Ha netán deltában lenne, nagyobb lenne a teljesítmény, kb. 20%-kal.Autotrafóval megemelni a feszültséget, mindjárt jobban teljesít; a TEXTIMA addig nem is akart varrni.

Köszi mindenkinek a választ,Aaaaaaaaha akkor azért van az hogy a most szóban forgó Evig 1500W-os motoron csak 7,5A indulási áramot mértem (keveseltem is) mert csillagba van kötve,vele ellentétbe egy másik Imi motor ami csak 1100W-os de viszont a kapocsnál 6 kivezetés deltába kötve 13,5A -t mértem indulási áramként.

Sziasztok!

Mellékeltem egy képet egy üzemi kondenzátorról. Szerintetek mitől éghetett ki?
Egy 80 µF kondi volt. A motor a biztosítok nem verte le kézzel kellett áramtalanítani.

Ami maradt belőle, meg a környező alkatrészek méretei alapján az nem lehetett 80 µF üzemi kondenzátor. Üzemiben legfeljebb 20 uF. Indító lehetett 80 uF, ez esetben nem csoda, ha így néz ki.
Legalább annyit mellé írhattál volna, mekkora motor mellett volt.

2 kW motor. Üzemi kondi volt nem indító. Ha jól tudom az indító csak az indítás pillanatában kell. Ez visztont állandóan ott van nincs leválasztó relé.

Ami maradt belőle és a környező alkatrészek méretei alapján valami nem illett bele az áramkörbe. Ha valóban 80 µF-os volt, alacsony lehetett az üzemi feszültsége. Nem lehetetlen ebben a méretben a szükséges min. 350V ~-ra készült üzemi kondenzátor, bár ennél magasabbat szoktunk javasolni. Az ára viszont nem átlagemberhez méretezett.
Ha sokallnád a javasolt feszültséget, gondolj arra, hogy ezen a kondin nem a hálózati 230 V fog szaladgálni, hanem a terhelés függvényében akár rezonanciához közeli állapot is beállhat, amikor a kialakuló feszültségnek csak az átütési szilárdság szabhat határt. !!!

A furcsa, hogy 4 éves a gép. Átlag fél évente kellett benne kondit cserélni. Már ezt sem értem, hogy miért. Valóban 80 µF/450V kondi volt.
Vajon a 25A (B karakterisztika nem is C) biztosíték miért nem ment le? Mitől végezhetett ilyen csúnya munkát?
Annyi csalás van még a dologban, hogy betáp oldalon fel volt szerelve a biztosíték elé két mágnes kapcsoló+relé. Ezek biztosították azt, ha van "éjszakai áram" akkor arról üzemeljen a gép, ha nincs akkor nappali áramról.

Nincs semmi hűtése a dobozban a kondenzátornak. Ez lehet az egyik ok. További lehetséges ok, ha a motor terhelés alatt indul, mert a nyomó ágat nem tehermentesíti az indulás idejére a szelep.

Nagy szerencséd van, hogy nem a motor égett le, csak a kondi. Erre lehetséges magyarázat a vezetékezésben keresendő. Mérj feszültséget az induló motoron, majd újra a maximális nyomáshoz közeledve! Egyébként ez is lehet oka a kondi tönkremenetelének. A túlságosan alacsony tápfeszültség miatt nagyobb terhelésen túl nagy áram jut rá tartósan.

Műanyag volt a kondi. Nem tudom mennyi értelme lett volna a hűtésnek.
Ha erős terheléssel kellett volna indulnia akkor biztos leveri a 25A biztosítok.
Viszont az elgondolkodtató, hogy mi történik, ha üzem közben leesik a feszültség mondjuk 190V-ra.
De ebben az esetben is oldania kellett volna a megszakítónak vagy tévedek?
Lehet sikerült olyan feltételeknek összeállnia pár percig, hogy a biztosíték nem old le pl. 23A az áramfelvétel, de a kondi ettől már kifekszik?
Azt vajon mi magyarázza, hogy átlag 6 havonta kondit kellett cserélni? Normál esetben milyen gyakran kell üzemi kondit cserélni?

Még két kérdésem lenne:
Igaz-e, hogy üzemi kondenzátort alaphangon úgy számolunk, hogy 5µF/100W ?
Hogyan kell pontosan méretezni?

Műanyag kondinál is fontos a hűtés. Biztos rajta volt az üzemi hőmérséklet tartomány.
Nézd meg a 2200-as motor üzemi áramfelvételét. A 23 A már majdnem kétszeres túlterhelés. Nem csupán az áramfelvétel a lényeg, hanem az árammegoszlás a főfázis-segédfázis között. Normál terhelésnél a főfázis viszi a prímet, a segédfázison minimális áram folyik. Ahogy nő a terhelés (meghaladja a névlegest) az áram áttolódik a segédfázisra. A főfázisé akár csökkenhet is. Ez az állapot, ha tartós és gyakori, megölheti a kondenzátort, miközben a motor, aminek ha jó a hűtése, kibírhatja.

Amit eddig kifelejtettem.:
A 25 A-es kismegszakító semmitől nem védi meg a motorodat. Az indításhoz lehet, hogy szükséges, mert kisebbet levágna, de igazi védelmet az üzemi áram fölé beállított hőkioldó jelentene.
Motor adatlapok
Ebben a táblázatokban pl 14-15 A a 2,2 kW-hoz tartozó üzemi áramfelvétel és 55-60 µF az üzemi kondi. 16 A-re beállított hőkioldó már jelezne.

Sziasztok!
A neten rátaláltam GFV, AMV és AMV4 típusú motorvédők kapcsolási rajzaira. De sajnos ezekről a típusokról nem találtam további információkat, képeket. Érdemes valamelyiket megépíteni? (3 fázisú, 3kW -os motorhoz kellene) Egyáltalán (jól) működnek ezek?

Köszönöm

Sziasztok!
Van egy szovjet mosógépmotorom. Egyszer már kérdeztem róla, azt hittem csak csapágyas, és ezért nem mozdítható a tengely. Hazautaztam, és szétszedtem. A csapágyak szinte alig futottak, teljesen jók. A baj az, hogy szerintem valaki gányolhatott rajta valamit, mert a "ventilátor" (vagy nem tudom, minek nevezik a kalickás forgórésznél kiálló kis lemezkéket) hozzáér az alumínium burkolathoz. Ha alátéttel növelem a távolságot, akkor meg nem lehet összerakni. Hogy volt eredetileg?
Erről a gépről van szó: Bővebben: Link

Lehet, hogy fordítva van a forgórész (vagy a pajzsok)? Esetleg a csapágy(ak) nem ülnek a helyükre (vagy szélesebbek az eredetinél, azért látszanak alig használtnak).Azok a kis felöntések ventilátorként szerepelnek.

A pajzsok nincsenek fordítva, de a forgórész lehet. Viszont mindkét esetben hozzáértek a felöntések.

Variáld csak, jó lesz.Nem hiszem, hogy nem belevaló a rotor, mert az szívás lenne.

Belevalónak tűnik.
Pont jó lenne, ha kb. 3mm-el kisebbek lennének a felöntések. Arra gondoltam, hogy mi lenne, ha levágnék belőlük. Pontosan vonalzóval bejelölném, aztán lefűrészelném.

Az elektromos részét még nem próbáltam, de semmiféle égésnyom nincs, valószinüleg jó. Van rajta egy hőrelé, féleség, de nem tudom, hogy kell bekötni. Kell üzemi, vagy indító kondi, vagy a hűtőgéphez hasonlóan induktív módon indít?

Az elektromos részét még nem próbáltam, de semmiféle égésnyom nincs, valószinüleg jó. Van rajta egy hőrelé, féleség, de nem tudom, hogy kell bekötni. Kell üzemi, vagy indító kondi, vagy a hűtőgéphez hasonlóan induktív módon indít?

Ott valami nem gút, valaki más csapatban játszik (a csapágyak a helyükön vannak?). Nem tudom elképzelni másként. Ha elveszel a ventiből, romlik a hűtés, gáz lehet. Az a 'hőrelé féleség' lehet indító relé. Bár kondis indítás szokás az újabb (fél,-automata) gépeknél. Nem ismerem a motorod.

Bővebben: Link
Ilyen az enyém. Én se értem, mert a csapágyak jó helyen vannak szerintem. Majd még megnézzük a nagypapával.

Az indító relé lessz. Az orosz egyfázisú motoroknál nem kondival van előállítva a segédfázis, hanem ellenállással. Mégpedig olyan módszerrel, hogy maga a segédfázis tekercselés nagy ellenállású (többnyire sárgaréz) huzalból van tekerve. Mivel az egyfázisú motornak csak az indulásnál van szüksége a segédfázisra, a felpörgés után a főfázis áramának lecsökkenésekor a relé a segédfázist leválasztja. Egyszerű, bombabiztos megoldás, nem kényes.

Bekötés van valahol? Nem szeretném szétégetni.

Három drótot csak be tudsz kötni. Megméred a tekercsek ellenállását, a kisebbik a főfázis, a nagyobbik ellenállású a segédfázis tekercs. A főfázisra a rel meghúzó tekercsén keresztül, míg a segédfázisra a relé záróérintkezőjén keresztül adod a hálózati (230 V) feszültséget. A tekercsek közös pontja a nulla.

A motor oldalán kis fémtokban bimetál van, ami túlmelegedés esetén bármilyen módban megakadályozza az indulást. A motor kétféle fordulatszámmal, mosás üzemmódban mindkét forgásiránnyal üzemel. A mosógépmotor témában sok alkalommal szerepelt már. Bármilyen üzemmódban üzemi (állandó) kondenzátoros bekötéssel működik. 5 csatlakozási pontja van, ebből 3 (1-4-5) a centrifuga üzemmódhoz, 29xx fordulathoz tartozik, 3 pedig, 1-2-3 a mosógép üzemmódhoz, ~400 fordulathoz tartozik. A nagyobb fordulatszámhoz a kisebb, a kisebb fordulatszámhoz a nagyobb ellenállású tekercsek tartoznak. A nagy fordulatszám nem fordítható meg (alapkapcsolás szerint), a kisebb, mosó fordulatszám kétirányú. Az 1-es (közös) csatlakozási pont kapja a táplálását a hőkioldón keresztül.

Köszi a részletes választ, jó egy irányba is a nagy fordulat, mert igazából egy dinamót fog hajtani, bemutatási céllal.
A forgórész, meg nagyon úgy tűnik, hogy nem bele való. Pont jó lesz, ha kicsit vágunk a felöntésekből. Egyébként a kalickás forgórésznél mindegy, hogy hogy van berakva? Az üzemi kondi hány mikró legyen? 120W-os a 2900 1/p.-es fordulatnál.

Jó ideje nyűglődsz ezen a motorocskán. Könnyű megállapítani, valóban bele való e a forgórész. Ha az átmérő néhány tizeddel, kevesebb, mint 1 mm-rel kisebb, mint az állórészé, a vasmaghossz pedig megegyezik, akkor belevaló. A ventillátor akadást más okozhatja. Szerelés közben bekövetkezett deformáció, pontatlan újratekercselés, ...
Kalickás forgórésznél mindegy, hogy van berakva.
Motorszerelésnél alapvető dolog, hogy jelöljük a pajzsokat, hogy minden eredeti helyére kerüljön vissza. Az egyszerűség kedvéért.
Ettől függetlenül, ha egyformák a csapágyak és az átfordítás után ugyanolyan helyzetben kerül a forgórész az állórészbe, akár akadás, súrlódás nélkül pöröghet.

Nem volt tekercselve, de akkor se értem, mitől akad. Ha levágunk belőle, az megfelel?

Nézd meg, mi okozza az akadást! Előfordulhat, hogy a tekercsek közötti prespán görbült el, valamilyen ütés, nyomás következtében belóg a tekercs a "képbe",... Mielőtt nekilátnál reszelni, fűrészelni, próbáld meg felderíteni az okot!