Igazad van! mert a kimeneti tranzisztor emittere mínusz tápon van. Kösz a korrigálást.

Nem erről szól a történet.
Pont az a gond, hogy a legtöbb utánépítőnek lilája sincs arról, amit elmondtál, még kevésbé arról, hogyan működik az elektronika, nem is igen érdekli.
Sem szkópja, sem frekvenciamérője nincs hozzá és
Persze, hogyne. Vagyunk páran, akik megteszik, de a többség nincs ezen a szinten, mégis építeni akarnak.

Erről egy madám mondata jut az eszembe:
"Jó munkához, jó szerszám kell!"



Aki hozzáértés nélkül akarja csinálni, azt még megértem. Sorstársam. De akit nem is érdekli, az csináljon kártyavárat.

Az egyik tekercsről letekertem menetet 18,7ohm lett 30 helyett,beállítottam TX-re,egy 47nf-os kondi van a tekercsre kötve külön,így 14,504khz és akármelyik irányba tekerve a trimmert három fordulat után már csökken a jel(14,5v).
Ha megcsinálom ugyanezt a másik felével is,és beállítom 16,1khz-re akkor elvileg jónak kell lennie?
A legtöbb problémát az ohm,induktivitás és frekvencia okozza nálam,valamelyik mindig nem stimmel,most csak a frekvenciával és ellenállással állítom be,a leírás szerint 18-25 ohm között kéne lennie.

A TX oszcillátornak a helyes működéséhez a C1 C2 van szerepe, ez a két elem határozza meg a fázis viszonyokat, ezen belül a C2 főleg a frekvenciát. A tekercsre nem tehetsz 47n kondit, sőt semekkorát,
csak a 22n tól térhetsz el. Az Ohm-mal ne foglalkozz, mert az csak A tekercs Q-ját változtatja meg egy picit. Ezt úgy tudnám érzékeltetni, hogy a tekercseddel sorba kötsz egy 5 Ohmos ellenállást, ezen a frekin semmi nem történik. Azt csodálom, hogy a 47n kondival még rezeg az oszci, így aztán a poti állítása kritikussá válik. A potit állítsd be kb 50k Ohmra és ne maceráld.
Hogyan mérted meg az RX ferekijét? Én ugyan egy pár napja leírtam a saját módszeremet, de arra nem válaszoltál. Ezt a kereső nem kezdőknek való, válassz egyszerűbbet. Pl: PI metal finder Oldradio boulder.

Tekerjed meg teljes lelki nyugalommal azokat a tekercseket azokkal a menetszámokkal, és huzalátmérőkkel, amik meg vannak adva. Ha nem hibás egyik tekercs sem, akkor az működni fog.
Ha mindenáron milliméterezni akarsz, akkor ügyeljél a hibamentes, szép szinuszra. A sávszűröket csatornánként alaposan válogassad párba, mert ezeknek a törésponti frekvencián elég jócskán van fázistolásuk. Ha ezek nem ugyan olyanok, akkor a géped hiába érzékel, a jel nem úgy jut el a megfelelő helyre, ahogy kell. Ezáltal romolhat a szelektivitás és az érzékenység.
Nézegessed meg a dokumentumban található oszcillogrammokat, gyönyörködjél el az azokon látható tüskéken, berezgéseken és egyéb nyalánkságokon. Ezután határozzad el magadat, hogy neked nem ilyen jeleid lesznek. Többet fog számítani, mint az, hogy most kergeted a Hertzeket, és az egyebeket.

Hosszú távon sem az ismerteteket, sem az eszközöket nem lehet megkerülni, vagyis ,,okosba'' nem lehet építeni

Két okból ragaszkodnék a recept minél pontosabb betartásához:

1. Tételezzük fel, hogy YX-nak több szerencsével, mint tudással sikerül egy adott egyedi frekin jól működő gépet összehozni. Ez a gép semmilyen fejjel nem lesz csereszabatos, kezdőnek meg esélye sincs arra, hogy átállítsa egy kereskedelmi fejhez (,,melyik izét is kellett eltekerni tavalyelőtt?'').

2. Kezdetben ajánlott a recept minél pontosabb betartása. Az első sütéskor csupa liszt és hab lesz még a könyv is, mégis odaég, mindenki ideges. A 20. után meg nem is kell szakácskönyv...
No a kereső építés is ilyen (Gondolj bele, ha komolyan kérdés az építő részéről a huzalátmérő és az induktivitás közti öf... talán nem annyira mesterszakács szint.)

Pont ezért kell olyan oszcillátort csinálni, aminek nem frekvenciameghatározó eleme a tekercs. Máris (majdnem) bármelyik fejhez hozzá lehet igazítani, megspórolva vele egy csomó bosszúságot.

Nem lesz jó.
Kizárt, hogy 47nF paralel kondival a DD-fejed helyesen működjön.

Kifejtenéd, mire gondolsz?
Szerintem a detektor működéséhez mégiscsak szükség lehet a keresőfejben tekercsre. Te nem így látod?

Még az azonos elven működő fejek sem cserélhetőek ki csak úgy, és ennek nem az eltérő csatlakozó a legfőbb oka. Figyelmedbe ajánlanám a mellékelt ábrát.

Bizony, így van ez!
[off]
Jelezte, hogy ,,nem egészen olyan a drót''.

Akkor leírom úgy hogy mindenki megértse. Az adótekercsbe bele van hajtva a szinusz. Ezt az egyszerűség kedvéért sok esetben úgy érik el, hogy a tekercs maga is része az oszcillátornak. Ez több okból sem jó, de ebbe ne menjünk bele. Ha viszont megcsinálod elektronikával a szinuszt, "bármilyen" tekercsbe belevezetheted, csak az illesztésre kell figyelni, de nem fog elhangolódni stb. Tehát tök mindegy lesz neki hogy az a fej xmH vagy x,2mH, és az sem érdekli hogy kör vagy éppen amőba alakú.

Ott a pont.
Ha pedig része a rezgőkörnek a tekercs, akkor pedig a kondikkal oda van hangolva, ahol használni óhajtja az ember. Nagyjából ennyi.

Semmi sem kizárt.
Rengeteg ideig használtam úgy a gépemet, hogy az R1-es ellenállást fojtó tekerccsel helyettesítettem. De ez nagyon torzzá tette a szinuszt. A C1-et és a C2-t módosítani kellett a szép szinusz érdekében. A kívánt frekvencián, szép szinusszal mindkettő 100nF-ra adódott.

Kedves Ge Lee
Ha én a hanggenerátorom kimenetére rá szeretnék kötni egy tekercset, azon csak akkor lesz szinusz, ha a tekercset jól illesztem és lehangolom kondival, hogy meglegyen a rezonancia, és vele együtt a kívánt amplitudó. Ha most egy fém darabot közelítesz a tekercshez, akkor annak nem fog megváltozni a frekvenciája, csak a fázisa egy picit. Mert nem a farka csóválja a kutyát.

Értem, tehát nálad minden hálózati trafó primerje ki van hangolva kondival, mert anélkül nincs rajta szinusz. Valamint a hangszóróid is, mindig éppen olyan kondival, amilyen hangszer éppen megszólal rajta.
Nyugodtan kösd rá a generátort egy tekercsre, azon szinusz lesz. Elárulom azt is, hogy ha fémet közelítesz egy tekercshez, annak majdnem minden tulajdonsága megváltozik. Tehát esetünkben mindkét tekercsé. Ha a tekercs még az oszcillátor induktív elemének a szerepét is betölti, akkor még a rezgőkör jósága is.
Ajánlom olvasásra az elektrotechnika alapjait, tekercs és kondenzátor működése, viselkedése váltakozóáramú áramkörökben.

Szia mateatek!
Összeraktam ezt az oszcit, mert már annyi legendát hallottam róla. Én sem tudtam szép szinuszt csiholni ezzel a 2N tranyóval, sem a 2x100n val sem a dc beállítással. Végül több Bf tranyót is kipróbáltam, és mindegyikkel kitűnő szinusz lett az eredmény.

2N2907: 6785Hz 10v!! szinusz (10v táp) 3.5mA erősen torz.
BF509-BF506: 10410Hz 20v szinusz (10v táp) 3.5mA kiváló szinusz. Eredeti kapcsolás.

A tekercs külső peremére rajzoltam egy kört 200Ft érmével. Megmértem néhány érmét, hogy mennyit hangol el a tekercsen. Ezt azért tatom érdekesnek, mert az érzékenységi tabellák nem ezt tükrözik.
200Ft 21Hz
20Ft 10Hz
100Ft 3Hz!! lefelé A 100Ft sok rozsdamentes anyagot tartalmaz.
50Ft 10Hz
1Ft 3Hz lefelé
1€ 12Hz
5Cent 2Hz

Már nem emlékezek, hogy milyen tranzisztort használtam, de biztosan nem 2N-t. Valamilyen kommersz, filléres BC-t raktam bele. 30-35 volt körül jött ki a szinusz. A fojtó sem volt mindegy, de már nem emlékszem arra sem. Játszani kellett, hogy jó legyen. Ha fojtó helyett egy hangolt rezgőkör került be, az még jobb eredményt hozott, de nagyon instabil egy dolog volt, mert alig lehetett behangolni, mert inden elhúzott mindent.
Ezt a frekvencia elhangolós dolgot nem értem. Mi köze van a TGSL-hez?
Meg amúgy sem ilyen közel van a tekercshez az érme. Ha a földön van, és úgy találod meg, akkor is 3-5 centire lesz a fejtől.

Kb. ezt vártam tőled, azért nem csalódtam. Azt hittem, hogy méltányolod azt az egy órát, amit az építők érdekében tettem. A fojtót és a hangolt kört szabadalmazd, majd kiröhögnek. Hogy mit nem lehet érteni a tekercs tesztelésen az a Te bajod. Ez a vizsgálat hitelesebb mint ha egy ezerszeres erősítő után végeztem volna el. Egyben igazad van, semmi köze nincs a TGSL hez. Ez csak egy színtiszta gondolkodás ha úgy jobban hangzik- logika. Azt tudnod kell, hogy egy teljesítmény oszcillátort nagyon nehéz elhangolni. Minél jobb a rezgőkör Q-ja ( kondi tranyó mA ) annál jobban lehet befolyásolni egy fém darabbal, ami nem elhanyagolható egy kereső építésénél.
Bocs.

Megkerestem az összes eddigi tekercsemet és kiméregettem,találtam köztük egyet ami egy régi nem smd tgsl-hez készült,a TX 24,7 ohm 6.168mh,az RX 25,4 ohm 6.805mh,a trimmert beállítottam 50 kiloohmra,ugyan nem tudom vele 4 milivoltra nullázni,csak 200-ra,viszont minden működik így,az alufóliát kiszűrve rárakva egy kis bronzot jelez,simán az alufóliát nem,ferrit kiszűrhető,a vasat szűri,semmi nem gerjed,egyedül a mélység nem az igazi,egy 50 eurocentet 25cm-ről jelez,bár ha jól emlékszem akkor a tejon ugyanezt 30-32 centiről jelzi.
Sajnos amplitúdót nem tudok mérni,simán váltóáramot mérve 14,6v az adó.
13-14 khz körül van a frekvencia,a fázistolást még nem mértem,de ha jól emlékszem 20°kell hogy legyen,nem 90.
A tekercs 0.25-ös drótból készült,nem lehetséges hogy a mostani 0.23-as drót hálós bevonata okozhat problémát hogy "távol" van egymástól a huzal?
Az eddigi keresőket 0.25-el simán megcsináltam,bár lehet hogy csak szerencsém volt,volt köztük egy silver star is.
Azért még kiforrasztom és párba válogatom az alkatrészeket,hátha nem mértem ki őket jól.

Igyekszem senkinek sem okozni csalódást.

A TGSL és társai az adó és a vevő tekercs jelei közötti fáziskülönbséget figyelik. Az általad mért frekvencia változás is okoz a vett jelben fázistolást. Nagyon picit, de okoz. Valószínűnek tartom, hogy akárhogyan is bambulnám a szkópot, szemmel nem venném észre.
Már csak azt kellene megmérni, hogy ez a frekvencia változás által okozott fázistolás hasznos, vagy káros a gép szempontjából, illetve az érzékenység szempontjából.



Üssed be a gúgölbe, hogy Colpitts. A találatoknál szinte mindenhol fojtót fogsz találni a nevezett helyen. Lehet rajtuk röhögni.

No, hogy annyira ne csalódjál bennem, összeraktam kb 1 perc alatt az oszcillátort, fojtóval. A fojtó, az a nagyobbik D tekercs. Hirtelen az volt kéznél. Az adó tekercs szerepét a kisebbik tekercs látja el. A kondikat találomra rakta be, a C1 150nF, a C2 pedig 47nF. R2 20k, R3 pedig 75k. Az asztalon lévő többi dolog pedig nem a rendetlenség jele, hanem a tekercs induktivitását beállító fém tárgyak. A szkópon lehet látni, hogy az amplitúdó azért nem olyan kicsi. 30volt/div állásban van a gép. A frekvenciát nem mértem, de ha valakit érdekli, az kiszámolja a kép alapján. A szinusza sem olyan csúfos.
Tehát lehet játszani az oszcillátorral, és olyan frekvenciájú, és amplitúdójú jelet lehet kiszedni belőle, amilyent csak tetszik.

Szerk: most csodálom, hogy a 65 voltos BC557 nem csinált oda.

Ez a kép 5v/div, de úgy látom, hogy nem fog elmenni, mert 5.52 MB ír ki pedig csa 70KB-s a kép, le van butítva. Most nem küszködök tovább a képpel, majd egyszer elküldöm. El fogok küldeni egy ugyan ilyen oscit, amit anno az Osztrák Tv CCIR hangját kevertem át OIRT-ra. Ott pontosan ilyen a rajz, és ilyen a kondik aránya is 270pf/2n2, csak ott nagyobb volt az elhangolódási követelmény, főleg ha 12MHz ment az oszci. Az én időmben nem raktuk volna a két tekercset egymásra a csatolás miatt, mert csúnya lesz a fej. Több lehetőség is van, hogy a két tekercs csatolásba kerüljön: Alsó induktív, alsó kapacitív, felső kapacitív, és induktív link.
Ezt a TGSL keresőt már csak kíváncsiságból is összerakom, és majd beszámolok róla. Ahogy nézem a videót és az AC csatolásokat ez is "kaszálós" Arra kérlek, hogy írd meg, melyik változatra vagy kíváncsi, mert azt fogom preferálni. Üdv.
Ps: Ja. Gratulálok a szép színuszhoz.

Akit érdekel itt az SMW3 levegőteszt: http://videa.hu/videok/kreativ/smw3-femdetektor-AjTilgyVovA93ZyZ Tudom talajbab lenne az igazi. De milyenbe? Az mindenhol más...

Agyagban. Szép, sárgában, amiben csorbul az ásó, ha száraz. Az mindenhol ugyanaz.

Azt hiszem itt megállok,egyenlőre ennyit sikerült elérnem,a legkisebb érme 10mm×0,5 és tizenöt centiről érzékeli vízszintesen,függőlegesen tizennégy ez így jónak mondható,vagy érdemes még állítgatni?
Bővebben: Link

Szerintem ez jó.

Ne haragudjál, de ezt a részt nem értem, kifejthetnéd bővebben.

Itt a válasz.
1.) ábra a most divatos
2.) ábra az alsó induktív
3.) ábra a felső kapacitív
4.) ábra az alsó kapacitív
5.) A link csatolást pedig úgy csinálják, hogy mindkét tekercs alsó, hideg-hidegebb végébe tesznek néhány menetet és azt párhuzamosan összekötik, itt fontos a fázis helyesség!
Az alsó induktív és az alsó kapacitív az, ahol könnyen állítható a megfelelő átvitel. Ehhez persze olyan RX és TX konstrukció kell, hogy a rezgőkörök egyik vége hideg legyen. Ha ez nem lehetséges akkor a link a befutó, vagy a felső kapacitív ( ide még hideg vég sem kell, mert közel van a két tekercs) Ha nem fedné a két tekercs egymást, akkor is lenne csatolás de kevés. Ha így készítenénk a sablont sokkal könnyebb lenne kivitelezni. Most 16KHz-n teszek egy próbát és majd beszámolok az eredményről. Ez az oldal az interneten is fut, rezgőkörök csatolása címen én onnan másoltam a rajzot.

A rezgőkörök, sávszűrők csatolása érdekes középiskolai tananyag, de a detektorok keresőfejéhez annyi köze van mint Gizikének a gőzekéhez. Míg előbbi esetben az illesztettség (vagyis minél optimálisabb energiaátvitel) a cél, addig a keresőfej adó és vevőtekercse esetében pont az ellenkezője. Egy nagyon gyenge (kiegyenlítettnek nevezett) csatolásba vannak elhelyezve egymáshoz képest a tekercsek. A tekercsek közti csatoláson a fej közelébe kerülő fémdarab fog változtatni, ennek a változásnak a mértékét dolgozza fel az elektronika, és teszi valamilyen módon (hangjelzés, műszer) érzékelhetővé.