Fórum témák
» Több friss téma |
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Bocsi, chaten szoktam meg a kifejezést. A "G-s érték" alatt, a vas mágneses indukcióját értettem, Gausban, jele: B.
Az érdekelne, hogy egy ilyen magnál kb. mekkora értékkel számolhatok, illetve hogyan tudnám felrajzolni a vas hiszterézis görbéjét?
No ez már mindjárt más. A hiszterézis görbe nem más, mint a műr értékének változása a gerjesztés (H) függvényében.
Egyébként olvasgass, találsz közöttük mérési módszereket is. Bővebben: Link
Nem akarok ünneprontó lenni, de a mágneses indukciót már 1981-től TESLA-ban mérjük. Az SI-nek köszönhetően.
Hatalmas köszönetet szeretnék mondani mindenkinek aki segített, tegnap éjszaka megterveztem a kimenőtrafót. Mellékelem az ábráját, még ha valaki ért hozzá és ráér akkor, legyen szíves nézze át, hogy megfelelő-e a kimenő. A primer huzalvastagság 0,9-1,2 mm a szekunder 0,3-0,4 mm. Egy ilyen erősítőhöz használnám, a két végcső 6L6 GC, 490 voltról járatva, kimenő teljesítmény 50-55 watt, Raa: 5600 ohm. 8 ohmos hangszóróhoz terveztem.
Idézet: „A primer huzalvastagság 0,9-1,2 mm a szekunder 0,3-0,4 mm” Gondolom ezt elírtad, fordítva van valójában.
Valóban, ezt elírtam.
Helyesen valahogy így szólna: A szekunder huzalvastagság 0,9-1,2 mm a primer 0,3-0,4 mm.
Milyen magra menne? Szerintem nem fog beleférni az ablakba. Ha jófajta modern vasat használsz, akkor lehet 0,8-1T-ra gerjeszteni, primerre anódtól-anódig olyan 1400-1600 menet jó lehet.. 0,3-as huzal elég hozzá.
Maradtam a 2 X SG127/51 magnál, ebbe bőven belefér még kétszer ekkora tekercs is . Az SM85b hasznos alapterülete elég kicsi. 6000 Gaussal (0,6T) és 30 hz alsó frekvenciával számoltam. Lehet, hogy át kéne számolnom 10000-12000 Gaussra (1-1,2T).
A 2XSG127/51-nek nem tudom a gerjeszthetőségét (csak így séróból), de a táblázat szerinti érték kb. 75%-ig elmehetsz, telítődés veszélye nélkül. Az SM85b-re is számold ki, mert a 'nagyok' szerint akkor jó, ha a tekercselési hely(ablak) teljesen ki van használva(tele van). Ez természetesen vonatkozik az előző esetre is. Ha nagyon szűken lennél az SM85b-ben, akkor menj lejjebb a gerjesztéssel a másik számolásánál, míg ~tele nincs az ablak.
Akkor azt hiszem sokat kell lejjebb mennem, mert ha a leírt rézzel tekercselem akkor kb. az ablak 1/3-át használom ki. Az SM85b-vel még mindig az a bajom, hogy a kicsi hasznos alapterülete miatt rossz lenne a mély hangok átvitele.
Mármint a vaskeresztmetszete? Azt hittem az ablaka. Hány cm2 a vas? Mekkora teljesítmény akarsz átvinni.
A hozzászólás módosítva: Feb 24, 2013
Elvileg 55 wattot ad le a cső, leírás szerint ez kimenőtrafó után 50 watt lesz, és mivel basszusgitár-szájharmonika erősítőnek készül, eléggé fontosak a mélyek.
Már nem engedte módosítani a hsz.-em, de a kisebb vas is elég, ha jól elférsz az ablakában. Hány cm2?? Ekkora teljesítményhez kisebb keresztmetszetű drótok is elegek.
A hozzászólás módosítva: Feb 24, 2013
Akkor pláne ne gerjeszd túl, az 1T körüli hálózati trafónál szokás, kimenőnél túl sok.
Jó lenne kisebb vasmag, mint pl. a 2 X SM102b csak sajnos sehol sem találok egy eladó darabot. Amit kinéztem eredetileg vas annak a belső keresztmetszete ~20 cm2 az ablaka ~31cm2
Ez az SM85b-nél ~13cm2 az ablakmérete 7,8 cm2. Mindjárt előkeresem a lapjaimat és újraszámolom ekkora maggal is.
Ha jól értem SM85b-nek (írásjelek nélkül); 13cm2 a vas, 7.8cm2 az ablak: bőven elég. Addig számolsz, míg tele ablakod nem lesz. Arányosan csökkentve a huzalkeresztmetszetet (ha kell). Sajnos ennél a rétegezős kivitelnél sok helyet elvesznek a szigetelések, ezért szerez be jó minőségű vékony anyagot (pl. M3, osztafán). Ha muszáj felmehetsz 80%-os gerjesztésig.
Most számoltam ki, 5,8-6,3 cm2-es ablak kéne, ha 13cm2 a vasmag. Ami még aggaszt, az a mély átvitel. Ha jól értelmezem a képletet akkor a mély hangok átvitelét segíthetem nagyobb menetszámmal és ha kisebb mágnesezést engedek meg. Akkor nekiesek még egyszer és megtervezem az SM85b-re. Nemsokára visszanézek és feltöltöm a javított verziót. Köszönöm az eddigi segítséget, örök hálám!
Ha növeled a menetszámot, csökken a gerjesztés, ha lejjebb mész az alsó határfrekvenciával, szintén (30-ról 25-re), áramsűrűség ne legyen 2A/mm2-nél nagyobb (csak ha muszáj, és akkor is a szekunderben). Szigetelésekkel számoltál az ablak nagyságnál?
A hozzászólás módosítva: Feb 24, 2013
-ILYEN- vasmagokat lehet beszerezni itthon is, ha minden igaz az Eximtrade-nél.
Basszus kimenőhöz az EI-120/b jó lehet, az EI-96/c az ablakméret miatt kevésbé. Ezek 1,3-1,4T-ig gerjeszthetőek, kimenőhöz ezért írtam a 0,8-1T-t. (hálózatinál se nagyon mennék fölé, főleg hangszererősítőnél, nagy erősítésnél ugye..) Illetve SM85/b itt székesfehérváron volt beszerezhető, 2500Ft-ért komplett trafó.. Most meló miatt nem tudok elmenni ebbe a boltba nyitvatartási időben, pár fórumosnak postáztam már, nem volt rá panasz. Azt meg 1,6T-ra írják katalógus szerint, szóval még jobb. 4x340 menet primerrel csináltak pl. ezzel 50W-os kimenőt 6L6GC-hez, szólógitárhoz. A hozzászólás módosítva: Feb 24, 2013
Köszönöm az információkat! (lassan már mást sem csinálok a fórumon mint hálálkodom)
Akkor nekiesek, ha jól számolom 5. alkalommal is a számításnak. Az előbb kiszámoltam 0,6 T-vel és 4500 primer és 324 (párhuzamos-soros) szekunder bele is férne az ablakba, de akkor nem lesz szükség ilyen sok menetre.
Ahhoz képest, hogy 3500 primerrel indítottál, fejlődsz. Mint írtam(és előttem sokan mások); kisebb gerjesztés, nagyobb huzalkeresztmetszet, vastagabb szigetelések, alacsonyabb alsó határ-freki; (tele ablak)jobb átvitel. Még a nagyobb vas is, de az itt nem játszik. Szóval: variálás ízlés, tudás, türelem szerint.
Még arról szeretnék érdeklődni, hogy melyik szekunder felosztása a jobb? Mind a 4 tekercset kapcsoljam párhuzamosan, kisebb huzalátmérővel és nagyobb menetszámmal, vagy legyen a képen bemutatott, párhuzamos-soros bekötés vastagabb és rétegenként kisebb menetszámmal?
Úgyis benne vagy a számolásban, számold ki mindkettőt; az a jobb, ahol telesorra jön ki a menetszám. A darabsort ugyanis ki kell 'bejlagolni', tehát veszítesz a helyből. A fő csapás-irány, -ha megnézed a téma képeit-, a párhuzamos összekötés. Könnyebb követni, kisebb hiba(elkötés) lehetőség. Most jöhetnek 'vájtfülűek', de ne hallgass rájuk, mert sokat fogsz szenvedni.
Sziasztok!
Csöves erősítőt építgetek ECC85 és EL84 csövekkel. Együtemű SE. Van egy kis problémám mégpedig a hangzással. A gyári kimenőknek borzalmas hangjuk van. 10kHz-es négyszögjel a kimeneten már szinte háromszög jel. Találtam egy tv-ből bontott képkimenőt. 4cm2 vaskeresztmetszetű hiperszil. A mély hangok tetszenek de torzít. Az énekhang... Arra gondoltam, hogy áttekerem. A meneteket már levettem róla. A szekunder volt legfelül, 138 menet. Alatta volt egy másik szekunder vékonyabb dróttal de menetszámát nem tudom, levágtam a primerrel egyetemben. A trafó méretezéssel meggyűlt a bajom. Ha jól értem a hangszóró impedanciáját kell illeszteni a csőhöz de mekkorára? 3000, 5000, 8000k? Mindenhol mást olvasok. Gondolom az is számít, hogy pentódába vagy triódába van állítva a cső. A tekercselésnél mennyit számít, hogy milyen a csatolás? Osztott vagy réteges elrendezés. Másik problémám a menetszám és a huzalátmérő. 4 ohm-ot akarok illeszteni 4000 ohm-ra akkor 1:1000 illesztés kell? 100 menet/100.000 menet? Szerintem ez így nem kerek. A képleteken nem tudok sajnos elmenni. Nem igazodok ki rajtuk sosem. Valaki lenne szíves elmagyarázni, hogy tudom megtervezni és kivitelezni a trafómat? Előre is köszönöm! A hozzászólás módosítva: Márc 19, 2013
Visszamész 2 oldalt 'Köbzoli' h.sz.-éig, illetve az 1. oldalon ott a méretezés.
Üdv! Van valami mérvadó forrás a tekintetben, hogy a kimenőtrafó imregnálása célszerű-e, és ha igen, akkor miért nem?
Ez a két álláspont olvasható, ahogy nézelődtem, a tilos és a jó az. Kapacitásnövelő hatást vél az egyik tábor, míg a másik nem tudom mit. Tud valaki okosat? Mondani...
Szia!
Az impregnálásnak valóban kapacitásnövelő hatása van, mert egy nagyon jó szigetelőanyaggal (dielektrikummal) töltöd ki a teret. Tudod a kondi képletében a dielektromos állandónak minél nagyobb az értéke annál nagyobb lesz a kapacitás. A dielektromos állandó függ a szigetelőanyag minőségétől, tehát minél jobb szigetelő egy anyag, annál nagyobb a dielektromos állandója. Ezért is van az, hogy a kimenőt a sorok között papírral kell szigetelni, hogy "lerotntsuk" a dielektromos állandót, hogy alacsony értéken tartható legyen a szórt kapacitás. Ha műanyaggal v. még jobb szigetelő anyaggal szigetelnénk akkor menő a szórt kapacitás és lecsökken a felső határfreki. Ezért nem javasolt az impregnálás. Zúgni nem fog az alacsony gerjesztés miatt, meg egyébként is, ha másikat szeretnél csinálni akkor sokkal nehezebb szétszedni. A hozzászólás módosítva: Márc 21, 2013
Köszönöm a választ. Ezek szerint nem biztos, hogy a vékony triflex szigetelőpapír is megfelelő, amit én ismerek, az 2 rétegű, közben egy fólia, ami műanyag Az a régi, kalsszikus, amit prespánnak ismertem, nem is tudom, van-e egyáltalán vékony kivitelben. Meg egyáltalán.
Valahol olvastam, hogy a sima (gép) papír is megteszi. Méhány BEAG 100V-os illesztőt szedtem szét mostanában, több rétegben van az is és egy átlátszó, vékony szigetelő fóliával készült, néhány helyen varnisvászon elválasztással fejelve. De azt, ami biztos jó, hol bányásszák vajon?
Szívesen! A triflexil szerintem a rétegek közé való, (primer szekunder közé elválasztásnak) a nagyobb átütési szilárdság miatt. Sorszigetelésnek a 0,05mm-es trafópapír a legjobb, Granpa régi kondikat szokott szétszedni, az is jó a kondipapír. Ha jól emlékszem akkor a villért-nél lehet kapni a tekercseléshez mindent, azt hiszem trafópapír is van. Meg kellene kérdezned őket. Villért Zrt.
A hozzászólás módosítva: Márc 21, 2013
|
Bejelentkezés
Hirdetés |