Az pont nem jutott eszembe, altalaban tekercs ugyben jut eszembe

íme a topicra vonatkozó képek keresőjének eredménye

Tévedésben vagy . Mi lenne ha a topichoz tartozó belső keresést is használnád?
Rengeteg rádióvevő elvi + panel rajzot, képet is lelnél fel benne ... persze tudom 2-300 hsz-t nem kényelmes átolvasni ...

Az SA612 egy keverő, nagyon jó sokmindenre. Csinálhatsz vele szinkrodint is, ha épp ahhoz van kedved.

Megtaláltam azt a rajzot, amiben az van. Kockás füzetbe kézzel rajzolta valaki, de attól jó az, csak be kell szerezni az SA612-t. Még gondolkodom rajta. Arra, amire nekem kellett volna, a TDA 7000 is kiváló. Nem azért mert több dolog van vele, mint egy komplett rádióval, de nem kapni a helyi boltban, a postai utánvét talán még többe kerül, mint maga az IC. egy ideig úgysem lesz most építhetnékem. Bekapcsolom a gyári hi-fit, és azt gondolom, hogy amit egy gyárban készítettek, azt úgysem tudom semmilyen szempontból sohasem felülmúlni. A kíváncsiságom ki lett elégítve, szinkrodin vevő sem kell többet. Kellene annak egy jó Yagi antenna, és frekvenciaszintézeres hangolással nem lenne gerjedés sem. Gondold el, amikor félre hangoltam, és a szinkronról leszakad, pontosan azt a frekvenciát hallani benne teljes hangerővel, ami a vivő és a helyi oszcillátor közti különbség. És ez már nem gerjedés, hanem a szinkrodin elv maga. Folyamatos hangolásnál viszont rendkívül idegesítő tud lenni, de ha kvarc-pontos frekvenciákkal dolgozol, lehet, hogy van egy olyan rádiód, amit hangminőségben semmi nem múl felül. Valamint kellene hozzá egy olyan oszcillátor, ami bármilyen frekvencián azonos jelszintet szolgáltat. A profi szignálgenerátorok tudják ezt, csak éppen én nem tudom, hogyan lehet egy ilyet építeni.

Nekem meg van 3 db videoton 4902-es rádióm. Egyik sem teljesen jó, de azt tervezem hogy egyszer majd összerakok belőlük egy URH vevőt. Csinálok egy OIRT-CCIR konvertert hozzá dobozba rakom és átveszi a mostani rádióm szerepét. Az akadályoz meg benne, h még nem tudom mimindent kell kitermelnem a tunerkockán, kf tekercseken kívül a rádiókból. Tehát a csekély tudás. Előtte viszont szeretnék még egy szupervevőt KH-RH-ra. Sajnálom, hogy a rádióamatőr iskola c. könyv régi és az általa hozott kapcsolási rajzok beszerezhetetlen csöveket használ. Pedig szép magyarázatot ad a dolgok miértjére a könyv. Na nem állok meg, aki keres az talál.

Lehet, hogy a konkrét cső már nem szerezhető be, de sokszor megtalálható a helyettesítő. Ha például nincs EBL 1 típusod, a végpentóda helyére egy EL 84, a demodulátor helyett meg EABC 80. Persze vannak ettől rosszabb esetek is. VT 4902? Szerintem a KF-eket hozd össze! Pont, hogy ne szórd ki! 3 fokozatú már elég érzékeny, 4 fokozattal meg már a távoli adók is lehetnek zajmentesek. Az aránydetektor előtt elég 1 határoló fokozat. Ha sztereót akarsz, a jelenlegi KF-ek nem maradhatnak, meg kell növelni a sávszélességet.

Természetesen igazad van a csövek helyettesíthetőek. Mostmár azt is tudom hogy melyiket, melyikkel lehet helyettesíteni és miért. Ismeretem még nem elég ahhoz, hogy az újabb csöveket megfelelően beállítsam, mindenhova megfelelő értékű ellenállás és kondenzátor kerüljön. Bár találtam máshol is szupervevő kapcsolást, de arról nem vélekednek jól akik kipróbáltak.
Lehet, hogy rosszul fogalmaztam. Nem kiszórni akarom a tunert és a KF-eket, hanem minden alkatrészt kiszedni, amire szükség van és azokból készíteni az URH vevőt. A VT rádiókból akkor szeretnék egy URH vevőt építeni, ha már tudom minek mi a feladata, hol van a panelon, és tudom mindegyikről hogy néz ki. Nem holnap lesz.....

Akkor olvasnod kell szakirodalmat, ami foglalkozik a rádióvevőkkel. Ha akarsz előbb összerakni szupert AM-re, csak KH-ra érdemes, mert röviden az oszcillátort felépíteni csak hőfoktól alig függő alkatrészekkel szabad. Középhullámon nem kritikus, de szélsőséges esetben bármi lehet. A kondenzátorok értéke csak rezgőköröknél nem mindegy, ott Thomson-képlet bármikor használható. Sima puffer, vagy hidegítő kondi értéke annyi legyen, hogy a legalacsonyabb venni kívánt frekvenciára rövidzár legyen az X_c értéke.

Igen, olvasnom kell még sokat. Remélem ezentúl több szabadidőm lesz a hobbimra. Esetleg ajánlanátok könyvet a magamfajtának? Esetleg letölthető formában.

Sziasztok! Lenne egy új ötletem. Mi volna akkor, ha ezt a szinkrodin vevőt elkészíteném 10,7 MHz-re a KF után, csak demodulátormak. Esetleg kvarc oszcillátorral milyen lenne?

10,7 MHz -re már lehet csinálni impulzusos demodulátort, valamelyik RT ben is volt, kapukkal, meg aluláteresztő szűrővel. Az egyszerűbb, nem kell kevergetni.
A kvarc oszcillátornak a vevőkeverőben lenne jó helye, vételi freki --> KF. KF nél már nem annyira lényeges, hogy legyen, persze jó ha van.
A kapcsolás is működő képes 100 MHz -en is, ha a trafókat ügyesen méretezed.. és akkor van egy igazi szinkrodin vevőd. Bár lehet, hogy a hangfrekit még egy picit többet kéne erősíteni.

Az elektroncsövekkel túl sok a mechanikai munka, ifjú koromban még fúrógépem sem volt. Az anódfeszültség miatt veszélyes bennük nyúlkálni. Egy párszor meg csípett az áram, azóta félek az ilyenekben nyúlkálni. Sokszor a benyálazott ujjammal állítottam be kísérletileg a tranzisztor munkapontját. Utána tettem be az ellenállást. Amit tranzisztorokkal 1 perc alatt összedobok kísérletileg, csövekkel legalább 1 nap volna. Azok a cudarok még meg is égették az ujjacskámat, amikor csak úgy gyorsan másikat akartam bedugni helyette. Már gyerekkoromban is volt olcsó tranzisztor: P13A, OC1044, OC1072. Amit ezekkel építettem, elég volt egy zseblámpaelem is. Nem kellett őket áramba dugni, ami ugyebár ráz. Szupervevőt csak akkor építettem először, amikor már gyári roncsokból ki tudtam termelni hozzá a kész tekercs készletet. Azok elkészítéséhez sehol nem lehetett leírást találni egyébként. Ha sztereó dekódert is akarsz a rádiódba, az meg kizárólag PLL IC-s lehet. különben szenvedhetsz a 19, és 38 kHz-es rezgőkörökkel. Nekem nem jött össze, pedigannak idején hónapokig kínlódtam vele, műszerek nélkül nem megy a behangolásuk.
Most te jössz: Tulajdonképpen mi szól az elektroncsövek mellett, a muzeális értékükön kívül? Olvasd a tankönyveket, de kapcsolási rajzot ne a gyerekirodalomból nézzél. Inkább azt ajánlom, Kádár Géza Rádió és TV kapcsolási rajz gyűjteményéből nézzél ki valami jót, akár Philipset, vagy Oriont. Elég jó rádiókat gyártottak ezek annak idején. Sok sikert Atos bácsi!

Ma már nem szól semmi a csöves áramkörök mellett, még a tranzisztorosok mellett sem. Vannak komplett kész jóminőségű integrált áramkörök, akár analóg, akár digitális vezérléssel. Esetleg, aki szeret bíbelődni, szereti a kihívásokat, meg nosztalgiázni, annak jók az ilyen áramkörök.

De én egy gyári rádióba akarok belekontárkodni olyan demodulátort, ami jobb minőségű, mint az övé. Az, amit te írsz, az digitalizálja, elrontja a hangzást. Nem akarok vele már 100 MHz-en többet küszködni, mert érzéketlen, gerjed, de a KF után már van erős jel, és a direkt demodulálás a hi-fi-nél is tisztább hanggal biztat. Elég hozzá egy kvarc oszci, és hangolni sem kell többé, reményeim szerint. Az eredeti demodulátort benne hagynám a készülékben az AFC miatt.

Ezekbe a "hangzás" dolgokba én inkább nem mennék bele. Egy jól behangolt aránydetektor van olyan jó mint akármelyik másik megoldás. A kvarc oszcillátorra pedig az első keverő oszcillátorában lenne a legnagyobb szükség, alapvetően ez adja a vevő stabilitását. Ez pedig a legnehezebb megoldás a hangolhatóság miatt. (PLL, DDS, stb.) A továbbiakban már nem annyira lényeges, persze ha több kF van, akkor kissé másabb a helyzet. Ha a második KF már alapsáv, (szimkrodin) akkor ha itt kvarc oszcillátort használsz, akkor már az első keverőben is azt kellene használni. Ezért ha a helyi oszcillátor lc oszcillátor, jobb az aránydetektor, mert ott némi frekvencia hiba nem nagyon számít.

Egyedül szubládából hallottam olyan basszusokat, amit ez produkált. Már a Sokol rádió erősítőjén keresztül (Sokol 304 komplementer tanzisztoros, már nem trafós), is fejhallgatón. Sehová nem raktam nagyobb kondikat, mint ami a rajzon van, és a magasak is nagyon rendben voltak. Ennek ellenére ki kellett dobni, mert az a kapcsolás nem zsebrádióba való. Túl sok mindent kell jól beállítani rajta ahhoz, hogy hallgatni lehessen. Kihúzható teleszkóp antenna ennél kizárt. Ezt a hangzást szeretném újra hallani, de a jó rádióm helyett, amiben van jó AFC, talán még AGC is, nem akarok ilyen szörnyűséget építeni, ami folyton begerjed. Az autórádió bélből alkotott műhelyrádiómra gondoltam, abba tenném, azért nem kár, ha valami balul sül el. Kíséleti dolgokat úgyis egyedül abban szoktam kipróbálni. A szobákban levő hi-fi készülékekbe kizárt, hogy belenyúljak.

Kész gyári rádióba nehogy belenyúljál, mert aztán lesz suszter cipője esete, és nem lesz mit hallgatnod.
Az, hogy mik jönnek ki a rádiódból az leginkább a stúdióból jövő műsor minőségétől függ.
A '70 -es években volt kvadrofon kísérlet a rádióban. Nyilván mindent csúcsra húzhattak, mert az addíg is használt Apolló rádiómból olyan hangok is kijöttek, amiket addíg sohasem hallottam, Azt hittem leesek a székről.
FM rádióban AGC re nem sok szükség van, a bemeneti fokozat túlvezérlésétől nem kell tartani, az intermodulációtól meg úgysem véd meg.
Az AFC re annál inkább szükség van, gyenge minőségű helyi oszcillátort ez tarja a helyén. A vidi ezt annyira túlzásba is vitte, hogy egyerűen képes volt egy másik közeli adóra átugrani, még MHz -es távolságra is.

Igen, sok mechanikai munka van velük én is mostanában szerzem be a megfelelő eszközöket. Nemrég fertőződtem meg a rádiózással és már rengeteg pozitív hozadéka van a kellemesen eltöltött szabadidőn kívül. Gyakorlatot szereztem különböző szerszámok használatában, főként hogy már pár dobozt is készítettem a készülékeknek. Azelőtt nem használtam fúrót, flexet, forrasztópákát, szúrófűrészt, stb.
Elméletben már én is eljutottam odáig, hogy KF tekercseket megsem próbálom magam készíteni egyrészt nem egyszerű, másrészt amit én készítenék meg sem közelítené a gyáriakat.
Csövekkel kapcsolatban is teljesen igazad van, félek a nagyfesztől nem is szeretném ha ez a félelmem elmúlna, akkor talán túlélem a hobbitevékenységem.
Hogy mi szól a lámpák mellett? Ahogy mondod a múzeális értékük, hiszen 86-ban születtem, kimaradtam a lámpás hőskorból. Ezenkívül magával ragad az hogy "látom" ahogyan működnek, és tetszik hogy analóg. Tetszik egy jól megépített csöves végfok, amint megszólal egy tenyérnyi hangszórón keresztül színes telt hanggal.
Valamint tényleg érdekel a rádiózás és szeretném az elejéről kezdeni, szórakoztat a kis kétcsöves Vcs audionom, hiszen átélhetem azt az élményt amit majd száz évvel ezelőtt eleim átéltek.
Van ami nem tetszik benne: sokat fogyaszt, sok értékes energia alakul át hővé, pazarol. Elég környezettudatosan próbálok élni úgyhogy ez egy kicsit zavar.
Ha kitartó leszek és majdnem annyit tudok a rádiókról mint Te, már jobban fog szórakoztatni egy tranyós rádió.
Tanácsodat megfogadom, tényleg egyszerűbb lesz egy Kádár könyvből kapcsolást keresnem magamnak.
Köszönöm a jókívánságot, Neked is sok sikert Fecameca!

Azért nem kell félni a nagy(obb) feszültségtől. Mindnyájunkat megcsipkedett már jónéhányszor, mégis itt vagyunk még sokan. A csöves erősítőknél az a viszonylag jó, hogy megcsíp ugyan, de mivel általában nagy impedanciák vannak, az áram általában kicsi, ezért nem életveszélyes, csak roppant kellemetlen. Azért persze a puffer elkót nem illik fogdosni. Bár ha javítottál volna Mambó magnót, akkor a káva kiemelésekor 10 -ből 9 szer megrázott, mert a puffer elkó pont ott volt, ahol meg kellett fogni. Különben is az őskorban, mikor még műszerekhez s alig lehetett hozzájutni, a javítás legfontosabb műszere a "nyaloszkóp", meg a "szikroszkóp" volt. (nedves ujj, meg a szikra színe elárulta, hogy kb. mekkora feszültségek vannak. Ezt a félvezetőkkel nem adod elő.
Én is javaslom a Kádár könyvek tanulmányozását, minden benne van, amit a csövekről tudni érdemes, legalábbis a rádiózás szempontjából.

Szia ! Csoves SSB vevok mennyire voltak bonyolult felepitesuek? Van egy roman csoves radiom, es idovel atalakitanam SSB-re, egyebre lassan mar ugysem jo. (Emellett keszul egy full digitalis SSB vevo termszetesen, de csak nagyon lassan halad)

Háát, az meglehetősen bonyolult szerkezet. Nem is nagyon használták abban az időben, szinte csak professzionális célra. Azt is örökké "hitelesíteni" kellett. (soktagú együttfutó hőkompenzált forgókondi, agyon árnyékolás, veszett sok szűrés, stb.
A produkt detektorok (kettős kiengyenlített keverő) balansz modulátor) is csak a modern félvezetők korában terjedt el, csővel elég nehéz megcsinálni.

Szia, könyveket a 4shared nevű angol oldalról tudsz letölteni, be kell regisztrálni és cím alapján sok könyvet találsz.
Pár könyvcím a témában:
Az elektroncső -jó könyv az elektroncső működését írja le
Rádióamatőrök műhelykönyve -műhelyberendezés, rádióépítés elmélet és gyakorlat, konkrét rajzokkal
Ilyen egyszerű a rádió -a rádió működését írja le.
A linkelt oldalon pedig lejjebb két könyv, letölthető,a rádiózás elmélete és gyakolat is van benne.
Bővebben: Link

Mindenkinek köszönöm a tanácsokat!

Sőt, ott van az összes Kádár-könyv, az összes RT, RTÉK (kivéve a legfrisebbek), meg még tengernyi egyéb. Nekem onnan kb. 13Gb-nyi onnan van.

Mambó magnó a szívem csücske, ugyanazt az ujjamat égette meg 2 fehér pötty mutatta, hol fogtam meg az elkót. De annak csak mechanika baja volt mindig, de tényleg nem kerülhetted el, hogy meg ne rázzon.

Még annyit a szupervevőről, hogy egy normális oszcillátor összehozása a legnehezebb feladat benne. Ami stabil, nem gerjed össze-vissza, és az egész sávot végig tudja, nem fullad le például a sáv elején. Még soha nem sikerült építenem olyan oszcillátort, ami a-z-ig egyforma kimenő feszültséget produkál. Volt tanítómesterem meg azt mondta: Ha egy rádió tök süket, akkor annak oszcillátor baja van. Ez is majdnem mindig igaznak bizonyult.
Gyári rádió volt igaz, amiről mesélek, egyszer kint maradt az esőn, azóta többé nem fogta Kossuth-tot, pedig apósomnak csak egyedül az kellett volna. Több éves javítási gyakorlatom ellenére ez a szemétre került. Valami nem túl komplikált kapcsolást keressél elsőnek, akkor talán összejön.

Énis az oszcillátorban látom jövőbeni lehetséges sikertelenségemet. És ezért is volna könyebb dolgom a rádióamatőr iskola c könyv alapján építenem a rádióm, de más forrásból is sikerülni fog ha kitartó leszek.

Csak kitartás. Mondogatni szoktam, az ember erősítőt akar csinálni, tuti oszcillátor lesz belőle, ha oszcillátort, tuti csak agy erősítő, és nem is akar oszcillálni. Aztán rájón az ember, de még akkor is előfordul ez a helyzet.

Szia, bocs hogy így beleugatok, szerintem ha egyszerű rádióval akarsz kezdeni próbáld ki ezt .Én is megépítettem, szépen működik, már nem tudom, hogy könyvben vagy az interneten találtam a rajzot. Frekvenciasávot nem tudok mondani. Forgókondenzátornak nem muszáj 500 pF-osnak lenni én nekem sem az van. Ami viszont fontos, hogy a tranzisztor germánium alapú legyen, mert többször megépítettem és csak akkor működött ha germánium alapút tettem bele.

Amúgy nem kell az oszcillátoroktól félni, én most dolgozok egy RH vevőn, az oszcillátor működik, helyette már a harmadik HF előerősítőm nem működik, nekem meg valahogy azok nem sikerülnek, az egyik például befogott valami orosz adót úgy hogy még rádió, sem demodulátor nem volt raja.