Én csak a Silverhez tudok hozzászólni ! Nagyon kezdő létemre megvettem a fejet és a nyák-ot inkább . Tökéletes lett !
Igaz a fej 25.000.- a nyák 3500.- de van egy stabil gépem , ami 1ft-ot ( földben 20cm-ről jelez ) megkülönböztetni is tud , bár , mint látom inkább a földhatás kiegyenlítés , amivel kitűnik a többi amatőr gép közűl . Persze a fejet is el lehet kezdeni otthon , de szkóp nélkül esély sincsen eredményes munkára . A fogyasztás sem mindegy ! Egy PI rendszerű eszi az elemet egy IB -hez képest .
Mindamellett egységes a leírása .
Tapasztalat szerzés : a munka végére egész jól kiműveltem magamat fémkereső építés elméletből .
Most egy pinpointert csinálok kiegészítés -képpen .
Ettől függetlenül a következő gép PI lesz ! Egy mély kereső , kéttekercses ...

Hogy a silver jó vagy nem, az viszonyítás kérdése, de a döntésed tökéletes és jól is csináltad, ha végleges a géped, tegyél fel képet!

Ezt a fogyasztás mizériát nem értem. Nekem egy 300ezer forintos gépem van és 8-9óra alatt megeszik egy adag aksit, megtöltöm....azért az áram annyira nem megfizethetetlen. Mennyivel lenne jobb, ha 18órát menne? Rendszerint 6-8 órát használom egyhuzamban. Nemrég kapott új akksikat, ezzel 8 óra múltán még félig jár töltöttség jelző, ettől ugyanúgy meg kell tölteni, csak tovább tart lemeríteni.

Lehet hogy igazad van, bár én ezzel a problémával nem (téglával sem) találkoztam.

Értem én a problémát. A PI gép sokat fogyaszt az igaz, de valamit valamiért. Egy elem garnitúrát hamar, 2-5 óra alatt megeszik, minőségtől függően. Ez mondjuk inkább csak kényelmetlen ha terepen van az ember. Akkor van baj ha az ember több napra megy terepre, és olyan helyre ahol a közelben se bolt se villany és kifogy az elemtartalék. Ezért jó nagykapacitású akkura tervezni a gépet. Nekem is ez volt a problémám a gépeimnél amíg nem találtam megfelelő akkut. Onnantól csak a megfelelő (legalább a gép bonyolultságának megfelelő) töltőáramkör elkészítése volt a kihívás. Most már nem gond a terep, a villany hiánya semmi. Autóból is tudom tölteni és egy feltöltés legalább egy napot kibír.... a töltőáramkörbe belezsúfoltam a felügyeleti eszközöket az invertert védelmi áramköröket. Bonyolult lett igaz, de cserébe egy bementi aljzat van csak. Mindegy a dugasztáp feszültsége, mindegy h szivargyujtó vagy napelem, a többit intézi a töltőáramkör.

Én őszintén szólva irigylem azokat az építőket, akiknek a gépét nem befolyásolja a talaj, nem kell a gépük beállításához semmi ilyesmi, és 20-30 centi mélyen találnak kis egy forintost
Az én gépeimet befolyásolja. Akár PI, akár más. A kis videón látható téglára a PI gépem üvölt, pedig az a tégla nem más, mint csak egy adag talaj. Az SMW-m tégla, föld, meg minden nélkül 40 centi körül érzékeli a kis egyforintost. De mikor ezzel a téglával összefogom, úgy, hogy a tégla élén van, hát csak 15-17 centiről, de abból is 3-5 centi csak levegő, a maradék 12 centi a tégla, azaz föld. Pedig éppen hogy csak a vasszűrés van beállítva.
Erre mondják, hogy megmérettettem és könnyűnek találtattam.

"majd tegyük a fejre a téglát" Úgy marha nehéz lóbálni a tekercset. Nekem mindig leesne..

Sziasztok! Feljebb írtátok, hogy a Delta Pulse nem tud fém megkülönböztető funkciót. Sietek közölni, hogy igenis tud. Mellékelem a birtokomba jutott kapcsolásokat. Csak sajnos a PIC HEX fájlja demo verziós.

Igen, elméletben tud. A gyakorlat szerint problémás a dolog.
Mivel a diszkrimináláshoz szükséges mintavételezések a programban vannak, így csak abban az esetben lesz a szelekció "elfogadható", ha pontosan ugyanazokkal a paraméterekkel rendelkezik a fej és a gép, mint amihez írták. Más fejjel nem lesz jó.
Bár, régen tájékozódtam már erről a dologról, azóta lehet, hogy változott a dolog, és már nincsen igazam.

Szerk:

Ez, amit letöltöttél, ez nem a szelektálós gépnek a dokumentációjából való, csak a digitális kapásjelzős gép cuccai.

Műhelyben, a sok fémtárgy miatt sokszor nem lehet a fejet lóbálni, egyszerűbb ha a fej mozdulatlan, és a teszttárgyak vannak mozgatva, illetve a fejre helyezve.

Más: Megvettem az ellenállásokat a Delta Pulse-hoz, de a legtöbb ellenállásnak "arany" színű a tűrése, tehát 5%-os. Valaki írta, hogy ehhez a keresőhöz 1%-os ellenállások kellenek. Baj lesz belőle, ha nekem csak ilyenek vannak?

Van néhány pozíció, ahová válogatni kell az ellenállásokat. de a legtöbb pozícióba nyugodtan mehet az 5 százalékos is. Az órajel-generátor úgyis potival szabályozható, a hangfrekis rész megint csak igénytelen, a monostabiloknál megint csak potik dolgoznak.
Talán 10 ellenállás van, amire oda kell figyelni.

Én írtam az 1%-os ellenállásokat, ha már nincs különbség árban, akkor inkább a jobb. EGY gép építésénél majd lesz valami, TÖBB gép építésénél jobban szeretem ha ugyanazokkal a paraméterekkel dolgozok.

Ha nem probléma, le tudnád írni nekem, hogy konkrétan a Delta Pulse-hoz melyik ellenállásoknál kell jobban odafigyelni a tűrésre? (elég, ha csak az értékét mondod)

Helyzet az, ahogy én észrevettem, maximalista vagy és az abszolút tökéletesre törekszel, amit nagy gyártók jól fizetett mérnökei sem nagyon tudnak megoldani, pedig nekik aztán van lehetőségük mindenre. Én elfogadom a kompromisszumokat, és az alkatrészek minőségével, válogatásával kivitelezéssel igyekszem javítani a várható paramétereket. Tudom hogy nem lehet tökéleteset alkotni, ezért nem is törekszem rá. A mellékelt teszteddel nagyon jól szemléltethető minden gép hiányossága, pont ezért nem is foglalkozom vele. Megelégszem azzal, -mint a gyártók is- levegő teszteket csinálok, terepen pedig arra amire készültek a masinák -harctér kutatás- tökéletesen megfelelnek. Ott nem szükséges, hogy 1Ft-ost megtaláljak, sőt pont az ellenkezője a cél. Nem kell hogy másfél méternél mélyebbre lásson, úgysem ások le, más sem, és repesz darabok tömkelegét sem akarom kiszitálni.

Ha jól emlékszem R23-R24-et kell azonos értékre válogatni, értékük 4,75K.

De sajnos a levegőteszt semmire sem jó. Földben, agyagban, bazalt darabok, és vasszögek között keresi a gép a céltárgyakat, miközben gazban, fűben van lóbálva a fej. Ez pedig merőben eltér a levegő steril környezetétől.

Igen, az R23-24, de nem a 4.75 számít, hanem az, hogy csont egyformák legyenek. Lehet mindkettő 4K, vagy akár 6K is, csak egyforma, mivel a fázis fordításhoz csak az szükséges, hogy egyformák legyenek. Nem történne semmi akkor sem, ha 10K lenne mindkettő.
Ez miatt viszont az R25-26 is páros ellenállás legyen. Mert ha ezek nem precízek, akkor az R23-24 válogatása sem ér semmit.

Nem emlékeztem már pontosan melyek azok de ez rémlett.

Ha már az akkukról OFF-olunk, akkor tudom ajánlani a tuskós, 4 ceruza akku töltésére való gyorstöltőt. Olcsó, jó, és szivargyújtóról is jó.

Szóval én 8 db AA akkut használok az expihez, lehetőleg 2650mA felettit. Autóból töltöm a világ legegyszerűbb töltőáramkörével, egyetlen 5,6 Ωos soros ellenállással. Rendszerint heti legalább 2x használom a gépet, 6-8 órát, nyaranta többet, szabi alatt minden nap, télen kevesebbet. Ezzel a módszerrel kb 1,5 évet bír egy akkupakk, de rendszerint valami galaiba tesz be nekik, pl hálózati töltővel fordított poralítás, és hasonlók

Nem nagyon értem, hogy egy hordozható gép táplálása miért off, ráadásul egy olyn készüléknéál, ahol a tápellátás nagyban befolyásolja a működést. Sok amatőr gépnek az a hibája, hogy nem elég gyors a tápja

A múltkor javítgattam egy Májnláb gépet. Annak nem is volt semmiféle tápja. Követlenül az akksiról.
Mit jelent az, hogy lassú, és mihez képest?

lassan követi az elektronika áramigényét, pl a műveleti erősítős tápfelezős, áteresztőtranyós tápok lassúak, ha a régebben elküldött 1266 tája tönkremegy és ilyen táppal helyetesíted, elveszik a hang dinamikája és ezzel jelentős céltárgyinformáció.

Nincsen előttem a kapcsolási rajza. De szerintem, ha bárhol is, a táp kimenetén van egy 10 mikrónál nagyobb elkó, mint puffer, az már nem lehet gyors.
Egy labortáp kimenetén sem lehet ilyen nagyságrendű kondi.

Egy ilyen kapcsolás miért lassú?
Ez egy feszültség követő. Ha az ellenállások által létrehozott feszültség helyett rárakok egy párszáz kHz-es jelet, akkor azt is követi.

nem tudom, de kipróbáltam, az említett példában így van. Nyiván nem minden gépre igaz. Ez esetben ha nem így lenne, nem építettek volna a fisherbe egy 3x akkora tápot. Kipróbálni érdemes lehet

az egy dolog, hogy a feszültség követi, de a teljesítmény...?

Próbáld ki, mit csinál a az IGSL vagy a TGS esetén, nem egy nagy dolog, ezért is nem értem, miért váltják ki. Mondjuk én azért, mert maradt szabad műveleti erősítőm és helyem meg nem.... de a CZ-knek nek is érdekes a tápja. Azért ezek tényleg nagyon jó gépek voltak és azt mondják, a fejen lehet sokat javítani, pl az MD fejjel nő az érzékenység vagy 20% -ot

Ha jól látom, a 1265-ben is, a féltápot egy műveleti erősítő szerűséggel csinálják, csak nem műveleti erősítő, hanem egy komparátor. A hiányzó tranzisztort, ami egy műveleti erősítőben megvan a kimeneten, azt itt egy 3.3K-s ellenállással pótolják. A táp amúgy egy elég egyszerű, kapcsolás, de az előnye a kimenetén lévő FET, ami miatt valószínűleg nagyon kicsi feszültség különbségből is előállítja már a kimeneti stabil feszültséget. Low-drop.
Szerintem azért váltják ki, mert (szerintem) semmiben nem tud többet, mint egy olcsó low-drop kocka. Annál csak nagyobb, drágább, és munkaigényesebb.
A tápfesz felező részével meg passzolok. A komparátoros, a 3.3K-s ellenállással nagyobb áramot csinálhat, mint a tranzisztoros műveleti erősítő?

IGSL és TGSL esetében azért nem próbálják ki ezt a kapcsolást, mert azoknál stabilizált feszültséget nem megfelezik, hanem megduplázzák. Tehát azoknál a stabilizált feszültség a féltáp, és a duplázott a negatív. Rossznak nem mondható megoldás, mivel egy műveleti erősítő jobban teljesíti ugyanazt a feladatot magasabb, mint alacsonyabb feszültségről.
És nincsen benne az átkos (SMW-ben, és 1165-ben használt) tápfesz felező.