Fórum témák
» Több friss téma |
Hu ez már nekem magas, a feszültség ne változik az stabil, csak az áram változik. Az elképzelésem annyi hogy van egy stabil fszem é áramom amit lekorlátozok (füst) ellenállással és ráadom egy LM317-re ami adott feszültségen tölt egy aksit. A mérést az elötét ellenálláson mérném (nem zavar be a feszültség az aksi felé ( több feszültségü aksit töltenék)) és ha az áram leesik egy ugynevezett nyugalmi helyzetbe akkor világitana egy led illetve kapcsolnék egy relét.
Ha a + ágban szeretnéd a sönt ellenállást, akkor LM301-gyel próbálkozz.
Jó lenne egy elvi vázlat...
Szervusz Kovabe, tiszteletem proli007! Proli007, azt mondtad nem lehet a sönt ellenállás a tápfeszültség pozitív részén. Miért nem..? A műv. erősítő ugyan PNP bemenetű, de le lehetne osztani a sönt (nem +tápsínen lévő, hanem a) másik felén lévő feszültséget, és lehetne komparálni egy ellenállás osztóval beállított értékhez. Így a tápfeszültség változásának hatása talán nem okozna jelentős hibát a komparálásnál. De elnézést ha tévedek, csak nekem így a logikus. Más dolog: Optocsatoló szóba jöhet? Bármilyen érzékelési mód esetleg hiszterézissel..? A hozzászólás módosítva: Feb 18, 2014
Mondjuk nem sokat árultál el, abból amit kérdeztem. De pld. így lehet megoldani. Az R2 értékével be lehet állítani a billenési pontot, az R6-al pedig a hiszterézist. (Mert az is kell, ha nem csak egy Led-et szeretnél kapcsolni.) üdv!
Köszönöm, kezdem érteni, késöbb nekiesek és referálok az eredményről.
Az LM7301-re azt írja az adatlap, hogy a bemenete "offers greater than rail to rail", tehát elvileg mehet a pozitív ágban is söntön a mérés.
Köszönöm
Egyenlöre anyagbeszerzési problémáim vannak így akkor várok még illetve küzdök hátha feltalálom a spanyolviaszt.
Sziasztok! 741-es IC-t alkalmazzuk szintfigyelő áramköröknél, viszont az a problémám,hogy elektronikából még elég kezdő vagyok, így az lenne a kérésem, hogy legyetek szívesek küldjetek olyan linket, leírást, ami vázolja a szintfigyelő áramkörök és a 741-es IC működését! Előre is köszönöm!
Hello! Erre nem lehet válaszolni, lévén nem tudni miről van szó. Mit nevezel "szintfigyelőnek"? Vagy egy kapcsolási rajz.. De ha műveleti erősítőt alkalmazol, tanulmányozd a működésüket. Mert nem biztos, hogy valaki könyvet fog itt róla írni. üdv!
Hello!
- Ez két OPA komparátor áramkör alkot. Vagy is összehasonlít két feszültséget, és annak megfelelően, hogy egyik, vagy a másik bemenet feszültsége magasabb, a kimenete magas vagy alacsony szintet vesz fel. - A bementi feszültséget egy referencia feszültséghez hasonlítja hozzá, ezt a Z2 stabilizálja, és R16-R17 osztja le, a kívánt szintre. - A figyelt feszültséget, két feszültségosztó osztja le a refrencia feszültség szintjére. Egyik R9-R10-R11 (gondolom ez a Felső) és R12-R13-R14 (ez lehet az Alsó) érték. - A két komparátor, egy "ablak komparátort" alkot. Ha megnézed, az IC1 + bemente csatlakozik a referenciára, míg az IC2-nek a - bemenete. - Így ha az F pont feszültsége a felső referenciánál magasabb, az IC1 kimenete alacsony szintre vált. Viszont ha az A pont feszültsége alacsonyabb, mint az alsó referencia feszültség, akkor az IC2 kimenete vált alacsony szintre. - A D3 és D4 dióda egy (negatív logikájú) VAGY kapcsolatot alkot. Avagy, bármelyik OPA kimenete alacsony szintű, kinyitja T2 és ezzel T3 tranzisztort. Így ha a hálózati feszültség akár túl alacsony, vagy túl magas szintű, a T3 letiltja a táp működését. - R18 és R19 ellenállások a komparátorban egy pozitív visszacsatolást hoznak létre, hatására más feszültségen billen be és ki a komparátor. Teszi ezt azért, hogy a váltás ponton határozott legyen a billenés. Avagy ne kapkodjon a komparátor a kritikus feszültségnél. (Ezt hívják hiszterézisnek.) - Egy ilyen komparátor csak akkor működik helyesen, ha a billenési szintek helyesen vanank beállítva. Vagy is a felső és alsó billenési feszültségeknek nagyobb távolságra kell lenni, mint a két hiszterézis összege. Ha ez nem teljesül, akkor esetleg nem tudjuk értelmezni a működést. Vagy is nem "ablakkomparátorként fog működni". A két OPA billenése közti különbség az "ablak". üdv!
Húúúúú! Nagyon szépen köszönöm, örök hálám!
Sziasztok !
Egy műveleti erősítővel (nem "power") mi az a legnagyobb kimenő jel amit el lehet érni ? Próbáltam a tl072-t, de szerintem elég hamar beklippel. (+/- 15V-ról) Valaki tudna esetleg olyan típust ajánlani amivel mondjuk 8-10V-os kimenő jelet el lehet érni ? Kösz !
Szia! Amit keresel azt "Output swing" adja meg az adatlap. OPA552.
Kösz !
Lehet valamit rosszul közözgettem, mert megnéztem az adatlapját a TL072-nek. Ezek szerint simán kellene tudnia nagyobb kimenő jelet is. Lehet hogy nem kötöttem RL ellenállást be, és az volt a baj ? Mert van egy olyan grafikon ahol a kivezérlést mutatja az RL függvényében. De az egyik adatlapon egyenes arányban nő kb. 10 KOhm-ig, míg egy másikon tökmindegy szinte, hogy 2 vagy 10 KOhm. Ami a HE store -n van az az hogy nem igazán számít. Ami meg itt alul, azon meg az van hogy nagyon is számít. (az invertáló bemenetet használtam) A hozzászólás módosítva: Feb 22, 2014
Kösz megint !
A kicsatolókondenzátor elé vagy után érdemes kötni ?
Ezt nem kötjük be. Adódik a műveleti erősítőre kötött fokozatból. Csatolót igény szerint kell csak bevetni.
Szerk.: egy konkrét példán könnyebb volna elmagyarázni. A hozzászólás módosítva: Feb 22, 2014
Na, mindegy. Majd próbálkozom. Kötözgetek össze-vissza.
Végül is a gyakorlat teszi a mestert. Kösz, mégegyszer !
Üdv!
Inkább menj biztosra! Próbálj meg egy TLC2272 -t. Az eléggé jó! Picit nagyobb a zaja és kicsit lassabb is, de +-50mA-t tud a kimeneten, és audio célokhoz bőven elég gyors. A képen látható grafikon mutatja a kivezérelhetőséget a tápfesz függvényében.
Kösz mindenkinek !
Egyelőre csak ismerkedek a műveleti erősítőkkel. Eddig csak elektroncsővel építettem, de próbálom szélesíteni a látóköröm. Nézegettem az adatlapokat, és úgy láttam hogy vannak olyan műv. erősítők amiket nem lehet nagyobb bemenő jellel (1V-al sem) hajtani, míg másokat meg akár 10V-al is ? (Tl072) Jól értelmezem ?
Nyilvánvalóan igen...
Az az 1V az viszont a differenciális bemeneti feszültségre vonatkozik (tipikusan ilyen az NE5532). Tehát tehetsz az 5532-es bemenetére is 5V-ot, feltéve ha a másikra is kb 5V-ot teszel. A kettő különbsége számít annál az IC-nél. A másik dolog pedig a közös módusú feszültség. Az általáben nem közelítheti meg a tápfeszültséget.
Üdv!
Kérdésem a következő, el lehet e érni,hogy komparátor átbillenésekor 0V környékén állítható ideig tartózkodjon a kimenet?Tehát teszem azt folyamatos bemenet feszültségváltozásra a kimeneten ne egy pillanat alatt történjen a feszültségváltás, mondjuk +tápfesz. irányából a -tápfeszre. hanem földpotenciált azaz feszültségmentes állapotot is fel tudjon venni a kimenet állítható ideig majd a további folyamatos bemeneti fesz. változása miatt végül is megtörténik az átbillenés földpotenciálról akár negatív vagy pozitív irányba.
Hello! Ez jó kérdés volt, de vadász kutya legyek, ha bármit értettem belőle. De szerintem Te sem tudod mit kérdezel..
- Ha egyszer komparátorról beszélsz, akkor annak az a jellemzője, hogy analóg bementi értéket, diszkrét értékre konvertál. Vagy is pld. ha a referenciánál valami magasabb, akkor magas lesz a kimenet, ha alacsonyabb, akkor alacsony szintű. - A föld potenciál, nem feszültség mentes állapot, hanem földpotenciálú. Feszültségmentes, egy kontaktus lehet, maximum egy háromállapotú kimenetet lehet annak tekinteni nagy-impedanciás kimenet állapota esetén. (De ez is csak egy feszültség tartományra vonatkozik) - A komparátor feszültséget komparál, Te pedig állítható időkről beszélsz. Időt, pld. monostabil időzítővel lehet késleltetni. (Ha a komparátor átváltási idejét ideálisan végtelen gyorsnak tekintünk.) - Ha változik a bementi fesz, a komparálási pont körül, akkor komparál. "majd a további folyamatos bemeneti fesz. változása miatt végül is megtörténik az átbillenés földpotenciálról akár negatív vagy pozitív irányba." Ez meg teljesen érthetetlen. Mit tegyen az a szerencsétlen, mire és merre? Lehet valami grafikon ami mutatja a működést, vagy valami leírás vagy cél, amiből kiderül, mikor minek miért hogy kellene viselkedni.. üdv!
Üdv!
Hát igen valószínűsítettem,hogy nem egészen érthető az irományom, megpróbálok nekifutni még egyszer. Tehát pl. a referenciánál magasabb a valami akkor a kimenet is magas,elkezd csökkenni a valami, közelít a ref.-hez még mindig magas a kimenet, elérkeztünk a valami csökkenésében ref. értékhez ez az a pont ami érdekel engem egyszer, másodszor pedig az a pont amikor annyira túlhaladt a valami csökkenése a referencia értékén, hogy a kimenet átvált alacsony szintre. Nos ez az amit nem tudok, hogy az általam megjelölt két pont között létezik e annak az emlegetett "valami"-nek különbsége vagy ez egy mérhetetlen, kezelhetetlen időintervallum (olvastam valamely müv.erősítő adatlapján, hogy valahány, néhány mikroszekundum alatt megtörténik az átváltás) mert ha ez így van akkor a referencia értékének közvetlen közelében is valamennyi idő eltelik a valami változása közben ami talán okot adhat arra, hogy a kimenet is valamilyen talán akkor úgy fogalmazom se magas se alacsony valamiféle lebegő állapotban van. Nos ha van, létezik az emlegetett kimeneti lebegő állapot amit így hirtelen nano talán pikoszekundum tartományba taksálnák na ez az amit kérdezni akartam végül is az első irományomban, hogy valamiféle rafinációval nem e lehet széthúzni ezt az időintervallumot netalán a referencia és a valami pontos összeszabályozásával konzerválni a kimenet lebegő állapotát persze ha létezik az általam megálmodott lebegő állapot. (Amúgy egy kis üvegház szellőző zsaluzatát kellene nyitogatni zárogatni tehát nem fűtés ki-be kapcsolása a cél hanem a külső hidegebb levegővel történő temperálás a cél amit egy mechanikus "gyárban" pont erre a célra készült eszköz valósítana meg /na de ezt szabályozni is kellene valahogy,hogy ki be mozogjon a tolórúdja/) Üdv!
Hello!
- Egy műveleti erősítőnél, ha nincs visszacsatolás, akkor un. "nullkomparátor"-ként fog viselkedni. Vagy is ha a bementi jel eléri a referencia értéket akkor néhány mV-on belül átvált. Azért "nullkomparátor", mert ez az átváltási állapot a két bement differenciájára megy végbe, mikor ott a feszültség különbség nulla. - De nem "lebeg", hanem analóg módon "átmegy" pld. a plusz-tápról a mínusz-tápra. De ezzel az a gond, hogy kisértékű zaj mindig van a bementek között, így az átváltás a zaj befolyásolja, vagy is határozatlanul fog átváltani. - Ezért használnak pozitív visszacsatolást. Ez ha egyszer átvált a kimenet, módisítja vagy a figyelt értéket, vagy a referenciát, így kialakítva egy un. "hiszterézist". Vagy is a "be" és "ki" kapcsolás nem ugyan azon a feszültségértéken jön létre. Így az átváltás nem egy "zajjal változó kóválygás" lesz, hanem határozott átbillenés. Pld ha a bekapcsolás 6V-on történik, és a kikapcsolás 5V-on, akkor 1V a hiszterézis. - De amit Te szeretnél, az arányos szabályozás. Vagy is a beállított referencia körül, vált ugyan úgy, mint a nullkomparátornál, csak nem egy mV-os tartományra, hanem mondjuk a kimenti jel a plusztápról a mínusz tápra 100mV alatt megy át.De arányosan. Vagy is akkora a kimenő jel, amekkora eltérés van a mért és a referencia érték között. Ez egy "arányos szabályzó". A meredekséget, pedig az erősítés mértéke határozza meg. Vagy is a meredekséget (erősítést) egy negatív visszacsatolással lehet beállítani. üdv! A hozzászólás módosítva: Feb 25, 2014
Idézet: „Hello! Eltűntél? (Amúgy egy kis üvegház szellőző zsaluzatát kellene nyitogatni zárogatni tehát nem fűtés ki-be kapcsolása a cél hanem a külső hidegebb levegővel történő temperálás a cél amit egy mechanikus "gyárban" pont erre a célra készült eszköz valósítana meg /na de ezt szabályozni is kellene valahogy,hogy ki be mozogjon a tolórúdja/)” Eddig ez a legjobb infó, a piko meg nano szekundumokat meg hagyjuk békén! De azt nem írtad, hogy mi mozgatja a tolórudat. De gyanítom, egy motor. Van-e végállása, esetleg állásjelzése a rúdnak, stb. Ha jól értem az a gondod, hogy a zsalut, "apránként kellene mozgatni" a szabályozáshoz, mert ha komparátorral vezéreled (kétállású szabályzó) akkor a referencia felett teljesen kinyit, alatta meg lezár a zsalu. Vagy is a szabályozásnak nagy holtideje van. Mire valami történik a hőfokkal, addigra a zsalu teljesen lezár-kinyit. Létezik ilyen típusú szabályozás, ahol ha eltérés van a szabályozott értéktől, akkor a szabályzó kicsit elmozdítja a végrehajtót, majd vár. Ha még mindig eltérés van, újra elmozdítja ugyan abban az irányban. Ez gyakorlatilag egy monostabil multi, aminek a jel ideje állandó, de a szünet ideje változik oly arányban, amilyen az eltérés a mért és a beállított érték között. Ennek is diszkrét kimenete van, (csak ki-be tud kapcsolni) de még is az eltéréssel arányosan vezérli a végrehajtót, még sem kétállású szabályzó.. Nem tudom erre gondoltál-e. üdv! A hozzászólás módosítva: Feb 26, 2014
Üdv!
Nem-nem tűntem el csak hát az anyagiakat is elő kell teremteni na de ez az én problémám. Tehát ha még van időd,türelmed velem a gondomon elmélkedni nosza adom az infókat. Nos a tolórudat valóban egy kis motor áttételen át mozgatja 3db kábel lóg ki belőle, közös szál ill. egy ami jobbra a másik balra forgat.Végálláskapcsoló lesz ha szerelek bele(persze muszáj) . Pozíciójelző nincs. 4 perc alatt tolja ki és ugye ugyanennyi idő alatt vissza is húzza (40mm) tehát relatíve lassan mükszik. -működik- Az én elgondolásom is szinte ugyanez amit írtál talán annyiban más, hogy egy monostabil multi frekvenciáját meg a müv. erősítő kimeneti jelét egy kapuáramkörre vezetni és talán mondjuk hasraütök 5 perces időintervallumokban mondjuk 10 mp tűimpulzusokkal működtetni tehát ha eltérés van a termisztor és a ref. között azaz a kimenet magas szinten van és hozzáadódik a10mp tűimp. az "és" kapu is magasra vált, forog a motor nyit a zsalu.Viszont a relatíve hosszú várakozási idő alatt van ideje a légcserének és a visszahűlésnek persze ezek az idők sok összeszabályozást igényelnek már a helyszínen. Na de ez így állandó ide oda forgatásával jár a motornak ill. a tolórúdnak még ha egy picit is. Teszem azt tavaszi viszonylat, beúszik a nap elé egy felhő vagy felhőátvonulásos meleg idő van, vagy fel feltámadó szél van kifújná a meleg levegőt de 3perc múlva ismét visszaállna a hőfok, állandóan szabályozna talán nem is lenne szükség rá, na ezért kérdeztem ezt a hiszterézis históriát, nem kell ezt 25,1320 celsiuson tartani elég lenne 20-30 fok között. Ebből adódik , hogy lesznek olyan időszakok amikor teszem azt talán több órára meg sem kellene mozdulnia a zsalunak de ha nincs hiszterézis valamit fog csinálni az erősítő kimenete váltogat ide oda szép négyszögjelet szemlélhetünk. Halkan jegyzem meg mivel semmilyen elektronikai alapképesítésem sincs sajnos, tehát nem állítom, hogy kivitelezhető e vagy sem de a monostabil (555) jel-szünet arányát is mintha ellenállásokból épített osztó tehát valamiféle feszültség állítaná be, nos az általad becsatolt grafikon is jelzi létre lehet hozni időben lefolyó feszültségváltozást visszacsatolással a komp. kimenetén amit fel lehetne használni a monostabil valamiféle vezérlésére teszem azt nagy a a kimenő feszültség szintje(nagy a termisztoros osztó illetve ref. szint eltérés akár még a fentebb említett tűimpulzusokat a szünet rovására növelni csökkenteni lehetne ezáltal ha nagy a hőfokkülönbség sűrűbben hosszabb időre szabályoz valamint ahogy csökken a különbség úgy lassul a zsalumozgatás na de ez az én képességeimet messze túlszárnyalja, na de elmélkedem! Mert ha az általad említett háromállapotú kimenetet ki lehetne facsarni belőle minden megoldódna. Ismét halk megjegyzés, netalán ha egy vagy több egymással szemben párhuzamosan a kimenetre kötött diódapárral létre lehetne hozni egy 1,2v vagy a dióda számától függő "feszlyukat"? és azzal nem lehetne kezdeni valamit a cél érdekében? EXtrém esetben ha elég alacsonyra választjuk a tápfeszt van egy magas és egy alacsony szint amit alapesetben is tud a komparátor de mint írtad létezik ez a hiszterézisbalhé amit ha elég nagyra képeznénk ki akkor mi is történne?Szerintem hőfokkülönbségnél van kimenő jel emel a zsalu, csökken a differencia beérkezik a grafikonon jelzett "leszálló ágba" eltűnik a kimenetről a fesz. telik az idő és telik ami nekünk dolgozik mert szerintem ez az amit keresünk majd akkor jelenik meg újfenn a feszültség a kimeneten amikor már negatív tartományban van tehát túlhűlt a rendszer, zsalu vissza, ezt játszaná visszacsatolás nélkül de ha erősen visszacsatolnánk? akár még benn is maradhatna abban a sávban ami nekünk kell, kicsit szabályozgatna úgy magában de a kimeneten nem mérhetnénk változást. Na megint belehúztam a pötyögésbe de azért véleményezd!Üdv! A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2014
|
Bejelentkezés
Hirdetés |