Fórum témák
» Több friss téma |
Üdvözlet mindenkinek!
Segítséget szeretnék kérni egy TR.PIF.III AF Power generator (Finommechanikai Vállalat terméke) javításának ügyében. Néhány adat: 20Hz-200Khz frekvencia (4 sávban), 10 Watt kimenet, szinusz, négyszög. A probléma a következő: Az erősítő része torzít és egyenáramú komponense van a szinusz jelnek. Nem tudom hol lehet a hiba, a 2 nagy 4700µF kondit a tápban jónak találom, a többi ki lett cserélve. Itt egy videó: ahogy tekerem fel az erősítés (GAIN) szabályzót, úgy a szinusz torzul és egy csúnya négyszögjel lesz, tuti nem kéne így lenni, mert a négyszöget külön gombbal választom, ráadásul a "négyszögesítést" egy schmitt trigger végzi és az nem aktív. Ez csak az erősítő kimenete, mert lekötöttem a kimenő trafóját, mert állandóan leszabályzott a védelem kb. annál a szintnél, ahol torzítani kezd. Szerintem ezt kéne megszűntetni,és rendben, de nem tudom hol kezdjem. Az oszcillátora rendben van, az nem torzít. Köszönöm a segítséget!
Szia!
Nekem úgy tűnik, a végfok környékén lesz gond. Sima tranzisztoros végfok van benne nem nagy művelet a javítás. Üdv: Gábor
Köszi szépen, megvan a kapcsrajz, a végtranzisztorok sztem jók, csak valami szinteltolási probléma lehet. Nem tudok rájönni mi okozza a problémát, kicsit olyan mintha túl lenne vezérelve nem? Amugy ez kb 5 KHz-es jel, alacsonyabb frekvenciákon kevésbé megy négyszögbe, olyan trapézjel lesz belőle, szóval valami frekvenciafüggése is van a dolognak.
Amugy a frekimérője rossz volt, azt sikerült javítani (graets-kocka). De sajnos az erősítők között nincs sok tapasztalatom. Mi okozhatja az egyenáramú komponenst a szinuszban, ha a 4700uf elkó rendben?(ez csatlakozik a kimenetre.) Nem értem hogy lehet, hiszen kondin egyenfesz nem jön át. Köszi!
Ja, azt elfelejtettem ideírni, hogy a bemeneti részen már a műveleti erősítő utáni első tranzisztoron i s torz a jel (kollektoron).
Szia!
Jó lenne a végfokban lévő tranzisztorok munkapontját megmérni, nagy valószínűséggel van köztük hibás. Az első tranzisztoron a félrebillent munkapont és visszacsatolás miatt lehet torz a jel, nem feltétlen ő a hibás. Üdv: Gábor
Szia! Nekem van egy ugyanilyenem, amiből hiányzik az attenuátor rész és a dB mérő műszer. Az tökéletes jelalakot produkál. Próbáltad már attenuátor fokozat előtt mérni a jelet? A csatlakozások és az öregedő alkatrészek megtréfálhatnak....
Amennyiben netán érdekelne - én meg szeretnék válni az enyémtől, mert bár tökéletesen működik - nekem hiányoznak ezek a funkciók. Az előlap sajnos fel lett feszítve, valami barbár kiszedte a tükrös műszert belőle é az említett két panelt. A többi része és a nixis kijelző működik. Én amúgy sem használom, mert vettem már egy kínai generátort fillérekért. Kidobni meg nincs szívem.
Íme a végfok tranzisztorok mérése:
T412: B-E fesz.:0,54V egészen a torzításig, itt 0,53V maximumnál 0,47V T411: B-E fesz.:0,58V egészen a torzításig, itt 0,53V maximumnál 0,32V tehát poti maxnál 0,15V külömbség van a bázisokon, ez megmagyarázhatja az egyen eltolást. T412 C-E feszültsége a mellékelt képen látható, T411 C-E fesz. ugyanaz. Kb 12V egyenfeszültségű eltolás, itt még nem torzít de torzításnál ugyanennyi az egyenkomponens. Ebben a készülékben BD245, BD246 -osak a végtranyók, a kapcsrajzon TIP33-TIP34 van, találtam is itt a fiókban egy TIP34-est, kicseréltem, semmi változás ugyhogy benne is hagytam egyenlőre. BD245 helyett viszont nincs másik itthon, esetleg BD250 jó lehet egy próba erejéig? Van egy BD245 a frekimérő tápjában, esetleg azt érdemes belepróbálni? De ez egyszer jól felmelegedett, habár itt a helyén végzi a dolgát. (disszipatív táp a frekimérőnek+schmitt triggernek.)
Szia kamelon2!
A jelet közvetlenül az erősítő kimenetén mérem, a kimenő trafót lekötöttem, mert leszabályoz. Egyébként olvastam róla valahol, hogy ebben a termisztor elöregszik, ettől táncol, néha le is szakad az oszcilláció kisebb frekvenciákon, nos, nekem is ez a helyzet, de még ezzel együtt tudnék élni. Legalsó sávban max 3 mp alatt beáll, viszont ha hirtelen tekerem a frek.potit, akkor le is szakad, de újraindul. Vettem bele hasónló értékű termisztort, de nem lettek jók. Rosszabb mint a gyári, csúnya torzítása van, ugyhogy visszakerült az eredeti ITTRA53 típus. A tiédben is van ilyen jellegű probléma?
Megvallom őszintén - pár napot pofozgattam, amíg elindult és kiegyengettem a megrongált előlapot. Elindult, megnéztem szkópon, konstatáltam, hogy működik és hiányzik ez-az azóta pihen...
Hello,
T407, T403 illetve a P401, P402, P403 trimmerek környékén nézelődnék, illetve zenerek, diódákat lenne jó ellenőrizni, hogy mind üzemszerűen működnek-e. Mivel az egész panel jobbára DC csatolt, így a legkissebb hiba a bemeneten a kimenetre erősítve érkezik üdv: Igen helyettesíthető Idézet: „ZF12 helyett pedig jó lehet a ZPD12?” Elvileg mindkét sorozat 500mW teljesítmény kategória, ez alapján úgy vélem csereszabatosak. DE! Azt gondolom mérni kellene, nem cserélgetni az alkatrészeket (nem tudni milyen szempont szerint lettek az alkatrészek válogatva a gyártásnál). Kicsit hasonlóképpen lenne jó haladni, mint az elején amikor elkezdted: Idézet: „Íme a végfok tranzisztorok mérése: T412: B-E fesz.:0,54V egészen a torzításig, itt 0,53V maximumnál 0,47V T411: B-E fesz.:0,58V egészen a torzításig, itt 0,53V maximumnál 0,32V tehát poti maxnál 0,15V külömbség van a bázisokon, ez megmagyarázhatja az egyen eltolást. T412 C-E feszültsége a mellékelt képen látható, T411 C-E fesz. ugyanaz” Kicsit kevésnek érzem ezeket a nyitó feszültségeket egy AB üzemmódú végfoknak. Az nem világos ez ok vagy következmény, de: -Ellenőrizni kellene, hogy az előfokozatokban a munkapontokban a fél tápfeszültség megvan-e, a diódák betöltik-e a szerepüket, pl a zf12-n 12V esik nyitott állapotban, 1n914-ken megvan a kb 500-600mv nyitóirányú feszültség, a végfok kimenetén vezérlés nékül fétápra áll be a kimenet. -A tápfeszülség megvan előírt nagyságban ? -Van 3 munkapont beállító alkatrésze a végfoknak (P401, P402, P403) Lemérném a trimmerek jelen állapotukban, hogy vannak beállítva (mindkét oldalról az osztópont felé milyen ellenállást képviselnek). Lehet olyan hiba, hogy az osztópont nem megfelelő érintkezése miatt a trimmer nem tölti be a szerepét és emiatt elmásznak a munkapont beállítások. Ebből a szempontból a P401 az első számú gyanúsítottam ha minden más rendben van, ez felel a végfok nyugalmi áramáért. Egy jól nyitott B-E átmenet inkább 600-650mV mint 500-530mV -Javaslom mérd meg a végfok tranzisztorok nyugalmi áramait is vezérlés nélküli esetben is. -A gain- fokozat kimenetéből biztosan nem jut egyenfeszültségű komponens az erősítő bemenetére ? -Vezérlés hatására a végfok tápfeszültsége nem "esik össze" ? -A bekapcsolási videót megnéztem, messze menő következtetéseket nem tudok belőle levonni és nem is érzem relevánsnak. Pár másodperc kellhet ahhoz, hogy minden elem be tudjon állni a munkapontjába... A hozzászólás módosítva: Jan 15, 2014
Hello
Kimértem a diódákat! Közben kiderült, hogy gyárilag ebben 1N4148-asok vannak, ezeket fél lábbal kiforrasztva mindegyik jó, mindegyik kb 660 mV, kivéve D413-D414 párost, mert ebben 1 dióda van a kettő helyett, szintén 1N4148, de ennek 608 mV a nyitófeszültsége, sztem ezt ide a gyárban beválogatták. Zener diódák: Ebben a verzióban D411 nincs, és a vele párhuzamos 1k ellenállás is hiányzik. D405 pedig 1db diódából van, sajnos nem látszik már az értéke. D405 : 10,04V D403 (ZF12) : 12,31V D404 (ZF12) : 12,22V D421 (ZF12) : 8,05V EBBEN TALÁN LEHET HIBA? D422 (ZF15) : 11,3V D401 (ZG6,8) : 6,71V D402 (ZF12)) :11,67V végfokGAIN poti minimumon): T412 UCE:18,9V volt egy darabig, utána 38V most már ha ki-be kapcsolom, vagy vezérlést kap akkor is ennyi, T411 UCE:11,14V vezérlés hatására kb 1 V-ot vándorol. kimenet (föld és K8AB5 pont között (trafó nélkül)): 8,35V hát ez sajna nem fél táp.(már ha jó helyen mérem.) A fél tápokat a kimenet és a kollektorok közöt kell mérni? (bocs a hülye kérdésért.) táp rendben, váltakozó 43V, ebből egyenirányítás után 38V. Potikat nem vettem ki, rámérve jónak tűnnek, elcsavargatva méginkább torzít, ha P401-et csavargatom semmi sem történik. Lehet hogy ő a ludas? Hiszen neki kéne a munkapontot beállítani. Egyébként korábban mérés közben sajnos valami leérhetett a nyákra, ezért elszállt a T408, de szerencsére tudtam guberálni egyet, működik, habár egy kicsit most más a torzítás, fűrészfog lett, de ha nem tekerem fel megvan a szinusz. GAIN fokozat kimenete alatt a P2-re gondolsz? Ezen semmi egyenkomponens nincs. A hozzászólás módosítva: Jan 15, 2014
Kiforrasztottam P401-et is, adtam rá feszt, szkóppal megvizsgálva jó, még zörej sincs tekergetés közben. Sztem ezt előttem a gyárban forgatták utoljára.
Szia,
Idézet: „kivéve D413-D414 párost, mert ebben 1 dióda van a kettő helyett, szintén 1N4148, de ennek 608 mV a nyitófeszültsége, sztem ezt ide a gyárban beválogatták.” Mekkora feszültséget tudsz mérni a +táp (D413-D414 anódja) és a T407 bázisa között (kellene ott legyen legalább 1,2v körüli egyen feszültségnek lennie) ? Valamint az R405-n két felén ? R405 nem szakadt ? T403 és a T404 E-C feszültsége ? R 403 feszültsége ? A végfok kimenetét az R446-R447 közös pontján kellene a TR2 földponthoz képest mérned. ott kellene a +táp felének megfelelő egyen feszültségének meglennie vezérlés nélkül. Idézet: „kimenet (föld és K8AB5 pont között (trafó nélkül)): 8,35V hát ez sajna nem fél táp.(már ha jó helyen mérem.)” A kondenzátornak az egyen potenciál leválasztás a feladata, ott elvileg nem szabadna egyen komponensnek lennie. Tegyél egy kb 10K/0.5W ellenállást K8AB5 és a TR2 földpont közé és vezérlés nélkül nézd meg a 10K lábain milyen egyen feszültség van. Ezzel ki lehetne zárni hogy a C404 hibás vagy sem. Idézet: „táp rendben, váltakozó 43V, ebből egyenirányítás után 38V.” Ezt jól írtad, jól lett mérve ? 43VAC-ból 38V DC nem lesz csupán egyenirányítás és kondenzárotos szűrés után. Idézet: „Potikat nem vettem ki, rámérve jónak tűnnek, elcsavargatva méginkább torzít, ha P401-et csavargatom semmi sem történik. Lehet hogy ő a ludas? Hiszen neki kéne a munkapontot beállítani.” Amig az áramgenerátor (T407, D413-414, R405) működéséről nem tudtunk meggyőződni addig a készülék kikapcsolt állapotában lehetne a 401 trimmer helyes működéséről ellenállás méréssel meggyőződni. Idézet: Azt gondolom igen, nekem is úgy tűnt ez a jelszintért felelős szabályozó elem. „GAIN fokozat kimenete alatt a P2-re gondolsz? Ezen semmi egyenkomponens nincs.” A hozzászólás módosítva: Jan 15, 2014
A következő festzültségeket mérem:
T407 bázis-táp+ :1,16V U_R405: 0,49V T403 UCE:1,84V T404 UCE:6,68V U_R403:0,18V R446-R447 közös pont és a föld között pedig 8,09V van. A graets-et jól mértem, most is annyi, mellékelem a szkópos képét, graetz +- között. Ennek nem kéne szűrt egyennek lennie? (tehát egy vonal, esetleg egy kis búgással) Nem fért el az ernyőn a kép ezért eltoltam, az egyenes vonal a föld szint. Negativba nem megy át. (nehogy valaki félreértse) Elfelejtettem irni korábban, hogy az összes ellenállást ellenőriztem. KÖSZI!
Általánosságban beszélek, a konkrét típust nem ismerem. Szokott lenni ezekben a generátorokban egy automatikus erősítésszabályzás, hogy ha tekered a frekvenciát, akkor a beállított szinten tartsa az amplitudót. Ezzel az áramkörrel szoktak bajok lenni, és ez sokszor úgy nyilvánul meg, hogy bizonyos körülmények között (pl. alacsonyabb frekvenciákon) túlvezérlődik valamelyik erősítő.
Sokszor a műveleti erősítő IC-k is tréfálkoznak, én az utóbbi fél évben kettővel is összeakadtam (egy SN76709-el meg egy SN76131-el), amelyek tulajképpen tették a dolgukat, jó volt a kimenetük, a bemenetük, csak éppen belül volt valami elszállva bennük. Az egyik eltorzította a jelalakot, nem nagyon, csak kb. ennyire, mint a tied; a másik meg, ha ki volt vezérelve, megrángatta a tápfeszt, de ki jelerősségnél jól működött. Úgyhogy ha ilyesmit látsz benne, akkor foglalatot neki, cseredarab, és ha uaz, akkor mehet vissza a régi. A hozzászólás módosítva: Jan 16, 2014
Helló!
Zener diódákkal kapcsolatban van kérdésem: Ha sorba van kötve 2 db pl. 12V-os zener dióda, akkor ez egy 24V-os zéner "komplexumot" alkot? Abból gondolom, hogy ugye soros kapcsolásban a feszültség megoszlik, áram állandó, így, ha egyforma az ellenállásuk akkor felezik a feszültséget, viszont ha bekövetkezik a zener hatás, akkor is ez van? Nem világos miért kötik őket sorba. Köszi
Köszönöm proli007!
Na most akkor nagyon értetlennek fogok tűnni, de csak ide írom: Adott itt egy ZF12 meg ZF15 sorba kötve, akkor üzem közben itt 12+15=27V-nak kellene lenni, de csak kb 6V ot mérek, akkor itt valami nem klappol ugye?
Hello latyakosa!
Idézet: „A kondenzátornak az egyen potenciál leválasztás a feladata, ott elvileg nem szabadna egyen komponensnek lennie. Tegyél egy kb 10K/0.5W ellenállást K8AB5 és a TR2 földpont közé és vezérlés nélkül nézd meg a 10K lábain milyen egyen feszültség van. Ezzel ki lehetne zárni hogy a C404 hibás vagy sem.” Rátettem a 10k ellenállást a kimenetre, kb 0,6V mérhető multiméterrel és a szkópon is látszik az eltolódás. Eleinte még kb 1,2V ot is mértem, de beállt a 0,6-ra. Ezek szerint a kondi kuka? Köszi!
Hello,
Köszi a mérési adatokat! A Graetz-n azért mértél félszínuszt mert a szűrőkondenzátorra (C403)-ra egy tirisztoron keresztül vezet a tápfeszültség. Ha tápfesz 38V (pl C403-n) mint korábban írtad akkor a végfok munkapontja nem jó, a R446-R447 közös pontján inkább 19V körüli feszültségnek kellene lenni. A T403 EC feszültsége szerintem kicsi. Ugyanis az T402-T408 EB átmeneteinek feszültségét levonva az T403 EC-ből megkapjuk az R413-R412 ( T402-T412 emiterjei közötti) potenciál különbséget. Ez kb 600mv ami feleződik az áramkör szimmetrikussága miatt így a végtranzisztorok nyugalmi helyzetben nem tudnak kinyitni (EB feszültségük kb 300mV lehet) az R446 vagy az R447-n áram elenyésző folyhat elméletileg. A T403 EC feszültsége kb 2,4 V körül kellene legyen vezérlés nélkül, ekkor lenne meg az R413-R412 470 ohm-s ellenállásokon kb 1,2mA ára mellett az 600mV feszültség amitől a végfok tranzisztorok is nyitni tudnának. Az IC402 tipusa mi ?
4 zener van sorban 2x12V (D404 és D402) illetve 1x 12V (D421)+ 1x15V (D422).
korábban ezt írtad: Idézet: „ D402 (ZF12)) :11,67V D404 (ZF12) : 12,22V D421 (ZF12) : 8,05V EBBEN TALÁN LEHET HIBA? D422 (ZF15) : 11,3V ” Ez összesen 43V. Az IC 401 tápfesz maximumát D404+D421+D422 adja ez együttesen max 39V. Ha 741-s az IC típusa, annak a max tápfesze a katalógus alapán 2x22V. Lehet ez egy ic túlfeszültség védelem megoldsás, ugyanis a 4 zener áramát sorosan nem korlátozza alkatrész. A hozzászólás módosítva: Jan 16, 2014
Köszi latyakosa!
Idézet: „Az IC402 tipusa mi ?” TL702. Adatlapot mellekelem mert nehez volt talalni. Ja és az adatlapban az SN72702 van. TL-t nem talaltam. A kimenő kondival mi legyen? Van rajta 0,6V egyen .érdemes kicserélni? (c404) meg a tápszűrő c403? A hozzászólás módosítva: Jan 17, 2014
Hello!
Kilőtte a főbiztosítékot, D404,D421,D422,D402 megdöglött, T408 kuka, helyette találtam 2n2904-et, T402nek szintén annyi, letört a lába, lehet hogy jó volt. A kérdésem az, hogy hogyan tudnám a 741 műveleti erősítőt ellenőrizni? Köszi!
Köszi az információt!
Az SN72702 (Texas) számos egyéb néven is ismert még: pl Fairchid uA 702 (az "u" mikro akarna lenni), Motorola MC 1712, RCA CA3008 Ha nem nagy kérés részemről mérjünk még! Oszcilloszkóppal az R439-C405-T410 Drain közös pontján milyen a színuszjel alakja a Gain változtatásának hatására ? Szintén Oscilloszkóppal az 702-s 11-s lábán ? A K6a10-s ponton milyen egyen feszültség mérhető 5khz-s állásban ? 20-200khz frekvenciasávban (K6 kapcsoló)? A testpont és a 702-s ic 11-s lába között egyenfeszültség vezérlés nélkül (Gain nullára tekerve) ? A T404 bázisa kb 0.8 V ? A C403-nál oszcilloszkóppal megnézném AC állásban mekkora amplitúdóju 100Hz jelet mérünk. 500mV nagyobb csúcstól-csúcsig akkor cserélném Kösz
Hát persze hogy mérünk!! Köszönöm hogy segítesz, ez a legkevesebb.
De sajnos csak hétfőn tudok szerezni zenereket. Korábban irtam D404,D421,D422,D402 kakukk, és T408, T402 Korábban rámértem a 702 11-es lábára, és igazából nem tudtam mérni, szinuszos jelek sorozata jött le, én azt gondoltam hogy olyan érzékeny, hogy maga a szkóp kábele/krokodilcsipesz zavarja a mérést. Valahogy nem tudott "rátriggerelni" sem a szkóp. Ezért mértem anno a műveleti utáni első tranyón (T404.)Itt is megvolt az egyenkomponens. A 741-est (tirisztornál) hogyan ellenőrizhetném? Hiszen van rá esély hogy annyi neki. Ha meg beteszem az újat nehogy az is elszálljon. Idézet: „A K6a10-s ponton milyen egyen feszültség mérhető 5khz-s állásban ? 20-200khz frekvenciasávban (K6 kapcsoló)? ” A 20 kHz - 200 kHz állásban a szinusz amplitúdója eddig is jóval kisebb volt mint a többi állásban. Ha jól emlékszem kb jó ha 2V-tot tudtam belőle kihozni. (Sajnos a fenti hibák miatt most nem tudom megmérni) Köszönöm!
Még annyit, hogy a 702 ic-n a saját GND-je és a kimenet között mértem.
Az 702-s 11 lábán lévő egyen komponens értéke az utána következő végfokozat T404 munkapontja miatt lenne érdekes.
Az oszcilloszkópos mérés pedig, hogy kizárjuk az IC-t a hiba okozóinak listájáról. A 702-s IC saját gnd alatt a 6-s lábat érted ? A K6a10 csatlakozóból jövő jel segítségével az R439-T410-ből készítenek egy vezérelt osztót. Várom a mért eredményeket! A hozzászólás módosítva: Jan 17, 2014
|
Bejelentkezés
Hirdetés |