Valami stabnak most is lennie kell, mert adatlap szerint az RX2 max tápfesze 3V. Nem hiszem, hogy a mostani felállásban két ceruzaelemről menne az autó. Azt kellene kideríteni, hogy most hogyan van lecsökkentve a fesz és az alapján lehetne megmondani, hogy ráköthető-e simán nagyobb tápra, vagy sem.
Szerk.: Ha jól látom, akkor talán zéneres stabilizálás van, így annak az ellenállásával simán mehet nagyobb feszről. Sőt ha csak kisebb fesz emelés kell, akkor azt sem muszáj módosítani.

Én a kis panelen nem látok zénert, attol még lehet. (alulról)
Ha valoban ez a helyzet, akkor nem kell nagyon veszödni a táppal, a zener elötétellenállása biztosan kibir még néhány voltot (7,5 qa 4,5 helyett).

Akkor már csak a motorárammal kellene foglalkozni. (kis panel ugy ahogy van a nagy helyett )

Most ott tartok, hogy a nagy panel IC-je kijött, találtam szalagkábelt, 2x7 lábat beforrasztottam a helyére, mert mindkét IC utolsó két lába szabadon van. Elvileg a kis panelre tudok 3,8 Voltot adni, az alsó nagy panelre meg 7,6 Voltot. Most mennem kell vendégeskedni, így mára itt megáll a tudomány, de holnap összekötöm a kis panel IC lábait a nagy panel IC-helyével. Megpakolom elemmel, adok tápot a kis panelnek és próba. Elvileg bajt nem okozhatok.
A Nagy IC betáp ágát bekössem a kicsibe, vagy azt hagyjam ki, úgyis kap feszt a saját paneljáról?

A kis panel alja "tiszta", a nagy panel alján vannak kis narancssárga kockák, meg fölül is tele van ellenállással.

Azért gondoltam a nagy panelt benthagyni, mert ott a motor H hídja egyértelműen erősebb, ott nem a kis csapott hengerek vannak, hanem azok a lapos kockák, míg a kis panelon csak a hengerek. Tudom, nem mindíg a nagy az erősebb, de a nagy kocsi motorja dupla akkora, mint a kicsié, míg a kormány motor kb. egyforma.

Bocs, most nézem a kis panelt, amit fotóztam, azon is ott a sok kis sárga kocka alul. Nem "tiszta"

Elmondanád, hogy miért szeded ki az IC-t a NYÁK-ból?

Ezt eddig senki nem ajánlotta, s igy semmire nem fogsz menni (legfeljebb kinyirod mind a két IC-t.
kapcsold be a kis panelt (adj rá 4,5 V-t és mérd meg mennyi V van a Vdd IC lábon. Ha 3V-van, akkor van benne zener, mert valami leviszi a 4,5V-t 3-ra. keresd meg ezt az ellenállást mérd meg és mond meg mit mérsz. Hagyd békén a nagy panelt az IC-vel együtt.

Ha nem, akkor kiszállok a dumából.

Jajj, bocs.
A Vdd lábon 3,6 V van.

Akkor honnan vettétek, hogy az RX2 csak 3V-ra megy?

Nem én mondtam, én 2-6 Voltot olvastam.

Ezt jo volna tisztázni, ill. kikeresni valamennyi alkatrészt és az értéküket, ami a +4,5V és a Vdd között elöfordul.

Egész pontosan: Wide and low operating voltage range: 2.2V to 5.0V

Ha minden igaz, sikerül csatolnom a leírását.

Egyébként azért gondoltam szétszedni a nagy panelt, mert az ötleted alapján az kikerül és csak a kis panel kerül be, gondoltam bajt nem okozhatok. Holnap visszaállítom.
Köszönöm a támogatást, szép estét kívánok!

Nézd meg, hogy látod-e a NYÀkon a 10. oldalon levö zenert meg az ellenállást? Ha igen akkor nincs nagyobb gond, ha nem, akkor ezt meg kellene épiteni.

A többi elvileg jo lehet.

Massawa, kicsit egyeztessünk már, mielőtt a kivitelezésbe belehajtjuk a srácot!
Nagyjából ugyanazt mondjuk mindketten, de mégsem! Te azt mondod, hogy egy az egyben vegye ki a nagy panelt, és rakja be helyette a kicsit, aztán majd meglátjuk, hogy a kicsi panel H-hídja elbírja-e a nagyobb motort, és a nagyobb feszültséget.

Én ezzel szemben azt mondom, hogy hagyjuk meg a nagy panelt, csak az ic-t vegyük ki belőle. Így a motorok mellett megmarad a saját H-hídja, ami biztosan jó lesz neki. Ezt a H-hidat vezérelje meg a kicsi panel, ugyanúgy, mintha a sajátjával tenné. Senki nem mondott olyat, hogy a két ic-t egymással ki lehetne cserélni.
Szerintem ez a megoldás jobb lenne, de természetesen hagyom magam meggyőzni.

Szerintem a nagy panelen egészen más IC van, és az is biztos, hogy egész más a meghajto környezet. Nem hiszem, hogy az IC cserét tuléli a konstrukcio. Az sem biztos, hogy az a H hid ugyanugy van kezelve, mint a kis panel H hidja. Ehhez én ott tul sok alkatrészt látok.
Szerintem sokkal egyszerübb, ha kell egyáltalán, a kis panelon a 4 tranyot a hidban cserélni (sokkal kevesebb veszéllyel járna).
A kis panel egy elég egyenes (egyszerü) konstrukcio, direktbe hajtja meg a 2 darab H hidat, biztosan kibir nagyobb tranyokat is.
A nagy panelen nem tudjuk valojában mi van, és minek nekik még 2 marék alkatrész, elvileg ugyanarra a feladatra......
Elvileg akár egy kis panelon megépithetne egy külsö nagyobb teljesitményü H hidat (4 FET-tel és a motorral az átlóban), és ennek a bemenetét köthetné direkt a kis panel motor kimenetére.
Igy kivehetné az egész nagy panelt és helyettesithetné a kicsivel + a FET hiddal. Valoban csak egyre kell figyelnie a kis panelen az IC áramellátására.
Igy kikerülne minden egyébb csapdát, ami most biztosan ott van a nagy panel alkatrész erdejében.

Osztom, valóban még jobb lenne egy saját H-híd. De vajon el tudja-e készíteni? Az a forrasztó pisztoly nem hangzik túl ígéretesnek.. Ráadásul a rajzolvasás sem az erőssége, szóval elég sok a hibalehetőség.


[Én egyébként a szétszedést követően a híd vezérlő bemeneteit kipróbáltam volna, hogy ugyanúgy működik-e, mint a másik. Egy dróttal (vagy kis értékű ellenállással) odaböktem volna a tápra/gnd-re, és néztem volna hogy mit csinál a motor. De a közös nevező még mindig a saját híd.]


Akkor úgy tűnik a konszenzus megszületett, nagy panelt ki, helyére meg gyártunk egy saját H-hidat a kis panel számára

Márcsak azért is, mert ahogy az egyik müvészi kapcsolási rajzon (DSC3146) sikerült kiolvasnom a nagy panelen a H hid 5 tranyoból áll, azaz az IC máskép vezérlil vezérli a H hidat, mint a kicsi a maga 4 tranzisztorával.

Az az érzésem, hogy talán egyszerübb számára összetákolni akár légi kivitelben is egy 4 FET-es H hidat, mint itt kisilabizálni, hogy hogyan is kellene az áramkörnek müködnie....

Na meglátjuk mire jut....

Mondtam, hogy nem ér röhögni a rajzomon
6 tranzisztor van a rajzon, mindkét FET párost 1-1 kis tranzisztor működtet.
Az IC lábai a kis csapott hengerre mennek, az egyik direktbe, a másik 2 ellenálláson keresztül és onnan megy a FET pároshoz a kis tranzisztor jele tovább. Ha jól gondolom, az ic a kis tranyót indítja, az meg a FET-et.
Végül is a nagy panelból ki tudom szedni a 4 FET-et, hogy megcsináljam a H hidat, de elvileg ha a kis panel jelét átküldöm a nagy panel H hídjához, akkor nem kell külön megépíteni, nem?
Az nem jó irány, hogy visszarakom a nagy IC-t-t és az irány vezérlő lábakat átkötöm az kis IC-ről? Bocs, ha hüleségeket kérdezek, de úgy tanul a gyerek, ha kérdez és azután forraszt.
Már fűtöm a műhelyt, hogy mehessek füstöltetni a cint

de elvileg ha a kis panel jelét átküldöm a nagy panel H hídjához

Elvileg nem kellene megépiteni, de nem tudjuk mennyire preciz a leirásod, a müvészi rajzod nem igen gyözött meg, mégha nem is röhögtem, és félö, hogy további alkotásaid inkább egy müvészi galériába visznek, mint a müködö modell irányába.

Ezért kellene inkább tiszta lappal, akarom mondani, sima FET hiddal kezdeni.
Felejtsd el azt a nagy NYÁKot.

Elöször mindenképpen tisztázd a kis panelen az RX2 IC áramellátását. Azt kell mindenképpen 4,5-5V-on tartani. Csak azután kezd el a FET-eket piszkálni.

Már érzem, hol a legnagyobb hiba, hogy még egy értelmes rajzot sem tudok produkálni, ezért nem tudjuk megérteni egymást.
Nem baj, ez már egy tanulási irány, ez tetszik.
Megnéztem, hogy jelölik a tranzisztort és az ellenállást, reggeli után inkább lerajzolom szebben az IC-től a H hídig, hogy ne csak én értsem a rajzot. Ok?
Remélem, bírod még idegekkel, addig nem fogom a pákát izzítani, míg nem tudom megértetni, mire gondolok.

Ok.
Nem ellenkezni akarok, de sztem a nagy panel IC-je is rx2-es, megnézem, hogy ott a Vcc hány Voltos.

Én tudom mire gondolsz, de minden tevékenységhez elöször is kell egy terv, amit meg akarsz valositani.

Azt mindannyian tudjuk, hogy te ezt pontosan tudod a fejedben , csakhát mi nem vagyunk gondolatolvasok, söt TV doktorok sem, igy hiába teszed a kezed a PC-re, nem fogjuk pontosan tudni a diagnozist.


Ezért jo lenne egy érthetöbb rajz - mi többnyire csak azt értjük, mindenféle absztrakt rajzokat hagyjuk meg a képkritikusoknak.

Ezt eddig nem tudtuk, mert nem mondtad a képröl meg nem látható, vagy már vakulok is...

Félve töltöm, de hátha érthetőbb.
Az IC-ről megy a kis tranzisztorra, onnan megy tovább a H híd nagy tranzisztorára. A motor jelölését nem találtam
Közben meg is láttam, hogy a középső FET egyik lábát nem azonosítottam be, de sejtem, hova fog csatlakozni.

Alakul a molekula!
Azért mielőtt jobban belemerülsz, szerintem nézd meg az alkalmazott tranzisztorok (/fetek) típusát, és töltsd le az adatlapját! Ugyanis nem mindegy hogy melyik lába melyik, és sajnos a sorrend változik típusonként.
Tehát google a barátod: "tranyótípusa datasheet", vagy "tranyótípusa pdf" szokott segíteni. Ilyen jelölést fogsz találni benne, hogy B,C,E, vagy fet esetén G,D,S kivezetések vannak. A doksiban benne van az is, hogy melyik lábat milyen jellel jelöljük a rajzon. Ha így rajzolod le, akkor az nagyban javítja az olvashatóságot, csökkenti a hibalehetőséget.
Valami ilyesmi ábrát kell keresni, esetleg ilyet, vagy valami ilyesmit.
Egyébként a motort így szokás jelölni. Mellesleg amit a rajzon látsz, valami olyasmit kell neked is kreálni. Hogy bipolárissal, vagy fettel, az majd kiderül. A fet jobb szokott lenni motorhoz, valószínűleg neked is ilyened van a nagy panelon. A fenti rajzodat át tudod alakítani, hogy úgy nézzen ki, mint az utolsó linken lévő kép? Mert akkor lehet hogy mégsem kell neked legyártani.

Ha már felmerült a kérdés, akkor mondok pár szót a H-hídról.

Pongyolán fogalmazva azért híd, mert a motor két kivezetését a híd két pillére tartja. A híd lába a test, a teteje pedig a motor tápfesz (ezt lehet még árnyalni áramfigyeléssel és pwm-el is). A hidat minimum négy tranzisztor alkotja, balról is kettő, jobbról is kettő. Ha csak a bal, vagy csak a jobb oldal van meg, akkor félhídról beszélünk. Motorokhoz fet-eket szokás használni, mert jobb lesz a hatásfoka, nem fűtésre megy el az energia, hanem a hasznos munkára. A rajzon kapcsolók helyettesítik a tranzisztorokat az egyszerűség kedvéért.
A működéséről: Tekintsük a motor egyik kapcsát! Ha a felső tranzisztort nyitásba vezéreljük, az alsót pedig zárásba (S1 bekapcsolva, S2 kikapcsolva), akkor a motor lába rá van kapcsolva a tápfeszültségre.
Ellenben ha S2 van bekapcsolva, és S1 kikapcsolva, akkor a motor lába testre van zárva.
Ugyanígy a másik oldal is. A motor működését az határozza meg, hogy a két kivezetése _egymáshoz képest_ milyen feszültségen van. Ha az egyik lába tápra, a másik pedig testre van kötve, akkor forog az egyik irányba, míg ha fordítva, akkor forog a másik irányba.
A fenti kapcsolós megoldással elérjük azt, hogy az egyik vezérlési kombinációval egyik irányba forog a motor, másikkal a másik irányba.

FONTOS: Azonos oldalon nem szabad bekapcsolt állapotba hozni mindkét kapcsoló elemet egyszerre (S1,S2 és S3,S4), mert az olyan, mintha egy vezetékkel rövidre zárnád a tápot! Garantáltan durranni fog valami, valószínúleg egyszerre több minden is!

A fenti kapcsolós megoldásból már látszik, hogy egy motor oda-vissza hajtásához kell négy vezérlő bemenet neki, amik csak átlósan lehetnek bekapcsolt állapotban. Ha a két alsó kapcsoló van bekapcsolva, akkor a motort fékezi, ugyanis a mágneses térben forgó tekercs áramot hoz létre a vezetékekben, ami a test felé folyik, és ez olyan irányú, ami csökkenteni igyekszik saját magát, tehát fékezi a motort. Fizika, ne menjünk bele jobban.
A lényeg, hogy ha kell mindkét irány, és kell a fék is, akkor kell négy kivezetés. Olyat is szoktak csinálni, hogy ellentétes logikájú eszközöket használnak PNP és NPN tranzisztor, és a vezérlésüket közösítik. Azonos vezérlésre az egyik zár, a másik nyit. Erre is van sok példa. Ekkor elég két vezeték a vezérléshez.
Vannak még egyéb extrák is, de szerintem már így is zsong a fejed tőle

Nem zsong, tök jó. Egy darabig tanulnom kéne a nyelvet, hogy így leírjam, de értem és teljesen logikus. Ahogy néztem a panelt és a tranzisztorokat, rá is jöttem a leírtakra.
Azért vetettem fel azt az ötletet, hogy a kis IC előre-hátra lábait rá lehetne esetleg kötni a nagy panelre, az IC lábai helyére, mert azt még nem tettem vissza. Marha hideg van még kint, hiába fűtök. Tehát azt gondoltam, hogy a kis panel vezérelne, a nagy panel donor lenne a H hídjával, hogy ne kelljen újra építeni. Itt végül is az van, hogy a híd viszi a motort oda-vissza a leírtaknak megfelelően, de a hidat nem direkt hajtja az IC, hanem egy tranzisztoron keresztül. Megtaláltam a középső FET jobb lábát, az is a bal kis tranzisztorhoz, annak a kép szerinti fölső lábához megy. Ha csak ennyi lenne, teljesen logikus lenne, hogy a kis panelről leviszem a 4 irány lábát és gondolom a testet a nagy panel IC lábaihoz és hajrá, de annak a fránya IC-nek 7-7 lába, azaz pontosabban 6-7 lába be van kötve, ebből az egyik 3 a test, jobb-bal, a másik oldalon meg van a Vdd, az antenna és az előre-hátra, de még akkor is van 3-3 láb, ami valószínűleg nem dísz. Fölül a VI2, VO1, VI1, alul a VO2, SI, OSCI, OSCO. Szétszedés előtt megmértem az áramokat, pl. amikor az antennát mértem, nem tudtam a vezérlővel mozgatni, nem működött mérés alatt semmi, de felírtam az áramokat.
Megint mennem kell, de jövök tovább értekezni.