Fórum témák
» Több friss téma |
Okostelefon meghajtásához kell. Ott szerinted emelhetem a feszt töltés céljából miközben a telő is működik? Kipurcant a csatlakozó már csak így használható. Az okostelefon akku csatlakozójára akarom direktbe rákötni.
A hozzászólás módosítva: Jún 24, 2013
Ha az akku helyett kötöd rá, valószínűleg működni fog. Ha az akkut akarod így tölteni, a készüléken rajta, akkor az többesélyes történet: fix feszültséggel nem töltünk akkut, plusz még a telefon se biztos, hogy jónéven fogja venni a történetet.
Tehát így használhatom a telót s az akku leválasztása után tölthetem - csak az akkut.
Milyen cél ic-t javasolsz ez utóbbira? Vagy teló ilyen használatakor is szedjem le az akkut mert nem jó neki a fix fesz? S az akkut külön töltsem s csak akkor csatlakoztassam rá ha indulok valahova? A hozzászólás módosítva: Jún 24, 2013
A telefon akkumlátor töltés vezérlése részben a telefonban, részben az akkupackban van. A telefon az esetek többségében az akkumlátorról működik. A telefon ugyan állandó feszültséget kap ugyan, amiből megoldja az akku töltését, egyáltalán nem biztos, hogy akkumlátor nélkül ez alkalmas a telefon működtetésére. Van ilyen, és van olyan is ahol semmi gond nincs.
Ezért nehéz kérdés az akku önálló töltése, ill. az akku nélküli telefon működése. Persze be lehet csapni a telefont, hogy úgy vegye hogy van rajta akkumlátor, de enélkül észre sem veszi, ha az akkumlátor csatlakozóira feszültséget adsz. Mielőtt ezt megteszed, szervizből meg kellene tudakolni, hogy esetedben mi a pontos helyzet. Ha tábori körülmények közötti töltést szeretnél, akkor is a legjobb megoldás, ha a telóra bízod a töltést, és a töltő tápfeszültségét valamilyen külső akkumlátorról, aé ha szükséges DC/DC átalakítóról biztosítod, vagy egyszerűen több akkumlátort viszel magaddal amit előzőleg a telóval feltöltöttél, és merülés esetén csere. A hozzászólás módosítva: Jún 24, 2013
Az a baj hogy itt a telóban levő töltőfunkcó sérült. Valószínű sima kontakthiba de szétszedtem, szerelhetetlen. Legalábbis az én eszközeimmel az. Ha tovább bontom félő nem lesz már teló többé. Ép emiatt van ez az egész ügy.
Maga a telefon jó, kár lenne emiatt kidobni. Inkább barkácsolok hozzá 300 Ft-ért egy 3.7 voltos tápot s használom vezetékesről s töltöm az akkuját külön. Úgyis kevés volt az akkuja, a terv az rágányolok még 3 db 3.7 voltos 2500 mAh-s ipari akkut az 1100 Ft darabja. S megoldódik az örökös akku gond hogy csak 1 órát bírja töltés nélkül.
Milyen feszültség és áram értékekben gondolkozzak, ha az a cél hogy egy 2 és egy 4 mm vastag (merev) 30 cm hosszú sárgaréz rúdat elektromos árammal hevítve hungarocelt munkáljak meg?
Esetleg vörösréz jobb? A 2 és 4 mm -es két különálló szerkezet lesz. A pillanatpáka is hasonló csak vékonyabb és vörösréz dróttal. A hozzászólás módosítva: Jún 26, 2013
Hello! Nem célszerűbb ellenállás anyagot használni pld. Kanthal, mint a kis ellenállású réz? Komoly áramokra lenne szükség. De miért kell ilyen vastag anyag? Ha kifeszíted, akkor merev lesz amennyire kell, nem?
Valamint nem kell "tápegységben" gondolkodni, csak trafóban..üdv! A hozzászólás módosítva: Jún 26, 2013
Legalábbis 100 Aó -s akkumlátorban. A 4 mm átmérőjű, 30 cm hosszú vörösréz huzal (de inkább rúd) felmelegítéséhez iszonyú nagy áram szükséges. Nem véletlen csinálják ezeket a drótos vágókat ellenállás huzalból. A pillanat pákában kb. 0,8 mm átmérőjű drót van, a felvett teljesítménye 100 W körüli. Mivel a huzal ellenállása (többek között) a keresztmetszettel arányos, az áramszükséglet négyzetesen nő.
A hozzászólás módosítva: Jún 26, 2013
De hungarocelhez nem kell akkora hő mint a pillpakaba. Néhány száz vatt.nem gond. Bele kell melyezteni ezért kell merev rúd.
Pc tap 5 V 20 A. Az mekkora réz rúd?
Sziasztok! Az ellenálláshuzalnál gondolom strapabíróbb kellene. Én gitárhúrt használtam régen.
Az biztos, de nem ponthegesztőt akart csinálni.
Fűtőszálat szoktam használni, de most az nem jó.
Akkor minimum egy vas lánghegesztőpálcát használj. Annak is sokkal nagyobb az ellenállása.
Köszi ez jó ötlet. Ilyent hol kapni? Mi a pontos neve? Sima vas, acél stb nem jó?
Vagy valami aminek kisebb az ellenállása? Pl. a grill 220-as fűtőszál diódával felezve milyen meleg lehet?
Hello! Miért nem egy hegesztőt kérdezel, vagy szakboltot. Az választ tud adni, a szilárdságra egyéb fizikai paraméterre. Ellenállásra-hőfokra-áramra gondolom nem, mert az érdekli Őket a legkevésbé. De nem kisebb ellenállású kel, hanem nagyobb. Ha nem akarod hegesztőkábellel odavezetni a villanyt. A grillt csak úgy tudod meg, ha kipróbálod. De azok a betétek vastagok, és elég nagy teljesítményűek. Belül cekász van, nem a kabátja vezet, az csak izzad. üdv!
Az nekem csak jó ha nem * meg a 220.
*Nem a kocsmában vagy! A hozzászólás módosítva: Jún 27, 2013
Rozsdamentes acélhoz való hegesztőpálca/huzal: ennek a legnagyobb az ellenállása azok közül. Gitárhúr, zongorahúr ilyen vastag nem létezik, de vágáshoz használtam a vékonyabbakat.
Réz, vagy sárgaréz semmiképpen se jó. A sárgaréz ráadásul nagyon könnyen olvad. Legegyszerűbb a sima kötöződrót, de könnyen hozzá lehet jutni CO2 hegesztőhuzalhoz is. A rozsdamentes jobb ugyan, de ahhoz már olyan cég kell, amelyik használja is (van náluk). Nem merev huzal kell, hanem feszített huzal. 1, - 1,2 - 1,5-ös. Annál vastagabb semmiképpen. Vékony táblához 0,5-0,6-os is elegendő.
Nem PC táp vagy akku kell, hanem komolyabb, 100-150 W-os trafó, 4 - 6,3 V-os kimenettel. Szükség szerint a bemenő oldalon lehet szabályozni triacos teljesítményszabályzóval. A hozzászólás módosítva: Jún 26, 2013
Az a baj ha nem merev a huzal akkor megoldott, arra ott a fűtőszál és elég hozzá 50 Wattos sima trafó... A szabályzást ezzel ugy szoktam megoldani hogy a krokodilcsipesszel változtatom a feszültség alatt levő szakaszt.
Fontos lenne a merevség mert félkört kell benyomni a vastagság a precizitás egyszerüsitéséhez kellene. Van egy nagy 6 voltos trafóm. Akkora mint 3 tégla. Lehet az alkalmas erre? Este megnézem az adatait.
Szia! Nem tudom ugyan mi lesz a vége, de nekem például vannak nagyon régi söntjeim még Villamosipari kutatóból jöhetett. Van vagy 2-3mm vastag az anyag amiből tekerték. Az biztosan alkalmas lehet ilyen célokra.
A söntök nem meleg(izzó) üzemre vannak méretezve, általában konstantán, manganin, nikkelin, vörös-v. sárgaréz anyagúak. Nekem is van (VKI-s).
Merev huzalnak acél vagy vastagabb kantál ellenálláshuzal. De inkább acél. Bár kisebb az ellenállása, de melegen merevebb, mint a kantál.
És ha acél csőben feszítem ki a fűtőszálat?
2 végén meg porceláncsiga? Sőt ez lehet alu is vagy vörösréz h jobban vezesse a hőt. Ez esetben ez az előnyösebb nem? Vagy az jobban szétsugározza? A hozzászólás módosítva: Jún 27, 2013
Minél bonyolultabb, annál rosszabb.
Acélcsőben (csőben) csak akkor megfelelő, ha erre készült eredeti fűtőbetét. Pl. megfelelő méretű bojler, vasaló, grill, ... betét. A 3 említett közötti eltérések, amik a választást megkönnyítik. : Vasalóbetét alu csőben, ami hőelvitel és szabályzás nélkül összerogy, szétolvad. Bojlerbetét réz csőben (nem mind !!!) ami hőelvitel és szabályzás nélkül összerogy, szétolvad. Grillbetét, ami izzó állapotban is egyenes szokott maradni... Ami kellemetlen lehet, hogy ezek a betétek 6-7 mm átmérőjűek.
Sziasztok!
A napokban felmerült egy igény egy nagy áramú, viszonylag egyszerű, stabilizált tápegységre, ami EZT a töltőt táplálná. A már meglévő trafó, melynek szekunder feszültsége 18V AC-t ad le üresjáratban, majd 20A-el terhelve 17.0V-ra esik vissza, úgy kb 1KW-os lehet, hegesztett, impregnált, kiöntött, EI lemezes, tehát nem szétszedhető. Mivel a töltő max. bemeneti feszültsége 18V DC lehet, ezért az egyszerű puffer tápos megoldás nem jöhet szóba, marad a stabilizálás. Viszonylag egyszerű alkatrészekből felépített kapcsolást kerestem, és a mellékelt ábrán látható áramkört találtam. Az lenne a kérdésem, hogy működőképes-e ebben a formában ez a kapcsolás, illetve hogyan lehetne egyszerű eszközzel túlfeszültség védelemmel ellátni? A hozzászólás módosítva: Júl 3, 2013
Szia!
Építsd meg ezt: Bővebben: Link, ennek legalább jó a hatásfoka. A 20A sok lesz neki, de valószínűleg át lehet alakítani, vagy több kimenetét párhuzamosan kötni (ez csak tipp!). Ha egyenirányítod a 18VAC-t (terheletlen), akkor lesz kb. 24V-od. Számoljunk csak 22,5V-tal, mert esni fog a feszültség (ahogy írtad, 17V-ra esik vissza), ebből szeretnél 17V-ot előállítani 20A-rel, az 110W-nyi hő, ami nem kevés. Valami kapcsolóüzemű megoldáson kellene gondolkodnod. 1KW-ból 100W-ot elfűteni nem olyan jó, és nem is egyszerű megoldani a hő elvezetését. A hozzászólás módosítva: Júl 3, 2013
Így nem lehet normálisan beszélni ha kitörlik azt hogy mihez is kell a trafó
Hello!
Ha lehet, maradnék a disszipatív tápnál. Mivel a csúcsterhelés nem lesz folyamatos, és nem is tart 1 óránál többet a teljes töltési folyamat, a disszipáció is elfogadható értéken marad, és (nekem legalább is) nem kell "bajlódni" a kapcsoló üzemű tápok "nyűgjével". (én már csak ilyen maradi vagyok) Csúcsterhelésen, nálam a következő teljesítmény/áram értékek jöttek ki: A maximális áram Iki 20A. Minimális Ube DC 23V/20A-nál Uki legyen 14.4V. (akár lehetne 17V is, de nem erőltetném) Pdissz= Ube - Uki x Iki, = 172W max. Ez tranzisztoronként 43W és 5A max. (hangsúlyozom, ez csak rövid időre kell, kb. 5-10perc) Kényszerhűtést mindenképp kell majd alkalmazni, de az nem probléma. Fontos lenne viszont, hogy "bolondbiztos" legyen az áramkör, ha esetleg bekövetkezne valamelyik áteresztő tranzisztor zárlata, és olyankor ne kerüljön ki a nyers egyenfeszültség a kimenetre. (esetleg egy nagy áramú relé, mely 16V-on bont?) Erre kéne valami frappáns ötlet. A hozzászólás módosítva: Júl 3, 2013
Hello! Egy relé nem elég gyors. üdv!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |