lehet aszimmetria, de csak pici terhelésnél.

Túllövés rezonáns tápnál? Akkor az nincs rendesen beállítva.

15 watt terhelésen is mértem, és ott még nagyobb az eltérés. A mérésem biztosan jó, nem mutat hülyeségeket a műszerem. Egyébként a primer rész valóban a te terved.

(több mint 10 volt asszimetria van benne.)
Rámérve kb 100kHz-en rezonál, 15 watt terhelés van rajta.

Ha úgy terheled, hogy a + és a - közé (a 100V-ra) kapcsolsz terhelést, akkor is asszimmetrikus lesz? A kimeneti elkók biztosan jók (alacsony ESR, nem bontott, új, stb...)?
Melegszik-e valami (bármely alkatrész) a tápban?

Na de mi a helyzet a rezonáns móddal? Nézted szkópon? Frankó szinusz a primer áram?

Bővebben: Link 1
Bővebben: Link 2
Bővebben: Link 3

Igen, úgy is, az elkok 1000uF, low ESR vadi újak. Nem melegszik semmi.

Hát, nem emlékszem, mit írtam le korábban, de ahogy elnézem, sikerült kellőképpen elbonyolítanod a dolgot. A lényege annyi lenne, hogy ez egy terhelésről vezetett rezonáns konverter. Vagyis, ha feltételezzük, hogy a kimeneten - ami egy soros rezgőkör, meg egy kondi, amivel párhuzamosan kötöd a fénycsövet, - szinuszos áram folyik ( nem feltétlen szükséges ), akkor ezt az áramot átvezeted egy áramváltón, ami úgy van méretezve, hogy meg tudják hajtani a FET-eket, akkor ezen kívül szinte semmi nem kell hozzá. Sem generátor, sem DT, sem TL ic, az áramváltó simán meghajtja még a gigantikus Qg-vel rendelkező FET-eket is. Hiszen, a drain áram szinusz! Vagyis nem kell olyan kemény gatemeghajtás. Kikapcsolásnál meg a szinuszos áram éppen zéruson van... Ettől lesz nagyon jó a hatásfoka. Még a 35 W-os fémhalogén lámpát is be lehet gyújtani 12 V-ról úgy, hogy most veszed elő a mélyhűtőládából... Az igaz, hogy a rezgőkör fellengése alatt szép nagy áramok fognak folyni, tehát illik beletenni mondjuk 2 x 2 x IRFP250-et... Ha meg fellengett, akkor a rezgőköri kondin akkora fesz lesz, hogy a cső begyújt akkor is, ha van fűtése, meg akkor is, ha nincs. Utánna, - persze ez méretezési kérdés - a csövön elkezd folyni az áram, vagyis a rezgőkört kellően becsillapítja, így stabil lesz a működés és pont akkora fesz lesz a kondin, mint a cső égési feszültsége. Lehet vele játszani, kisebb trafó szekunder feszültség, nagyobb kiemelés a rezgőkörben, vagy fordítva. ( Ugye, nem mindegy a hullámimpedancia meg a cső "ohmos" ellenállásának a viszonya ) Igazán akkor jó, ha még szinuszos áram folyik a tranyókon, vagyis nem kapcsol bele kikapcsolásnál az áramba a FET. Tehát, az áramváltó vezérli a FET-eket és a kimeneti rezgőkör vezeti a frekvenciát. Innen az elnevezése: terhelésről vezetett inverter. ( vagy konverter )

Tudom, hogy kicsit megbonyolítottam, meg így a hatásfok sem a legjobb.. Viszont az általad említett dolognak az indítására nem jut hirtelen semmi az eszembe. Majd este lerajzolom, és átgondolom.

Másrészt én úgy tudom, hogy elvben a FET soha nem fog 0 áramot megszakítani, mivel ott a trafó mágnesező árama, mely a bekapcs periódus alatt lineárisan növekszik, és a viszonylag kevés (néhány menet) primer menetszám miatt viszonylag kicsi primer mágnesező induktivitás miatt meglehetősen felkúszik. Csináltam most egy kicsi trafót, zavarszűrő trafó magjából, kb. 0,15T-ra méretezve a primerek 2x20, a szekunder 240 menet, a primereket bifilárisan tekertem, a köztük lévő szórás precíz műszerrel mérve mérve 0,2uH, a primer mágnesező induktivitás tekercsenként 350uH, szemben a PC táp trafó 13...14uH-s mágnesező induktivitásával, így talán elég kicsi lesz a mágnesező áram.

A figyelmedbe ajánlanék néhány korábbi hozzászólást:
hulámforma
kapcsolás
hullámforma2

Hát, az a nulla tényleg nem nulla, hiszen a kimeneti körben levő áramváltó nem tud arról, hogy a trafónak van mágnesezőárama is. Nem is kell olyan nagyon nullának lennie, hiszen a mágnesezőáram sokkal kisebb, mint a terhelőáram. Ne felejtsük el, hogy mondjuk a szórási induktivitásokban tárolt energia az áram négyzetével arányos. Ugye, ez azt jelenti, hogy ha az áram a tizede, akkor a tárolt energia csak a százada. Ha meg ZVS esetén egy 300 V-os táp esetén mondjuk 10 V-on van a ZVS kondi amit magára süt egy tranyó, hát, nagyon kicsiny az az energia. De semmi sem tökéletes, nem is kell annak lennie. Elég, ha jó, meg érted a működését.

240 menet? Ez azt jelenti, hogy a szekunder fesz jóval a cső égési feszültsége felett lesz! Így is működik, de nem rezonánsan. Egyrészt veszteséges lesz a kikapcsolása a tranyóknak, termeli az RF zavart, rosszabb a hatásfok, stb. A szekunder fesznek kisebbnek kell lennie, mint a cső égési feszültségének a csúcsértéke. Különben nem lesz kiemelése a rezgőkörnek. Először nézd meg szimulátorban. Nagyon jól lehet az ilyesmit modellezni, nagyon látványos. Ráadásul mintha a szimulátorok "szeretnék" az ilyen rezonáns izéket, baromi gyorsan futnak. A cső helyére tegyél egy ohmot. Nem az igazi, de a stacioner állapotot jól reprezentálja. Használhatod a "parameter sweep" funkciót, hát, mint a nagykönyvben, olyan eredményeket fogsz látni...

Az indítás nem egyszerű, mert a diac-ok nem indulnak ilyen alacsony feszültségen. Ekkold csinált valamit, de nekem nem jönnek be az ilyen fogj egy ellenállást, meg egy kondit, aztán valami aszimmetria miatt majd csak elindul, ugyanis, mi van, ha lassan emelkedik a betápfesz? Akkor nem indul el... Fogsz egy CD40106-ot, az egyik kapuból csinálsz egy négyszöggenerátort, ami előállít négyszögjelet, ami egy tranyón keresztül belöki az egyik gate-et. Persze, ezt az oszcillátort le is kell állítani, ha a főkör beindult, különben mindíg generál egy hamis kapcsolást a főkörben. Az ic többi részét meg fel lehet használni egyéb dolgokra. ( UVLO, csőkihúzás, szakadás elleni védelem, stb. )
Ha lerajzolom, akkor egyszerűbb a dolgod, de alig tanulsz vele valamit... és a cél nem az, hogy csinálj egy ilyet, hanem, hogy megértsd a működést, meg szerezz áramkörtervezési gyakorlatot. Mottó: a legegyszerűbb a legjobb!

Inkább valami magyarázatot fűzhettél volna hozzá... biztos vagyok benne, hogy Zupp pontosan ismeri a korábbi eszmecserénket Ekkolddal...

Sajnos nincs szkópom, nem tudtam megnézni. Vissza alakítottam fesz kétszerezősből olyanra, mint a te terved eredetileg. Szépen adja a 2x24 voltot, csak nagyon fűt. Kb 60-70 watt terhelésre egy pillanat alatt forróak a meghajtó fetek hűtőbordái.

Rendben, a korábbi eszmecseréből feltünt valami, azzal összefügésben amit írtál:

A 40106 egy 14 lábú IC és kellene köré jópár dolog. Ilyenkor szerintem már tényleg érdemes elgondolkozni egy 8 lábú célIC-n ami oszcillátor+fetmeghajtó is egyben. Pl. a korábban említett RosCo féle rajz az IR meghajtóIC-vel. Össz hatásfokra valószínüleg jobb lenne az áramkör, és jó eséllyel egyszerűbb is. Esetleg lehetne valamelyik UCCxxx árammódú vezérlővel is játszani.

Akkor ott valami nagy baki lehet, mert 100W-ot még hűtőbordák nélkül is tudnia kellene. Mekkora frekvencián rezeg (terhelve / üresjárásban)?

Üresjárásban 35 kHz körül, terhelve 73kHz, de amikor még a fesz kétszerező volt rajta, akkor mértem 100kHz-et is.