Nem kell feltétel szélirány függő takarás. Ha van anyag akkor egyezerűen a kerék kerülete mentén srégen be kell lemezelni (jobb mint az egyszerű kitakarás mivel a szél begyűjtő felület nől, míg a belső áramlási felület ugyanannyi, így a szélsebesség belül magasabb).
Csak elég esélyes, hogy egy nagyobb vihar elviszi az egészet, egyébként jó dolog lenne!
Bővebben: Link1
Bővebben: Link2
A külső rész fixen áll!

Mérési hiba lehetett a szembemenő oldal kitakarásával a 4-szeres teljesítmény növekedés. Szélkerék78 nekem megküldte a félkör cső két irányú ellenállás tényezőjét, ami 1,7 és 0,34. Ha kiesik az egyik oldalról a 0,34.....
Györgyi Viktor nem professzor és nem doktor. Ráadásul nem mondta el a szélnek, hogy át kell menni a terelőlemezek között. Nyilván bemegy, de ott nem fog óriási nyomást és sebességet létrehozni, inkább megkerüli a szerkentyűt. Van egy picike, de nem számottevő nyereség, ez jól számolható. Egy különleges tulajdonsága van a gépének, amiről nem szóltak. Magasra nyúlik, ott jó nagy szél van, ami megforgatja a rotort. A lenti gépházban, ahol alig van légmozgás, ki lehet használni a gyorsan forgó alsó lapátok légmozgató, szélcsináló hatását, ez kellemes lehet nyáron.

Hali!
Nekünk canstein lapátos van, és amikor próbáltuk 1db lapát simán forgott . A teljes 360fokból 270fok ig pozitív a nyomatéka.

Hát ehhez horror mennyiségű anyag kell...

Hány gépet adhatott már el a "Professzor"úr?
Gondolom a felboruló gép jó reklám lehetett...
Aki kicsit is ért a dologhoz,azt nem tudja megvezetni...

ez a bizonyos C rotor amit említesz?

Ha csak a széllel éppen párhuzamosan mozgó lapátpárt viszgáljuk egyszerű kitakarással, akkor éppen 2 szeres lehet a teljesítmény növekedés, (2 szeres, a két eset optimális munkapontján leadott mech. teljesítmény aránya.). A többi lapátra való hatást lehetetlenség kiszámolni, viszont megelőlegezhető, hogy inkább javít a helyzeten, mint ront.

Ezek szerint én ezt nagyon nem értem. Na majd rájövök.

ami fent van c rotoros excel az hihető és jól számol? az alapján szabad gépet építeni? lehet bele vágnék egybe ha jók az értékek.... neked milyen géped van mekkora? esetleg van róla képed azt megköszönném vagy mik a tapasztalatok?

El kell felejteni az egyszerű impulzus átadás, "c" alaktényezős számítást minden vawt H-rotornál már megindulás szempontból is, de különösen forgás közben. Sokkal inkább a Darrieus-nál (szárnyprofil lapátú vawt) is használatos, a teljes körbefordulásnál folyamatosan változó irányú és nagyságú, a széliránnyal valamilyen szöget bezáró erő sugárra merőleges, forgatónyomatékot kifejtő összetevőjét kellene vizsgálni. (Azt egyébként semmi nem írja elő, hogy a szárnyprofil keresztmetszet a legkedvezőbb alakzat, különösen a mi kis szeleinknél.) Ennek számítása viszont gyakorlatilag lehetetlen még számítógépes térelméleti módszerrel is a már sokat említett levegő összenyomhatósága, alacsony viszkozitása, a lapáthengeren belül átáramló igen örvényes másodszori találkozás miatt, nemhogy papíron. Marad a kísérlet, lapát/átmérő, lapát-alakzat, lapátszög, stb. variációkkal. Ilyen kísérletek eredményeként született meg a Canstein, és születhet meg a Colosrobi sugár növeléssel Lenz-ből H-rotorossá alakított kialakítású változata.
Az, hogy nem tudjuk egyszerűen kiszámítani, nem azt jelenti, hogy nem működnek jól, mint azt számos leírás igazolja!

Ha a Savonius, vagy bármelyik vawt elé terelőlapot teszünk és ezzel NEM NÖVELJÜK, csak kitakarjuk, áttereljük a földhözragadt impulzusátadás szerinti modellezés széllel szembeni oldalát (keresztmetszetét), az elérhető teljesítmény növekedés csak 5-10 %-s. Ennél szerintem egyszerűbb ennyivel megnövelni a függőleges méretet a terelőlapos bonyolítás helyett. A Verancsics-féle terelőlapos turbina más eset, mert ott a hatásos keresztmetszetet nem a lapátok, hanem a terelőlapok adják.

Tudom hogy te szereted a számokat is. Ezért számszerűsítettem 2 lapátra azt a pilanatot (több munkaponton), amikor a lapátok sebességvektora párhuzamos a szél sebességvektorával.
A negatív teljesítmények értelemszerűen teljesítmény bevitlet jelentenek az adott munkapont kialakulásához, valóságban ezek a munkapontok nem jönnek létre.
Érdemes megnézegeni a dolgokat.
A maximumok között 2 szeres a szorzó, de ha nem munkapontkereséses vagy optimális TSR tartó a rendszer, akkor a 2 nél akár több is lehet, meg kevesebb is a nyereség.
Ebből következően igazad van abban, hogy a mérésnél nem elég csak egy terhelési pontot megmérni mert pl a 10, 11-es sorok adatai nagyon megvezethetnek!
Érdekes még, hogy a fordulat a két maximum munkapont között 75% kal megnől, nagyon hasznos a generátor miatt!!

A széllel szemben menő oldal kitakarásánál tényleg 2-szeres szorzóval nő a teljesítmény. Én kevesebbre saccoltam. Az lehet egyeztetés téma, hogy a párban az ideális számolhatóságtól eltérő lapátokra a kitakarás mit ad. Én arra is 2 körüli értékre tippelnék most.
Jobban érdekel az, hogy ezt az értéket milyen meggondolás alapján mondtad be. Mert ez pontos érték. Én pár percig eljátszottam az Excel- lel, "kitakartam" a számokkal az ellenkező oldalt, különböző sebességeket írtam be, az eredmény nálam is 2-re jött ki. Megnyugtatott, hogy a számolgatásom talán elfogadható értékeket ad.
Légy szíves, csak akkor válaszolj a kérdésemre, ha pár mondattal megoldható, vagy írd meg magánba.

Egy kicsit még javítgatok az Excelemen, és majd elküldöm. A fordulatszám növekedés engem is meglepett. Azt gondoltam, van valami matematikai eljárásod az ilyen problémákra, ezért érdeklődtem kíváncsian.

A kettest a számok alapján mondtam.
De arra gondoltam hogy a szélgenerátor elöre menő oldala adja a megtermelt teljesítményt ami egy fordulaton egy szélsebességnén adott nagyságú. Ebből akkor lesz egyensúlyi állapot, ha a terhelőletjesítmény ugyanennyi, csak fordított előjelű, A terhelést a tengelyen lévő generátor, meg a rotor szembemenő oldala összegben adja ki. Villamos analógiára thevenin helyettesítő kép, teljesítményillesztés szerint, akkor jön le a tengelyen a maximum, amikor a hatásfok 50%, azaz a megtermelt fele a szembeoldalra kerül, a másikfele meg a tengelyre. Ha eltakarjuk a szembe oldalt, akkor megnyerhetjük a másik felet is, innen a kettes dolog.
De itt még bejön a számítás alapján az, hogy az eltakarás nem közvetlenül, hanem a fordulat megnövelésével hozhatja csak ki a dulpa teljesítményt.

A számolgatáshoz:
Mi a helyzet a többi, a teljes körbefordulás alatti időpillanatokban? A kitakarás akkor is befolyásol!
A kitakarás mögött nem nulla a szélsebesség, mert a lecsökkent nyomás miatt oldalról "fúj a szél" befelé.
Esetleg segítség lehet ez a néhány "Cd". Sajnos csak a homlokfelületre merőleges eredő áramlási sebességekre igazak. Az sem derül ki, hogy mekkora relatív sebességnél és méretarányoknál (Reynolds-szám) értendők.

Szia!
Nem kimondottan C rotor, "szelesember "honlapján van róla teljes leírás és méretezőtáblázat is.A miénk D=2,3M * 4m .

Mivel méréssel (Watt 2009 környékén) és azt gondolom résszámítással is bizonyítva van, hogy jobb lesz a kitakarással a dolog, így édemes, vagy inkább kell vele foglalkozni.
Elméleti oldalról nehéz továbblépni, inkább egy jól összerakott szélcsatornás mérés-fejlesztés lenne céramutató, tudom hogy ez már mester szintű dolog, mind elektronika, gépszet, anyagiak, és idő tekintetében, viszont makettel próbálkozni sokkal olcsóbb, mint bazinagy kerti díszeket csinálni, ami vagy összejön vagy nem.

de azt mondod ami hasonlít a c-re nem a másikat mert az olyan mint az enyém? nézegettem az ez excelt de ha a lapátok számát változtatom nem nagyon változik a helyzet a táblázatban. esetleg lenne képed a tiédről? az már tekintélyes két különálló darabból van a 4m es lapát? mit hajtasz vele mekkora a teljesítménye?

A Canstein rotor tervező programot megnéztem a honlapodon, hogy okuljak belőle. Nekem használhatatlannak tűnik. A teljesítmény adata ránézésre is rossz.
A számolgatásokról:
Aki a természet történéseit számolja, tudnia kell, hogy azt hajszára pontosan szinte lehetetlen elkövetni. Ismernie kell a várható hibahatárt, megbecsülni azt, hogy az mennyire befolyásolja a felhasználhatóságot. Ezek miatt gyakran nem is törekszünk (mi szakemberek ) a maximális pontosságra, maradunk az általunk ismert kevésbé pontos, de biztos megoldásoknál.
Az adatok pontosságának szükségességére egy példa (lehetetlen kihagyni):
Menj ki este egy fürdőnadrágban a házad elé. Irtó hideg van - kiáltással fogsz berohanni, és nem érdekel, hogy nem tudtad ezred pontossággal a kinti hőmérsékletet.
Komolyra fordítva: a Canstein rotor méretinek, teljesítmény adatainak számolására nem mernék vállalkozni. Nekem nincs semmi esélyem arra, hogy megközelítsem ezt a történést számolással.

Ha gondolod, készítek egy kalkulációt a Canstein rotorra. Nem lesz a lapáttal kapcsolatos fizikai alapja, de átnézem az ezzel kísérletező ember írását, meg rákérdezünk Foxi63-ra egy-két kérdéssel. Ha összeveted párunk véleményét, talán kijön valami, mert itt a döntés a Tied lesz.

Az jut eszembe, hogy ez is aerodinamika... egy pilóta ismerősöm azt mondta, hogy a repülés a tapasztalati képletek és a biztonsági tényezők tudománya, a többi csak fényes duma. Nagyon találó!

igen az jó lenne ha megtennéd köszönöm! ha nem nagy fáradtság. arra gondoltam esetleg megépíteném modellben mondjuk 10:1-ben persze ha nagyban is úgy viselkedik mint kicsiben mert ebben sem vagyok biztos...

Mikor írtam Neked, gondoltam, hogy valahogy megoldom a dolgot. Erről a rotorról vannak régen letöltött dolgaim. Találtam egyet, ezen a lapon van:
http://www.cd-adapco.com/sites/default/files/technical_document/pdf...or.pdf
Én nem értek németül, de biztos lesz aki segít. itt konkrét mérési eredmények vannak, és rotorok összehasonlítása is. A Betz limithez képest adnak teljesítményt is. Abban segítek, hogy ezt Excel- lel kiszámolom. Persze most már én is átböngészem ezt a lapot.
A kicsi minta nyűgös dolog. (Mondom én, aki pár perce még egy picike rotor alkatrészeit készítette). A teljes méretezés ismeretében érdemes vele foglalkozni, vagy kíváncsiságból.

Komoly diplomamunka. Mit fordítsak?

Azt írja, hogy a www.sciencedirect.com oldalon sok kutatási jelentés áll rendelkezésre a VAWT témában.
Csak azok a ~10%-os mérési eredmények ne lennének! Pedig azt írja, hogy az US patent 7393177B2 szerinti Savoniusszal 30% is elérhető. ???

Próbáltam eligazodni a leíráson, nem sokra jutottam. A Filippini rotorra ír számomra értelmezhető értéket (bár itt a megnézett szélsebesség nálunk nem járatos érték), a C rotor is hasonló lehet. Régen olvastam ezekről, valami olyan rémlik, hogy alacsony szélsebességeknél jobban teljesítenek. Én ezért a teljesítménynek a Betz limit 15-20 % körüli értékére tippelek. Ehhez persze számolgatni is kellene, meg aludni rá egyet.

A számolgatás és az alvás is megvolt. Próbáltam a jelenlegi helyzethez pár jobban ismert figurát hasonlítani, még a Darrieust is felhasználtam. Sokat nyomott a latba a Foxi63 hozzászólása, hogy ez a rotor típus 270 fokon keresztül pozitív nyomatékot ad.
A Canstein rotor teljesítményére én a szél által látott felületre a Betz limit 23 százalékát szavaznám meg.
Ezzel a lapát alakkal egy német amatőr kísérletezett (von Bernd?), és megadta a lapát méreteket, ez pontosan át lett másolva, csak a számolás lett másképp leírva, de az eredmény azonos. Én nyugodtan használnám a 3-nál több lapátot is a megadott képlet szerint.
Tudnál a témában segíteni, mert az írásmű végén vizsgálták, hogy a rövidebb lapátok milyen hatást váltanak ki. Ezt a kerület lefedettsége a lapátokkal címszóval jellemezték. Én ezt a részt nem néztem át. Te biztos jobban elboldogulsz vele, mint én. Ha ezt megnézed, hozzáteszed a Te műszaki becslésedet, lehet hogy kialakul egy több lapátos, csinos járókerék. Én meg készítek valamilyen doksit a szerintem várható teljesítményről, és így talán tudtunk adni egy kis segítséget a kollégánknak.
Valami ilyen nagyon aranyos lenne (2:30 percnél): Bővebben: Link1 ,Bővebben: Link2

Értékes anyagra bukkantál. Kösz! Ez nem volt meg.
Első örömmámorom után azért felvetődik néhány aggodalmam az általánosítás kapcsán. Barátunk szintén a daswindrad-s méretarányokat használja (mellesleg az én tervezési segédemben is ezek szerepelnek a kerületi fedettséggel kiegészítve), ami megerősíti ennek helyességét, bár nem tudok egyéb jó méretarányokról, lehet, hogy van.
A 10 % körüli mért max. hatásfok meglepett, bár még nem derült ki számomra, hogy milyen módon mérte a teljesítményt, vagy nyomatékot. (A kis méret és a terelőlappal szerelt szélcsatorna kicsit kétségessé teszi a valóság-közeli állapotot. Bár igen igényes mérésről, elemzésről van szó, de egy diplomamunka soha nem a teljességről, hanem az elfogadhatóságról szól.) A hatásfok-tendencia is kérdéses: Ugyanolyan méretarányok, ugyanakkora szélsebességen nagyobb (30 cm!) átmérőnél jobb hatásfok (2-szeres átmérő - ~2-szeres hatásfok?). - Marad-e ez a tendencia (nyilván nem lineárisan, de növekvően) további m-sre történő átmérő növelésnél, vagy megáll, esetleg visszájára fordul? Bizonyára a kettős, draft (közegellenállás impulzus átadás) és lift (szárnyprofil közeli elv) működésben kereshető a magyarázat, mikor melyik kerül fölénybe, de milyen szabály szerint?
Sajnos, és ez az értékén semmit nem csökkent, itt is csak 3 lapátossal történt mérés, elemzés. Kíváncsian várom a saját 6 lapátos tapasztalataimat is. (Ismét sikerült elővennem, így remélem rövidesen elkészülök az immár teljesítmény mérésre is alkalmas 1 m átmérőjű 6-lapátosommal. A mérőmodellek nyűgösségéről én is tudnék mesélni.)
A hatásfokokról rengeteg, mondhatni szélsőséges értékek kerengenek a neten mérésekre, különböző szintű matematikai elemzésekre hagyatkozva. Savoniusokról 10-30 %, Darrieusokról, H-rotorokról 20-45 %, Cansteinekről most már 5-40 %, propelleres hawtokról 20-50 % közötti értékek az elméleti szélteljesítményhez viszonyítva. Alig, vagy egyáltalán nem deríthető ki, hogy melyik milyen méretarányok mellett, milyen szélsebesség tartományokban? Számomra hihető már csak a saját magamnak megmért lesz! Ha a 6-lapátos Canstein-em 20-30 % közöttit produkálna 4-5 m/s-nál, annak én borzasztó nagy megelégedéssel örülnék.

nem semmi ez a szakdoga beleolvastam pár helyen ha igazak a dolgok akkor jónak látszik- ami tetszik az az 51. oldalon lévő C rotor kitakarása ami szerintem egy szélirányba állító farokkal megoldható konstrukció így nem kell az egész rotort körbedeszkázni... a 25% fordulatnövekedés persze ha igaz ígéretes

Készítettem egy táblázatot a teljesítményre. Elég meggyőzően el lehet mondani, hogy miért jó a leírt adat, de az nem jelenti azt, hogy garantáltan jó is. Én még a főleg német fórumokat is igyekeztem ebben a témában átnézni régebben, nem emlékszem konkrét teljesítmény adatra.
Ha én készítenék egyet: Egy kis átmérőjű, de magas rotorra törekednék. Kb. 2 méter átmérővel 4-5 méter magas rotorra gondolok, a földtől 2 méter magasan az aljával. Ezzel van elfogadható fordulat és teljesítmény sem túl pici. Ezt igen érdekesen is el lehet készíteni, de erről akkor, ha ilyet szeretnél összehozni.
A várható gyorsjárást már láttad, én meg mellékelem a teljesítmény kalkulációt.

A 25 % terheletlen ford. növekedést diplomamunkánál nem illik kétségbe vonni, de terhelten a telj. növekedésre is igaz-e? Erről nem szól a fáma, valószínű, hogy mérve se lett.