És csinálj egy légmagos transzformátort, akkor nem korlátoz semmi, sem telítés, sem ablak keresztmetszet. Esetleg a pénztárcád a töméntelen rézdrót miatt.

Köszönöm a válaszod! Ha netán emlékszel a primer menetszámra megköszönném!

Üdv:M

A mágnesezési görbénél, gondolom üresjárati áramot kell mérnem, egyre csökkenő menetszám mellet. Miből tudom majd megállapítani, hogy mekkora a max. gerjesztés értéke? Mit fogok látni a mérési eredményeken?
A tafó egyébként hulladékvas telepről származik, a tekercseket kivágták, elmondásuk szerint működőképes hegesztő trafó volt, aluminiummal tekercselve. Az egész trafó " I" pakettekből van összeépítve, hegesztéssel. A lemezvastagság 0,3 mm.

Szívessen,
az összes primér - akkor még 220Voltra - 273menet 2.10 mm Culak huzalból - az volt
a cégnél... De lehet hogy a te trafólemezeid különböznek, azért anyi menet illik, hogy terhelés és mágneses sönt nélkül 2-3 Amper közt fogyaszon fázisonként..

Nem a menetszámot kell csökkenteni,hanem a feszültséget kell változtatni,pl. egy toroid szabályzótrafóval. Már vagy 25 éve csináltam a vasmagparaméterek felvételét, de megpróbálom leírni. Emlékeim szerint gerjesztési görbefelvétele a következőképpen történik:
összefogsz a trafólemezedből egy meghatározott mennyiséget, pl. 2 kg-ot. Vagy pl. 25 cm2-t. A kétféle megoldás, kétféle számítást igényel, az egyik egységnyi tömegre, a másik egységnyi vaskeresztmetszetre vonatkozik. Rátekersz pl.100 menetet, a huzal keresztmetszet nem kritikus, a lényeg,hogy a várható áramnak megfelelő keresztmetszetű legyen. A kész tekerccsel sorba kötsz egy Ampermérőt. Mikor kész a próbaáramkör, a toroidról elkezded növelni a feszültséget, és pl. 5V-onként felírod a gerjesztőáram értékét.A gerjesztőáram egy bizonyos feszültség értékig közel lineárisan emelkedik a feszültség növekedésének megfelelő meredekséggel. Amikor az áram minimális feszültség emelésre is meredeken emelkedik, ott a vas gerjeszthetőségének a határa. A visszaszámoláshoz szükséges képletet már sajnos elfelejtettem, de a "kistranszformátorok"-című könyvben minden szükséges képlet megtalálható, meg valószínűleg a neten is fellelhető. A lemezköteget viszont szorosan fogd össze,mert egyébként a gerjesztés hatására széthullik. Ha van időd vele többet dolgozni, akkor a mérést az építeni kívánt trafó összelemezelésével is megcsinálhatod, ez lesz a legpontosabb, és a legkevesebbet kell számolni hozzá. Ebben az esetben a csévére feltekersz csak úgy gyorsan pl. 50 menetet, és az előbb leírt eljárás szerint felveszed a gerjesztési görbét. Ebben az esetben már nem kell külön számításokat végezni, hanem csak aránypár számítással a szükséges menetszám meghatározható.

Igen, tudom, már egyszer elmagyaráztad hogy ha kétszer olyan vastag huzalt tekerek a vasra akkor sem lesz nagyobb teljesítménye, mert korlátoz a vas. Egyszer elég is volt, köszönöm.

Lapozz vissza, pár hónapja valaki ugyanilyen cipőben járt, leírtam hogy hogy kell. Valaki még egy régebbi újságcikket is csatolt, olvasd el azt is ha nem érthető. Mivel az AC-t gondolom nem tudod állítani, ezért úgy van ahogy írtad. Tehát ha mondjuk 12V-os trafód van, akkor rátekersz 12V körüli (mondjuk 1T-nak megfelelő) huzalt a magra, és méred a felvett áramot. Majd elkezded a magról letekerni a huzalt, és közben felírod az értékeket amiből kapsz egy görbét. Ahol elkezd meredekebben emelkedni az áramfelvétel, addig gerjesztheted a trafót. Persze ez nem ilyen egyszerű, mert úgy az igazi ha közben figyeled a vas melegedését is (ehhez kell legalább 20-30 perc egy-egy mérésnél). Előfordulhat hogy a görbe adott értékénél már túl meleg lesz a vas, de az ellenkezője is, hogy még nem, és még jobban gerjeszthető. Járt már nálam olyan összetákolt trafó is, aminek a primerje villanyszereléshez használt műanyag szigetelésű alu volt, és úgy túl volt gerjesztve, hogy 9A volt a nyugalmi áramfelvétele. Ennek ellenére 30 év alatt csak a fokozatkapcsolója adta meg magát.

Köszönöm a részletes leírást, de sajnos nincs olyan trafóm ,amelyen feszültséget tudnék állítani, így maradok Gee Lee módszerénél.

Köszönöm! Visszaolvasok a fórumban és az általad leírtak alapján bemérem a magot.

Köszönöm! Viszonyítási alapnak nagyon jó , hogy megírtad!

A huzal szigeteléssel kapcsolatban volna még kérdésem. Van nyúzott huzalom, szigetelésnek alkalmas papír, pontosabban papír ragasztószalag, amit a festők maszkolószalagnak használnak?

És mi a konkrét kérdés? Mit jelent a nyúzott huzal, csupasz, szigetelésétől megfosztott rézhuzalt, vagy zománcozottat ami átment már némi nyúzópróbán, tehát átélt már legalább egy fel-letekerést?
A festőszalagot nem éppen erre találták ki, de soronkénti szigeteléshez még elmegy, a hőt is bírja. Amit használtam néha arra 80 fok van írva, 160-180 foknál kezd megbarnulni. A huzal szigetelésére nem ajánlom, oda zománcozott kell.
Ha tudtam volna hogy valakinek még kellhet, akkor megmentettem volna egy prespán gurigát. Egy méter széles volt, és 50 vagy 100m hosszú.

Szerintem szekunderre gondolt.
Annó apámmal sokszor hasznaltunk szekundernek "nyúzott" erősáramú kábel ereket. Azért nyúztuk meg, mert a szigetelés nagyon sok helyet foglalt el. A betekerés persze nem volt egyszerű, kellett hozzá célszerszám (csapágyazott végdarab) és két ember. Az egyik feszítette a huzalt és forgatta kezifúrógéppel, a másik pedig egyenletesen vezette a szigetlést.
Természetesen a végén a kész tekercs impregnálva lett.

A nyúzott az amit Gafly írt. Primerre és szekunderre is papírt, terveznék, impregnálva 3 rétegben. A kérdés az, hogy a 230 V átüti, vagy sem a 3 rétegű papírt?

Az attól függ, milyen papírt fogsz használni. Ha ragasztós papírt használsz(mint amilyent a festők szoktak)akkor nem fogja átütni, de átlapolva kell tekerni. De csak 1 réteg kell, teljesen felesleges a 3réteg. A feltekerés előtt ne impregnáld a huzalt, mert merevvé válik és repedni fog. Lakkozni feltekerés után célszerű. Ha viszont pl. WC papírral akarod betekerni, abból bizonyára kell a 3 réteg...

Nekem az a tapasztalatom, hogy a papír festő szalag akár jó is lehetne, csak amikor az ember jó feszesre tekercseli, elvágódik az összeszoruló menetek között => menetzárlat. Varniscsövet ajánlom, 2-5m-es darabokba fel lehet húzni ügyességtől meg huzaltól függően.

Amit én használtam azt kipróbáltam, egy rétegben sem üti át. De a hegesztő nem szobai körülmények között van használva, mehet bele pára, fémforgács stb.
Aztán két menet között nem nagyon van néhány voltnál nagyobb feszültségkülönbség, azt biztosan bírni fogja. A sorok között van nagyobb, de ott meg van soronkénti szigetelés is.
Amire viszont ilyen esetben nagyon kell figyelni az a tekercsek mozgása. Soronként érdemes lakkozni is azért, hogy ha esetleg nem eléggé mereven lett feltekerve, akkor se tudjon rezegni a huzal, mert hosszútávon leszedi róla a szigetelést. Co trafókat kell néha javítani ilyen hibával, ahol a szekunder csupasz alumínium fazon huzalja szintén csak be van tekerve valamivel, amit egy idő után "lereszel" magáról, és kész a menetzárlat.

Köszönöm a választ!
Kész a huzalszigetelés.
Különálló fojtótekercs alkalmazásával szeretném szabályozni a szekunder áramot egy egyfázisú egyenirányított hegesztőtrafón, a szekunder váltakozó részébe építeném be, milyen megoldás tudtok javasolni? Mekkora és milyen kialakítású magra van szükségem, mekkora menetszámmal? Mozgatható maggal megoldható?
A trafó magkeresztmetszete 25 cm2, ablak 250x100 mm. A tekercsek elhelyezkedése:
szekunder 2 részre osztva, a két oszlopon középen helyezkedik el, a primer 4 részre osztva, a két-két oszlop végein helyezkedik el, légrés nincs a tekercsek között.

A fojtót ne a szekunder körbe tedd,hanem a primerbe. Ezzel csökken a hálózatból felvett üresjárási teljesítmény is, mivel a soros induktivitás korlátozza a gerjesztőáramot. Igaz, néhány menettel több szekunder kell az üresjárási feszültség esésének kompenzálására.
A szükséges huzal a primerrel egyező keresztmetszetű legyen, vaskeresztmetszet 18-20 cm2 .
Ha mozgatható sönttel akarod csinálni, akkor komoly mechanikus elemeket kell használni, mert az ívfogás után brutális erő húzza a söntöt a tekercs felé. A tekercs megfelelő rögzítése szintén nagyon fontos, mert a nagy erőtől simán lecsúszik a helyéről, ha nincs kellően rögzítve.

Te tudod, de nekem ez a megoldás nem tetszik, megcsinálni is macerás. A legegyszerűbb a primert megcsapolni néhány helyen, vagy szintén a primerben Triac-os szabályozást használni.

Egyetértek Gee Leevel, valóban macerás. Mekkora menetszámmal kell kialakítani a tekercset?
A trafó tekercselése kb 1 volt/menet. Egyébként próbálkoztam, mágneses sönttel, a trafó tetejére helyeztem egy " U" alakú magot, a trafó magkeresztmetszetével azonosat, de semmi, pedig láttam a neten ilyen konstrukcióról rajzot, mégsem működött.

Ha beszúrsz egy linket az általad használt triakos szabályozóról azt megköszönöm!

Megkeresed 2012. 05. 02. 'AMD' h,sz.-ét, ott van. 'Access Denied' szakdolgozatában is van; kicsit később.

Nem használok ilyet, de valahol van egy egyszerű rajz az működik. Néhány alkatrész az egész, gyakorlatilag ugyanaz mint a fúrók fordulatszám szabályozója csak izmosabb triakkal.

A hulladéktelepen találtam egy hegesztőtrafót, valószínűleg Hetra, akkumulátor töltőként is használható változata. Nem boldogulok a primer tekercsek kötési sorrendjével. Próbaképpen 24 v-os feszültséggel teszteltem, az 1-3 és 2-4 kivezetésekre kötöttem a feszültséget, így a tekercseket sorosan és páthuzamosan is kötöttem. A szekunder oldalon 5.5 V feszültséget mértem, ill. 8 V-ot a szemes saru tekercs kezdetnél.
(A mellékelt képen látható, hogy a szekunderek kezdetén szemes saru van, ezzel csatlakoztak a két diódára.)
A lényeg , hogy 24V -os teszt után. 230 V-ra csatlakoztattam, azonnal lekapcsolt a 16 A-es megszakító. Valamit nem jól csinálok! De mi az?
Mellékelek egy rajzot is a primer tekercsek elhelyezkedéséről, kapcsolásáról.
Ha van valami ötletetek észrevételetek, legyetek szívesek megírni.

Azok az égett részek direkt vannak ott?

Nem direkt, mert nincs ott égett rész csak a foto fényviszonyai rosszak. A tekercsek épek, nincs túlmelegedés, égésnyom , mechanikai sérülés sehol.

Ez valóban Hetra, akkutöltős kivitel. Ráadásul a rosszabb fajtából. Az akkutöltő részt felejtsd el, ez még akkor készült,amikor 10 fillér volt a villanynak kWó-ja. A töltő rész a szekunder tekercs megcsapolásával készült, a középmegcsapolás volt az egyik pólus, a másik a diódák közös pontja. A rajzod nem jó, mert az azonos oszlopon levő primer tekercsek bekötése nem helyes. Azonos oszlopon levő tekercsek kötési sorrendje csak K-V lehet. Sem K-K;Sem V-V kötés nem lehet egy oszlopon. A trafó valószínűleg 2 fokozatú volt, de erre nem mernék mérget venni. Csak úgy emlékszem, mintha lett volna 2 fokozatú ilyen kivitellel. A primer tekercsek mind azonos keresztmetszetű huzalból készültek?

Sziasztok!
Elég rég irtam ide, de mindig olvasom ezt a topikot. sokat tanulok énis belőle!
Pár éve
mpisti segitett a fórumon épiteni egy egyenirányitó hegesztőtrafót 160A, ami ami napig nagyon jól dolgozik. nekem nagyon megkönnyitette a munkám különféle elektródákkal való hegesztés és nem kell kínlódni az ívgyújtással üresjárati fesz 66V, elég ha közelitek a munkadarabhoz és már olvad is. sokan a csodájára járnak hogy milyen könnyű vele dolgozni!
Köszi mégegyszer mindenkinek a segitséget!
Üdv István!

Köszönöm, hogy írtál! A rajzon az van, ahogy a tekercsek kötve vannak, lehet gyárilag nem jó( bár ez nem valószínű).
Mielőtt írtál volna kiforrasztottam a kötéseket, egyenként megmértem a tekercsek ellenállását, ami 0.6 ohm. A primer vezető átmérő 1.5 mm és mindegyik tekercs egy szállal tekercselt, a primer tekercsek azonos huzalátmérővel készültek. A szekunder tekercseket is kiforrasztottam, ezek 2 db 2.5 mm-es huzallal tekercseltek. A magkeresztmetszet 20 cm2.
A kiforrasztott primer tekercseket kisérlet képpen egy oszlopon sorba kötöttem ( K-V), előbb 2, 3 majd 4 tekercset kötöttem sorba. Két tekercsnél - 16 A -es megszakító lekapcsolt, 3 tekercsnél üresjárati áram 5.5 A, 4 tekercsnél 1.2 A.
Tehát 4 tekercset kötöttem sorba a primer oldalon, a megfelelő áttétel csak úgy jön ki, ha a szekunder oldal tekercseit is sorba kötöm. Igen ám, de így a szekunder tekercs huzalkeresztmetszet kb 6 mm2, ez nem valami sok, igaz a primer oldali sem! Talán intenzív hűtéssel 2.5 mm elektród leolvaszható.
A primer tekercsek sorba kötésével , ha jól számoltam ,5 fokozat állítható be, természetesen a gyári kötések nem így voltak, azzal nem tudom hány fokozat kapcsolható.
Ha van valami ötleted, a trafó teljesítményének javítására, vagy valami hibát találtál a leírottakban, ha lesz időd légy szíves írd meg! Előre is köszönöm!