Attól, hogy készen van, lelehet írni a rengeted apró hibát! Nem? Ha nem építjük meg nem lehet a hibákról írni. Nem mindíg egyeztethető össze az elmélet a gyakorlattal. Ez néha olyan mint a Notradamus jóslata. Utólag módosítanak rajta.

Végigbogarásztam néhány száz hozzászólást (kb. a cikk megjelenéséig), de nem kaptam választ a kérdéseimre. Tehát újra feltenném, hátha valaki tud segíteni:

- a Cbhv 1µF az pontosan honnan jött ki: találtam utalást arra, hogy a "C9 érték nem túl kritikus", az adatlap alapján viszont a túl nagy érték ellenjavallt, gondoltam hátha van valami gyakorlati oka a választásnak.


- az indításhoz az 2x100k nekem nagyon kevésnek tűnik: AN szerint

A javasolt érték 3*270k, ami kb. 300uA-t állít be az általad választott 1,5mA helyett.

- nem találtam a segédtáp pufferét: ugyan az adatlap ezt írja:

de a paraméterek megadásánál ez 100nF, az AN-ekben is 100nF, máshol 1µF közvetlenül az IC mellett, és kicsit messzebb egy 33uF.

A FET D-S-én levő alkatrészre csak vad ötleteim támadtak, amit le se merek írni .
A SOT-23-ra talán találtam utalást (tranzisztor?), de ilyen megvalósítást sehol sem találtam.
A magba teendő légrésre láttam más is rákérdezett.

Szóval vagy én nem találtam meg a megfelelő válaszokat, vagy csak nekem nem triviális ezen alkatrészek kiválasztása, ezért gondoltam, hogy megkérdezem.

A nyákrajzolatodon nincsenek egy kicsit közel a 230V részen a nagy feszültség különbséget produkáló vezetékek némelyike ? Ránézésre elég közelinek tűnik némelyik a másikhoz. Amúgy mennyi távot is kell hagyni a feszültség függvényében minimum, mi erre a számítás ?

Ha a lenti sávra gondolsz, ahol a 27K 2W ellenállások vannak, de egy kicsit nagyobb távolságot kell hagyni. Köszi. Javítom.

Az a baj, hogy hiába írom le...

Többször ugyan az. Kár hogy sose válaszolsz. Például.

Na akkor elmondom megint, elmondtam már sokszor:
- A bootstrap kondi értéke legyen akkora, hogy a feszültésge ne essen jelentősen (mondjuk 5%-nál) többet, a gte feltöltődésekor, és persze a bootstrap dióda egyéb nemideális jellemezői miatt. A 100-220nF az úgy jó egy kis (30-50nC) FETnél. Ez a kondi a bootstrap diódán kereseztül (nálam ES1J általában), és az alsó FETen keresztül töltődik fel, aminek az 1µF feltöltése meg sem kottyan.

- 2x100k, az 200kOhm, vagyis kb 1,5mA startup áram, vagyis több mint a minimuális 0,1mA. Vagyis be fog indulni. Cserébe több disszipáció, mint a 3x270k, kb 0,5W-tal. Ha érdekel az a 0,5W, akkor hajrá, egyébként lesz még 10 helyen 0,5W veszteséged.

- Ott van, az is ugyanaz a a 1µF kondi. Ha megnézed ez úgy 10-50ms bekapcoslási késést okoz (attól függően, hogy a hálózati szinusz ilyne pontjában történik a bekapcsolás), ami szerintem ok.

- AZ OTT A ZVS KONDI!

- A SOT-23 az a meghajtás bebikázása, ezt pont előtte posztban írtam le! Amennyiben a FET gate töltőse túl nagy, és nem tudná a z IRS meghajtani, vagyis kisütni elég gyorsan, akkor ezzel bebikázható.

- Magba teendő légrést is leírtam. Amennyiben jó neked a 200-300ns félhíd átmeneti idő, akkor minimális (hajszál) légrés elég. Van paratméernként a a mágnesező árma a FET DS kapacitás (+ ZVS kondi), és a holtidő. Ezt a három paramétert tetszőlegesen tudod lényegében variálnki, úgyhogy a neked tetsző mágneszeő árammal, a neked tetsző félhíd kapacitással a neked tetzső átmeneti időt produkálja.
Nyílván a mágnesező áram nem lehet túl pici, különben nagy terheléseknél az iránya megfordulhat. Szóval növelheted, akkor gorusl az átmenet is. Hogy aznos maradjon az átmeenti idő bepakolhatsz ZVS kondit. Cserébe a félhíd kapcitása lineárisabb lesz, ami nem feltétlen jó (jobb fourier spektrumot ad a Coss töltődésének átmeneti görbéje). Ha túl nagy amágneszeő áram az több vezsteség a FETben és a trafóban satöbbi...

Leht te probgramozó vagy, í]y adok neked egy algoritmust:

Program Tanulas;
Begin
While Not(ÉretamAMűködést) Do
Read (SkoriOldala);
Read (CimopataCikke);
Read (lorylaciCikke);
End;
Write("Na most már ügyi vagy!")
End.

Ezt csak a kezdők mondják, akik találomra építenek, és azt sem tudják mi történik
Ezzel nem én, hanem mondjuk egy oszcilloszkóp erősen vitatkozni

Igazad van, eltaláltad, Kezdő vagyok.

Nem az baj, hanem az hogy nem vagy hajlandó igazán elméletet tanulni, emrt hgoy az szerinted nem igaz, meg inkább gyakorlat kell. Voodoo is így gondolkodott először, aztán lassan belátja, hogy nem lehet csak szimplán barbálkodni.

Ha az elméleteed nem stimmel az azért van, mert nem elég jó még az elmélete. A legtöbb tervezés és szoftveer elég leegyszerűsített modellekkel dolgozik, ami nem feltételen baj, amíg tudod a határfeltételeit, és szükség szeirnt ki tudod egészíteni. Ezérrt nem használok PI expertet meg hasonlót! Lehet használni, de akkor tudjuk, hogy mit számol a program nekünk! Mik azok az értéket, értsük meg!

Lásd LLC-konverternél használt modell a First Harmonic Approximation, vagyis a fél/egészhíd által előállított négyszögjel alapharmonikusával számolunk csak. Persze ki lehet a dolgot egészíteni, egyszerűen csinálni kell egy excelet, aminben első oszlop a freki, a második az FHA-val szimulált átviteli tényező. Aztán csinálunke gy haramadik oszlopot, amiben összeadjuk az előzőt, a háromszoros frekvenciához kikeresett átviteli tényező 1/3-val, és így tovább.
Az látszódni fog, hogy nagy terhelések esetén jól fog közelíteni az FHA-shoz, legfeljebb eg ylineáris eltérés lesz (vagyis kicsit más lesz a freki, vagy mondhatjukhogy korrigáltunk a feszütlésgeséssel a FETeken, a diódákon meg satöbbi).
Az is látszódni fog, hgoy kis terhelések esetén nagyobb lesz az eltérés, és habár az LLC konverter viszonylag jól tud szabályozni kis terhelések esetén, emrt nagy frekiken a szórt és mágnesező induktivitás egy feszültségosztót képez, az "ideális" működés csak burst móddal lehetséges.

Tudom, mert én az előbbit megcsináltam egy harmadrendű rezonáns konverterre, ahol kijött, hogy az átviteli tényező nem monoton, ha nem FHA-val számolunk (márpedig ott nem lehet). Ha az átviteli tényező nem monoton, akkor meg a vezérlés behülyül. Ezt könnyű belátni, egy bizonyos átviteli téynzeőt többféle vezérlőjellel (kitöltési tényező) el tud érni, ezért sok midnen történhet:
- símán elszáll a kimenet
- a konverter ugrálni fog két szélső állapot között, jitter lép fel

És ez hogy jön egy flyback konverterhez? Egyszerűen, a TOP és egyéb IC-k CCM konverterek, vagyis az induktivitás árama sosem csökken 0-ra, úgy vannak tervezve. Az előny ekkor az, hgoy a kimeneti feszültség csak a bementi feszültség és a kitöltési tényező függvénye:
V_out=V_in*T/(T-t₁)

Vagyis nagy terhelések esetén a kimeneti feszültség független a terheléstől. De kis tehelések esetén a konverter TM vagy DCM módba lép. Ekkor pedig az átviteli függvény megváltozik. Ha a vezérlő IC nincs erre felkészülve, akkor itt elszálhat a vezérlés. Sok helyen ezt úgy odlják meg, hgoy üresjárati terhelést raknak rá. Vannak olyan vezérlők, amik ekkor képesek lágy pulse skipping-be lépni, és így TM módba kapcsolnak.
Audio alkalmazás esetén a kimeneti terhelés ugrál, egy normál zenei jelnél símán túllépheti csúcsban a max teljesítményt, úgy, hogy az átlagos teljesítménynél meg DCM módban van, így jól jöhet egy ilyen vezérlő.
Szóval TOP IC-t már csak ezért nem alkalmaznénk audio cucc táplálására!

Ha ez így lenne, nem tartanánk a 428. oldalnál, hanem az a 20-30 "recept" csak okézva lenne..
Szerintem egy fórumon többről van szó.

Megjegyzem ez a topic pont ezzel a témával indul: Bővebben: Link Azóta vagy nem sikerült megoldást találni, vagy magántitokká minősült. Veszem a fáradságot és végigolvasom az összes hozzászólást. Majd beszámolok, ha okosabb lettem.

Mondok egy harmadik lehetőséget mivel azóta megoldás is találtatott (nem is egy), és magántitkok sem nagyon képződtek.
Senki nem veszi a fáradtságot hogy olvasson néhány sort, vagy böngésszen a képek között, esetleg belenézzen egy egy cikkbe. Előáll a delikvens a kéréssel, amire válaszként azonnal kellene csatolni kapcsolási rajzot, nyáktervet beültetéssel, alkatrészlistával. Az eset nem egyedi, sorozatos. Az már csak hab a tortán amikor többszöri javaslat után is erőltetik a senki által nem javasolt megoldásokat (pl. TOP-os flyback végfokhoz meg hasonlók).
Csak egy icipicit próbáljátok megnézni ezt a dolgot kívülről is, ne csak saját szemszögből.
Ha most elkezdenék keresni a téma képei között, biztos hogy találnék legalább 3 olyan megoldást is, ami kielégíti a témanyitó kérdést. De ugye az nem jó mert mindig olyan kellene ami nincs (nem véletlenül nincs), a gombhoz a kabátot eset. Az szerintem belátható hogy annyira senki sem unatkozik, hogy csak azért nekiálljon otthon 50 féle topológiát megépíteni, tesztelni, hogy mindenki kívánsága ki legyen elégítve. Főleg akkor, ha azt szakmailag sem tartja a legjobb megoldásnak.

Ehhez a "senki nem segít nekünk" dologhoz még csak annyit fűznék hozzá, hogy még a régi felületen korlátozva volt a privátok száma, ha jól emlékszem maximum 250 vagy 500db lehetett. Miután megíródott a pwm végfokos cikkem, az 1-2 hét alatt megtelt, tehát nem tudtam több privát üzenetet fogadni.

Vegyük például Koncsar fórumtárunkat aki egy

majd meg is kapja, hogy ne sózza el nagyon (esetleg egyen hozzá egy kis kenyeret úgy laktatóbb), de ő ezt nem hajlandó megérteni. Hiába ábrával, írással, és még egyszerű ékszíjas meg nem tudom milyen példával igyekeztem reprezentálni azt, hogy ez nem egy hangsugárzó hangváltója ahol odapacázom a kondit azt "jóva az úgy"...
Itt nagy freki van. A kondi számos egyéb tulajdonsága sem mindegy. Ja és én csak a kondikat szajkózom. Az IC-ről nem is beszélek azt már mások leírták mit hogyan és miért NE. Ha ez számára és mások számára nem építő-javaslat hozzászólás volt tőlem akkor meg fogunk ragadni egy szintnél.

Koncsar:
Ott egy észrevétel. Miért nem tetszik elfogadni? Miért csak mindig azt a hozzászólást veszed pozitívnak amiről Te is meggyőződtél már és rég tudod, hogy jó és csak mások Ok-nak rá?

Megépítettem első rezonáns kapcsoló üzemű tápomat az IR2153D IC-vel.
Bővebben: Skori rezonáns táp
24V van a kimenetén ha leterhelem 4Ohm ellenállással akkor sajnos a feszültség már beesik 16V-ra, kicsit több teljesítmény kellene.
Mit tegyek?
60kHz-en megy, sajnos túl jól sikerült a transzformátor szórása az előírt 60uH helyett 300uH lett így a rezonancia kondenzátorok értékére 2x10nF-ot számoltam, a primer áram áramváltóval nézve szinuszos.

Üdv!
Tovább próbálkoztam, be az az nekem ez teljesen ismeretlen terület, ezért kértem volna segítséget, mert még jók a félvezetők de ha sokáig javítom, lehet, hogy elmúlik ez az állapot....
Mértem néhányat: a 300.W.-ra kért tápnál üresjárat: 105,6 kHz. 107 V. (egyenirányítva, kondival)
0,02 A. (hálózati felvétel). 136. Ω terhelésnél: 135 kHz. 97 V. 0,33 A. , 86. Ω 151 kHz. 80 V. 0,45 A. , 43. Ω 149 kHz. 66 V. 0,66 A.
Táblázatban érthetőbb.
A fényképek is ebben a sorrendben vannak, a Tr.2. (Skori számozás szerint) szekunder oldalán.
A primeren is próbáltam, de leverte (valószínű a szkóp) a FI. relét....
A szópot kérem nem bántani, a 80-as években készítettem.
Nekem az lenne a legkedvezőbb, ha valaki megcsinálná a "mindenki jól jár" jegyében.
Előre is köszi: Gyula

A "hibakeresés" témáról jöttem át, hátha itt tud valaki segíteni.
A keddi napon 19,59 kor tettem fel az ábrákat, most nem annál az ámítógépnél vagyok, ezért
nem tudom újra feltenni.
Gyula

Sziasztok! Megépűlt az erősítőmhöz +- 35 V ra a táp. A meghajtó IC TOP250Y ETD34 N87 mag trafóval. Pár fotót mindjárt teszek fel. A TL431 ellenállásain még kell változtatnom. 2 V kell még felfelé. Egyenlőre nem tudom leültetni a tápot. A légrésen még kell csiszolnom egy kicsit. Ja meg hűtés az IC- nek, diódáknak.
Lorylaci , voodoo, GeLee Zsolti köszönöm Nektek. Megérte összevitatkozni. Legyen béke barátság!!! Innen kezdve még több cikket elolvasok, és magamba szívok hozzá elméletet. Köszönöm.

Szia! De a legtöbb segítséget K.Tamásnak köszönhetem.

Ez melyik kapcsolás?

Bővebben: Link
Pont ez, amit kicsit önfejűen elkezdtem és amire jöttek a kritikák. De jó lett.

Link javítva.
Használd a link gombot!
-moderátor-
Rendben, légyszives javitsd ki. köszönöm.

Jaj!!! A Fercit kihagytam, akivel ugyan csak sok időt beszélgetem a tápokról. Feri bocs. Köszönöm. Még jó, hogy visszaolvasok. De Feri azért remélem tudjátok, hogy azért én is meg tettem mindent, hogy jó legyen.

300uH?Jól mér a műszered?Milyen vasra tekerted,meg hogyan.

A vas egy autós erősítőből kiépített toroid 3,5cm átmérővel, a tekercs egy sorban van egyik felét a primer a másikat a szekunder foglalja el középere tettem egy elválasztó szigetelő lapot, szerencsére jobb a helyzet csak a leválasztó trafó be volt kötve az meg kicsike, direktben 4Ohmra 24V-ról 20 Voltra esik vissza, azt hiszem nem vagyok rezonancián mert az áram váltón látok törést a szinusz jelben.

A vas kezdetben jónak tűnik, az elválasztás is ok, de a 300uh nem.
Biztos hibás a mérésed. Ilyen célra a legtöbb multiméter nem alkalmas, nagyon rossz értéket mér a szót induktivitásra. Ajánlom az LCM3-at.

A rezonáns működés nincs rendesen beállítva. Nem az áramváltót kell figyleni, és nem is a legszinuszosabb jelre kell állítani, már csak a mágnesező áram és a holtidő miatt.

Keríts valami más induktivitás mérőt, és az is nagy segítség ha esetleg készítesz egy fényképet a trafódról.

Rendes asztali RLC mérővel mértem még kalibrált is, azt hiszem 1kHz mér de nincs róla csak japán gépkönyv.
Akkor honnan tudom mikor van rezonanciában?

Köszi, remélem sikerül....
Bővebben: Link

Ja, vettem hozzá NTC-ket, persze lehet hogy csupa pénzkidobás...
Némileg szkeptikus lettem ezekkel a tápokkal..

Üdv: Gyula

Szerintem keress 1-2 ismert vasat, pl. AL 630 és 22 menettel, vagy AL 400 27 menettel és mérd meg a műszereddel... ha 300 uH körül vannak, akkor a trafód nem jó.
A képletet biztos ismered, ha más vas lenne.. sokkal nagyobb AL nem okés, mert kevesebb menet, nagyobb hiba%...
Rezonancia közelében akkor vagy, ha a kondiközép színusza kezd torzulni kicsit, belépnek a paralel diódák..- azt ne akard, hogy pont ott legyél..( I XL I= I XC I ) - "felülről" közelíts frekvenciában, a kívánt terheléssel.

Üdv mindenkinek.
Cimó cikkében szereplő áramváltó trafónak milyen magot ajánlatok? Mekkora kel hogy legyen min az Al értéke? Valakinek megvan a toroid magok színosztályzása?