Fórum témák
» Több friss téma |
Egyszerűbb megoldás, ha az áramkörbe építesz ICSP kivezetést, és nem lesz szükség adapterre.
Köszönöm a tippet.
Még egy kérdésem lenne: a suliban mi proton compiler-t használunk, és bootloaderrel tesszük fel a progit rs232-n keresztül. valamit kéne itthon is csinálni, már van egy pic kit 2-es égetőm, még egy fejlesztői környezet kéne a pc-re (nagyon jó lenne ha a proton basic-et is ismerné). tudtok valamit ajánlani? (mondjuk közeli barátságban vagyok c-vel is) A hozzászólás módosítva: Feb 26, 2014
MpLab X (ingyenes, de bika gép kell hozzá), XC8 (free mód) a Microchip honpaljáról. Sajnos a Proton Basic fizetős. MpLab 8 a gyengébb gépekre és a régebbi kontrollerekhez. Az XC8 az MpLab 8 -hoz is feltehető.
A hozzászólás módosítva: Feb 26, 2014
Idézet: PIC18F25K20, PIC25K22-höz ingyenes a Proton compiler Amicus18 néven. Ha van PICkit2 égetőd, akkor bootloader helyett azzal is letöltheted a programot. Sőt a PICkit2 soros kommunikációra is alkalmas (max. 38400 bit/s-ig!).„a suliban mi proton compiler-t használunk, és bootloaderrel tesszük fel a progit rs232-n keresztül.” A PICkit2 saját kezelőprogramját töltsd le hozzá! (Csak éppen nem találom, hogy hová dugták el a linkjét!) Komolyan mondom, hogy a Microchip legnagyobb ellensége saját maga. Mindent megtesz, hogy elpártoljunk tőle!
Innen még leszedhető: Bővebben: Link
Az archívumban pár hete még csak a korábbi verzió volt fent, de ahogy a Microchip mostanában viselkedik, nem is lesz fent soha a legutolsó. Ezt még elfelejtették letörölni, jó lesz elrakni. Teljes agyhalál vett erőt a Microchipen. Tízegynéhány év pic-ezés után egész komolyan fontolgatom, hogy befejeztem velük a boltot. Épp nézegettem, hogy érdemes-e foglalkozni a 16 fölötti pic-ekkel, de elegem lett az MplabX-ből, a könyvtárnyi errata-ból és abból, hogy gőzerővel számolják fel azt a támogatási szemléletet, ami miatt érdemes volt pic-ezni. Úgyhogy vettem pár Propellert és azóta keresem a leesett államat. Ha valahára kijön a kettes, részemről a 32MX-et is bedughatja a Microchip oda, ahol a majom tartja a mogyoróját. És az ARM-ek még ott vannak a fiókban bontatlanul. Nem tudom mit akarnak elérni, de ha engem is sikerült elvadítaniuk, aki szinte rajongójuk volt, nem csak felhasználójuk, akkor ott valami nagy zűr van. Pedig az iparban elég egy rossz döntés és bármilyen nagy név egy pillanat alatt hullik a semmibe. (Ld. Nokia, ami sok évig maga volt a telefon, aztán valakik rossz döntést hoztak.)
A PICkit2 évek óta tartalmaz pár kisebb hibát, azóta nem képesek kijavítani. Ez sem méltó egy ilyen nagy céghez.
Sajnos tudomásul kell vennünk (pikkelőknek), hogy egy korszak elzárult:
- Elképzelhetetlenül nagy anyagi kár érhette a gyártót azzal, hogy a közepesen régi 16F -ek beépített debug felülete nyilvánosságra került, az ICD2 és a PICkit2 firmware -je kikerült a kezükből. A PICkit3 és az ICD3 firmware -jét igyekeztek annyira elbonyolítani, amennyire csak lehet nehogy megfejtsék, mielőtt elavulna. Ebből egyenesen következik, hogy felhagytak az ICD2 és a PICki2 támogatásával. Az azonban nem érthető, miért is van annyi probléma a PICkit3 -mal. - Ebből a hibából ugyan tanultak, de sajnos megint ki kellett adniuk a PICkit3 firmware -jét a sok firmware letöltés közben keletkezett probléma miatt. - A különböző platformok (Linux, OSX, Android stb) elterjedése miatt a bevált Windows -os megoldások tarthatatlanná váltak. Sajnos más termékeknél is megfigyelhetjük... - Egy fejlesztői gárda "kiöregedett", befejezte aktív tevékenységét. A PICKit2 forrás kódja publikus, letölthető. Van benne sok-sok hiba, de el lehet igazodni benne... A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2014
Elég szomorú amit írsz. Remélem nagyobb bedugulás nem lesz náluk. Akkor akik PIC-kel gyártanak valamiket áttervezhetik készülékeiket másik procira (mint én is). Ez elég nagy baj lenne. És berendezkedni, tanulni a másik típust. Tényleg borúsak a kilátások?
A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2014
Ők amerikai fejjel gondolkodnak, ottani körölményekkel számolnak. Az, hogy az MpLab X isszonyú mennyiségű RAM mellett is katasztrofálisan lassú, náluk elő sem jön az ottani gépek kiépítettsége és sebessége miatt. Ezek a problémák nem jelentenek gondot, a program futtatható Windows -on, OSX -en, Linux -on, stb. JAVA -ra épül.... Megnyerte az "Elektra Electronic Industry Award 2011", a "ECN Readers’ Choice Tech Award" díjakat. Az itthoni körülmények miatt csiga lassú - összevetve a megszokott MpLab 8 -cal. A fejlesztés valahol ott jár, mint az MpLab 5 után volt, ami már 32 bites windows -on ment, tele gyerekbetegséggel. Majd egy-két (vagy több) év után kezd majd használhatóbb lenni... Addigra talán a mi gépeink is nagyobb teljesítményűek lesznek - vagy már látni sem fogjuk az SMD tokok lábait. Érdemes olvasgatni a fórumukat...
A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2014
Uraim kérnék egy kis segítséget.
Nagyon kezdő vagyok és általában úgy tanulok, hogy egy már kész programrészt tanulmányozok. Ezért kérnék egy kis segítséget attól aki megérti és tud segíteni. A következő dolgaim vannak amikkel rendelkezem: SMD PIC18F452-es chip, ennek a programozására PICKIT2, és a programozói környezetem pedig: PIC C Compiler. A kérésem pedig az lenne, hogy készítsen nekem valaki egy olyan kis tanuló programot (nyákterv és kapcsolási rajzzal együtt) melyben kommentálva van, hogy melyik sor mire való. A program pedig annyiból kellene, hogy álljon, hogy egy led-et ki be tudjak kapcsolni egy mikrokapcsoló segítségével (esetleg, ha belefér és nem túl sokkal több időt rabol el akkor a ki be kapcsolásról küldjön ki szöveget egy 2x16soros kijelzőre melyben értesítene, hogy ki vagy be van kapcsolva a led) Előre is köszönöm a segítséget.
Ahelyett, hogy elkezdenénk a gombhoz télikabátot varrni, nem egyszerűbb volna, ha félretennéd egy kicsit azt a felületszerelt IC-t, és beszereznél egy olyat, ami könnyebben kezelhető (pl. DIP tokozású) és van hozzá kimerítő mennyiségű tananyag?
Pl. PIC16F887 könyvek a Mikroelentronika honlapján Link1 Link2. PIC18F4550 tananyag a honlapomon (PICCOLO)
Minden eszközöm meg van az SMD alkatrészek kezelésére és mivel ezek állnak a rendelkezésemre illetve ez az SMD PIC18F452-ből van egy rahedli, nem vennék feleslegesen DIP tokozásút és mivel számít majd a végeredményben a méret is maradnék az SMD kivitelben.
Nyilván most csak a PIC18F452 esetében beszélünk SMD-ről így a további aprólék mehet normál méretben. Szóval, ha ez nem okoz külön nehézséget akkor szeretnék a már rendelkezésemre álló alapanyagokkal dolgozni. Köszönöm még egyszer előre is a segítséged(t). Még annyival egészíteném ki a mostanit: Említettem, hogy általában úgy tudok tanulok, hogy egy meglévő kész programrészt tanulmányozok, ezért lenne jó és ezért örülnék annak, ha valaki magyar hozzáértő segítene nekem és esetleg megírná a kívánt programot és kommentelné a sorokat. Természetesen, ha ez aránytalan időt vesz igénybe a prezentált programhoz mérve hajlandó vagy megtéríteni a befektetett energiát persze ésszerű határok között. A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2014
Közben olvasgatva a weboldalad rájöttem, hogy tényleg jobb lenne az általad említett PIC18F4550 vagy PIC18F2550 chip-eket használni révén más terveim is vannak melyre az USB támogatás kihasználásra kerülne.
Természetesen DIP tokozásban. Amennyiben segítenél akkor kérlek még is csak ezen PIC-el operálj. Köszönöm előre is. A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2014
Vegulis lehetne ezzel is kezdeni, de azert inkabb valami ujabbat, es konnyebben kezelhetot lenne jobb hasznalni egy kezdonek. De 18F452-re itt egy rakas pelda BASIC-ban. A panelt neked kell megtervezni es megcsinalni. DIP 28- 40 labas PIC-ekhez esetleg tudok adni kesz tervet.
A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2014
Hello
Szerintettek lehet picet beprogramozni hogy egy kis auto menjen jobbra-balra es elore-hatra???
Azt hiszem icserny javaslata (PIC18F4550) az USB támogatás miatt jobb.
Egyet értesz? PIC C Compiler keret rendszert kezdtem el használni és azzal már dolgozgattam kicsit. (vagy mindegyik ugyan olyan?) BASIC-et hanyagolnám, hogy ne keveredjek most már meg. DIP 40-esbe gondolkodom a fenti kérésemnek megfelelő programban. Szerinted kivitelezhető egy magyar kommentel ellátva vagy ez már nagyon sok idő lenne? Ilyen van esetleg az említett PIC18F4550-os chip-hez is? A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2014
Igen, siman lehet. Csak mechanikai (foleg tapadasi) problemak miatt egy ido utan el fog keveredni.
Idézet: Biztos, de nekem csak 18F2455, 18F2550 chipekhez van. Es most az is csak Eagle formatumban. De azert nem egy bonyolult faragni egy ilyet az en doksim alapjan. Ja es ehhez en bootladerrt hasznaltam, es feleslegesse teszi a PICKIT2-3 hasznalatat. „Ilyen van esetleg az említett PIC18F4550-os chip-hez is?” A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2014
A kapcsolás itt található. Nyomtatott áramkört nem terveztem hozzá, de az Interneten találsz rogyásig.
Na itt van a 28 pin USB demo. Itt pedig egy joystick 18F2550-re
Olvasva az oldalad felmerül bennem pár kérdés.
Mire szolgál ez a Bootloader? Miért kell ezt beégetni illetve, ha veszek egy új PIC18F4550-os chipe-t abban ez gondolom nincs benne. Gyári PICKIT2-őm van szóval azzal nyomathatom bátran természetesen kiegészítve az áramkört annak fogadására szolgáló kivezetésekkel. Az általad megírt forrást PIC C Compiler programmal tudom majd használni vagy ehhez külön keretrendszert kell telepítenem?
Jaja ez az orosz srácé ezt már nézegettem én is
PIC18F2550 és a PIC18F4550-es közt nagy a különbség? Mert ahogy nézegettem elégé egyforma néhány paramétert leszámítva. Nem lehet kiváltani esetleg PIC18F4550-re, hogy csak egy chip-el keljen dolgoznom mind két esetben?
Nagyon nem ismerem öket de szerintem ki lehet, mert az a nagyobb. Többet tud.
Tényleg nincs nagy különbség
Csak 12láb Összekevertem valamit. Bocs srácok.
Megegyeznek, csak ugye a labszam kevesebb a 18F2550-nel. Melegen ajanlott irodalom: PIC18F2550/4550 adatlap. De mi akadalya a kesz projectet megcsinalni 2550-re valtoztatas nelkul?
A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2014
Semmi, már megrendeltem a chip-et hozzá.
De szerintem a későbbiek során át lehet majd ezt integrálni a nagyobb PIC18F4550-chip-be is mert ügye azon több lábat lehetne kapcsolgatni. Megépítem ezt az orosz srác témáját.. Idézet: A program betöltésére.„Mire szolgál ez a Bootloader?” Ha külön nem kéred, hogy égessék bele, akkor nem lesz benne. Idézet: Nekem is, de többéves tapasztalat alapján mondhatom, hogy a bootloaderrel való programletöltés egyszerűbb. Például nem kell két kábellel menni a PC-be (a céláramkör + a PICkit2).„Gyári PICKIT2-őm van...” Idézet: „Az általad megírt forrást PIC C Compiler programmal tudom majd használni” MPLAB 8.15a - 8.76-ig terjedő változatot használtam és hozzá C18 fordítót.
Ha jól értelmezem a dolgot akkor kb. a bootloader annyit tesz mint a PC-énel az autoexec.bat fájl?
Gyakorlatilag, ha bekapcsolom az áramkört akkor a rajtalévő program elindul? (vagy ha bedugom az USB-be.) Jól értem? Az általad leírt gyakorló feladat eléggé szorítkozik az USB eszközre viszont az, hogy egy led-et kapcsolóval kapcsolgassak ahhoz szerintem az USB használata nem kellene. Vagy ezt csak mint vissza elellenőrzést használod, hogy lásd a program mikor mit csinál? Uraim! Aki tudna nekem segíteni abban amit kérek és úgy ahogyan kérem, annak én viszont tudok segíteni HTML, CSS, JS, PHP, SQL programnyelvekben. (esetleg objektum orientált programozás és responsive programozásban is tudok segíteni) Ha ezen nyelveken ez kivitelezhető lenne boldog lennék A hozzászólás módosítva: Feb 28, 2014
Idézet: Nem. A bootloader USB-n kommunikál a PC-n futó letöltőprogrammal, és a letöltött HEX állományt beégeti, majd a szoftveres RESET gombra kattintás után elindítja a programot. Bekapcsoláskor egy rövid vizsgálat után (ha nincs benyomva az SW1 nyomógomb, akkor az utoljára beégetett alkalmazás indul el.„a bootloader annyit tesz mint a PC-énel az autoexec.bat fájl?” Idézet: „Az általad leírt gyakorló feladat eléggé szorítkozik az USB eszközre...” Hát persze! 1. Onnan vesszük a tápfeszültséget 2. Az USB-n keresztül kommunikálunk (PC oldalon virtuális soros portnak látszik), ezzel segítve a megértést, hogy éppen mit is csinál a mikrovezrélő és a program. 3. Interaktív programok (felhasználói beavatkozás a billentyűzeten) futtatására is lehetőség van. Idézet: A projekt konfigurálásánál lehet definiálni egy USE_USB makrót. Ha az nincs definiálva, akkor a programba nem épül be az USB kezelés. „hogy egy led-et kapcsolóval kapcsolgassak ahhoz szerintem az USB használata nem kellene.” A mintaprogramoknál (ahol nem lustálkodtam el) van egy piktogram, ami jelzi, hogy a projektben használunk-e USB-t, illetve megszakítást. Ennek megfelelően kell/nem kell definiálni az USE_USB és USE_INTERRUPT makrókat. A ledswitch.c programban én sem használok USB-t. A bonyolultabb állapotgépes feladatnál vagy a Reset/Sleep/WDT próbánál nagy könnyebbség, ha az USB-n mindig kiírja, hogy éppen merre csatangol a program.
Értem már.
A bootloader beégetése után már nincs szükség a PICKIT2-re mert PC-én programból lehet fel és le töltögetni egy program segítségével. Gondolom ebben az esetben csak addig van szükség a PICKIT2 beégető pontokra míg a bootloadert rá nem töltöm a chip-re. Oksa...kezd egyre világosabb lenni a téma. Akkor gondolom a következő lépés, hogy az általad használt programokat töltsem le az oldaladról igaz? (MPLAB + C18 fórdító, bootloadert kezeló program) Tudnál(tok) konkrét linkeket adni azon programokról amelyekre szükségem lesz és le kell töltsek? Köszönöm. |
Bejelentkezés
Hirdetés |