Itt van elölről:

Sziasztok!
Remélem jó helyre írom a gondomat.
Hangszórók (és mikrofonok) irányhatásának és frekvencia átvitelének méréséről szeretnék infót gyűjteni. Ezen paraméterek mérésére alkalmas méréstechnika kialakítása lenne a cél. A méréstechnika szoftveres része adott, ami a Labview program. Konkrétabb méréstechnikai elrendezésekre lenne szükségem.A neten már rengeteg anyagot átnéztem , de megfelelőt nem igazán találtam.
Előre is köszönöm a segítséget!

Hi.
Jó a kérdés , de erre milyen választ lehet adni? Több vastag könyvet is betölthet egy-egy téma.
Egyszerre csak egy kicsit kérdezz. Sokan járnak ide akik biztosan tudnak válaszolni minden kérésedre.

Szia! Ezek olyan 3-4, max 5W-osak szoktak lenni. Hogy hova való azt nem tudom.

Rendben. Akkor ha bármelyik mérésről van valakinek valami anyaga azt nagyon megköszönném. Lehet könyv, cikk vagy bármi, ami leírja, hogy miként végzik ezeket a méréseket.
Köszönöm előre is!

Bővebben: Link Használhatsz más kulcsszavakat is. Pl: Hangsugárzó, hangfal... És itt a HE-n is vannak további mérésekkel foglalkozó topikok.

Köszi!
Külön-külön már rákerestem a témákra, de hátha találok így is valamit.

Subvoice oldala. Whitefül oldala. Esetleg az én blogomban is van némi info. Ezenkívül itt a He-n a hangszórós topikok , csak eléggé el vannak már temetve az ilyesmi témához nem kapcsolódó off hozzászólásokkal.

Sziasztok! Nos itthon találtam egy csomó "ALIEN" néven futó hangszórót, közöttük van olyan is ami hasonlít a professzionális hangszórókhoz, a kommenteket olvasván mindenki azt írja róluk hogy nagyon jó minőség/árban van.
Van egy kínai weboldal ahol szintén egy az egybe ugyanazok az infók vannak a hangszórókról, és még a kép is ugyanaz az itthoni oldalon csak photoshopolva van az oldal neve a képről.

Ez itt Erdélybe 11680 Ft ba kerülne Bővebben: Link Alien Bővebben: Link Kina A haverem is vett két darab ilyet, szerintem hobbi szinten nagyon megfelelő.

Van még egy egész jó Subwooferjük is: Bővebben: Link Alien 18'Bővebben: Link Kina

Nagyon megköszönném ha valaki T/S paramétereket találna a hangszórókról.

Bővebben: Link Ezt a kapcsolást megépítettem felraktam a programot, de sajnos nem tudom bekalibrálni, mit tegyek? A mérmőműszer szerint pedig a Az OUT R meg az IN R és L rövidzárba van, ha kapcsoló kalibrálásba van. Windows 8-at használok, letiltottam mindent csak a hangkártya kimenetet és bemenetet nem, 2 hangkártyám van.
Kalibráláskor azt a hibaüzenetet kapom hogy a jobb és bal csatorna között több mint 2dB különbség van.

Már működik, csak a mikrofon bemenetbe dugtam a kábelt a vonalbemenet helyett.

Tisztelt Valamennyien akik ezen az oldalon megjelentek! Most jutottam erre az oldalra, és végig olvastam a 2008-tól. Néhány gondolatot hadd írjak a benyomásaimról.
Itt is sokan érdeklődve, segítséget kérve, kisebb szakmai tudásuk miatt kéréseikkel fordulnak az oldal nyilvánosságához. Szerintem helyesen csinálják. Ezután vannak okosabbak, akik próbálnak válaszolni. Itt a hangszórók paramétereire gondolok. A válaszokat vizsgálva és a gyártók marketing adatait átnézve tökéletes az össze-visszaság. A szakma egy tökéletes zsákutcába került a 80-as évektől. Én jó fél évszázada dolgozom a szakmában, és szakmai életem első évtizedeiben tökéletesen dolgoztunk. Olyan paramétereket kaptunk a gyártóktól (ez ORION, VIDEOTON, BEAG,BRG....), amit a saját hangfrekvenciás műszereinkkel bármikor ellenőrzés ként mérhettünk.
Itt ezen az oldalon senki nem számolt be arról, hogy ő műszereivel mit mér. Nekem úgy tűnik, hogy senkiben sem merül fel az az igény, hogy mérési adatok alapján nyilatkozzék. Egy példa: Az egyitek azt állítja, hogy 1100 wattos hangszóró nincs. (nem idéztem szó szerint) Erre a másik hozzászóló szerint van, még képet is feltesz, amiben a gépkocsi karosszériája remeg... . Azt nem mondja, írja, hogy műszerrel mennyit mért. P=U*I. Én ilyen 50 centiméteres kosárátmérőjű hangszórón 50 watt teljesítményt mértem, amit több órán át kibírt. 140 watt teljesítménnyel leégett a tekercse. Arra a hangszóróra 1600 wattot írt a gyártó. Nem okozott problémát számomra, mint hangszóró tekercselő és javító szerviz. A tulajdonos fiatalemberek számára ez egy megrázkódtató élmény volt.
Magyarország csatlakozott egy nemzetközi mértékegység rendszerhez, az SI-hez. Számos külföldi ország nem. Nálunk ez törvényesen kötelező használni. Más mértékegység nem használható. A külföldről importált készülékek adatait át kellett volna írni az SI-re. Erre nem került sor.
Elgondolkoztató, hogy ezek a forgalmazó és gyártó cégek olyan mérési metodikákat vezetnek be amely szervizműszereinkkel nem mérhető, lásd DIN vagy PMPO... .
A másik: A T/S paramétereknek egyesek nagy jelentőséget tulajdonítanak. Ez a 2000 években terjedt el. Ez előtt is készültek ezek nélkül jó hangfalak. Sőt, a gyári hangfalakon megpróbáltuk a geometriai és elektromos adatok alapján a T/S adatokat ellenőrizni. Hát érdekes.
Rengeteget lehetne a témában beszélni. A szakma egy zsákutcába került. Rengeteg az országban a hangtechnikai készülék a használt piacon, a boltokban, az amatőrök körében. Szinte eladhatatlan.
Jó az oldal, de nekünk ebből a zsákutcából, össze-visszaságból valamilyen kivezető utat kellene keresnünk. Erre szeretnék kérni mindenkit tisztelettel.

Szeretném azért felhívni a figyelmedet, hogy mindig is léteztek T/S paraméterek, csak nem így nevezték őket. A 70' évek elején tanultam akusztikát, és ezek a paraméterek már akkor is szerepeltek, és a BEAG -ban mérték is őket, legalábbis a fejlesztésen. A probléma az, hogy ezek egy részét szervizben nemigen lehet mérni, és pl a tömeg adatokat, rugóerő adatokat csak szétszedett, vagy inkább nem összeszerelt állapotban lehet mérni. A szabad teres mérések is elég problematikusak, megfelelő mérőterep hiányában. Ezért az a sok kever kavar.
A teljesítmények mérésénél, megadásánál, sincs semmi gond, és nem is az SI mértékrendszer használata a probléma, hanem az, hogy egy hangszóró nem vasaló. A hangszórót sohasem használjuk szinuszos jel hallgatására, aminek a teljesítménye állandó, hanem különböző zenei, és hanganyagok vissza adására, ezek teljesítmény spektruma padig széles határok között változik. Ennek megfelelően különböző mérési módszereket dolgoztak ki, amik természetesen eltérő eredményeket adnak. Ennek tudatában kell lenni.
Pl. Egy beszéd hanganyag átlag teljesítménye kb. 8 - 10 dB-el kisebb, mint egy zenéé. A zenei anyagok átlagteljesítménye 3 - 6 dB -el kisebb, mint a szinuszos jelé. A régi hangmérnökök ezeket figyelembe is vették, nem is volt túlmoduláció. Ha ezeket átszámolod teljesítmény szintekre, mindjárt értelmet kap a PMPO, és társaik.

Amit írtál, abban csak részben van igazad. Egy orgona zenében, ahol a sípok szólnak, némelykor néhány másodpercig, ott szkópon nézve, szép szinuszos hangáram folyik a hangszórón. Ugyanezt látjuk, ha valaki fütyülve dallamot ad elő. Sok alkalommal ilyen szinuszos vagy jó megközelítéssel szinuszos jel megy át a hangrendszeren. Sok ilyen példát lehet mondani, nem is beszélve a rádiók és TV-k 1kHz-s mérőhangjáról. A természetes akusztikus hangszerek sok ilyen hangot produkálnak, amelyek alaphangjain kívül csak néhány %-i fel- és al harmonikust tartalmaznak. Teljesen más a helyzet a szintetizátorok és elektromos gitároknál. A gitárnál maradva van olyan effektje, amely négyszögjelet produkál (torzító). A négyszög jel teljesítménye a szinuszhoz viszonyítva, műszeresen mérve, a duplája. Ha egy erősítőt a limitálás határáig kivezéreljük, akkor a két jel esetén ez jól mérhető.
Ezek után egy Nyiregyházi UNIVOX APT100 tipusú erősítő az RMS szerint 100 wattos miért égeti le másodpercek alatt a 30, 40 centiméteres kosárátmérőjű hangszórókat, amelyekre valamilyen szabvány szerint 120, 300, 800 wattosak. Ha ugyanezeket a hangszórókat, például a 30 centisre 15 wattot számolok és 8 darabot kapcsolunk, akkor hosszú évekig kifogástalanul működik. Ez a 40 centisre is igaz csak akkor 4 darabot kell rákapcsolni. Ezek után be kell látni, hogy a teljesítményekkel baj van. Fiatal koromban ilyen gondunk és leégések nem voltak. A mérési módszerek kidolgozásában van a probléma.
A kereskedelemben külön árusítanak hangszórókat és erősítőket. Nekünk szakembereknek kell eldöntenünk, hogy adott erősítőre milyen és hány hangszórót kapcsolhatunk össze. A kevés szakmai tudású amatőrök és más személyek előtt vizsgázunk szakmai tudásunkról.
Én hangszóró leégésekkel és erősítő javításokkal rendszeresen találkozom. Amikor megkérdezem, hogy ki ajánlotta ezt az összekapcsolást, sokszor konkrét nevek kerülnek elő a kereskedelemből, a diszkósok köréből, és így tovább.
Ha jól számolok ez az oldal 5 éve működik, és nem tudtunk olyan mérési módszert ajánlani a tisztelt szakmának, hogy a meghibásodások végleg eltűnjenek. Ezért bukik meg a PMPO és egyéb társaik spekulativ, mérést nélkülöző elméletei. Ezek a metodikák nélkülözik az alapvető fizikai ismereteket.Az erősítő egy energia átalakító estköz. A hálózati áram 230 voltjából először egyen áramot állít elő, majd ebből hangfrekvenciás váltakozó áramot a hangszóró részére. Az energia átalakítás mindig veszteséggel jár. Az áramforrásról felvett villamos teljesítmény töredék részéből lesz hangfrekvencia. Ha a hálózati teljesítmény felvételt mérjük, (már pedig ehhez sok váltóáramú műszerünk van), akkor sok hamis adat derül fény.
Szerintem milyen szakemberek azok akik az elmúlt néhány évtizedben ilyen káoszt hoztak létre? Fokozza a hibájukat az, hogy előtte a kezdetektől, ez a 20-s évek, a 70-s évekig jól működött minden. Akinek akkoriban leégett a hangszórója, arról lesújtó véleménye volt a szakmának.

A lényeg pont ezen van, hogy néhány másodpercig, és nem állandóan. A rádiók, televíziók mérőhangja egyébként - 20 dB van a normál szint alatt. Az átvitel technikában (stúdió - adóállomás) használnak a szintezéshez 0 dB normál szintet, ez okozza az adóban a névleges modulációs szintet, (mod mélység, löket) ezt túllépni max 6 dB (VU méterrel mért csúcsértékkel) lehet. Ennek betartása az adókeverő feladata. (erről a sok kis adónál meg szoktak feledkezni, probléma is van belőle, de nem a hangszóró számára)
Nem a szakemberek okozzák a káoszt, hanem a megnemértés, és az ismeretek hiánya. A kérdés elég összetett, és nem nélkülöz marketing fogásokat sem, de az ismereteket ha nem is egyhelyről, de össze lehet szedni. Csakhát a féltudás veszélyes dolog, és ha valaki nem elég alapos, könnyen megtévesztődik.
Azt írod részben van igazam. Átszámoltad már egyszer életedben is akár az általam megadott dB értékeket teljesítményre? Próbáld meg és rájössz arra a sokat szidott PMPO értékre is. Tudod, mit, és hogyan kell mutatnia egy VU méternek? Pedig ez is mint annyi minden más ha nem is magyar, de DIN szabványban rögzítve van. Ebben meg van példának okáért a zenei teljesítmény mérések módszerei is. (mikor szükségem volt rá bújtam is ezeket)
Amúgy a hálózati feszültség pontos mérése sem egyszerű feladat, különösen ha a jelalak jelentősen eltér a színusztól, mégis a multiméterek egyszerűen mutatják (elég nagy hibával) mérik azt, pedig annak viszonylag állandó az amplitúdója, és az eff. teljesítménye. Ez viszont a legkevésbé mondható el egy hanganyagról, mégha orgonáról is van szó.
Egy erősítő teljesítményét a tápfeszültsége korlátozza, és jól számítható, és mérhető a leadott teljesítménye. Egy 50 W -os erősítőn beszédet hallgatsz, az átlagteljesítmény rögtön 5 - 10 W közé esik, persze a csúcsok néha néha elérik az (mindjuk) 50 W is, hallható torzítás nélkül. De ezt már nem minden 50 W -os hangszóró tudja tolerálni, mert alapvetően a lengőtekercs hőviszonyaitól függ. Ilyen adat pedig nincs, bár a nagyérdemű nem is tudna mit kezdeni vele. De egy robosztus kivitelű (diszkó célra gyártott) hangszóró megbirkózik vele. (annak viszont más átviteli problémái lesznek, a nagyobb lengő tömeg miatt pl.)
Valóban nem marad más, mint azt tanácsolni, mindig nagyobb terhelhetőségű hangsugárzókat kössenek az erősítőre, mint annak a névleges teljesítménye. Ha PMPO -ban van megadva, akkor egyszerűen osszák el 20 -al (13dB) és ez lesz az átlagteljesítmény amit az erősítőhöz passzoltathatnak.
(egyébként nézz már utána mit is jelent a PMPO betűszó)

A PMPO jelentésére két változatot találtam a szakirodalomban: Peak Musik Power Output és Pulse Mode Power Output. Választhatsz.
Az meg tényleg szakmai félműveltség, hogy valaki(k) nem tudják, hogy a dinamikus hangszórók milyen pulzus szerű áramokat torzítanak el, sőt nem működnek a pulzusok hatására. Hiába kap áram pulzusokat nem mozdul meg a cséve a kónusszal. Nincs értelme ilyen pulzusok hangszóróba vezetésének, sőt ezzel adni teljesítmény adatot.
Arra végleg választ kéne adni, hogy miért égnek le a tekercsek. Ha már ért valaki hozzá.
Ami a dB illeti, én hangfrekvenciás műszerekkel mérek. Ezek az SI mértékrendszer szerint hitelesítettek. A műszer kereskedelemben csak ilyenek kaphatók. A PMPO-t mérők nem. El kellene dönteni, hogy egyes teljesítmény adatok mennyire kitalációk. Egyszerűen ki kellene tiltani a szakmából valótlansága miatt.

Szerinted egy lábdob milyen teljesítményt hoz létre a hangszórón? De általában az ütős hangszerek mind impulzusokat keltenek jellemzően. Ezek teljesítményét is mérni kell valahogy, és az átlagteljesítményük abszolút nem jelentenek szinte semmit.
És ehhez a SI mértékegységeknek semmi köze, ugyanúgy hangnyomást mérünk, csak épp az impulzus (beütés) csúcs teljesítményét SI mértékrendszerben. (ahogy az átlag teljesítményt, a négyzetes átlag teljesítményt, másnéven effektív teljesítményt is)

A kereskedelemben a PMPO-t, pontosabban a P.M.P.O.-t, hisz így tüntetik/tüntették fel a dobozokon, Pulse Mode Power Output-nak értelmezik/értelmezték. Ez az apró betűs csillagozott részben fel is felvan/volt tüntetve. Hogy miért írok mindig múltidőben is? Mivel írod, hogy kikellene tiltani az ilyeneket, így valószínűleg nem tudod, hogy már ki is tiltották, illetve szabályozták ezek használatát. Keresgéltem most a neten erről valamilyen hivatalos állásfoglalást, de most nem találtam. A lényeg, hogy régebben egy PC hangsugárzó dobozára 5 centiméteres betűkkel fel volt tüntetve, hogy 250W, s mellette 5mm-es betűkkel, hogy P.M.P.O.*, míg a doboz hátulján az adatlapnál, 2*5W RMS (ha egyáltalán ráírták). A törvényi szabályozás óta vagy nem írnak semmilyen nagy számokat a dobozra, vagy a törvény által csak kisbetűsen írják rá a P.M.P.O. értéket, vagy a termék típusszámát nevezik el pl: SP-250W-nak, s ezt írják rá nagy betűkkel a dobozra. De ezek csak a magyarországi legálisan beimportált és forgalomba hozott termékekre vonatkozik. Az internetes aukciós portálokon fellelhető "importoknál" ez sajnos nem így van. Szegény ember meg "olcsópézé" ott vásárol, aztán meg füstölög. A hangszórója is.

Igazad van, de ettől föggetlenül sokan makacsul ragaszkodnak a P.M.P.O.-hoz. Lásd a fenti véleményt. A kérdés nagyon régi.Néhány szakirodalmi idézetet közzé teszek, gondolom, hogy sokan találkoztatok vele.
A Hobby Elektronika 2010 évfolyam 9, 10, 11, 12 számai a Hangfrekvenciás erősítők mérése című cikkében a folyóirat 335. oldalán a következő olvasható:" Mellékesen említjük meg a ma sajnos gyakran használatos kimenő teljesítmény értéket, a PMPO-t (Peak Musik Power Output), gyakorlatilag semmilyen hasonló összefüggést, illetve átszámítási lehetőséget nem találunk, mint amilyent a szinuszos és zenei kimenő teljesítmény közt."
Majd a 356.oldalon olvashatjuk:" Sajnos, tehát úgy néz ki, hogy a PMPO-ban megadott teljesítmény érték nem műszakilag megfogalmazható paraméter, hanem csak marketingfogás!"
Plachtovics György írja a Rádiótechnika 2010-s évkönyv 70-k oldalán:"Az ázsiai gyártmányú hangszórók mágnesein mesébe illő teljesítmények vannak feltüntetve...".
Sipos Gyula HI-FI erősítők építése című könyvének a 234. oldalon írja:" A hangamatőr számára az egyik legfontosabb, nem kifejezetten akusztikai adat a terhelhetőség. Ez olyan homályos területe az elektroakusztikának, amely meglehetősen méltatlan a szakmához. A legnagyobb vezető cégek képtelenek voltak megállapodni egymással ( esetenként még saját magukkal sem), hogy milyen mérési elv alapján specifikálják a terhelhetőséget. Gyakorlatilag nem lehet tudni, hogy a különböző cégek készítményei voltaképpen mit tűrnek, milyen terhelést viselnek el. Az egyik esetben a névleges teljesítményt a torzítás (hány százalék ?) megjelenésével definiálják, máskor a lengőcséve adott idő alatt elért melegedésével, ismét újabb esetben a tönkremenetelével határozzák meg."
Ugyan ebben a könyvben a 233 oldalon írja:"A hangszóró- és forgalmazó cégek meglehetős szemérmességgel kezelik a torzítási adatokat: nem közlik őket."
Németországban megjelent könyv, amely magyar fordításban is itt megjelent, Matthias Carstens Zenei elektronika studióban, színpadon és diszkóban című könyv 39-40 oldalán olvasható: "A zenei teljesítményre vonatkozó másféle adatok általában megbízhatatlanok, sőt gyakran kitalációk, ennélfogva a professzionális felhasználás területén nem is jutnak szerephez."
Az idézeteket a magyar és külföldi sajtóból bőven lehetne idézni. Érdekes, hogy senki nem indított sajtópert ezekért az írott kijelentésekért. Gondolom , hogy nem is mert, mert a perdöntő műszeres mérésekkel szemben nem lehet nyerni. A teljesítmény egy fizikai jól definiált fogalom, amely csak műszeres méréssel állapítható meg. Hallás, vagy más szubjektív megállapítással még becsülni se lehet.
Ezért ragaszkodom a hangfrekvenciás műszerekkel történő mérésekhez. Ehhez bárkinek törvényes joga van! Ezért félműveltnek nevezni engem senkinek nincs joga! Nem sértődtem meg, de én se szeretnék megbántani, ha ez véletlenül megtörtént, elnézést kérek.

Kedves Pucuka! A dob ütésről nekem a szakirodalomban jól leírt fortisszimó jelenség erősítésének szakmai leírása jut az estembe. A gyakorlati hangosításkor sokszor találkoztam vele.

Pedig borzasztó egyszerűen lehetne erre szabványt csinálni, csak az a gyártóknak nem érdekük. Adott a csévén lévő vékony huzal, amibe elkezdjük belepumpálni az áramot. Lenne mondjuk 2 adat, hogy meddig bírja ezt szinuszban, meg meddig bírja egy átlagos zenével, amiben csak x ms-ig van csúcs (pl. dob) és 1-2s-ig valami más. De már utóbbi meghatározás sem egyszerű, mert többféle zenei anyag van. Ami egyértelmű, az a szinusz.

Nem kell kitalálni semmit, főleg nem szabványokat. Minden adott és létezik, de itt a topikban kb. az utolsó 10 hozzászólás (kevés kivétellel) tényleg csupa "kitaláció"...

Egy zenei anyag csúcsteljesítményének mérése nem egyszerű feladat, a hanganyag teljesítmény sűrűségének többé kevésbé véletlen szerű eloszlása miatt. Ezért készültek ennek mérésére szabványok, hiszen az átviteltechnikában (aminek a vége a hangsugárzó) erre szükség is van. Vannak is szabványok ajánlások (ezek is szabványok, csak diplomatikusan fogalmazottak) amiket alkalmazni kell(ene).
Bővebben: Link
Talán ebből a cikkből érdemes kiindulnod, ha alaposabban érdekel a téma.
A különböző megadott teljesítmények között az átszámítás csak statisztikai módszerekkel lehetséges, ami feltételezi a mérési eljárás pontos ismeretét, valamint némi magasabb szintű matematikai ismeretet.

Kár hogy csak most olvasom ezt a topicot, leírtad hogy porrá aláztál egy 50cm-es nyomót de típust nem írtál, az a helyzet hogy van olyan hangszóró amire a gyártó rákarcolja hogy szinuszban mennyit bír mennyi sec.-ig, persze ez nem gyakori és csak a spéci hangnyomásra tervezett szóróknál* gyakori (ne egy 50eFT-os mélyre gondoljunk).

*Só, bors, homok?

Ezt a linket ismerem. Ezzel már nem mondtok újat. Szerviz javítás alkalmával a kivezérlők is el szoktak romlani, amit nekünk tudni kell megjavítanunk. A szakmában meg kellett tanulnunk a "varázs szemes" EM4, EM80, EM87, a szkópos, és deprez műszeres kivezérlés mérőket, sőt a hangfrekvenciás csővoltmérő és FET mérő műszereket. Az utóbbiaknak van csúcs és átlagoló kapcsolású. Mindezt megtanulni talán néhány év is lehet valakinek.
A hang és zene valóban pulzusok sorozata szünetekkel együtt. De van egy dinamika kompresszálás. A legtöbb alkalommal (talán 99,9%-ban) ilyen hangot hallunk a rádióból, TV-ből, CD-ről....
A hangszóróink ezt a zenét közvetítik számunkra.Elvárjuk a természethű minőséget. Érdekes, hogy ez alaki torzításokra nagyon kényesek vagyunk, de dinamikai torzítás a lakosság 99%-át nem érdekli. Ha egy nagy hangerő pulzus megy a hangszóróra, azt is a lineáris vezérlési tartományon belül kellene lennie. Vigyázzunk csak a DIN szabványban 10 szeres, a PMPO-ban 30-100 szoros teljesítményt adnak az SI-ben mérthez képest. Egy 50 cm kosárátmérőjű hangszóróra 1100 W-tól 4000 W-ig adnak adatot. Ekkora hangszórók csak 50 watt effektív szinuszos hangáramot képesek 5%-s hatásfokkal hanggá alakítani csekély néhány %-s torzítással. Már múltkori hozzá szólásomkor írtam, hogy bemérés alkalmával ezek a hangszórók 150- 200 W teljesítménnyel több órai üzem után, de 500 W teljesítménnyel 30-80 másodperc alatt égnek le. Milyen alapon írnak rá 50 W-nál nagyobb teljesítményt. Ez megtévesztő adatközlés.
A szakirodalom bőven foglalkozik a hangszórók torzításaival. Ez a túlvezérléskor ugrásszerűen megemelkedik. Abból következik, hogy a hangszóró tekercse kijön a pólusból és megszűnik a további mozgás. Írtam a Lorentz- féle erőt. Az említett 50 centis hangszóró a mély hangok hatására csak 12-15 mm-s kitérésre képes. A rá írt 1600 watt 32 szer nagyobb érték az 50 W-l. Képtelen 12-15 mm 32 szeres kitérésre. Ez körülbelül 40 cm felett van. Ekkora mozgást a pille és perem a kónusznak nem tud biztosítani. Még a DIN szabványban a tízszeresét sem, ami 10 cm körül van.
Kérdezem a Hangszóró 2000-t, hogy az Ő hangszóróik lineáris mozgással mekkora maximális kitérésre képesek? Néhány típust már bemértem!
Másik probléma: Ekkora méretű hangszóró csak 300-500 Hz-g tud hangot lesugározni. 1000Hz-n egy zsebrádió hangerejével "visít". Ennek az 1kHz-k a fél periódus ideje 0,0005 másodperc. Ekkora idejű elektromos pulzust egy ilyen nagy hangszóró csak egy zsebrádió hangerővel képes megszólaltatni. Erre lehet építeni zenei csúcsok lesugárzását kellő nagy teljesítménnyel és hangerővel. Egy nagy diszkó hangfalban 25 centis hangszóróra van bízva a középhang. Ennek a teljesítménye még kisebb. Hát a hangcsúcsok lesugárzásához igyekeznie kell a lemaradást behozni. A magas sugárzó 50 mm átmérőjű süvegnek is segítenie kell a lesugárzásnál.
A hangszóró tekercs huzaljaira 30-35 amperes áram sűrűséget számolnak a tervezésnél. Sajnos ez kívülről nem látszik, hogy milyen átmérőjű huzalból tekercselik. A 4 ohmosak vastagabb, de kevesebb menetű, a 8 ohmosak vékonyabb huzalból, valamivel több menetszámból, a 16 ohmos a legvékonyabb és legtöbb menetszámmal tekercseltek. A huzalátmérőből és áramsűrűségből számítható az üzemi maximális hangáram. Az impedanciából és üzemi áramból számítható az effektív teljesítmény. Az így számított értékek nem fedik le még a DIN szabványú teljesítmény értékét sem.
Nem írtunk a tekercs ön- és mozgási indukciójáról. A dinamikus mikrofon a mozgás hatására feszültséget szolgáltat. A dinamikus hangszórók a hangáram hatására mozgásba jönnek, így feszültség indukálódik a tekercsükben. A tekercs nem törődik azzal, hogy hogyan került mozgásba(rezgésbe). Ha egy nagy hangáram pulzus megy a hangszóróba, akkor neki gyors mozgásba kell jönnie, de ekkor nagy mozgási indukciós feszültség jön létre. Ez a feszültség Joule-Lentz törvénye miatt ellentétes az őt létre hozó árammal, ezért gyengíti azt.(Lásd damingfaktor) Minél több menetű a hangszóró tekercs és minél erősebb a légrés indukció(mágnes) annál nagyobb az ellenáram csillapítása.
A leírtak alapján valahogyan ez a hangcsúcsok meséje nem működik. Egyszerűen meg kell mérni a hangszórók teljesítményét erre alkalmas műszerekkel, és figyelmen kívül hagyni a ráírt értékeket. Jót nevethetünk azokon akik azt hiszik, hogy mi bármit is elhiszünk.
A teljesítmény egy nagyon fontos adat. Az effektív SI-n megadott teljesítményből várhatunk 5%-s hatásfok mellett hangerőt. Ha az erősítő hangerőszabályzó gombját nulla hangerőtől növeljük, tulajdon képen effektív teljesítményt növelünk az SI szerint. Ez mérhető.
Hangszórókat és erősítőket kapcsolunk össze. Ha az erősítő nagyobb teljesítményű a hangszórónál hangszóró leégéssel számolhatunk. Ez keményen zsebre megy. Ez ilyenkor nem tréfa. A hangszóró gyártás kezdeteitől normális teljesítmény megadás volt. Csak a 90-s évek importjaitól jöttek a "pulzusmesék".

Most olvastam a hozzászólásodat. Mi a fiammal szerviz vagyunk. Sokat javítunk. Több 50 cm (21"), 38 cm (18"), 31 cm (10"), 25 cm (10"), 20 cm (8") hangszóró leégve, peremezésre, egyéb javításra kerül hozzánk. Én a meghibásodás elkerülése érdekében szólok az oldalon. Legtöbbször a hangszóró adatai és gyártmánya nem azonosítható.

A gondolkodás rossz irányba halad, a helyzet az, hogy a hangszórók nem vasalók vagy izzólámpák, és mérni sem lehet egyszerű multiméterrel, esetleg hangnyomásmérőkkel, saját gondolatok alapján. Nem így működik a dolog.

Személyeskedő hozzászólások törölve!

Modnak: Elnézést, nem személyes akart lenni, bárkire vonatkozik. Lehet, hogy rosszul fogalmaztam.

Persze, hogy nem vasaló, villanymotor, transzformátor, izzólámpa..., a hangszóró. De pontos paraméterekre szükségünk van.
Az adatok megadásánál egy áttekinthetetlen össze-visszaság van. Ez csak a teljesítményre vonatkozott, amit eddig írtunk. Nem beszéltünk a mikrofonok, erősítők (ez az oldal csak a hangszórókról szól), hangszórók túlvezérléséről, az ezekből adódó torzításokról. A szakma egy zsákutcába került. Kivezető utat nem látunk. Ez nem sokféleség, hanem káosz.
Most szombaton kihívtak egy templom hangosító berendezését javítani, a vasárnapi szentmiséhez. Az erősítő 45 wattos, de erre 6 darab 15 wattos hangszórót kapcsoltak. Párhuzamosan mert 100 voltos rendszer. Egy fővárosi cég szerelte a berendezést "nagy szakértelemmel". Az érdekessége a dolognak, hogy ez egy 10 centiméteres kosárátmérőjű hangszóró műanyag dobozban. 15 watton 150 mA- t, 7,5 watton 100 mA-t, 4 watton 95mA-t és 1 watton 70 mA-t fogyaszt 100 volton.A hangszórók minden hangszóró 15 wattra volt állítva. Így dupla terhelést jelentett az erősítőnek. Arra nem gondoltak a fővárosiak, hogy műszeresen be kellene mérni a terhelést. A 100 voltos rendszereken 90 %-n ilyen rendellenes terhelésekkel találkozunk. A Diszkó és popzenekarok alkalmával ez ritkább, de így is jelentős szerviztevékenységhez (jövedelemhez) jutunk.
Arról is érdemes írni, hogy az 50-s évek AUDIÓ tölcséres hangszórói a 30 centis kosárátmérővel, majd a EAG, később a BEAG hangoszlopok 12 watt teljesítménnyel ezeknél a műanyag dobozoknál mennyivel nagyobb hangerőt adtak.Ez is egy megtévesztő adatközlés. A dB értékekre gondolok.

Kedves Köbzoli! Nem akartam a Fővárosiakat leszólni, ha így gondolják, elnézést kérek. A Hangszóró 2000 hozzászólására reagáltam, hogy jól vannak a hangszóró teljesítmények megadva. Ezzel nem értek egyet, és erre írtam a legutolsó szerviz esetet. Bizonyára nem sikerült jól leírnom a véleményemet, ezért most ismételten magyarázom. A 10 centiméteres kosárátmérőjű hangszórókat tömegesen találunk táskarádiókban, amelyek teljesítménye (műszeresen mérve) 0,5-2,0 watt teljesítményűek. Ezek után, gondolom a Fővárosi kolléga úgy gondolta, hogy a rá írt 15 watt olyan DIN, PMPO ... adat lehet. Ebből a hangszóróból biztosan 6 darabot a 45 wattos erősítőnek el kell bírnia. Tévedett. Úgy tűnik, hogy nem mért műszerrel. A korrekt teljesítmény megadás alapján agyártó cégnek közölni kellett volna, hogy a 150 mA-s fogyasztás a transzformátor veszteséggel értendő, a hangszóró teljesítménye csak 2 watt. Ebből a 2 wattból lesz hanghullám, ami kilép a hangszóróból a térbe. Ez is csak 5%-s hatásfokkal. Az inkorrekt hangszóró teljesítmény megadásnak ez is egy módja, amit rendkívül helytelenítek. Úgy érzem, hogy az ilyen eljárásokról jogom van felhívni hangosító kollégákat. Szabad legyen ezt ezen az oldalon is megtennem.
Köszönettel.