Szia !

Itt találsz adatokat Orosz csövekről:

http://russiantubes.com/


Üdv! Justice

Akkor egy kicsit részletesebben, és jobb minőségben. Bár e Philips, de a Tungsram is ugyanez.

Köszi ezt is ismerjük , de pont a magyarságban volt a kérdés ha értjük az irást az csak előny !

Szia! Ezeket ollóztam ki hirtelen. A GU 50 több mint 6 mega, ide nem megy fel, ha adsz mail cimet akkor elküldöm. üdv pali

Csak azért raktam fel, mert kinyomtatva szép nagy karakterisztikák lesznek, kényelmesen lehet szerkesztgetni rajta.

Ezt az 550 V-os értéket honnan sikerült kiolvasni?

http://scottbecker.net/tube/sheets/030/e/ECC88.pdf

Valóban van egy ilyen érték az adatlapon, de az Va0 amihez oda is írták, hogy cold, tehát hideg. Mi értelme van egy csövet úgy használni hogy hideg, tehát nincs felfűtve ?

Ez az az érték, amit észrevettél, amin mindíg megy a vita. Ez mutatja, hogy ennél nagyobb anódtápfeszültségnél már kell az anódtápfeszültséget késleltetve ráadni a csőre.
A csövön az anódfeszültség átlagértéke a legroszabb esetben is az anódtápfeszültség fele. Egy csővet a legritkább esetben használunk teljes lezárásban, az nem igazán üzemi állapot.
Az eredeti helyén az E88CC -vel való összehasonlításban szerepelt, ennek is oda van írva az 550 V mellé a hideg állapot.
Egy hozzászólásban nem lehet egy cső minden paraméterét párba állítani, azt mindenki végezze el maga. A két cső természetesen nem ugyanaz, csak igen hasonló, Az E88CC az E(P)CC88 hosszúélettartamú ipari változata, ennek megfelelően némely paramétereiben jobb, ill. némelyekben némileg szűkebb értékeket mutat. De ennek egy hangfrekvenciás erősítőben nem sok jelentősége van, azzal együtt, hogy nem erre a célra készült.

Az adatlapon lévő Va= max. 130 V akkor mit takar ?

Az anód feszültség max értékét, amit kivezérlés közben max felvehet.
Tekintve, hogy ezek alapvetően kaszkád kapcsolásra készültek, ott pedig jó beállítás esetén a fele anódfesz van egy csövön, és az általánosan alkalmazott 200 - 250 V körüli anódtápfeszt, nem olyan rosz a helyzet. Persze ettől eltérő felhasználás esetén van mit számolni. Egyébként is kisjelű, nagyfrekvenciás bemeneti fokozatokba tervett csövet meghajtóként alkalmazni, és elvárni tőle a kimagasló minőségű teljesítményt, eléggé lehetetlen dolog.
De szerintem minden csövet arra kellene használni amire tervezték, és nem az szerint, hogy éppen mi van a fiókban, vagy mihez lehet hozzájutni, lehetőleg olcsón.

Jó lenne tényekről beszélni! ECC/PCC88 Ua max:130 V E88CC: 200, máshol 250 V. Majdnem duplája. Valószínűleg az ARC erősítőkben nem véletlenül van E88CC, és nem a gyengébb változatok. JA! Meg is építettem! (Vt-60) Akár fényképet is tudok küldeni.. De biztosan csak kaszkód, kisjelű fokozatokban jó ez a cső.

Én már biztosan nem építek hangfrekvenciás erősítőt, de ha építenék is, eszembe sem jutna ECC88, E88CC csöveket ilyen célra használni. A határadatok némileg eltérnek ugyan, de egyéb paramétereik meglehetősen hasonlóak. Ezek kifejezetten nagyfrekvenciás csövek, a hangfrekvenciákon eléggé zajosak. Ezen a kaszkád kapcsolás sem sokat segít.
Ha egyáltalán építenék, az EF86, ECC83, ECC808, ECC81, EL84, EL34, 807 csövekből építkeznék. Egyszerű, nagyszerű, erre a célra készültek. Az orosz csöveket nem nagyon ismerem, sohasem volt dolgom velük, így azokról nem nyilatkozom.
A kaszkád fokozat meghajtóként való alkalmazása sem egészen világos, bemeneti fokozatokba találták ki. Dehát manapság divat mindent másképp használni, mint amire való abban a hiszemben, hogy így jobb lesz. Kitűnő mozierősítőket építettek 60 évvel ezelőtt is, és egyikben sem volt ilyen tulipános kapcsolástechnika. Sőt, meg merem kockáztatni, hogy az ilyen agyonbonyolított izzadságszagú tervezéseknek meg lenne a böjtje, ha az így épült erősítőt folyamatosan kellene használni, ahogy a régi időben volt. Persze így elmegy, ha néha néha ha olyan kedvem van hallgatok vele egy kicsit.

Az adatlapja szerint az ECC81 se AF trióda.
http://scottbecker.net/tube/sheets/010/e/ECC81.pdf

A 807-es csövet meg használták adócsőnek is.
http://scottbecker.net/tube/sheets/141/g/GL807.pdf
http://scottbecker.net/tube/sheets/155/8/807.pdf

Az is érdekes, hogy sokak szerint az EL34-el épített (ami direkt audiofrekvenciás cső) erősítő nem ad olyan jó hangot mint pl. egy GU50-es adócső.

Nem, de nagyjelű felhasználásra kiváló, előfokba az sem.
Általában az AM adóknál anódmodulációt használnak, ennek pedig az a következménye, hogy a modulátor csőnek hasonló teljesítményűnek kell lennie, mint az adócsőnek. Nem csak a 807 adócső, hanem pl. az OS51, és a sokak kedvence a 300B is. Ugyanez a helyzet a GU50 -el is, bár a fiatalabbak már csak az R105, és más adóvégfokoként ismerték, eredetileg jól bevált Wermacht cső volt, szintén AM adókban.

Száz szónak is egy a vége. (szerintem) Ha egy cső nagyfrekis alkalmazásra készült is, akkor alacsony (HF) alkalmazásokban is jó lesz, ha lineáris jelleggörbéi vannak. Betartva a határadatokat. Ellenvélemény? Amúgy a 300B telefon cső volt, Atlanti Óceán alatti kábelek meghajtására fejlesztve. A 807 adócső, de a 6L6-ból fejlesztették, igen jóhangú, megbízható HF cső is, csak ne lenne rajta az a q..a anódsapka, amit sokan szeretnek, én speciel nem. OS51: Nagy feszültség kell neki, jó, de a Szarka Ernő féle kapcsolásban silányan teljesít. GU50: Sokat tud, de csak kevesen tudnak sokat kihozni belőle.

Érdeklődnék a csövek fűtésfeszültsége mekkora eltérésű lehet erre vonatkozóan nem találok adatott kivéve a GU-29-nél írnak + - 10% ot a kérdésem a többinél is megengethető ?

Szerintem egész nyugodtan.

Csak kifejezetten ipari, és hosszúélettartamú csöveknél fogsz találni a fűtőfeszültség /áram adatot. Ez az élettartam garanciát befolyásolja. Ha az ezeknél a csöveknél megadott tűréseket betartod, a fűtéssel nem teszel kárt a csövek élettartamában.

Ok. De a többire mi a tapasztalat.

Ebben a cikkben már többé-kevésbé ki lett fejtve.

Köszönöm szépen átolvastam, tanúlságos.

Azért a fűtést stabilizálni egy kicsit túlzás. A cikkben emlegetett 3 - 5 % is túlzás. Ha a hosszúélettartamú csöveknél, amelyek hivatalból folyamatos üzemben voltak megfelelt a +/- 10 %, nem gondolnám hogy különösebb probléma lenne egy közönséges cső, átlagos otthoni használata esetén. Egyetlenegy sorozatgyártású csöves rádióban, televízióban, de még aránylag intenzív használatú hangosító berendezésekben sem használtak soha fűtés stabilizátort. A soros fűtésű csöves TV -k ben is csak a bekapcsolási áramot korlátozták, pedig ott igen eltérő hőtehetetlenségű fűtéssel rendelkező csövek voltak sorbakötve.
Persze lehet kunsztolni, ami ma nagy divat, lehet a csövek köré tulipános köretet tenni, stabilizált, és késleltetett anódtáp, stabilizált egyeniránított fűtés, nem állítom hogy nem ér semmit, de sok haszna sincsen.
Használtak stabilizátort közvelen akkumlátorról fűtött csöveknél, (baréter) de ott azért a hálózati tápláláshoz képest igen szélsőséges viszonyok adódnak.

Teljesen korrekt a fenti hozzászólás. Hígend kategóriában agyalnak az AC/DC végcsőfűtés! vitán, 300b, 2A3 kategóriában. AZ ELEKTRONCSŐ úgy lett kifejlesztve anno, hogy kibírja a tömeges felhasználást, áramlökéseket, stb. Én még nem találkoztam normális körülmények között üzemeltetett, szakadt fűtésű csővel. Legalábbis a NOS kategóriában.

Eszméletlen dolgokat találnak ki a HI-FI piacról élők, e dolgok felhasználóinak. Nap mint nap találkozok HI-FI építőkkel és rajondókkal, akikkel minden képtelenséget meg próbálnak etetni. Az ezüst bekötőhuzaloktól (nem ám ezüstözött) az aranyozott hangfalkábelig. Hiába réz a kimenő trafo és a hangszóró lengőtekercse! Az indukciómentes kondenzátoroktól a különleges ellenállásokig. Az SE végfokozatoknak nem, hogy közös tápja nem lehet, hanem még azonos 220V-os hálózaton sem működhet a kettő! Az alkatrész beérésére is várni kell, hogy jó hangú legyen. Némelyek szerint csak a 60-70 éves vezetékek jók a hangszóróhoz mert abban már megnyugodtak a molekulák a húzás után. Általában a repülősök szlogenjét követik, mely szerint "nem elég jó, ami nem a legjobb"!!. Akkor is ha nincs kihasználva.
Ezek után már nem is tűnik furcsának a stabilizált fűtő és anódfesz.

Sajnos azért van valami a "különleges" alkatrészek alkalmazásában... Gondoljunk csak arra az ellenállásra, ami az anód és a tápfeszültség között van-szándékosan fogalmaztam ilyen körülményesen. Valójában az az ellenállás egy IV konverter, ami a cső anódáramváltozását kimeneti feszültséggé alakítja, hát nagyon nem mindegy, milyen minőségű alkatrész van ott... Némelyik (kommersz) ellenállás pl akkora TK-val rendelkezik, hogy akár termisztorként is lehetne alkalmazni

Azért vannak "misztikus", de érthető dolgok is. BUÉK!!

Ebben igazat kell adjak neked, de a túlzásoknak, sokszor köze sincs a HI-FI hangzáshoz.
Mindenkinek Boldog Új Évet és sok hasznos dolog építését kívánom!

Sziasztok! Az orosz 6C4P egyenirányító csőről kérdezném, hogy mekkora anódfeszültséget bír el? A tálázat szerint Bővebben: Link 150 mA , de máshol 75 mA láttam. EZ81 cső helyett szeretném majd használni , csöves SE erősítőben.

Feszültséget kérdezel, áramot írsz! Ott van a linkeden: 1 kV, 150mA (max!).A www.elektroncső-n többet megtudhatsz.

Igazad van , rosszul írtam. Anódáramra gondoltam. Akkor jó az EZ81 helyett.

Szia! Ne haragudj, de szerintem az a 150 mA valami csúcsérték lehet, ez az adatlap 72 mA-t ír:
Bővebben: Link Tehát nem igazán lehet vele pótolni az EZ81-et...