Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Hegesztő trafó
 
Témaindító: hili13éves, idő: Máj 5, 2007
Lapozás: OK   53 / 74
(#) pucuka válasza Ge Lee hozzászólására (») Szept 17, 2013 /
 
És csinálj egy légmagos transzformátort, akkor nem korlátoz semmi, sem telítés, sem ablak keresztmetszet. Esetleg a pénztárcád a töméntelen rézdrót miatt.
A hozzászólás módosítva: Szept 17, 2013
(#) maishai válasza staci123 hozzászólására (») Szept 17, 2013 /
 
Köszönöm a válaszod! Ha netán emlékszel a primer menetszámra megköszönném!

Üdv:M
(#) maishai válasza Ge Lee hozzászólására (») Szept 17, 2013 /
 
A mágnesezési görbénél, gondolom üresjárati áramot kell mérnem, egyre csökkenő menetszám mellet. Miből tudom majd megállapítani, hogy mekkora a max. gerjesztés értéke? Mit fogok látni a mérési eredményeken?
A tafó egyébként hulladékvas telepről származik, a tekercseket kivágták, elmondásuk szerint működőképes hegesztő trafó volt, aluminiummal tekercselve. Az egész trafó " I" pakettekből van összeépítve, hegesztéssel. A lemezvastagság 0,3 mm.
(#) staci123 válasza maishai hozzászólására (») Szept 17, 2013 / 1
 
Szívessen,
az összes primér - akkor még 220Voltra - 273menet 2.10 mm Culak huzalból - az volt
a cégnél... De lehet hogy a te trafólemezeid különböznek, azért anyi menet illik, hogy terhelés és mágneses sönt nélkül 2-3 Amper közt fogyaszon fázisonként..
(#) mpisti válasza maishai hozzászólására (») Szept 18, 2013 / 1
 
Nem a menetszámot kell csökkenteni,hanem a feszültséget kell változtatni,pl. egy toroid szabályzótrafóval. Már vagy 25 éve csináltam a vasmagparaméterek felvételét, de megpróbálom leírni. Emlékeim szerint gerjesztési görbefelvétele a következőképpen történik:
összefogsz a trafólemezedből egy meghatározott mennyiséget, pl. 2 kg-ot. Vagy pl. 25 cm2-t. A kétféle megoldás, kétféle számítást igényel, az egyik egységnyi tömegre, a másik egységnyi vaskeresztmetszetre vonatkozik. Rátekersz pl.100 menetet, a huzal keresztmetszet nem kritikus, a lényeg,hogy a várható áramnak megfelelő keresztmetszetű legyen. A kész tekerccsel sorba kötsz egy Ampermérőt. Mikor kész a próbaáramkör, a toroidról elkezded növelni a feszültséget, és pl. 5V-onként felírod a gerjesztőáram értékét.A gerjesztőáram egy bizonyos feszültség értékig közel lineárisan emelkedik a feszültség növekedésének megfelelő meredekséggel. Amikor az áram minimális feszültség emelésre is meredeken emelkedik, ott a vas gerjeszthetőségének a határa. A visszaszámoláshoz szükséges képletet már sajnos elfelejtettem, de a "kistranszformátorok"-című könyvben minden szükséges képlet megtalálható, meg valószínűleg a neten is fellelhető. A lemezköteget viszont szorosan fogd össze,mert egyébként a gerjesztés hatására széthullik. Ha van időd vele többet dolgozni, akkor a mérést az építeni kívánt trafó összelemezelésével is megcsinálhatod, ez lesz a legpontosabb, és a legkevesebbet kell számolni hozzá. Ebben az esetben a csévére feltekersz csak úgy gyorsan pl. 50 menetet, és az előbb leírt eljárás szerint felveszed a gerjesztési görbét. Ebben az esetben már nem kell külön számításokat végezni, hanem csak aránypár számítással a szükséges menetszám meghatározható.
(#) Ge Lee válasza pucuka hozzászólására (») Szept 18, 2013 /
 
Igen, tudom, már egyszer elmagyaráztad hogy ha kétszer olyan vastag huzalt tekerek a vasra akkor sem lesz nagyobb teljesítménye, mert korlátoz a vas. Egyszer elég is volt, köszönöm.
(#) Ge Lee válasza maishai hozzászólására (») Szept 18, 2013 / 1
 
Lapozz vissza, pár hónapja valaki ugyanilyen cipőben járt, leírtam hogy hogy kell. Valaki még egy régebbi újságcikket is csatolt, olvasd el azt is ha nem érthető. Mivel az AC-t gondolom nem tudod állítani, ezért úgy van ahogy írtad. Tehát ha mondjuk 12V-os trafód van, akkor rátekersz 12V körüli (mondjuk 1T-nak megfelelő) huzalt a magra, és méred a felvett áramot. Majd elkezded a magról letekerni a huzalt, és közben felírod az értékeket amiből kapsz egy görbét. Ahol elkezd meredekebben emelkedni az áramfelvétel, addig gerjesztheted a trafót. Persze ez nem ilyen egyszerű, mert úgy az igazi ha közben figyeled a vas melegedését is (ehhez kell legalább 20-30 perc egy-egy mérésnél). Előfordulhat hogy a görbe adott értékénél már túl meleg lesz a vas, de az ellenkezője is, hogy még nem, és még jobban gerjeszthető. Járt már nálam olyan összetákolt trafó is, aminek a primerje villanyszereléshez használt műanyag szigetelésű alu volt, és úgy túl volt gerjesztve, hogy 9A volt a nyugalmi áramfelvétele. Ennek ellenére 30 év alatt csak a fokozatkapcsolója adta meg magát.
(#) maishai válasza mpisti hozzászólására (») Szept 18, 2013 /
 
Köszönöm a részletes leírást, de sajnos nincs olyan trafóm ,amelyen feszültséget tudnék állítani, így maradok Gee Lee módszerénél.
(#) maishai válasza Ge Lee hozzászólására (») Szept 18, 2013 /
 
Köszönöm! Visszaolvasok a fórumban és az általad leírtak alapján bemérem a magot.
(#) maishai válasza staci123 hozzászólására (») Szept 18, 2013 /
 
Köszönöm! Viszonyítási alapnak nagyon jó , hogy megírtad!
(#) maishai válasza Ge Lee hozzászólására (») Szept 23, 2013 /
 
A huzal szigeteléssel kapcsolatban volna még kérdésem. Van nyúzott huzalom, szigetelésnek alkalmas papír, pontosabban papír ragasztószalag, amit a festők maszkolószalagnak használnak?
(#) Ge Lee válasza maishai hozzászólására (») Szept 23, 2013 /
 
És mi a konkrét kérdés? Mit jelent a nyúzott huzal, csupasz, szigetelésétől megfosztott rézhuzalt, vagy zománcozottat ami átment már némi nyúzópróbán, tehát átélt már legalább egy fel-letekerést?
A festőszalagot nem éppen erre találták ki, de soronkénti szigeteléshez még elmegy, a hőt is bírja. Amit használtam néha arra 80 fok van írva, 160-180 foknál kezd megbarnulni. A huzal szigetelésére nem ajánlom, oda zománcozott kell.
Ha tudtam volna hogy valakinek még kellhet, akkor megmentettem volna egy prespán gurigát. Egy méter széles volt, és 50 vagy 100m hosszú.
(#) Gafly válasza Ge Lee hozzászólására (») Szept 23, 2013 / 1
 
Szerintem szekunderre gondolt.
Annó apámmal sokszor hasznaltunk szekundernek "nyúzott" erősáramú kábel ereket. Azért nyúztuk meg, mert a szigetelés nagyon sok helyet foglalt el. A betekerés persze nem volt egyszerű, kellett hozzá célszerszám (csapágyazott végdarab) és két ember. Az egyik feszítette a huzalt és forgatta kezifúrógéppel, a másik pedig egyenletesen vezette a szigetlést.
Természetesen a végén a kész tekercs impregnálva lett.
(#) maishai válasza Ge Lee hozzászólására (») Szept 24, 2013 /
 
A nyúzott az amit Gafly írt. Primerre és szekunderre is papírt, terveznék, impregnálva 3 rétegben. A kérdés az, hogy a 230 V átüti, vagy sem a 3 rétegű papírt?
(#) mpisti válasza maishai hozzászólására (») Szept 24, 2013 / 1
 
Az attól függ, milyen papírt fogsz használni. Ha ragasztós papírt használsz(mint amilyent a festők szoktak)akkor nem fogja átütni, de átlapolva kell tekerni. De csak 1 réteg kell, teljesen felesleges a 3réteg. A feltekerés előtt ne impregnáld a huzalt, mert merevvé válik és repedni fog. Lakkozni feltekerés után célszerű. Ha viszont pl. WC papírral akarod betekerni, abból bizonyára kell a 3 réteg...
(#) AccessDenied válasza maishai hozzászólására (») Szept 25, 2013 / 1
 
Nekem az a tapasztalatom, hogy a papír festő szalag akár jó is lehetne, csak amikor az ember jó feszesre tekercseli, elvágódik az összeszoruló menetek között => menetzárlat. Varniscsövet ajánlom, 2-5m-es darabokba fel lehet húzni ügyességtől meg huzaltól függően.
(#) Ge Lee válasza maishai hozzászólására (») Szept 25, 2013 / 1
 
Amit én használtam azt kipróbáltam, egy rétegben sem üti át. De a hegesztő nem szobai körülmények között van használva, mehet bele pára, fémforgács stb.
Aztán két menet között nem nagyon van néhány voltnál nagyobb feszültségkülönbség, azt biztosan bírni fogja. A sorok között van nagyobb, de ott meg van soronkénti szigetelés is.
Amire viszont ilyen esetben nagyon kell figyelni az a tekercsek mozgása. Soronként érdemes lakkozni is azért, hogy ha esetleg nem eléggé mereven lett feltekerve, akkor se tudjon rezegni a huzal, mert hosszútávon leszedi róla a szigetelést. Co trafókat kell néha javítani ilyen hibával, ahol a szekunder csupasz alumínium fazon huzalja szintén csak be van tekerve valamivel, amit egy idő után "lereszel" magáról, és kész a menetzárlat.
(#) maishai válasza Ge Lee hozzászólására (») Okt 9, 2013 /
 
Köszönöm a választ!
Kész a huzalszigetelés.
Különálló fojtótekercs alkalmazásával szeretném szabályozni a szekunder áramot egy egyfázisú egyenirányított hegesztőtrafón, a szekunder váltakozó részébe építeném be, milyen megoldás tudtok javasolni? Mekkora és milyen kialakítású magra van szükségem, mekkora menetszámmal? Mozgatható maggal megoldható?
A trafó magkeresztmetszete 25 cm2, ablak 250x100 mm. A tekercsek elhelyezkedése:
szekunder 2 részre osztva, a két oszlopon középen helyezkedik el, a primer 4 részre osztva, a két-két oszlop végein helyezkedik el, légrés nincs a tekercsek között.
(#) mpisti válasza maishai hozzászólására (») Okt 9, 2013 / 1
 
A fojtót ne a szekunder körbe tedd,hanem a primerbe. Ezzel csökken a hálózatból felvett üresjárási teljesítmény is, mivel a soros induktivitás korlátozza a gerjesztőáramot. Igaz, néhány menettel több szekunder kell az üresjárási feszültség esésének kompenzálására.
A szükséges huzal a primerrel egyező keresztmetszetű legyen, vaskeresztmetszet 18-20 cm2 .
Ha mozgatható sönttel akarod csinálni, akkor komoly mechanikus elemeket kell használni, mert az ívfogás után brutális erő húzza a söntöt a tekercs felé. A tekercs megfelelő rögzítése szintén nagyon fontos, mert a nagy erőtől simán lecsúszik a helyéről, ha nincs kellően rögzítve.
(#) Ge Lee válasza maishai hozzászólására (») Okt 9, 2013 / 1
 
Te tudod, de nekem ez a megoldás nem tetszik, megcsinálni is macerás. A legegyszerűbb a primert megcsapolni néhány helyen, vagy szintén a primerben Triac-os szabályozást használni.
(#) maishai válasza mpisti hozzászólására (») Okt 9, 2013 /
 
Egyetértek Gee Leevel, valóban macerás. Mekkora menetszámmal kell kialakítani a tekercset?
A trafó tekercselése kb 1 volt/menet. Egyébként próbálkoztam, mágneses sönttel, a trafó tetejére helyeztem egy " U" alakú magot, a trafó magkeresztmetszetével azonosat, de semmi, pedig láttam a neten ilyen konstrukcióról rajzot, mégsem működött.
(#) maishai válasza Ge Lee hozzászólására (») Okt 9, 2013 /
 
Ha beszúrsz egy linket az általad használt triakos szabályozóról azt megköszönöm!
(#) granpa válasza maishai hozzászólására (») Okt 9, 2013 /
 
Megkeresed 2012. 05. 02. 'AMD' h,sz.-ét, ott van. 'Access Denied' szakdolgozatában is van; kicsit később.
(#) Ge Lee válasza maishai hozzászólására (») Okt 10, 2013 /
 
Nem használok ilyet, de valahol van egy egyszerű rajz az működik. Néhány alkatrész az egész, gyakorlatilag ugyanaz mint a fúrók fordulatszám szabályozója csak izmosabb triakkal.
(#) maishai hozzászólása Okt 17, 2013 /
 
A hulladéktelepen találtam egy hegesztőtrafót, valószínűleg Hetra, akkumulátor töltőként is használható változata. Nem boldogulok a primer tekercsek kötési sorrendjével. Próbaképpen 24 v-os feszültséggel teszteltem, az 1-3 és 2-4 kivezetésekre kötöttem a feszültséget, így a tekercseket sorosan és páthuzamosan is kötöttem. A szekunder oldalon 5.5 V feszültséget mértem, ill. 8 V-ot a szemes saru tekercs kezdetnél.
(A mellékelt képen látható, hogy a szekunderek kezdetén szemes saru van, ezzel csatlakoztak a két diódára.)
A lényeg , hogy 24V -os teszt után. 230 V-ra csatlakoztattam, azonnal lekapcsolt a 16 A-es megszakító. Valamit nem jól csinálok! De mi az?
Mellékelek egy rajzot is a primer tekercsek elhelyezkedéséről, kapcsolásáról.
Ha van valami ötletetek észrevételetek, legyetek szívesek megírni.
(#) Gafly válasza maishai hozzászólására (») Okt 17, 2013 / 1
 
Azok az égett részek direkt vannak ott?
(#) maishai válasza Gafly hozzászólására (») Okt 17, 2013 /
 
Nem direkt, mert nincs ott égett rész csak a foto fényviszonyai rosszak. A tekercsek épek, nincs túlmelegedés, égésnyom , mechanikai sérülés sehol.
(#) mpisti válasza maishai hozzászólására (») Okt 21, 2013 /
 
Ez valóban Hetra, akkutöltős kivitel. Ráadásul a rosszabb fajtából. Az akkutöltő részt felejtsd el, ez még akkor készült,amikor 10 fillér volt a villanynak kWó-ja. A töltő rész a szekunder tekercs megcsapolásával készült, a középmegcsapolás volt az egyik pólus, a másik a diódák közös pontja. A rajzod nem jó, mert az azonos oszlopon levő primer tekercsek bekötése nem helyes. Azonos oszlopon levő tekercsek kötési sorrendje csak K-V lehet. Sem K-K;Sem V-V kötés nem lehet egy oszlopon. A trafó valószínűleg 2 fokozatú volt, de erre nem mernék mérget venni. Csak úgy emlékszem, mintha lett volna 2 fokozatú ilyen kivitellel. A primer tekercsek mind azonos keresztmetszetű huzalból készültek?
(#) steve25 hozzászólása Okt 22, 2013 /
 
Sziasztok!
Elég rég irtam ide, de mindig olvasom ezt a topikot. sokat tanulok énis belőle!
Pár éve
mpisti segitett a fórumon épiteni egy egyenirányitó hegesztőtrafót 160A, ami ami napig nagyon jól dolgozik. nekem nagyon megkönnyitette a munkám különféle elektródákkal való hegesztés és nem kell kínlódni az ívgyújtással üresjárati fesz 66V, elég ha közelitek a munkadarabhoz és már olvad is. sokan a csodájára járnak hogy milyen könnyű vele dolgozni!
Köszi mégegyszer mindenkinek a segitséget!
Üdv István!
(#) maishai válasza mpisti hozzászólására (») Okt 22, 2013 /
 
Köszönöm, hogy írtál! A rajzon az van, ahogy a tekercsek kötve vannak, lehet gyárilag nem jó( bár ez nem valószínű).
Mielőtt írtál volna kiforrasztottam a kötéseket, egyenként megmértem a tekercsek ellenállását, ami 0.6 ohm. A primer vezető átmérő 1.5 mm és mindegyik tekercs egy szállal tekercselt, a primer tekercsek azonos huzalátmérővel készültek. A szekunder tekercseket is kiforrasztottam, ezek 2 db 2.5 mm-es huzallal tekercseltek. A magkeresztmetszet 20 cm2.
A kiforrasztott primer tekercseket kisérlet képpen egy oszlopon sorba kötöttem ( K-V), előbb 2, 3 majd 4 tekercset kötöttem sorba. Két tekercsnél - 16 A -es megszakító lekapcsolt, 3 tekercsnél üresjárati áram 5.5 A, 4 tekercsnél 1.2 A.
Tehát 4 tekercset kötöttem sorba a primer oldalon, a megfelelő áttétel csak úgy jön ki, ha a szekunder oldal tekercseit is sorba kötöm. Igen ám, de így a szekunder tekercs huzalkeresztmetszet kb 6 mm2, ez nem valami sok, igaz a primer oldali sem! Talán intenzív hűtéssel 2.5 mm elektród leolvaszható.
A primer tekercsek sorba kötésével , ha jól számoltam ,5 fokozat állítható be, természetesen a gyári kötések nem így voltak, azzal nem tudom hány fokozat kapcsolható.
Ha van valami ötleted, a trafó teljesítményének javítására, vagy valami hibát találtál a leírottakban, ha lesz időd légy szíves írd meg! Előre is köszönöm!
Következő: »»   53 / 74
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem