Üdvözlet mindenkinek!

Segítséget szeretnék kérni egy TR.PIF.III AF Power generator (Finommechanikai Vállalat terméke)
javításának ügyében.

Néhány adat: 20Hz-200Khz frekvencia (4 sávban), 10 Watt kimenet, szinusz, négyszög.

A probléma a következő: Az erősítő része torzít és egyenáramú komponense van a szinusz jelnek.
Nem tudom hol lehet a hiba, a 2 nagy 4700µF kondit a tápban jónak találom, a többi ki lett cserélve.

Itt egy videó: ahogy tekerem fel az erősítés (GAIN) szabályzót, úgy a szinusz torzul és egy csúnya négyszögjel lesz, tuti nem kéne így lenni, mert a négyszöget külön gombbal választom, ráadásul a "négyszögesítést" egy schmitt trigger végzi és az nem aktív.

Ez csak az erősítő kimenete, mert lekötöttem a kimenő trafóját, mert állandóan leszabályzott a védelem kb. annál a szintnél, ahol torzítani kezd. Szerintem ezt kéne megszűntetni,és rendben, de nem tudom hol kezdjem. Az oszcillátora rendben van, az nem torzít.

Köszönöm a segítséget!

Szia!
Nekem úgy tűnik, a végfok környékén lesz gond. Sima tranzisztoros végfok van benne nem nagy művelet a javítás.
Üdv: Gábor

Köszi szépen, megvan a kapcsrajz, a végtranzisztorok sztem jók, csak valami szinteltolási probléma lehet. Nem tudok rájönni mi okozza a problémát, kicsit olyan mintha túl lenne vezérelve nem? Amugy ez kb 5 KHz-es jel, alacsonyabb frekvenciákon kevésbé megy négyszögbe, olyan trapézjel lesz belőle, szóval valami frekvenciafüggése is van a dolognak.

Amugy a frekimérője rossz volt, azt sikerült javítani (graets-kocka). De sajnos az erősítők között nincs sok tapasztalatom. Mi okozhatja az egyenáramú komponenst a szinuszban, ha a 4700uf elkó rendben?(ez csatlakozik a kimenetre.) Nem értem hogy lehet, hiszen kondin egyenfesz nem jön át.

Köszi!

Ja, azt elfelejtettem ideírni, hogy a bemeneti részen már a műveleti erősítő utáni első tranzisztoron i s torz a jel (kollektoron).

Szia!
Jó lenne a végfokban lévő tranzisztorok munkapontját megmérni, nagy valószínűséggel van köztük hibás. Az első tranzisztoron a félrebillent munkapont és visszacsatolás miatt lehet torz a jel, nem feltétlen ő a hibás.
Üdv: Gábor

Szia! Nekem van egy ugyanilyenem, amiből hiányzik az attenuátor rész és a dB mérő műszer. Az tökéletes jelalakot produkál. Próbáltad már attenuátor fokozat előtt mérni a jelet? A csatlakozások és az öregedő alkatrészek megtréfálhatnak....
Amennyiben netán érdekelne - én meg szeretnék válni az enyémtől, mert bár tökéletesen működik - nekem hiányoznak ezek a funkciók. Az előlap sajnos fel lett feszítve, valami barbár kiszedte a tükrös műszert belőle é az említett két panelt. A többi része és a nixis kijelző működik. Én amúgy sem használom, mert vettem már egy kínai generátort fillérekért. Kidobni meg nincs szívem.

Íme a végfok tranzisztorok mérése:
T412:
B-E fesz.:0,54V egészen a torzításig, itt 0,53V maximumnál 0,47V

T411:
B-E fesz.:0,58V egészen a torzításig, itt 0,53V maximumnál 0,32V

tehát poti maxnál 0,15V külömbség van a bázisokon, ez megmagyarázhatja az egyen eltolást.

T412 C-E feszültsége a mellékelt képen látható, T411 C-E fesz. ugyanaz.

Kb 12V egyenfeszültségű eltolás, itt még nem torzít de torzításnál ugyanennyi az egyenkomponens.

Ebben a készülékben BD245, BD246 -osak a végtranyók, a kapcsrajzon TIP33-TIP34 van, találtam is itt a fiókban egy TIP34-est, kicseréltem, semmi változás ugyhogy benne is hagytam egyenlőre. BD245 helyett viszont nincs másik itthon, esetleg BD250 jó lehet egy próba erejéig?

Van egy BD245 a frekimérő tápjában, esetleg azt érdemes belepróbálni? De ez egyszer jól felmelegedett, habár itt a helyén végzi a dolgát. (disszipatív táp a frekimérőnek+schmitt triggernek.)

Szia kamelon2!

A jelet közvetlenül az erősítő kimenetén mérem, a kimenő trafót lekötöttem, mert leszabályoz.

Egyébként olvastam róla valahol, hogy ebben a termisztor elöregszik, ettől táncol, néha le is szakad az oszcilláció kisebb frekvenciákon, nos, nekem is ez a helyzet, de még ezzel együtt tudnék élni. Legalsó sávban max 3 mp alatt beáll, viszont ha hirtelen tekerem a frek.potit, akkor le is szakad, de újraindul. Vettem bele hasónló értékű termisztort, de nem lettek jók. Rosszabb mint a gyári, csúnya torzítása van, ugyhogy visszakerült az eredeti ITTRA53 típus.

A tiédben is van ilyen jellegű probléma?

Megvallom őszintén - pár napot pofozgattam, amíg elindult és kiegyengettem a megrongált előlapot. Elindult, megnéztem szkópon, konstatáltam, hogy működik és hiányzik ez-az azóta pihen...

Hello,
T407, T403 illetve a P401, P402, P403 trimmerek környékén nézelődnék, illetve zenerek, diódákat lenne jó ellenőrizni, hogy mind üzemszerűen működnek-e.
Mivel az egész panel jobbára DC csatolt, így a legkissebb hiba a bemeneten a kimenetre erősítve érkezik
üdv:

Helló latyakosa!

Találtam itthon 2N2219A tranyót, az összeset végigpróbálgattam (T401,T402,T403,T404) semmi változás. Vissza is tettem őket a helyükre. Sajna 2N2905A nincs úgyhogy végignézem a diódákat is.

Az 1N914 diódát helyettesíthetem 1n4148-cal?
ZF12 helyett pedig jó lehet a ZPD12?

KÖSZI!

Levideóztam mit csinál indításnál.

Igen helyettesíthető

Elvileg mindkét sorozat 500mW teljesítmény kategória, ez alapján úgy vélem csereszabatosak.
DE!
Azt gondolom mérni kellene, nem cserélgetni az alkatrészeket (nem tudni milyen szempont szerint lettek az alkatrészek válogatva a gyártásnál).
Kicsit hasonlóképpen lenne jó haladni, mint az elején amikor elkezdted:

Kicsit kevésnek érzem ezeket a nyitó feszültségeket egy AB üzemmódú végfoknak.
Az nem világos ez ok vagy következmény, de:
-Ellenőrizni kellene, hogy az előfokozatokban a munkapontokban a fél tápfeszültség megvan-e, a diódák betöltik-e a szerepüket, pl a zf12-n 12V esik nyitott állapotban, 1n914-ken megvan a kb 500-600mv nyitóirányú feszültség, a végfok kimenetén vezérlés nékül fétápra áll be a kimenet.
-A tápfeszülség megvan előírt nagyságban ?
-Van 3 munkapont beállító alkatrésze a végfoknak (P401, P402, P403)
Lemérném a trimmerek jelen állapotukban, hogy vannak beállítva (mindkét oldalról az osztópont felé milyen ellenállást képviselnek). Lehet olyan hiba, hogy az osztópont nem megfelelő érintkezése miatt a trimmer nem tölti be a szerepét és emiatt elmásznak a munkapont beállítások. Ebből a szempontból a P401 az első számú gyanúsítottam ha minden más rendben van, ez felel a végfok nyugalmi áramáért.
Egy jól nyitott B-E átmenet inkább 600-650mV mint 500-530mV
-Javaslom mérd meg a végfok tranzisztorok nyugalmi áramait is vezérlés nélküli esetben is.
-A gain- fokozat kimenetéből biztosan nem jut egyenfeszültségű komponens az erősítő bemenetére ?
-Vezérlés hatására a végfok tápfeszültsége nem "esik össze" ?
-A bekapcsolási videót megnéztem, messze menő következtetéseket nem tudok belőle levonni és nem is érzem relevánsnak. Pár másodperc kellhet ahhoz, hogy minden elem be tudjon állni a munkapontjába...

Hello
Kimértem a diódákat!
Közben kiderült, hogy gyárilag ebben 1N4148-asok vannak, ezeket fél lábbal kiforrasztva mindegyik jó, mindegyik kb 660 mV, kivéve D413-D414 párost, mert ebben 1 dióda van a kettő helyett, szintén 1N4148, de ennek 608 mV a nyitófeszültsége, sztem ezt ide a gyárban beválogatták.
Zener diódák:
Ebben a verzióban D411 nincs, és a vele párhuzamos 1k ellenállás is hiányzik. D405 pedig 1db diódából van, sajnos nem látszik már az értéke.
D405 : 10,04V
D403 (ZF12) : 12,31V
D404 (ZF12) : 12,22V
D421 (ZF12) : 8,05V EBBEN TALÁN LEHET HIBA?
D422 (ZF15) : 11,3V
D401 (ZG6,8) : 6,71V
D402 (ZF12)) :11,67V
végfokGAIN poti minimumon):
T412 UCE:18,9V volt egy darabig, utána 38V most már ha ki-be kapcsolom, vagy vezérlést kap akkor is ennyi,
T411 UCE:11,14V vezérlés hatására kb 1 V-ot vándorol.
kimenet (föld és K8AB5 pont között (trafó nélkül)): 8,35V hát ez sajna nem fél táp.(már ha jó helyen mérem.)
A fél tápokat a kimenet és a kollektorok közöt kell mérni? (bocs a hülye kérdésért.) táp rendben, váltakozó 43V, ebből egyenirányítás után 38V.
Potikat nem vettem ki, rámérve jónak tűnnek, elcsavargatva méginkább torzít, ha P401-et csavargatom semmi sem történik. Lehet hogy ő a ludas? Hiszen neki kéne a munkapontot beállítani.
Egyébként korábban mérés közben sajnos valami leérhetett a nyákra, ezért elszállt a T408, de szerencsére tudtam guberálni egyet, működik, habár egy kicsit most más a torzítás, fűrészfog lett, de ha nem tekerem fel megvan a szinusz.
GAIN fokozat kimenete alatt a P2-re gondolsz? Ezen semmi egyenkomponens nincs.

Kiforrasztottam P401-et is, adtam rá feszt, szkóppal megvizsgálva jó, még zörej sincs tekergetés közben. Sztem ezt előttem a gyárban forgatták utoljára.

Szia,

Mekkora feszültséget tudsz mérni a +táp (D413-D414 anódja) és a T407 bázisa között (kellene ott legyen legalább 1,2v körüli egyen feszültségnek lennie) ? Valamint az R405-n két felén ? R405 nem szakadt ? T403 és a T404 E-C feszültsége ? R 403 feszültsége ?
A végfok kimenetét az R446-R447 közös pontján kellene a TR2 földponthoz képest mérned. ott kellene a +táp felének megfelelő egyen feszültségének meglennie vezérlés nélkül.

A kondenzátornak az egyen potenciál leválasztás a feladata, ott elvileg nem szabadna egyen komponensnek lennie. Tegyél egy kb 10K/0.5W ellenállást K8AB5 és a TR2 földpont közé és vezérlés nélkül nézd meg a 10K lábain milyen egyen feszültség van. Ezzel ki lehetne zárni hogy a C404 hibás vagy sem.

Ezt jól írtad, jól lett mérve ? 43VAC-ból 38V DC nem lesz csupán egyenirányítás és kondenzárotos szűrés után.

Amig az áramgenerátor (T407, D413-414, R405) működéséről nem tudtunk meggyőződni addig a készülék kikapcsolt állapotában lehetne a 401 trimmer helyes működéséről ellenállás méréssel meggyőződni.
Azt gondolom igen, nekem is úgy tűnt ez a jelszintért felelős szabályozó elem.

A következő festzültségeket mérem:
T407 bázis-táp+ :1,16V
U_R405: 0,49V
T403 UCE:1,84V
T404 UCE:6,68V
U_R403:0,18V
R446-R447 közös pont és a föld között pedig 8,09V van.

A graets-et jól mértem, most is annyi, mellékelem a szkópos képét, graetz +- között. Ennek nem kéne szűrt egyennek lennie? (tehát egy vonal, esetleg egy kis búgással)

Nem fért el az ernyőn a kép ezért eltoltam, az egyenes vonal a föld szint. Negativba nem megy át. (nehogy valaki félreértse)

Elfelejtettem irni korábban, hogy az összes ellenállást ellenőriztem.

KÖSZI!

Általánosságban beszélek, a konkrét típust nem ismerem. Szokott lenni ezekben a generátorokban egy automatikus erősítésszabályzás, hogy ha tekered a frekvenciát, akkor a beállított szinten tartsa az amplitudót. Ezzel az áramkörrel szoktak bajok lenni, és ez sokszor úgy nyilvánul meg, hogy bizonyos körülmények között (pl. alacsonyabb frekvenciákon) túlvezérlődik valamelyik erősítő.
Sokszor a műveleti erősítő IC-k is tréfálkoznak, én az utóbbi fél évben kettővel is összeakadtam (egy SN76709-el meg egy SN76131-el), amelyek tulajképpen tették a dolgukat, jó volt a kimenetük, a bemenetük, csak éppen belül volt valami elszállva bennük. Az egyik eltorzította a jelalakot, nem nagyon, csak kb. ennyire, mint a tied; a másik meg, ha ki volt vezérelve, megrángatta a tápfeszt, de ki jelerősségnél jól működött. Úgyhogy ha ilyesmit látsz benne, akkor foglalatot neki, cseredarab, és ha uaz, akkor mehet vissza a régi.

Helló!

Zener diódákkal kapcsolatban van kérdésem:

Ha sorba van kötve 2 db pl. 12V-os zener dióda, akkor ez egy 24V-os zéner "komplexumot" alkot?
Abból gondolom, hogy ugye soros kapcsolásban a feszültség megoszlik, áram állandó, így, ha egyforma az ellenállásuk akkor felezik a feszültséget, viszont ha bekövetkezik a zener hatás, akkor is ez van?

Nem világos miért kötik őket sorba.

Köszi

Hello! Igen "ez van".. üdv!

Köszönöm proli007!

Na most akkor nagyon értetlennek fogok tűnni, de csak ide írom:

Adott itt egy ZF12 meg ZF15 sorba kötve, akkor üzem közben itt 12+15=27V-nak kellene lenni, de csak kb 6V ot mérek, akkor itt valami nem klappol ugye?

Hello latyakosa!



Rátettem a 10k ellenállást a kimenetre, kb 0,6V mérhető multiméterrel és a szkópon is látszik az eltolódás. Eleinte még kb 1,2V ot is mértem, de beállt a 0,6-ra. Ezek szerint a kondi kuka?

Köszi!

Hello,
Köszi a mérési adatokat!
A Graetz-n azért mértél félszínuszt mert a szűrőkondenzátorra (C403)-ra egy tirisztoron keresztül vezet a tápfeszültség.
Ha tápfesz 38V (pl C403-n) mint korábban írtad akkor a végfok munkapontja nem jó, a R446-R447 közös pontján inkább 19V körüli feszültségnek kellene lenni.

A T403 EC feszültsége szerintem kicsi. Ugyanis az T402-T408 EB átmeneteinek feszültségét levonva az T403 EC-ből megkapjuk az R413-R412 ( T402-T412 emiterjei közötti) potenciál különbséget. Ez kb 600mv ami feleződik az áramkör szimmetrikussága miatt így a végtranzisztorok nyugalmi helyzetben nem tudnak kinyitni (EB feszültségük kb 300mV lehet) az R446 vagy az R447-n áram elenyésző folyhat elméletileg. A T403 EC feszültsége kb 2,4 V körül kellene legyen vezérlés nélkül, ekkor lenne meg az R413-R412 470 ohm-s ellenállásokon kb 1,2mA ára mellett az 600mV feszültség amitől a végfok tranzisztorok is nyitni tudnának.

Az IC402 tipusa mi ?

4 zener van sorban 2x12V (D404 és D402) illetve 1x 12V (D421)+ 1x15V (D422).
korábban ezt írtad:


Ez összesen 43V.

Az IC 401 tápfesz maximumát D404+D421+D422 adja ez együttesen max 39V. Ha 741-s az IC típusa, annak a max tápfesze a katalógus alapán 2x22V. Lehet ez egy ic túlfeszültség védelem megoldsás, ugyanis a 4 zener áramát sorosan nem korlátozza alkatrész.

Köszi latyakosa!

TL702. Adatlapot mellekelem mert nehez volt talalni.
Ja és az adatlapban az SN72702 van. TL-t nem talaltam. A kimenő kondival mi legyen? Van rajta 0,6V egyen .érdemes kicserélni? (c404) meg a tápszűrő c403?

Hello!

Kilőtte a főbiztosítékot, D404,D421,D422,D402 megdöglött, T408 kuka, helyette találtam 2n2904-et,
T402nek szintén annyi, letört a lába, lehet hogy jó volt.

A kérdésem az, hogy hogyan tudnám a 741 műveleti erősítőt ellenőrizni?

Köszi!

Köszi az információt!
Az SN72702 (Texas) számos egyéb néven is ismert még:
pl Fairchid uA 702 (az "u" mikro akarna lenni), Motorola MC 1712, RCA CA3008

Ha nem nagy kérés részemről mérjünk még!
Oszcilloszkóppal az R439-C405-T410 Drain közös pontján milyen a színuszjel alakja a Gain változtatásának hatására ?
Szintén Oscilloszkóppal az 702-s 11-s lábán ?

A K6a10-s ponton milyen egyen feszültség mérhető 5khz-s állásban ? 20-200khz frekvenciasávban (K6 kapcsoló)?

A testpont és a 702-s ic 11-s lába között egyenfeszültség vezérlés nélkül (Gain nullára tekerve) ? A T404 bázisa kb 0.8 V ?

A C403-nál oszcilloszkóppal megnézném AC állásban mekkora amplitúdóju 100Hz jelet mérünk. 500mV nagyobb csúcstól-csúcsig akkor cserélném
Kösz

Hát persze hogy mérünk!! Köszönöm hogy segítesz, ez a legkevesebb.

De sajnos csak hétfőn tudok szerezni zenereket.
Korábban irtam D404,D421,D422,D402 kakukk, és T408, T402

Korábban rámértem a 702 11-es lábára, és igazából nem tudtam mérni, szinuszos jelek sorozata jött le, én azt gondoltam hogy olyan érzékeny, hogy maga a szkóp kábele/krokodilcsipesz zavarja a mérést. Valahogy nem tudott "rátriggerelni" sem a szkóp.

Ezért mértem anno a műveleti utáni első tranyón (T404.)Itt is megvolt az egyenkomponens.


A 741-est (tirisztornál) hogyan ellenőrizhetném? Hiszen van rá esély hogy annyi neki. Ha meg beteszem az újat nehogy az is elszálljon.



A 20 kHz - 200 kHz állásban a szinusz amplitúdója eddig is jóval kisebb volt mint a többi állásban. Ha jól emlékszem kb jó ha 2V-tot tudtam belőle kihozni. (Sajnos a fenti hibák miatt most nem tudom megmérni)

Köszönöm!

Még annyit, hogy a 702 ic-n a saját GND-je és a kimenet között mértem.

Az 702-s 11 lábán lévő egyen komponens értéke az utána következő végfokozat T404 munkapontja miatt lenne érdekes.
Az oszcilloszkópos mérés pedig, hogy kizárjuk az IC-t a hiba okozóinak listájáról.
A 702-s IC saját gnd alatt a 6-s lábat érted ?
A K6a10 csatlakozóból jövő jel segítségével az R439-T410-ből készítenek egy vezérelt osztót.

Várom a mért eredményeket!