Csináltam egy * videót, hogy szemléltetni próbáljak.
Nincsen fázisdetektor, csak a szemünk. A szemünk alapján szelektáljunk fázistolás alapján, és érzékeljünk.
A videón ugyanazt a tekercspárt látni. Először nagy ofszettel és kis erősítéssel, majd kis ofszettel és nagy erősítéssel. A két teszttárgy föl van kötve a plafonra, azért, hogy mindkét tesztnél ugyanolyan távolságra mozgassam a fejtől.
Kérdésem a következő:
Melyiknél tudjuk jobban beazonosítani a találat meglétét, és a fém anyagát? Tekintve azt, hogy ha kifut a szkóp képernyőjéből a jel, nem tudjuk kiértékelni.
Nekem az a sanda gyanúm, hogy a nagy ofszet-kis erősítéses verziónál nem látom olyan egyértelműen és határozottan a találatot és az anyagot, mint a kis ofszet-nagy erősítéses verziónál.
Ha bármelyiknél növeljük az erősítést tovább, akkor határolódás gyanús lesz a jel. A nagy ofszetes verziónál alapból, mert nagy a jel mindig, a kis ofszetes verziónál pedig túl érzékeny lesz, akár a talajra is kiülhet az erősítő.
Persze, a videón a jel határolódik a második részénél. De ne is csoda, hiszen a két teszttárgy csupán 4-5 centire van a fejtől. Egy csípőfogó, és egy sörösdoboz talpa.
Képzeljük el ugyanezt egy szöggel, és egy 5 forintossal, 25 centiről.

Video.

Sziasztok!
Egy kis segítség kellene.Csináltam egy md-1-es fémkeresőt dd fejjel és üzembe kellene helyezni.Segítsetek hogy hogyan nem akar működni.

Köszi, már így is nagyon sokat segítettél.

Terepen minden funkciója működik rendesen, jól lát csak az interferenciára elég érzékeny. A TGSL stabilabb ebből a szempontból, de nem is olyan erős, mint az IDX.

Ennek a "mérési módszernek" abban az estben van csak értelme, ha a mezőre is magaddal kívánod vinni a szkópot. Az enyém elemmel is megy, ha kell kölcsönadom.

Amit detektálunk egy detektorral az döntően szemmel nem látszik, pár fok fáziseltérés, tehát erről nem tudunk véleményt alkotni a videóval.

A "kis ofszet" jelentős része gyaníthatóan nem a fejből származik, ezért egy más fázisszögben adódik a jelhez, ezért van két púpja és ezért láthatunk nagy eltéréseket, vagyis értelmetlen a dolog.

A "kis" még mindig nincs definiálva. Mégis, mennyi?

Ennek a kísérletnek akkor lenne értelme, ha mondjuk 100mV és 10mV jelekkel csinálnád, a vevőerősítőt /10 erősítésre átállítanád és az egyen szinteket mérnéd, a tárgyakat mozgásának sebességét pedig biztosítanád. Ha van jelentős különbség, akkor pedig fel kéne venni egy 10mV lépésenkénti görbét. Ez lenne egy mérés

Aztán magát a gondolkodásmódot sem értem, nagy erősítés, kis erősítés, nagy ofszet meg kicsi, ilyen az elektronikában nincs. Mekkora az ideális jel, mekkora erősítés kell a további feldolgozáshoz -ez egy gondolatmenet. Néha úgy teszel, mintha egyik vagy másik paraméter adott lenne, máskor meg kedvedre megváltoztatod. Ezért nem érthető, amikor egy felvetésre vagy kérdésre odalöksz valamit.

Arra rengeteg ötletem van, hogy miért nem működik, de segítene kiválasztani néhányat, ha leírnád, hogy mi az amit csinál.

kezdetnek:

1. Tápfeszek megvannak?
2. Tx Tekercsen van jel milyen és mekkora?

De, már próbáltam definiálni. 0, azaz nulla.

Látom, hogy te sohasem mérsz. Ha egy csak pár fok fáziseltérést okozna a kis tárgy, akkor honnan tudná az a nyamvadt gép elkülöníteni őket?
Óhajtod megnézni azt a gépet, amivel járok? Ott a szkópon szemre lehet látni a különbséget 20-25 centiről egy ezüst, egy 5 forint és egy vasszög között.
Ja, és ennek a mérésnek akkor van értelme. Mert nem röstelltem több esetben kivinni ezt a drabális orosz dögöt a kertbe, és megnéztem a gép jelét talajban.
A tárgy mozgatásának a sebességét miért kell biztosítani? A fejnél ez nem számít.

De gondolom nincs az a pénz amiért ezt megcsinálnád. Én már végigmentem ezen.

Hát, * az. Értelmetlen.
Nehogy véletlenül egyszer letekerjél 15-20 tekercset, nehogy csináljál hozzájuk 4-5 fajta oszcillátort és vevő erősítőt, és véletlenül se kezdjél el méregetni, mert akkor olyan * következtetésekre fogsz jutni, mint én. Nehogy kipróbáljál 4-5 féle árnyékolást, és fejkábelt.
További jó írogatást.

Terveztem egy gépet. teljesen egyedi megoldásokkal, még csak véletlenül sem hasonlít semelyik kapcsolásra. Terepen nagyon frankó, megbízható. Skálázható minden része.
Minden dokumentálva van róla, a fej készítésének minden mozzanata, áramkör, nyél, buktatók, praktikák, árnyékolások, alu forrasztása minden nélkül, műgyanták, fejkábelek, stb.
Egy cikksorozat formájában szerettem volna föltenni a HE oldalára.
Kiderült, hogy semmit sem tudok a gépekről. Ez számomra bebizonyosodott.
Ezért nem is lesz belőle semmi, nem akarom az olvasókat téves következtetésekkel és magyarázatokkal félre vezetni. Majd valaki, aki jobban tudja, és nem sajnálja az időt rá, az bepótolja az ilyen hiányokat. Ha egyáltalán van hiány ilyesmire.
Egy tizedrészig kész videó, ami a kedvcsináló lett volna, a dokumentáció képeiből összevágva.

Video.

Azért remélem meggondolod magad.

Kedvcsináló is lett! Profi munka! A tekercs tömegét nagyon irigylem! Az a tekercselő sablon, amit mutatsz, a legjobb megoldás a szép tekercs elkészítésére.

Én is próbálkoztam már mindenféle megoldással. Csináltam pl. olyat is hogy kissé ferdén ütöttem le a szögeket a tekercs rajzolata köré és egy kis átmérőjű, de vastag falú szilikon csövet tapétavágóval végigvágtam. Kaptam ez által egy szabályos C alakú vályút, amit a szögek köré feszítettem és abba tekertem a huzalt és kb. 10 menetenként pici ecsettel lakkot kentem a már feltekert huzalra. Az eredmény nem hozta meg a várt sikert annak ellenére, hogy a huzalok szépen beleültek a szilikon vályúba és kitöltötték az ott lévő teret. A szilikoncső fala vastag volt ugyan de a puhasága miatt az egyre több menetet nem tudta megfelelően tartani ezért össze kellett húzni a meneteket a végén és rengeteg időm ment el az egész mutatványra. Annyi idő alatt három tekercs kész lett volna a hagyományos, mezei módszeremmel.

Nálam a tgsl adó oszcillátornál a 2,2k (r1) helyett 750 ohm van, alapból 18-19v az adójel, test helyett negatívra kötve 34-35v (+10v,-8v) körül van, raktam bele a 750 ohmmal párhuzamosan egy induktivitást, így lett kerek 60v a jel.
Az induktivitásra 105j van írva,és 25 ohm.

A ferrit meg tényleg nem vezeti az áramot, legalábbis ami nekem van az nem, megmértem és 2 megaohmos értékhatárnál semmit nem mutat a műszer.

Maradjunk annyiban, hogy nem nulla látszik a szkópon a "kis" ofszet helyzetben, és ami látszik az az, hogy az a jel csak részben jön a fejből.

Másrészt az a gond, a méréseid nincsenek felépítve vagy csak nem írod le őket jól * . Tehát lehetnek jó következtetéseid, de nem adod ki azokat az infókat amiből ez ki is derülne. Amit kiadsz, abból meg az derül ki, nem látod át teljesen amit csinálsz. Persze ettől még lehet jó.

Hogy lehetne vizsgálni fejeket szerintem?
1. Meg kell határozni egy ideális jelszintet a bemeneti erősítő kimenetén.
2. Ezt a szintet minden változtatásnál be kell állítani
2. Méréseket az aluláteresztő szűrő után célszerű végezni

Én pl így csináltam. Lehet máshogy is, csak úgy nem lehet, hogy fogok valami áramkört és ráakasztok valami tekercset, aztán toligálom, na ez értelmetlen. Azt egyszer itt mérek, másszor meg ott.

Valóban kár, hogy ezeken megsértődtél és nem készíted el a cikket, főleg ha annyit dolgoztál vele. Messze nem ez volt a cél, meg nyilván jó reklám is javításhoz, eladáshoz. Gondolom, ez az új gép azért gyakorlatban jobban teljesít mint az előző, mert úgy tudom, az a mélységet hozta ugyan, de a találatok mégis elmaradtak a próbák során összehasonlítva más gépekkel.

Inkább fogjatok össze és csináljatok egy fémkereső építő tanfolyamot. Én tuti jelentkeznék (meg ahogy elnézem lennénk egy páran....)

Elnézést kérek! Nem fog többé előfordulni!

Tanfolyam?! Vagy trendin tréning? Én próbálok jószándékból segíteni, ha tudok, és van rá idő, tanfolyamot csináljon akinek ez üzlet. De van egy egyszerű kérdés? Az elektronika a hobby vagy a keresőzés. mert ha utóbbi inkább, akkor venni kell a gépet.

Gondolj bele, csak egy típus a példa kedvéért: cibolát amerikában 80ezerért árulják, itthon 120ért, használtan 60-80 között mennek. Mit kapsz valójában ezért? Egy örök garanciális gépet ( már ha nem piszkáltak bele) gyári fejet, ami pl tutira nem robban szét a véletlen belekerült légbuboréktól, ha beteszed a vízbe, és egy szárat. Tényleg lehet ütni vágni, amolyan amerikai dolog. Ez a detektor lényegesen bonyolultabb, mint pl a TGSL aminek az építésével egy amatőr vagy kezdő elvacakol egy hónapig és elkölt anyagra 15-30ezret. érzéki csalódás, hogy van egy olcsón egy gépe. Drágán van egy olcsó gépe, hiszen 40-50 ezerért árulnak a neten készet, régebben valaki 9ezerért árulta egységcsomagban és az eredeti Golden Sabrét sem adják sokkal drágábban, lévén 30 éves masinák.

Én is azért kezdtem építeni valaha, mert nem volt pénzem az újra, azonban akkor 20ezer volt egy havi fizetés és 100felett volt a 1265 ausztriában és még csempészni is kellett. Természetesen jobbat akartam csinálni mint a gyári és láss csodát, mélyebbre is ment az enyém. DE a hang nem hordozott annyi információt és lejártam egy helyet az enyémmel meg a gyárival akkor az enyémmel mélyebbről szedtem a szemetet, a gyárival meg kevésbé mélyről az értelmes dolgokat. Elég sokat dolgoztam azért, hogy rájöjjek, a gyártók összehasonlíthatatlanul nagyobb és jobb hátteret tudnak biztosítani, mint én (van aki ezt kapásból tudja).

Ráadásul olyan minőségű alkatrészeket tudnak beépíteni, amit én meg sem tudok venni. Pl a legegyszerűbb dolog, hogy már az x-ik elemtartót próbálom ki és kontakthibásak lesznek a nedvességtől, míg a gyári fisherben 20éve szuperál, akárcsak a potméterek, ami itt már újonnan is ócska.

Aztán jön az, hogy én akkor visszarajzoltam egy gyárit, de most a netről vadászgatunk rajzokat, hibásak, módosítottak, de még csak nem is lehet tudni, hogyan fog működni, mert mindenki valami a mélységmámorban szenved és mindent maximumra teker amikor megmutatja a gépét a youtubon, míg egy (szerintem) jó gép nem kiszűri a fóliát, hanem hallom a hangján, hogy 90% hogy fólia és majd én eldöntöm, kiveszem, vagy nem.

4 éve csak gyári gépet használok és igazából jó "építettet" csak kettőt láttam, de egyiknek sem forog közkézen a rajza és mindketőt inkább gyártja a kitalálója, de ezek meg gyári árban mennek és aztán használtan is.
Az elektronikai ismereteim a gyári gépnél is jól szolgálnak, mert lehet belepiszkálni, ezt azt hozzábarkácsolni, pinpointert készíteni. Kb ennyi, amit én tanácsolni tudok annak, aki azért épít, mert szeretne egy gépet.

"Elnézést kérek! Nem fog többé előfordulni!"
Nem miattad írt a moderátor.

- Így már érthető.
- A ferrit pedig tényleg vezet, csatolok egy képet hogy ne csak a levegőbe beszéljek. Az is vezet amelyik látszólag nem, csak kevésbé, mert más az összetétele. Tehát a fázist és a nullát ne kösd össze vele, mert nem az fog történni amire gondolnál...

Így már tényleg vezet, kipróbáltam, és érdekes.

Én szívesen elmennék egy olyan tréningre ahol, mint esetünkben a méréstechnika egy speciális területét mutatnák be és úgy könnyebben meg lehetne érteni az elméletet mintha egy szöveget olvasnánk úgy, hogy nincs aki rögtön felvilágosít, ha esetleg elakadunk és emiatt találgatásokba kell keveredni ami lehet hogy rossz irányba térít nem beszélve arról hogy kizökken az ember a tanulás folyamatából mert nem tud tovább menni és ott áll egy kapcsolási rajz felett.

Igazad van mindenben, amit leírtál. Én a gyári gépek talán legnagyobb előnyét a szerviz biztosítottságában látom, azért mert nagyobb a valószínűsége hogy 10-15 év múlva is lesz hova vinni a gépet ha baj van vele és ez a dolog már nem mondható el a házilag építettekről. Sőt, az meg hogy házilag épített gép esetén még az IC és a többi alkatrész felirata is el van kaparva vagy le van festve és úgy van eladva... hát annak tuti nem vállalja be senki a javítását ha már nem lesz hova visszavinni. Én, ha csinálnék gépeket valakinek, mellékelném a kapcsolási rajzát is egy kisebb javítási útmutatóval. Gondolok itt arra, hogy a fontosabb áramköri elemek kimenetein megadnék feszültség értékeket vagy oszcillogrammokat hogy ne kelljen a kukába landolnia annak a masinának, ha pl. fél év múlva történik velem valami.

Nekem úgy jött ez az egész dolog, hogy egy BFO-s gép hozzám került fej nélkül.... Nekiálltam fejet csinálni hozzá úgy, hogy fogalmam sem volt milyen kell rá és akkor elragadott ez a téma. Most már annyira belecsöppentem és annyi időt eltöltöttem az építéssel hogy nem fogok visszalépni és nincs is más kikapcsolódásom. Elméletben még nem vagyok olyan komoly szinten, de tanulom, mert meg akarom tanulni az elektronika, mint hobby miatt.

A díjazással kapcsolatos dolgot azt rám értette szerintem a hangulatjel miatt.

Nem rád és nem a hangulatjelre. Azt használd nyugodtan és hivatalosan

Köszi
Igen, így értettem a kérdést. tekercselhetek újból
Azt még had kérdezzem, hogyan kell beállítani a gerjedést (scope és hasonló nyalámságok nélkül) A potikat/trimmereket meddig érdemes tekergetni(a megadott értékek körül van, v akár nullára is le kellhet venni, pl a 3,3k valahol párszáz ohm környékén elkezdi gerjeszteni, de ott a led nem világít . bár az is lehet, h az a tranyónak valami ... zizegése a túlvezérlés miatt. franc tudja ... )
Ill még egy olyan kérdés, h nekem ~10-11mA-t vesz föl. Vajon elszúrtam valamit?
Köszi,
V.

Áramfelvétel nagyban függ az állapottól. Más ha leáll a rezgés, más ha megy, más ha torz.

Erre mindig visszatérünk, de beállítani egy rezgést nem lehet szkóp nélkül. Nézz egy hangkártyás szkóp progit és nyomd rá, ezzel nem nagyon tudsz kárt tenni semmiben, de azt okvetlen látni kell, hogy milyen a szinusz, ha tovább akarod nyüstölni. Ha működik és jó, hagyd. Mindent a tekerccsel tudsz állítani, azt is, hogy a potik kb középállásban működjenek.

Gondolom a két... tekercset olyan átmérőjű hengerre érdemes tekerni, hogy egymás fölött el lehessen mozgatni. Még egy kérdés. Írtad, hogy a nagyobb tekercset 3 sorban tekerted. Hogyan, ha egy sorral végeztél, visszamentél az elejére, és megtartottad a menetemelkedést, vagy oda vissza haladtál?
Illetve még valami.
Mind a két tekercset föl kéne dobni a scopra mi? ... azt hogyan tudom megoldani?
(vagy külön külön is meg tudom nézni, és aztán jegyezzem meg, h hol volt. V esetleg 1-1 diódával közösítsem össze? )
Köszi

Nem! Nem kell átfedésbe hozni őket. Vágsz egy sima papírt, rátekered a ferritrudra, kis gagasztószalaggal rögzíted, rátekered a huzalt.

Nekem pl úgy indul be, hogy a ferrit rúd két végén van. Persze nekem egyszerűbb a szkópra tenni. lehet az áramköri oldalról is megközelíteni, de van valahol anyagom, mindjárt megkeresem.

Nem egy az egyben, de a lényegi része megegyezik.

A kisebb tekercset tekertem három sorban szerintem. Nem mész az elejére, csak tekered lefelé, meg vissza. Nem kell olyannak lenni, mint ha tekercselőgép csinálná.

Nézni elég az egyiket. ha beindul az oszcillátor és szabályos a szinusz, onnan már lehet piszkálni bármit, de azt látni kell, hogy rezeg-e és szabályos-e.

Régen, ha nem volt szkóp, a rádiót volt szokás erre használni. megkeresed a cél frekit és nézed hol fütyül, aztán kikapcsolod az áramkört és ha fütyül tovább, akkor nem az volt
És persze nem tudni, szinusz vagy mi ami zizereg.

ha nem indul, lehet huzigálni a tekercset, és csereberélni az egyik bekötését.

köszi.
Meglesem, meg átrágom magam rajta. Hátha tisztul a kép
Szép napot,
V.

sziasztok mesterek szeretnék olyant kérdezni tgsl kapcsolatosat tekercset állogattam, igaz még árnyékolva nincs, bent a lakásba be lehet állítani hogy a feritre ne reagáljon de pl akkor már a nagy kb félkilós cint alapból kiszűri próbáltam forgatni tekercs bekötést cserélni hát nem nagyon jött be találtam egy pontot ahol jól szelektál működik de akkor meg a feritet nem szűri ki de a vasat igen és ezt az udvaron próbáltam, mert ott nincs sok fém mint a lakásban van valami tippetek mit bizergájak hól kutakodjak --amúgy megvan a 16 v cs cs pontosan 14,500 de a kis egyforintost 18 cm levegőbe a 20 ft a régi 20-22 cm szerintem ez kevés ----mivel válogatott alkatrészekkel csináltam mindenből a legpontosabbat szereltem bele ott jónak kell lenni , egyedül a j 107 helyett van benne j 201 nem lehet ez baj ?

Nem értem, bocs. Mit jelent, hogy a tekercset állítgatod? Alapvetően a fejen beállítasz egy minimális ofszet feszültséget. Ezen ment a vita, hogy mekkora az ideális, vagy a minimális jel a legjobb. Szerintem próbáld azt, hogy a bementi erősítő kimenetén legyen a lehető legkisebb, de szabályos szinusz. Ha ez megvan, utána lehet helyretenni a GEB és a DISC csatorna fázistolását az eklektronikán, akkor lehet foglakozni azzal, mit hogy érzékel meg szűr.

persze ez csak a próba, véglegesíteni a végleges és kész fejjel kell.

Szórakoztam mozgattam forgattam a d idomokat ez volt az álogatás --holnap nekiálok akkor fej kieggy szkopal és szinusz a ic 7 lábán mérve ---ok kösz azt majd holnap jelentkezem előre is köszönöm a segítséget -

Nézni elég az egyiket. ha beindul az oszcillátor és szabályos a szinusz, onnan már lehet piszkálni bármit, de azt látni kell, hogy rezeg-e és szabályos-e.
Köszi. Még egy kérdés. Ha beindul az oszcilláció, akkor a led elvileg kialszik?