Tehát akkor még mindig meg van a hiba. Akkor viszont hogy értetted azt hogy a 0,3mV eltűnt?

A PM2nek a bemenetén mértem a 3,5mVot. A GND vezetősávnál nem mértem, ahol eddig.
De mint írtam, nem tudom a megadott módon beállítani az Imint, mert végálláson van a poti.

Ilyeneket én is próbálgattam, de ha le is csökkent a feszültség az árammérő hibája megnőtt (még akkor ha csak simán keresztbe fordítottam az átkötést a sönt és a via közé). Végül visszarakva az R71-et maradt a legjobb, így nálam 2mA-rel mér többet. Lehet az én OPA-mnak még egy kicsivel nagyobb fesz. kellene az ofszetkompenzációhoz .

Méregettem, és most semmilyen módon nem tudom az Imint lenullázni. Se ha az SMPSről kapja a segédtápot, bár ilyenkor közelebb tudom vinni a nullához, se ha a PM2ről kapja a segédtápot. Az Umint is csak akkor tudom beállítani nullára ha az SMPS segédtápja megy, a PM2 segédtápról ezt se lehet nullázni.

Az igazat megvallva kicsit már elvesztettem a fonalat.
Tehát, eredetileg az volt ugye a probléma hogy ha a labortáp nincs terhelve, a panelmérő akkor is mutat valamekkora kimenő áramot. Ezt követően elkezdtünk méricskélni és kiderült hogy a labortápon az IC6 kimenetén feszültség mérhető akkor is ha nincs terhelve a táp és ezért mutat a panelmérő fals áram-értéket. Ez után még méricskéltünk, kértem hogy mérd meg az AGND és az SGND közti feszültséget (R77-R79 közt) ami 0,3mV volt. Ezt elkönyveltem hogy ez a hiba oka de ki kell deríteni hogy ezt a 0,3mV-ot mi okozza. Ennek kiderítésére a nyáktervről készítettem egy képernyőképet és berajzoltam rajta hogy mely pontokon kellene megmérni a feszültséget. Utána kifúrtunk egy VIA-t és átkötöttük az SGND egy részét egy külső vezetékkel. Ennek hatására a 0,3mV az R77-R79 közt megszűnt, legalábbis ezt írtad. Vagy mégsem? Itt elvesztettem a fonalat.

Igen, jól lekövetted. A VIA átfúrásával megszűnt az a 0,3mV (R77-R79), de előjött másik hiba, az Imin poti, amivel az áramot lehet nullára állítani, mert a poti végállásba kerül, és így se lesz meg a nulla kimeneti áram. De, a -5Vot nincs meg, csak akkor ha a PM2 adja a segédtápot. Így viszont még feljebb csúsznak az értékek, és így már az Umin-t se tudom beállítani.

Nem akarom más irányba terelni Gabó felvetését, de elég kézenfekvő az Imin poti szélén lévő ellenállást csökkenteni (azt a szélét, ahol már végállásban van), és ha az indokolt, akkor a másik oldalit ennyivel növelni. Így a szabályozás átfogása nem fog változni, de a helye eltolódik.
De az Én olvasatomban az I min poti nem a kimeneten mérhető áram beállítását hivatott beállítani, hanem hogy az árammaximum állító potikkal be lehessen állítani a 0mA-es kimeneti áramkorlátot. Ha ebben nem tévedek, akkor ezt teljesen külön kellene kezelni a kijelzett értéktől. Másképpen fogalmazva, a kimeneti áramot kellene megmérni, és nem a panelmérő kijelzéséből kiindulni, mert ha a kimeneten megvan a 0mA, akkor nem a nullázó potit kell babrálni.

Másik felvetésem. Nálam, akár DC-off akár terheletlen kimenet esetén, a panelmérőn lévő áramérték 0,00 A. Ez rendben is van, illetve a kimeneti áramkorlátot is tudom nullázni.
Viszont a panelmérő durván pontatlan alacsony áramértékek mérésekor. A pontatlanság az áram növekedésével arányosan csökken, és maximális áramnál meg is szűnik (hiszen ide van hitelesítve). Ez csak nálam jelentkező egyedi probléma, vagy másoknál is tapasztalható? Van erre praktikus megoldási javaslat?

Akkor kiegészítésként, nem a PM2őn néztem a kimeneti áramot, hanem külön digitmultival a kimeneten.

Ez pedig Attila oldaláról a kalibrálási útmutató a min potikhoz.

Az hogy nem lehet nulla áramot beállítani a helitrimmerrel egy másik probléma, azért nem reagáltam rá eddig mert egyenlőre elég ha egy problémával foglalkozunk. Ráadásul ez a hiba nagyon egyszerűen orvosolható, az jóval komolyabb probléma hogy a panelmérő nem nulla áramot mutat terhelés nélkül.

Mondom, most egyenlőre nagyvonalúan tekintsünk el a minimális áramkorlát nem nullára állíthatóságának problémájától.

Azt mondod hogy a VIA átfúrásával és az átkötés beforrasztásával az R77-R79 közt megszűnt a 0,3mV. Innen folytassuk. A következő kérdésem, most így hogy a 0,3mV megszűnt, mekkora az IC6A kimenetén a feszültség az AGND-hez képest?

CS10en mérve 1-2 lábakon 3,5mV

3,5mV? Úgy hogy az AGND-SGND közti 0,3mV-ot megszüntettük azaz gyakorlatilag 0mV van az OPA bemenetén, így a kimenetén 3,5mV mérhető?! Na itt feladom, ez lehetetlen!

Az a legtisztább ha én magam járok utána a dolgoknak saját kezűleg a saját példányomon, de ez csak az után lesz ha befejeztem azt a berendezést amit most építek. Ez még pár hónap, addig sajnos nem tudok ezzel a problémával foglalkozni.

Igen! Többször is mértem, más helyeken is, és 0mV van AGND-SGND közt.
Na méregettem, és IC6A-n 1láb:4,1mV 2láb:0,4mV 3láb0,0mV
R79en SGND fele 0,0mv 2es láb fele 0,3mV Ez hogy lehet?
Ja, ezeket panelmérő nélkül mértem kivéve az AGND-SGND-s adatokat, mert az panelmérővel is meg nélküle is annyi.

Ennek az OPA-nak tipikusan 0,3mV a bemeneti offset feszültsége, az erősítő 9x erősítésű, ott a ~3mV.

Ez világos, de most 0mV bemeneti feszültségnél lesz 3,5mV a kimenetén azaz mivel az erősítése az OPA-nak 9, ezért az offsete elvileg 3,5mV/9-nek, vagyis 388uV-nak kell lennie. A tipikus az adatlap szerint valóban 300uV, tapasztalataim szerint azért ez alatt szoktak lenni de oké, legyen 388uV az offsete. A VIA kifúrása és az átkötés beforrasztása előtt 0,3mV bemeneti feszültségnél az OPA kimenetén 1,6mV volt mérhető. Vagyis ha a bemeneti fesz 0,3mV, az offset-hiba 388mV (előbb számoltuk ki), az erősítés pedig 9, akkor 6,192mV-ot kellett volna mérnünk az OPA kimenetén. De csak 1,6mV-ot mértünk. Na ezért nem értem én a dolgot. Valahol valamelyik adat, valamelyik mérés eredménye mégsem annyi amennyi, ezért kellene majd nekem méricskélnem.

Az offset iránya nem tudható előre, ha fordítva gondolkodunk 388-300=88 x 9 ~ 0,8mV de a mérések pontatlansága miatt a számítás csak elméleti (kivonás hibaterjedése). Nálam is úgy lett a legpontosabb, ha visszaraktam az R71-et, mivel így nekem a kimeneten 0,5mV van, ha jól emlékszem.

Nem tudható előre, de ha már egyszer megtudjuk, onnantól nem változik!

Amit írtam utolsó méréseket megnézted? Az mitől lehet, hogy az ellenállás egyik oldalán 0,0mV van a másikon meg már ott a 0,3mV?

Onnan hogy az egy feszültségosztó.

Én is gondolkodtam, hogy az R71-et két 0Ohm-ból rakom össze (megnövelve az ellenállását ), hátha az segítene, de ugye az más problémákat hozna be, és megelégszem azzal, hogy pontosan tudom, hogy 2mA-t le kell vonni (ami ugye nagyon pici hiba a 10A méréshatárhoz képest).

Ja neked ugye a tuningolt panelmérő II van? Annál amúgy is van 3-4 LSB-nyi linearitás-hiba...

Sziasztok!
Nem ismerős valakinek a képek alapján ez a táp?Igazából nem tudom hova tenni, szerintem vagy valami ügyes gyári koppintás, vagy nullszériás darab lehet. A 725-ösöket kellene cserélni, de még nem találtam hozzáférhető cseretípust. sajnos nagyon közel járnak a tápfeszhatárukhoz, szerintem ez is lett a végzetük.Szívesen várok ötleteket.
köszi

Sziasztok!

Kaptam egy rossz tápegységet, ő lenne az. Találtam hozzá rajzot is. A lényeg hogy bekapcsolás után a led világít, de feszültséget nem ad. A kondikat cseréltem, a diódákat kimértem, egy tranzisztort kellett benne cserélni. Még az Ic-k lehetnek rosszak, de jelenleg ilyenem nincs. Az R1-es 680 ohm-os ellenállás cefetül melegszik, valamint a rajzon szereplő R3-as ellenállás, ami a P211b panelon található, az nincs benne. Valaki kiforrasztotta. Az alkatrész lista szerint az valamilyen kalibrációs ellenállás lenne, de nincs érték feltüntetve. Ismeri valaki ezt a tápegységet, vagy tud segíteni hogy mit és hol kellene mérnem? Nem vagyok gyakorlott tápegység javító. Ja és van az előlapon egy "PROG" feliratú csatlakozó, az vajon mi célt szolgál? Előre is köszönöm!

Hello!
- Az előszabályozást a D9-D10 tirisztorok végzik. ezeket gyújtogatja a D13 PUT. A PUT-ot szabályozza a T2 tranyó. Vagy is figyeli a feszültséget az áteresztő T3-T4 tranyókon. Ha az kevés, akkor több villanyt pumpál a C11-C12 kondiba.
- Elsőként azt kellene megnézni, hogy az előszabályzó működik-e. Vagy is van-e feszültség a C11-C12 kondikon. Ha rövidre zárod az R34 ellenálást, akkor T2 szabályozása megszűnik, és a C11 kondin kb. 65V feszültség lesz, ami terhelhetőnek is kell lenni.
- Aztán meg lehet nézni, hogy a T3-T4-T5 végfokozat működik-e. (Feszültség szabályzót tekerd maximumra!) Vagy is ha kiveszed a 747-es IC-t (ha azt nem lehet akkor a D4-D5 diódát), meg kell jelenni közel a C11 feszültsége a kimeneten, és terhelhetőnek is kell lenni.
- Ha ez is működik, vissza lehet tenni a diódákat, és bontani R34-en a rövidzárat. A táp pozitív kimenti pontjához kel mérni a szabályzó feszültségeit. Meg lehet mérni a 747 IC tápfeszültségeit. A 4-es lábon a -6,2V-nak, a 9 és 13-as lábon +10V körüli feszültségnek kell lenni.
- Az hogy az R1 melegszik nem csoda, számításom szerint közel 1.4W fűti. Nem is tudom miért van ott 1W-os tervezve, minimum 2W-os kellene bele. Hogy az R3 nincs benne, az nem sokat számít. Nem is arra kellet volna kalibráció, hanem az R5-re vagy az R6-ra.
- Ez után azt kell megnézni, "mi tiltja le" a kimenti feszültséget az áram, vagy a feszültségszabályzó. Ez megtudható, ha a 747 kimenti feszültségeit megméred a 10 és 12-es lábán. Az tilt, amelyik kimenti feszültsége nincs a +10V közelében. Ez után lehet megvizsgálni a szabályzó fokozatokat..
üdv!

Szia!

Köszi a választ. Nos méregettem, úgy ahogy írtad: R34 rövidre zárva a C11-en 55v-ot mérek.Kivettem a 747-es Ic-t és a feszültség kint van a kimeneten( A műszer mutatója majdnem kitört, elfelejtettem átkapcsolni:bonk Vissza tettem az Ic-t, leszedtem az R34-ről a rövid zárat és mértem a feszültségeket a pozitív ponthoz: 4-es láb 5,92v, a 9-13-as lábakon -9,8v-ot mértem. A 10-es lábon 4,09v-ot, a 12-esen meg 4,35v-ot mértem. Hogyan tovább?

Hello!
- Elsőként fordítsd meg a mérőzsinórt, mert a táp plusz kivezetésénél kell lenni a műszer negatív pontjának. Ekkor lesz polaritáshelyes amit mutat.
- Majd mérd meg a 747 bemenetein-kimenetein, és a szabályzó panel csatlakozópontjain a feszültséget. Potik legyenek középállásban, a rövidzárat távolítsd el.

Ebből talán ki lehet deríteni mi a gond. Az elég fura, hogy mind két kimenet negatív feszültségen van, vagy is korlátoz.

A "prog" csatlakozó segítségével "távvezérelni" lehet a tápot. Vagy feszültséggel, vagy egy külső potival. A rajz mindenesetre elég béna, nem lehet tudni milyen a csatlakozó, van-e benne kontaktus, mellette az a valami micsoda, "esetleg rövidzár". Sőt van ott egy átkötés is, ha az esetleg nem jó állásban van, lehet nincs kimenti feszültség.. (Bár nem látom át egészen a rajz miatt, mikor mit szeretnének.) üdv!

Szia!

Bocsánat, nem vesztem el, csak a héten reggeltől estig dolgozom és mire haza érek, már nem igazán van kedvem a táppal foglalkozni. De hétvégén megejtem a méréseket és megírom az eredményt.

Hello! Oké! Nekem nem sórgős.. üdv!

Szia!
Méricskéltem egy kicsit. Lemértem az Ic be és kimenetein, illetve a csatlakozó pontjain a feszültségeket. Remélem jól csináltam. A potik közép állásban voltak, a műszer negatív vezetéke a táp pozitív kivezetésén, a rövid zár eltávolítva ( itt gondolom az R34-en lévőre gondoltál )
Ic
1-es láb: 0V
2-es láb: 770mV
12-es láb: -4,3V
6-os láb: 330mV
7-es láb: 350mV
10-es láb: -4,05V
csatlakozó
8-as láb: 0V
9-es láb: 0V
12-es láb: 0V
13-as láb: 760mV
18-as láb: 0V
20-as láb: 1,95V
21-ea láb: 330mV
Nos ezeket mértem. Mit nézzek még meg?

Hello! Most akkor összekavarodtam. Én a P211b panel csatlakozójának lábpontjaira gondoltam. A feszültség értékeket egy-egy sorba és polaritás megjelöléssel írjad. Pld.

P211b:
Táp kimeneti feszültsége=0V
17=0V
2-4=0V
19=+xV
Stb.. üdv!