Hello! Itt azért van még tenni-venni való.
- Elsőként nézd meg az IC lábbekötését. Írd a rajzra, mert így mindig el fogsz tévedni.
- A tápfeszültség itt +-15V. Ami azt jelenti, hogy van egy GND pont amihez képest van egy +15V és egy -15V. Valamint oda csatlakozik az IC neminvertáló bemenete (+), de hehhz képest kel beadni a bementi jelet, és kapod a kimenti jelet is. Ez a pont a rajzondon csak egy helyen szerepel. Pedig ide kel majd kötni a bemenet, kimenet GND pontját, és a +-táp közös pontját is.
- A tápfesz szűrőkondijait nem sorba a táppal kel bekötni, hanem a + és GND valamint a - és GND közé. Egyébként az IC a 4-es lábán kapja a +15V-ot, a 7-es lábán a +15V-ot, nem az 1/8-as lábon.
- A felső mély potinál jól kötötted be az ellenállásokat. De a többinél kavarc van, pedig szinte mindegyik ugyan úgy néz ki mint a felső. Maximum ellenállás helyett kondi van, a magasnál, meg elmarad a potival párhuzamos kondi. Nálad meg 11k,3,6k,1,8k sorba kötve ott árválkodik.
üdv!

Sziasztok!

Kezdő vagyok az elektronikában illetve a nyáktervezésben és szeretnék készíteni egy labortápot.Csináltam már több, kisebb nyákot de úgy érzem ez bonyolult nekem.
Ezt szeretném elkészíteni

Ehhez elkészítettem Eagle-ben a kapcsolási rajzot, úgy ahogyan szeretném kivitelezni(csatoltam).
Elkezdtem megtervezi a nyákot, de sajnos sehogyan sem sikerül megcsinálnom. Több napja próbálkozom, de nem megy. Próbáltam különböző autorouterekkel is, de nem jutottam sokkal előrébb.
Szóval azt szeretném kérni, hogy valaki készítse el a nyáktervet vagy valahogyan segítsen.

Köszönöm!
Üdv, ToMa!

Ha a labortáp elkészítése a lényeg, akkor ennek a kapcsolásnak van már "fejlettebb" változata (v2.7.4). A labortápos topikban megtalálod, és ott egy paneltervet is találsz hozzá. Az garantáltan működőképes, sokszorosan ki van próbálva.
Ha nem a labortáp a lényeg, hanem a tervezési folyamat elsajátítása, akkor az utat magadnak kell végig járni.

Ha nem akarsz korszerűbbet, hanem konkrétan ezt szeretnéd megvalósítani, én a következő "trükköt" szoktam alkalmazni az Eagle-ben:
Az alkatrészeket jó távol elhelyezem a lapon, lehetőleg már úgy, hogy minél kevésbé legyen "gubancos". Figyelembe kell venni egyéb szabályokat is (táp vonal vezetése,...) korábban van írva róla, össze kell szedni az infót.
Ezután az autoroutert elindítom és megnézem, hogy össze tudja-e kötni így. Ha nem, akkor megnézem, hogy a madzagokon hogy tudom "átbujtatni" az alkatrészeket, hogy sikerüljön az autorouternek. Ctrl-Z-vel visszaállítom az eredeti madzagokat. Addig bújócskáztatom, forgatom az alkatrészeket, amíg az autorouter meg nem oldja, vagy ha túl komplex a kapcsolás, akkor pár átkötéssel kiegyezek.
Ezután elkezdem az alkatrészeket közelíteni, majd minden lépésnél újrapróbálom az autoroutert, hogy jó-e az elhelyezés. Ezzel addig játszom, amíg össze nem áll az alkatrészek helyzete. Ezután KÉZZEL összehuzalozom, majd sokáig nézem, hogy észreveszek-e javítható részeket.
Persze az autoroutert be kell állítani rendesen (egyoldalas huzalozás, vezeték vastagság, ...)
Figyelni kell még sok mindenre ( csillagpontok, analóg/digitális föld/táp, kisfeszültség nagyfeszültség, kis áram, nagy áram, ...)
Biztos van még sok minden ami kell hozzá, de mivel túl sok infót nem kapok csak, hogy majd rájövök, hát valahol el kell indulni.

Mindkettő fontos lenne.
Ha már 'lemásoltam' a kapcs. rajzot eagle-ben akkor már szeretném ha ez alapján lenne a nyák is. Értem, hogy magamnak kellene de sajnos ez most valamiért nagyon nem megy. Csináltam már kisebb erősítőket, azokkal is kínlódtam jó pár órát de ezzel valahogyan nem jutok előrébb. Amikor úgy érzem hogy most talán jó, akkor jön egy olyan vezeték ami pont keresztül menne az összesen.

@Alex2
Ezt én is próbáltam, én úgy csináltam hogy elhelyezgettem az alkatrészeket úgy hogy nagyjából jó legyen, megnéztem mit kezdene vele az autorouter, utána próbáltam az alkatrészeket ideálisabb helyre mozgatni. Ezzel az volt a bajom hogy egyre több légvezetékem lett.

Illetve olyan kérdésem lenne, hogy ha 'ripupolok'(felszakítok egy kötést) és az utána már máshova mutat, az akkor is ugyan úgy használható lesz?

"ripup" után nem mutat máshova, csak a legközelebbi kapcsolódási pontra. Van egy szem ikon, azzal kattints rá az adott vezetékre és látni fogod, hova lehet csatlakoztatni.

Még mindig azt javaslom, válaszd ketté a feladatokat.

1. Szükséged van egy labortápra, ezért abból több mint célszerű biztosra menni, azaz olyat választani, ami már bizonyított. Erre több praktikus lehetőség is kínálkozik, mint pl. Proli007 népszerű kapcsolása, vagy a szintén hasonlóan egyszerű felépítésű Pioneer-os változat. Ez utóbbihoz itt találsz útmutatást, valamint látványterveket is csináltam hozzájuk.
Ez nem jelenti az említett és hivatkozott kapcsolások "mindenhatóságát", de fontos előnynek érzem a szerzők itteni elérhetőségét, illetve a részletes dokumentáltságot.

2. Magad is szeretnél panelt tervezni, ami dicséretes törekvés. De ez tipikusan egy olyan területe a mindennapi kihívások széles skálájának, amihez messze nem elég a szándék és a törekvés. Ez a témakör nagyon nehezen oktatható, illetve borzalmas mennyiségű maflaság kering, sőt terjed szájról szájra folyamatosan a "mit és hogyan kell csinálni" gondolatkörben.
Ezen a vonalon haladva, már az elején célszerű kellő körültekintéssel tervező programot választani. Nem akarom a "sasos" programot bántani, de nekem csak rossz emlékeim vannak vele kapcsolatban.
Másik alapvető okosság a megfelelő kapcsolás kiválasztása. Az nagyon sovány érv részedről, amiben arra hivatkozol, hogy ezt a kapcsolást már berajzoltad az Eagle-be (akár felfoghatod tanulópénznek is).
Végül a "hogyan kell panelt tervezni?" kérdésre azért nem tud senki frankó választ adni, mert nem létezik a minden szempontból megfelelő megoldás. A paneltervezés éppen abban áll, miként tudod megtalálni az egyedi lehetőségek és kötöttségek, valamint a műszakilag indokolt és elvárható megoldások között a középutat. Ez sokkal inkább tehetség/adottság kérdése, mint megtanulható tudomány. Éppen ezért, talán a lehető legjobb módszerek egyike, ha tanulmányozol már elkészült terveket, elemezgetve az azon lévő megoldásokat.
Végül egy egészen jelentéktelen bölcsességet adnék útravalónak. Az átkötések nem az ördögtől származó szörnyűségek. Az is egy alkatrész, aminek ugyan helyre van szüksége, de mértékletes alkalmazásuk nagyon kedvezően hat az eredményességre.

Sziasztok,
ITT egy erősítő kapcsolási rajza illetve a nyákterve. Néhány helyen viszton nem egyértelmű számomra, az összekötések módja.
Az egye IC hármas lába a rjazon a földre van húzva a nyákterven viszont nincs kötve sehova.
Illetve a második IC kettes és hármas lába sincs a földre kötve.
Sokat segítenétek, ha rápillantanátok a rajzra.
Előre is köszönöm!

Megépítettem a kapcsolást,de sajnos semmi hangot nem akar kiadni magából :S

Hármaas láb földelése után csak búg és kb 4,5 volt egyenfesz a hangszórókimeneten...

No már csak akkor búg, ha jack rá van dugva.

Esetleges másodlagos megoldásként, plusz bővítés a két IC közti feszültség különbség kiegyensúlyozás céljából, a rajzon látható módon egy potméterrel összehangolni a kimeneti feszültségeket. A 4-es kimeneteken féltáp feszültséget kell kapni DC multiméterrel mérve. Hangszóró helyén elvileg nulla, nyugalmi helyzetben oldalankénti áramfelvétele nem lehet több 100 ma-nál, természetesen a bemeneti jack nincs csatlakoztatva.

Szia! A hármas lábak a hűtőbordán-hűtőzászlón keresztül kapnak/kapjanak testet!

Köszönöm mind a kettőtöknek. Sikerült életre kelteni.

Sziasztok!
Van itthon nekem egy pár LME49600 és LME49710-es műveleti erősítőm. Gondoltam összerakom fejhallgató erősítőnek, kipróbálni milyen hangja van. Arra lennék kíváncsi, hogy amit feltettem nyák rajzot az helyes lenne-e? Működne-e? Az ellenállások 1K-sok. A fóliakondik 100nF-esek, az elektrolitok 1-10uF. Sprint layout-ban nem találtam ilyen tokozást, úgyhogy összehoztam így.
Ami van a GND és az ellenállások között jumper azzal állítanám az erősítést. Ha rövidzárban van akkor 2x-eres ha megvan nyitva 1x-eres (elvileg).

Szia!
Ez így tuti nem fog működni.. fele alkatrész be sincs kötve, az ic-nek se táp se semmi.. Jumper? az meg hol van?

Szia! Biztosan ezt a NYÁK-tervet szeretted volna bemutatni? Ennek se füle, se farka.
Milyen kapcsolási rajzon alapul?

Elvileg ezen alapul. Bővebben: Link

Egy kicsit frissítettem.

Nahát, van ilyen téma is?
Azt hittem a "nyák rajzban segítség, ellenőrzés kellene" pont elég ilyen témákra?

Picit másabb mint az előző
A bemenetet egy nem árt egy ellenállással testre húzni, a hangerő poti érintkezésre lehet bizonytalan.
A tápszűrő kondenzátoroknak nem elég a puszta jelenléte, a bejövő tápnak és testnek először a kondenzátorok lábaival kell találkozni, onnan mehet az IC-k felé!
A kimenetet kár behozni középre, a másik irányban kényelmesen elvezetheted.

[off] Elvileg ebben a témában a kész nyák "utolsó" ellenőrzését kellene elkövetnünk.
A "Nyák rajzban segítség, ellenőrzés kellene"-ben meg akár az első alkatrész lerakásától is kezdődhet a munka. De ha elakadt valaki a nyák tervezés közepén, annak is ez utóbbi témában kellene segítséget kérni...

Egy kicsit módosítottam. Azok a kondenzátorok nem tápszűrűk akarnának lenni. Csak hidegítők. A TPA6120-asomnál egy 470nF-es fóliát kellett beraknom közvetlenül a lábakra, mert csak akkor nem búgott.
Ennek még tervezek egy külön tápegységet 2x2x4700µF-al.

A hidegítőre pont az a szabály vonatkozik mint a tápszűrőkre. A táplábakra forrasztott kapacitás pont beleillik a koncepcióba. Számolni kell minden darabka vezetősáv, alkatrészláb reaktanciájával. Ha így érthetőbb: a tápfeszültséget átengedjük a szűrőn, nem pedig elküldjük a panel egy távoli pontjára pufferelni!

Betettem közvetlenül az ic-k lábára. De a biztonság kedvéért, még a tápegységbe is teszek egy pár hidegítő kondit.

Az biztosan nem fog megártani...

Ilyen lett.

Sziasztok!

Ma elhatároztam hogy végre elkészítem első saját "építésemet", eddig csak javítgatásokkla foglalkoztam hobbi szinten, de most kéne építenem egy tápegységet. Hónapokkal ezelőtt itt a fórumon egy segítőkész fórumtárs megtervezte nekem amire szükségem van, már csak annyiben szeretnék segítséget kérni, hogy megtervezné enekm valaki ezt a kapcsolást egy lukacsos próbapanelen hogy melyik alkatrész hova rakjam, és melyik lukakat forrasszam össze? Lehet hogy sikerülne nekem is, de szeretnék biztosra menni ezért kérem a segytségeteket!

Köszönöm szépen!

Ha biztosra akarsz menni akkor csak magadra számíts.
Ez egy olyan egyszerű rajz, amin pl. pontosan követheted a kapcsoláson lévő elrendezést.
Ránéztem a rajzra is. Szokatlan!! A pozitív oldalon 2 utas egyenirányítás van, a negatívon meg talán egyutas, de mintha lenne ott egy számomra fura dióda. Eltérő a két oldal puffereltsége is, amit indokolhat az eltérő terhelés, de mégis a leginkább a trafó lóg ki a sorból. Ha +-15V kell, akkor azt csak kompromisszumosan tudod megoldani egyetlen 15V-os tekercsről.

Köszi! Az áramok amik kellenek:
5V/600mA
+15V/200mA
- 15V/200mA
Még annyi hogy a + 15V-os ágra kell egy led hogy nagyobb legyen a terhelés? Hol látsz más puffereltséget?